Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-07-01 / 25. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ July 1, 1934 A SZÁMOK BESZÉLNEK írja: Eörsi Béla _____________________________________r Amerika népességének igen jelentékeny része idősebb ember. Ezt nagyrészt a járványos betegségek leküzdésének tudhatjuk be. 50 évvel ezelőtt városban született fiúgyermek kb. 44 évi átlag életre számíthatott, ha leány volt 48 évre. Ma 56.73 évre számíthat egy fiúgyermek és 61 évre számíthat egy leánygyermek. Ha falun, vagy farmon élt az illető, 50 év előtt kb. 54 év volt a fiú és kb. 55 és fél év a leány várható élete. — Ma 62 a fiúé és 65 év a leányé. Ebből azt olvassuk ki, hogy a nők minden körülmények között hosszabb ideig élnek, a terhesség veszélyeinek ellenére. Ez magyarázza azt, hogy annyi özvegyasszony van és viszonylag kevés az özvegyember. De talán az özvegyasszony meg tud élni férfi nélkül (különösen, ha idősebb), de az özvegyember nem szeret egyedül élni. Mindez főként azért érdekel bennünket, mert valahogy bele kell élnünk magunkat abba a tudatba, hogy életünk hosszabb lesz, mint a munkaképességünk. Különösen áll ez az idősebb emberek lelkivilágára. így például tudatában kell lenni minden idősebb embernek és olvasóink között igen sok van ilyen, hogy egy 60 éves, városban élő férfi még 13 és fél évre számíthat átlag és egy ugyanolyan korú asszony még 15 és egyharmad évre. Ha farmon, vagy falun lakik, ahol az életmenet nem oly erős iramú, a férfi még 16 esztendőre, a nő 17 évre számíthat. Szép az élet, de sok idős ember gondol arra, érdemes-e élni ebben a McCarthy-féle, egymást öldöklő világban, ha nincs meg a mindennapi kenyér, kényelem és szórakozás. Sok mindenben jobb lett a világ, a rádió és televízió szint és nj. érdeklődést adhatna. Sajnos nálunk nincs szociális betegbiztosítás és gyógyszer, az orvos és kórház rettenetes sok pénzt emészt fel. Ez annál fájóbb, mert attól is félhetünk, hogy rászorulunk a fiatalokra, akiknek úgy is nehéz az élet ebben a földi mennyországban. Sajnos a legtöbb munkás 65 éves kora után is kénytelen dolgozni. A számadatok szerint a penzióra jogosultak igen nagy része visszamegy dolgozni (30—50 százalék). Ennek sokszor nem teljesen gazdasági oka van. Az idősebb embernek nehéz uj életet kezdeni .és nem mindenki akar, vagy tud munka nélkül élni. A legtöbb esetben azonban a kényszer viszi az idősebb embert vissza a munkába. Hogy tudjon valaki 1,000 dollárból, vagy ezen összegen alul megélni? Különösen, ha felesége él és annak nem volt külön társadalmi biztosítása? Ismert dolog, hogy Amerika népének egyötöde 1,000 dolláron alul keres és keresett (1950-ben), átlag $735-t. Ebből megtakarított pénze senkinek sem volt. A második ötödé $1,000—2,000, között (átlag $1,955), a megtakarítás semmi sem volt. A harmadik csoport ($3,000 körül) megtakarítása $30 egy évben. Átlag $4,145 jövedelmének kell lenni annak, aki kb. $300-t tud megtakarítani évenként. Minthogy a lakosság '60 százaléka nem képes megtakarítani egy centet sem, az átlagember, akár farmer, akár ipari munkás, vagy kiskereskedő, élete„végén a kis társadalmi biztosításra, esetleg privát biztosításra van rászorulva. Amig dolgozhat, dolgozzon. A munka érdeklődést ad az életben és fiatalitja az embert. Iparkodjon valamit alkotni a kezével, vagy agyával, foglalkozzan valamivel. Lehetőleg külön éljen a fiataloktól, mert azoknak más az