Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-08-05 / 30. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 5, 1954 ERRE AZ ESZTENDŐRE esik Marco Polo, a nagy itáliai utazó szü-, letésének 700. évfordulója, ő volt az első európai, aki átlépte a titokzatos Khatai, az ismeretlen kínai birodalom határát. Hazatérése után megírta minden idők egyik legérdekesebb riportját — amiért sok tekintélyes honfitársa éles birálattal illette. Szemére vetették, hogy mesebeli országról számolt be, hiszen mesebelinek tekintendő mindaz, aminek létezését hivatalosan el nem ismerték. Az udvari tudósok kinyilatkoztatták, hogy Marco Polo állításai nyugtalanságot okoznak, s megzavarják a dolgok fennálló rendjét. Ma már a bolondok házába csuknák azt, aki kételkednék Kina földMarco Polo, Kina ősfelfedezője rajzi létezésében. Viszont.... Viszont Mr. Foster Dulles január végén a berlini értekezleten nyilvánosan megkérdezte: ki az a mesebeli Csou En- laj, akit egyesek Kina külügyminiszterének tartanak? Az amerikai külügyminiszter nyilván nemcsak szellemesnek, hanem célravezetőnek is gondolta kérdését ( hiszen “mesebeli” külügyminisztert nem illik, ugyebár, odaültetni a többi nagyhatalom valódi, hús és vér külügyminisztere mellé .... Csou En-lajt mégis meghívták Genfbe. Azok a lapok azonban, amelyek hívei az amerikai külügyminiszternek (és az amerikai dollárnak) még a genfi értekezlet megnyitása napján is hangsúlyozták, hogy Csou En-laj csupán másodrendű szereplő; főként, azért hívták meg, hogy értésére adják, ne avatkozzék bele az ázsiai politikába. Ami érthető kívánság: Ázsia sorsának intézése természetesen az Egyesült Államokra és nyugati szövetségeseire tartozik. Később olvastuk, hogy Mr. Dulles nem üdvözölte Csou En- lajt, s ez nem annyira neveletlenség volt, mint inkább ismételt kifejezése annak, hogy Kina külügyminisztere továbbra is “mesebeli’ a State Department főnöke szemében. Bidault követte Dulles példáját, pedig a volt) francia külügyminiszterről aztán senki sem állíthatja, hogy nem tud köszönni. Azt mondják, amikor Dillon amerikai nagykövet megjelent a Quai d’Orsay-n, Bidault mindig olyan hódolattal üdvözölte, amilyen egy keA “képzeletbeli” Kina reszténydemokrata politikus részéről csupán az Ur küldöttét illeti meg. Dulles néhánynapos, sikeresnek nem nevezhető szereplés után elutazott Géniből. A “mesebeli” kínai külügyminiszter ottmaradt. Nem törődött azzal, hogy ő tulajdonképpen nem létezik. Résztvett az üléseken és a különmegbeszéléseken, beszédeket mondott, javaslatokat nyújtott be, leplezett egy sor imperialista rágalmat; szóval azt tette, amit egy békeszerető nagyhatalom kül'ügymi- niszerétől elvár népe és a többi nép. S Dulles felháborodva értesülhetett róla, hogy szövetségesei egyáltalán nem tekintik mesebelinek Csou En- lajt. Hagyj án, hogy Eden többször tanácskozott vele. De később Bidault is odalépett, hozzá egyik ülés szünetében, s kezet rázot vele. Valóságos külügyminiszterek egymás után vacsoráztak Csou En-laj-nál. Sőt, megesett az a hallatlan dolog, hogy a kínai külügyminisztert felkeresték a laoszi és kambodzsai kormányok küldöttei. Tudvalevő, hogy e két bábkormány ezidáig az Egyesült Államokon kívül minden más hatalmat mesebelinek tekintett. Az IGAZI szörnyűségek még csak ezután következtek. Mendes-France — annak a külügyminiszternek az utóda, aki azzal kezdte, hogy nem üdvözölte Csou En-lajt — beiktatása után azonnal Bernbe utazott. Utazásának egyetlen célja az volt, hogy üdvözölje “mesebeli” minisztertársát és tanácskozzék vele az indokinai béke helyreállításáról. Pedig Mendes- France nem valami különösen udvarias politikus. Sőt. Egyenesen udvariatlanságra vall, hogy berni útjára nem kért engedélyt Bedell-Smith-től, holott elődei fontos diplomáciai lépések előtt soha sem mulasztották el a “tanácskérést”. Dullesnak azt is el kellett viselnie, hogy Eden brit külügyminiszter két nappal washingtoni utazása előtt kijelentéseket tegyen az angol-kínai viszony megjavulásáról, “örülök — mondotta Eden az alsóházhan — hogy lehetőségem volt találkozni Csou En laj-jal. A két küldöttség genfi tárgyalásai kétségkívül értékesek”. Azóta a brit ügyvivő meg is érkezett Pekingbe, egy kínai kereskedelmi delegáció pedig Londonba. Feltehető, hogy az angol fővárosban nagyon is reális üzleteket kötnek, na- nagyon is reális valutában. A mesebeli Csou En laj Uj Delhibe utazott. Nehruval folytatott megbeszélése időben összeesett Eisenhower Dullep és Churchill- Eden washingtoni tárgyalásaival. S ime, a világsajtó nagyobb figyelmet szentelt Uj- Delhinek, mint Washingtonnak. Úgy látszik, már