Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-07-22 / 28. szám
July 22, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Kik számára kér amnesztiát uj szövetségesünk: Adenauer? STRUTHOF egyike volt a többszáz náci koncentrációs tábornak.. Ebbe a “miniatűr” haláltáborba három és fél év alatt, 1944 novemberéig negyvenezer különböző nemzetiségű, főleg francia, belga, holland, norvég, angol, de orosz és lengyel deportáltat is hurcoltak és ezek közül ez idő alatt, tizenötezer ember tűnt, el. A táborvezetőség feljegyzései is háromezer halottat vallanak be. f Furcsa és jellemző, hogy a struthofi tábor egykori SS-hóhérainak pere csak most, tiz év múlta után kezdődött meg, junius 15-én, a met- zi francia katonai bíróság előtt. A napokban hangzott el a bíróság Ítélete a struthofi perben. Hat vádlottat Ítéltek halálra, 43 vádlottat pedig in contumaciam ítélt halálra a bíróság, mert ezek a tömeggyilkosok nem kerültek a francia igazságszolgáltatás kezére. NEM HAJLANDÓK KIADNI A HÓHÉROKAT Hogy miért? E kérdésre adott válaszban rejlik a struthofi per egyik különösen időszerű tanulsága. A francia katonai ügyészség 83 struthofi hóhér ellen emelt vádat. Ezek közül azonban 52 távol maradt a tárgyalástól. Részben azért, mert hollétük ismeretlen volt a francia vádhatóság előtt, de részben azért is — és itt bújik ki a per egyik tanulsága —, mert a bonni kormány nem volt hajlandó azokat a hóhérokat kiadni, akiknek pontos lakóhelye ismeretes a fracia hatóságok előtt. Az1 a tény, hogy a távollévő vádlottak közül a rájukbizott kegyetlen tömeggyilkosságok, embertelenségek miatt a metzi hadbíróság 43-at halálra 16-ot pedig életfogytiglani kényszermunkára ítélt, napnál fényesebben bizonyítja, hogy a bonni kormány mennyire védelmébe veszi ezeket az embereknek nem nevezhető fenevadakat. De ne gondoljuk, hogy csak a bonni kormány ölelte keblére a struthofi SS-gyilkosokat. Az angol hatóságok is hasonló védelmet igyekeztek biztosítani az egyik tömeggyilkos, Seus SS-pa- rancsnok számára. MIÉRT? Mert tempóra mutantur, az idők változnak. Az angolok közvetlenül a második világháború után nem sokat teketóriázva végezték ki saját állampolgáraik gyilkosát. De most, amikor az úgynevezett “európai védelmi közösség” agresszív kierőszakolásának idejében élünk, a britek már hosszantartó és kellemetlen nehézségeket támasztottak a francia, holland, belga, luxemburgi és norvég nemzetiségűek egyik leg- hirhedtebb tömeggyilkosának kiadatásában. De a Metzben lezajlott úgy nevezett struthofi per még sokkal figyelemreméltóbb és figyelmeztetőbb tanulságokat is napfényre hozott. És a tanulságok kifejtése az egyetlen célja a cik- ktinkek. Nem a borzalmak, bestiális kegyetlen- kségek felsorolása. és visszaidézése a célunk. Aki maga is megjárta a struthofi tábornál sokszorosan nagyobb haláltáborakat, aki még a struthofi borzalmaknál is infernálisabb kegyetlenségeket látott a saját szemével nap nap után, aki élve került ki a földre szállt pokolnak ebből a lángtengeréből, az nem szívesen beszél vagy ir az ott látottakról és hallottakról. Magam sem tetem ezt szívesen sohasem. Részben azért, mert ha jgaz az a hires dantei mondás, amely igy kezdődik: “Nessun maggior dolor che ricordar- si. ...’, nincs nagyobb fájdalom, mint visszaemlékezni a boldog időkre a nyomorúságban, akkor ez a dantei tétel fordítva is áll. ilyenfor- mánv: “Nincs nyomasztóbb és szomorúbb, mint visszaemlékezni az újra megtalált szabadságban és boldogságban életünknek legszörüsége- sebb szakaszára.” A SEBEK MÁG MINDIG VÉREZNEK A struthofi per vallomásai különleges-felrázó erővel hatottak a nyugati közvéleményre. Azok a politikai taktikusok, akik Franciaországban is, de még Angliában is, főleg azonban Nyugat- Németországban abban a hiszemben halogatták a per letárgyalását, hogy az idő a legnagyobb feledtető, most alaposan felsültek ezzel a taktikájukkal. Mert az idő, a mostani idő éppen ellenük fordult és igy a struthofi per nagy politikai jelentőségűvé nőtt meg Nyugaton. Azt hitték, hogy a behegedt sebek tiz év mután már nem véreznek és hogy a tizezeryi