életmódja, beszéde, nyelve. életfelfogása és bármennyire • is becsülnek, szeretnek bennünket, a két generáció ritkán érti meg egymást. Keressük az emberek társaságát, ha lehet, hasonló nyelvű, gondolkodású^ és érzők társaságát, akiknek társaságában kipihenhetjük magunkat. Vigyázzunk az egészségünkre, de ne legyünk képzelt betegek, ne szaladjunk folyton orvoshoz, de a szomszédasz- szonyt se tartsuk nagy szakértőnek. Olvassunk progresszív Írásokat, mert az fiatalít és táplálja bennünk a jobb jövő reményét. MEGSZÖKIK A SZŐNYEGQYÁR TILTAKOZÓ aiÖliS""' a Walter-McGarran-törvény visszavonására 1954 julius 7-én, szerdán este 8 órakor I a CORNISH ARMS HOTEL báltermében 311 West 23rd Street (a 8. Ave. és 23-ik utca sarkán) ® Állítsuk vissza az óvadékhoz való jogot • Vessünk véget a rendőrállami ellenőrzésnek • Védjük meg az amerikai polgárjogokat ^BELÉPŐDÍJ 50 CENT A N. Y. Comm. Protection Foreign Born rendezéséberf 23 West. 26th Street, New York, N. Y. i I mm ti * I to ormi t,. . ül > — Yonkersi riport — Az utóbbi időben Yonkers- ről főleg az ügetőpályával kapcsolatos panamák révén hallottunk, részvénypaketek- 1 kel lepénzelt politikusokról, gengsztereket a fegyházban meglátogató államférfiakról olvastunk és eszünk ágába sem ötlött, hogy ennek a városkának éltető ipara a szőnyeggyártás volt. Van vagy volt itt egy nagy szőnyeggyár, az Alexander Smith, Inc., amelyet idestova száz évvel ezelőtt alapítottak, még a polgárháború idején. Skóciából hozatták ide a munkásokat és azok a szőnyegszövő munkások, akik még e hónap elején dolgoztak benne, ezeknek a skót ősöknek a leszármazottai. Számuk ma már 2,500-ra olvadt, de még 1951-ben 5,500 munkás dolgozott és termelt. Több mint mint 600,000 dollárra rugó havi bérkeresetük Yonkers város egész közgazdaságának volt a legfőbb éltetője. Mi történt most hirtelen? Vagy két héttel ezelőtt június 15-én sztrájkba léptek a munkások, mert a gyárvezetőség a munkaágak minősítésében és a munkafeltételekben olyan igaztalan változtatásokat akart eszközölni, amelyek a munkások ‘nagy 10 millió dollár, leköltöznek rét lecsökkentették volna s amelyeket a szakszervezet visszautasított. Nos, még tiz nap sem telt el a sztrájk megkezdése óta, amikor a gyárvezetőség már meghozta döntését: a gyárat eladja, értéke dolgozni.. E a szökés, ez a délre, Mississippibe, Green- ville-be, ahol már 400 munkás dolgozik is, de persze ezek nincsenek szakszervezetben. Majd aztán fokozatosan kibővítik és újabb szervezetlen munkásokat állítanak be, akik olcsón, nagyon olcsón fognak dolgozni... Ez a szökés, ez a j "durva megoldás, tuszárnyal a I maga szemérmetlen pökhendi- j ségével mindé eddigi gyári | sztrájktörést. Érezni, hogy ezek már formulára egysze- j rüsitett módszerrel okultak minden korábbi sztrájktörésen. . Milyen egyszerű is a dolog! A sztrájkoló 2,500 szőnyegmunkás mehet világgá, senki se törődik vele. őseik és maguk száz évig robotoltak és halmozták a profitot az urak páncélszekrényeibe.’ Nem állnak haptákba a parancsszó-1 ra, menjenek Isten hírével! A város, amely eddig a műn-1 kásokat szülte és adta nekik és amely nyilván minden kedvezménnyel kedveskedett az uraknak, menjen a.'dolgára, evickéljen ki a bajból, ahogy tud, sokat törődnek yele. Az urak viszik súlyos batyuikat, roskadozva az összeharácsolt milliók alatt. Azt állítják, hogy a gyár ügyei rosszul álltak, mert tavaly másfélmillió dollárral ráfizettek, de különben is nem a sztrájk miatt költöznek el, hiszen erre már régebb idő óta gondoltak, a sztrájk csak az elhatározásra adta meg a lökést. Bezzeg, amikor bőven áradt a profit és a munkások béremelést kértek, a gyárvezetőség elhatározása nem volt ilyen villámgyors. A város kormányzata és a CIO textilmunkások szaksze- vezete azonnal lépéseket tett, hogy a gyárat elhatározásának megmásitására birják. Charles L. Curran, a város főügyvezetője, kijelentette, hogy minden tőle telhetőt el fog követni, hogy a szőnyeggyárat maradásra bírja. William Pollock, a szakszervezet ügyvezető alelnöke, közzétette, hogy jő és a helyi szakszervezet tisztviselőiből alakult bizottság érintkezésbe lép a gyárigazgatósággal a helyzet kivizsgálása végett. “Nem hiszem, hogy egy vállalat, amelynek ilyen nagy fe- lelelősség nehezedik a vállára a munkásaival és a községgel szemben, ilyen természetű döntést tegyen mindenféle megtanácskozás nélkül,” jelentette ki Pollock. Szavaiból kiérezhető a méltatlankodás. Pollock a korábbi tárgyalások során azt követelte, hogy az uj munkaszerződés a régebbinek változtatás nélküli megújítása, legyen. Az atomrobbanás felrobbanthatja a szemet San Franciso. — Négy texasi orvos kijelentete, hogy egy hatalmas atomrobbanás gőzpárává változtathatja az ember szemnedveit és utána kidduranthatja a szemet. Az amerikai orvosszövetség 103-ik konvenciójára küldött jelentésükben ezek az orvosok elmondják, hogy a nevadai atomrobbantási kísérletek- alkalmával nyulak szemei súlyosan megsérültek — több mint 40 mérföldnyi távolságból. Az, ami a nyu- lakkal történt, fontos az emberekre nézve is, mondják a doktorok, mert a nyulak szeme éppenugy felszívja a fénysugarakat, mint az emberé. Kifejtették, hogy a 40 mérföldnyi távolságból történő sérülés a szemekben kisebb, mint az a káros hatás lenne, amelyet közelből történő robbanás, válhatna ki. Azt mondják, hogy a szemet maga az a tény tönkre tenné, hogy az atombomba vakító fénygolyójára pillantanának az emberek, mert ez a fénygolyó “százszor erősebb a nap fényénél.” A szem retinahártyáján (ideg- vagy látóhártyáján) gyujtópontszerüen megjelenő fénysugarak, magyarázzák az orvosok, kis területen szívódnak fel, ennekfolytán oly magas hő keletkeznék a szemben, hogy a retinahártya szövete elpusztulhatna és a körülötte levő hajszálfinom véredényekben a vér megcsomósodna. ...Ha az energia színvonala nagyon magas, a retinában levő folyadék gőzzé változik és a szövet voltaképpen egy elszigetelt robbanáson megy keresztül, mondják az orvosok. Magyarosan ezt úgy lehetne megmagyarázni, hogy kisül a szem. A modern technika csodája. Newyorki épitőnumkásck 10 óra a hitt végezték el egy nagy felhőkarcoló falazási munkáját aluminium kockák segítségével. Ugyajiaz a munka tégla használásával, a régi módszerekkel TÍZ HÉTIG tartott. teóriáit finom lonrészon aszfalténak a leg jutányosabb árban 56X56 barackszinü ....................... S4.00 56X63 kékszinü virággal ..................................... $5.00 56X76 fehérszinü virággal ................................. $5.50 56X90 fehérszinü virággal ................................. $7.00 69X83 fehér azsurozott széllel ......................... $6.50 Szalvéták külön kaphatók .................................... —.45 Finom, tiszta-vászon törlőkendők, tucatja........ $5.50 Megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalában. — Szíveskedjék a rendelésekhez 60 cent postadijat mellékelni! 4