a nagy nyugati lapok szerkesztőinek sincs érzékük a royali- tás iránt. Különben nem neveznének “történelmi jelentőségűnek” olyan értekezletet, amelynek egyik részvevője az amerikai reálpolitika irányiA “kéypzeletbeli” Csu En-laj tója szerint csupán a mesében létezik. A Reuter indiai tudó sitója odáig ment, hogy azt jelentette: háromszáz év óta, amióta a fehér emberek beszivárogtak Ázsiába, ez az első eset, amikor ázsiai poltiku- sok maguk döntenek ázsiai kérdésekben. Bolond beszéd! Hogyan döntA valóságos Dulles hetne bármilyen kérdésben olyan politikus,akit Dulles még csak nem is üdvözölt ? S ha Csou En-laj Uj-Del- hiből Rangunba utazott is, ha a ki- nai-indiai megbeszélést más ázsiai országok megbeszélése követi is — mindez érvénytelen. Szaltikov-Scse- j redin bürokratája megparancsolta, I hogy Amerikát eltöröljék. A Kínai j Népköztársaság még ennyi fáradságot sem okoz ;ami nincs, azt el sem kell törölni.... No de félre a tréfával! Dulles esete a mesebeli Csou En- lajjal — rendkívül tanulságos. Az amerikai külügyminiszter ugyan továbbra is alapozhatja arra tevékenységét, hogy Kina — Taivan szigetén van, hogy. a koreai népet Sygman Rhee képviseli. De nagyon valószínű, hogy további kellemetlen meglepetések érik. Az emberek szeretnek számolni s ennek következtében még a tőkés országok politikusai is kény- I telenek számolni. A Kínai Népköz- I társaságnak — ha ugyan Dulles tud róla — több mint 600 millió (nem mesebeli!) lakosa van. S úgy látszik, ez a 600 millió még az Egyesült Államok szövetségesei szemében is többet számit annál a hatmilliárd dollárnál, melyet egyes amerikai vállalatok Csang Kaj-sek üzletébe fektettek.... Polgár Dénes Mendes-France US-be jön A francia miniszterelnök, Mendes- France azt tervezi, hogy szeptember végén látogatást tesz Washingtonban, hogy Eisenhower elnökkel megbeszéléseket folytasson. A hir párizsi forrásokból származik. Rétesház és cukrászda 1437 Third Ave., New York, N. Y. (a 81-ik utca sarkán) Gesztenye piré, mignonok, torták. Este 8.30-ig nyitva van G AM P KINDER LAKD SYLVAN LAKE, N. Y. Fiuk és lányok 6—15 éves korig. — Augusztus 3—31-ig 2, 4 hetes időre. Gyermek camp, mely progresszív nevelést ad, faji megkülönböztetés nélkül. Különböző sportok. Kulturprogrammen a zsidók 300 éves hozzájárulása az amerikai demokráciához énekben, táncokban és színdarabokban kifejezve. Felnőttek részére kitűnő hely: CAMP LAKELAND new yorki iroda: 1 UNION SQUARE WEST Tel. AL 5-6283 — New York 3, N. Y. “VADVÍZ- ORSZÁG” magyar film a Stanley-szinházban A múlt szombaton két uj filmet mutattak be a Stanley színházban. Az egyik cime: “Vadviz- ország”. Ez a film olyan remekmű, hogy saját szavaink helyett a N. Y. Times augusztus 2-iki számában megjelent kritikát közöljük róla: “Dél-Magvarország lápvidékeiről felvett tanulmány, valóságos remekmű, még Walt Disney legjobb felvételei is eltörpülnek mellette. Ez a reAmerikai Magyar Szó Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. — Tel. AL 4-0397 Subscription rates: New York City, U. S., Canada $7. Foreign $8. year — $4 half yeyar. Single copy 15 cents 84 mek film bemutatja a vad élet küzdelmeit, vagy 70 féle különböző állat, de főképpen a madarak életével foglalkozik. “Dr. Homoki Nagy István iró, fotográfus és rendező érdeme ez. a remekmű, melynek nincs egyetlen hibája sem. “A gyönyörű filmen átrezeg az élet tragédiája, mely a szélverte lápokon át mutatja a maga tisz- taságában az élet küzdelmeit. “Minden sztár nélkül gyönyörű, egyenletes, állandóan izgalmas a kép, mely a lápi madarak tömkelegének, köztük a gólya, gém és kócsagnak is bemutatja életét, de ugyanakkor mutatja a rájuk leselkedő veszélyt, a vidra, vadmacska, denevér, róka és két gyönyörű kőszáli sas személyében. “Rendkívüli felvételeket készített dr. Homoki Nagy a vizalatti életről. A polip evolúciójáról, a búvár bogarak éhes vadászatáról. — Bemutatja egy tojásembrió utolsó életlüktetését“. A Times riportere azzal fejezi be kritikáját, melyet helyszűke miatt lerövidítettünk, hogy reméli, hogy dr. Homoki Nagy tovább folytatja remekműveit, melyekben egyenesen a természethez megy, nem mint mások, megfordítva. A “Káspi-tengeri történet” szintén remek szép film a szovjet műszaki munkákról. Miután a film csupán rövid ideig fut a Stanley színházban, ajánljuk olvasóinknak és barátainknak, hogy minél nagyobb számmal látogassák meg. KERESÜNK 180 EMBERT! Akad-e 100 olyan ember olvasóink között, aki hajlandó a már készülő 1955-iki naptárunkból öt példányt rendelni és azokat öt amerikai magyar kezébe eljuttatni? A "mesebeli” Csu En-laj Telefon: BU 8-0660 BU 8-0670