struthofi halott vádoló szavai már végleg elnémultak. NEM IGY TÖRTÉNT. Az élő tanuk most nemcsak a maguk, de sokezer halott fogolytársuk nevében intéztek szenvedélyes vádbeszédet struthofi hóhérai ellen. De csak a struthofi hóhérok, a nyakoncsipett vádlottak és a bonni kormány védelmébe vett hóhérok ellen? A pernek politikai jelenőtsége és tanulsága abban áll, hogy vádat emeltek a tanuk száján elhangzott borzalmak, a megkinzottak ezreinek halálkiáltásai mindazok ellen, akik a náci fasizmus akarják, de akik ezeket a fasisztákat, ezt a fasiszta szellemet újra Európára kívánják szabadítani. A nyugati közvéleményt az élő s halott tanuk megrendítő vallomásai most ismét figyelmeztették arra a veszélyre, arra az európai szégyenre, amit a német militarizmus rehabilitása jelentene egész Európára. “ÖRÖKLÉSTANI KUTATÁS” Csak röviden tudunk it néhány részletet idézni a struthofi per hátborzongató tanúvallomásaiból: Dr. Bogaerts, a tábor volt háftling- je, aki ma a belga hadsereg legfőbb orvosa, részletesen vallott azokról az úgynevezett “tudományos kísérletekről”, amelyeket a már korábban elitéit Hagen és Bickenbach tábori SS-orvosok végeztek a szerencsétlen foglyokon. E kísérletek során a viviszekciónál is borzalmasabb kegyetlenségeket követtek el asszonyokon, férfiakon, sőt gyermekeken is, 1943 augusztusában például a gázkamrákban többszáz francia, angol zsidó foglyot végeztek ki abból a célból, hogy a hitleri faji biológia egyik elvetemült fenevadjának Hirt professzornak úgynevezett “örökléstani” kutatásai céljára különböző koponyákból álló gyűjteményt küldhessenek. Winterberger tanú elmondotta, hogy 20 fokos hidegben az Appel-platzra szólították a foglyokat, megparancsolták nekik, hogy dobják le ruhájukat s meztelenül kellett államok a hidegben. Az appel végén több mit negyven halott maradt a szörnyű helyen. (Mi, mauthaseniak 304 foglyot, köztük magyarokat láttunk 1945 februárjában 24 fokos hidegben igy meghalni.) Wau- sen belga altábornagy, a hágai belga attasé elmondotta, hogy saját szemével látta, amikor egy fiatal franciát farkaskutyákkal tépettek szét. AMNESZTIA A GONOSZTEVŐKNEK A pernek további tanulságait nem szükséges részletesebben kifejteni olvasóink előtt. A leglényegesebb tanulság azonban az, hogy ezeknek a fenevadaknak megmentése érdekében a bonni kormány máris lépéseket tett. Amnesztiát követel számukra. Úgy, ahogy amnesztiában részesítették az emberiség ellen, elkövetett gaztettek legnagyobb bűnöseit, a Kesselring, a List marsaitokat s legújabban Milch légi tábornokot, Krupp von Bohlent és a magyar nép főhóhérát Weesenmayer volt gauleitert. Azonban az emberiség lelkiismerete érzékenyeb, mint azoké akik még most is azt állítják, hogy “nyugodt lelkiismerettel” hajtották végre a tömeggyilkoságokat. És az emberiség lelkiismerete érzékenyebb, mint azoknak az imperialista politikusoknak és tábornokoknak úgynevezett lelkiismerete, akik most ismét paro- láznak a véreskezü struthofi és minden náci gyilkossal. A végső tanulságot az emberiség tiszta lelkiismerete vonja le. Parragi György (Budapest). AMERIKA IGAZI HÍVEI Az amerikai magyar bérencsajtó, amely azzal véli megszolgálni a wall streeti trösztök ügynökségei által hirdetések és egyebek formájában nekik, odadobott koszos koncokat, hogy lapunkat gyalázzák, gyakran állítják azt, hogy mi mindig ócsároljk, támadjuk Amerikát. Elkerülhetetlen, hogy időnkint ne válaszoljunk ezekre a gyáva, aljas rágalmakra. Mi Amerika alatt nem a wall streeti trösztöket, bankárokat, gyárosokat, milliomosokat és az azok pénzén megválasztott politikusokat értjük. A mi Amerikánk a 60 millió amerikai munkás. Ki meri azt állítani, hogy mi ócsároljuk, támadjuk őket? A mi lapunk minden egyes száma ezek életszínvonalának emelését, szatíaságjogaik védelmét célozza. A mi Amerikánk a farmerek tizmilliói. .Ki meri azt állítani, hogy mi ócsároljuk, támadjuk Amei’ikai farmereit? A mi Amerikánk a tanítók, orvosok, szellemi munkások, kisüzletemberek milliói. Melyik hazug rágalmazó meri azt állítani, hogy mi valaha ezek ellen irtunk volna? A mi Amerikánk Washington, Jefferson, Tom Paine, Thoreau, Emerson, Lincoln, Debs, Walt Whitman, Franklin D. Roosevelt Amerikája. •Melyik amerikai magyar újság tiszteli jobba)» emléküket, ir róluk gyakrabban és bővebben? Amit mi kritizálunk, az az Egyesült Államok mai külpolitikája és az annak folyományaként bekövetkezett nemzetközi feszültség és az amerikai szabadság leromlása. Ebbéli kritikánk előbb-utóbb visszhangra talál nemcsak a tömegekben, hanem néha még aa üzleti sajtó hasábjain is! Guatemalával és Latinamerikával kapcsolatban például — hogy a sokszáz eset közül csak egyet említsünk, megírtuk, hogy kormányunk minden országban a legreakciósabb elemekkel szövetkezik és ilyen elemekkel ásta alá a demokratikus guatemalai kormányt. A Miami Herald julius 13-iki szám első oldalon, feltűnést keltő nagy címmel hoz egy cikket a neves brazíliai Carlos Lacerdától, amelyben rámutat arra, hogy Amerika — amely a szabad világ bajnokának adja ki magát — minden délamerikai országban a diktátorokat támogatja! “A demokrácia hivei úgy érzik, hogy elárulta őket az Egyesült Államok!” — állapítja meg a cikkíró! Hát ime, előbb-utóbb kritikánk igazságát felismerik mások is, másutt is. Nem azok Amerika igazi barátai, akik hízelegnek a hatalmasoknak, behunyják szemüket azok katasztrófa politikája előtt, és a zsíros koncok reményében hozsannát kiáltanak Dulles vagy Eisenhower minden lépésére és “feszítsd meg”- et a béke és haladás hirdetőire! Amerika igazi barátai, hivei, hü fiai azok, akik bátran felszólalnak az igazság mellett, kitartanak a béke követelése mellett. A Brownell cég két tagja a hazáért A szenátus most folytatja a kihallgatásokat a kormány házépítési kölcsöneivel való visszaélések ügyében. Az egyik országosan ismert építési vállalkozó, William J. Levitt, beismerte, hogy a kormánykölcsönök segítségével épített 4000 egy családos házon csekély ^5t millió dollárt csinált. Még ennél is érdekesebb érdemes hazánkfia, a magyar származású Alfred Gross esete. Alfred Gross, társadalmunk erős oszlopa, jó hazafi, demokrata-republikánus és nem olvasója a Magyar Szónak. Pénze olvasása mellett nincs ideje mást olvasni. Nos, erről a honfitársról kiderült, hogy 90 ezer dollár befektetés mellett kormány által garantált jelzáloghitel (mortgage) segítségével HAT MILLIÓ dollár profitot csinált. Persze ilyen profitra meglehetős adót kell fizetni. De miért fizessek én tulmagas adót, elmélkedett dicső hazánkfia. Arra valók a gyári- munkások és farmerek, hogy ők fizessenek. Elment tehát egy JÓ ÜGYVÉDHEZ tanácsért, ho* gyan csökkentheti adóját. Ez az ügyvéd VÉLETLENSÉGBŐL Brownell igazságügyminiszter ügyvédi bégének egyik tagja, Mr. Rudick volt. Mr. Rudick megmagyarázta, hogyy ezt a hat millió dolláros profitocs- kát ne könyvelje el, mint részvénytársasági hasznot, hanem mint TŐKEGYARAPODÁST (capital gain). Azon sokkal kevesebb az adó! így is lön. Mr. Grossnak, ki tudja hány millióval kevesebbet kellett fizetnie adóba. Hála a Brownell cég tanácsának! Lapzártakor még egy “érdekes” részlet került napfényre. Dayton, Ohioban egy négytagú ingatlanügynökség vállalkozott arra, hogy lakónegyedet épit a Wright-Patterson repülőtér tisztjei és ^legénysége családjai számára. Kétezer házról volt szó. A négy társ, David Muss, Link Cowen, Sid. Murchison Jr. és Norman Winston, befektetett az üzletbe 2000, mondd kétezer dollárt. Ennek ellenében kaptak 18 millió dollár kormányköl- csönt.-Miért ne kaptak volna? Mr. Cowen jóbarátja Kerr oklahomai szenátornak, Murchison meg McCarthvnak! A kis üzleten csináltak kerek egy millió dollár hasznot. Fejenkint 500 dollár befektetés ellenében! A kihallgatás folyamán Kerr szenátor úgy mutatta be a bizottságnak Cowent, mint “államom egyik kiváló polgárát! Csak a történelmi hűség és esetleges tanulság kedvéért jegyezzük meg,. hogy miközben a BROWNELL-FÉLE ÜGYVÉDI CÉG egyik tagja illő honorárium ellenében “elintézte”, hogy a kormány adójövedplme néhány millió dollárral KEVESEBB legyen, addig a BROWNELL-FÉLS ÜGYVÉD CÉG. egy másik, ideiglenesen “szabadságolt” tagja, Brownell igazságügyminiszter unt _____________5
