Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-11-25 / 46. szám
November 25, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Szabadlábon a meghurcolt Miami-beliek A floridai Legfelsőbb Törvényszék egyetlen birói tollvonással végetvetett a miamii bíróság és államügyészség vörösfaló tobzódásainak, amidőn alkotmányellesnek minősítette azon polgárok bebörtönzését, akik az ötödik alkotmány függelékre való hivatkozással nem voltak hajlandók polgártársaik besúgójává válni. 14 meghurcolt áldozat máris szabadlábra lett helyezve, 17 másik e héten szabadul ki. Bräutigam államügyészt 30 napra “máss állásba” helyezték Osceola megyébe. Miközben becsületes miamii polgárok százait zaklatta, elhanyagolt egy gyilkossági ügyet. Elbocsátott szönyegmunkások •—Bridgeporti tudósítónktól— Minden ürügy jó, hogy munkásokat bocsássanak el állásukból. Az itteni, bridge- porti James Lees and Sons Co. szőnyeggyár. 1,650 munkása közül 750-et elbocsátott. Ez az ország második legna“Becsukták“ Ellis Islandot Két héttel ezelőtt végleg kiköltözött Ellis Island és lakóit bevonultatták Manhattan-be, a West Streetre... Ellis Island, a modern “Sóhajok Hídja’’, megszűnt egyelőre. Kopár térségét újra birtokba veszik ős lakói: a tengeri sirályok, hisz eredeti nevét: Sirály-sziget, a mohegan indiánok adták neki több mint háromszáz évvel ezelőtt, A sziget 62 éve szolgálta a bevándorlási ellenőrzés céljait. Vagy húszmillió ember ván- szorgott rajta keresztül ez alatt az idő alatt. A történelmi múltban először a hollandusok használták kirándulásokra. Első feljegyzett tulajdonosa osztrigákat gyűjtött rajta. A függetlenségi harc után kalózok akasztásra használták, akkor nevezték el Akasztófaszigetnek. Majd egy Sámuel Ellis nevű newyorki ember vette meg s tőle kapta legújabb nevét, örökösei eladták az államnak 1808-ban tízezer dollárért. A hadsereg aztán itt építette a Gibson-erődöt az 1812-es háború alatt. Később a haditengerészet lóporraktárnak használta, 1890-ben a bevándorlási hivatal vette át és két évvel később 500,000 dolláros tervezetkén részben kiépítette barakokkal. Amikor elkészült, 1897-ben, másnap porig égett. Három évig tartott, mig újra felépítették s a' rut barakok azóta éktelenkednek a 28 hold- nyi területet képviselő szigeten. Az utóbbi években, a külföldiszármazásu amerikaiak üldözésének korszakában, idehurcolták az áldozatokat, tisztes életii munkásembereket deportálás céljaira. Valami újfajta koncentrációs tábort rendeztek be itt számukra, ahol ha mással nem, azzal büntették őket, hogy fogva tartották. Becsületben megőszült emberek, családok, szétbomlasztott családok tagjai sínylődtek itt, ahonnan Szabadság-szobornak csak a hátát láthatták, a sors öldöklő iróniájából. A kiköltöztetésnek hivatalos, szánalmas megokolása az, hogy “takarékosságból” kellett a szigetet kiüríteni. A valóságban kiderült, hogy az igazi cél a gyötörtetés fokozása volt erről tanúskodik különben a világhírű, Nobel-dijas amerikai Írónőnek, Pearl Buck-nak a “N. Y. Times”-ben a napokban megjelent levele is, amelyben többek között a következőket Írja: '“Barátaim vannak, akiket Ellis Island-en tartottak fogva, de most, hogy a szigetet lezárták s a foglyokat kiköltöztették, helyzetük a legszerencsétlenebbé változott. A nőket bezárták a West-streeti fegyházba, a férfiakat pedig egy. White Plains-i börtönbe. Itt a helyzetük pontosan ugyanolyan, mintha közönséges gonosztevők volnának. Összezárták őket gyilkosokkal, részegekkel és más züllött alakokkal. Élelmezésük gyatra, matracaik mocskosak. Alig engedik ki őket a friss levegőre és olyan munkát kell végezniük, mint' amilyeneket bűncselekményekért elitéit fegyenceknek. “Brownell igazságügyminiszter azt mondja, hogy Ellis Island lezárása után mindenkivel emberségesen fognak bánni... Szomorú, de tény és való, hogy értelmes, derék emberekkel itt úgy bánnak, mint akik bűntetteket követtek el. Biztos vagyok benne, hogy az amerikai nép ezt elitéli -*s hírünk a külföldön kárt szenved. Férjek vannak elválasztva feleségeiktől, gyermekek a szüleiktől... gyobb szőnyeg- és pokróc gyára. Az elbocsátás oka: a gyártás menetében létesített változás. Az ürügy az, hogy a vásárlók a csomózott (tuft) szőnyegek iránt érdeklődnek, ennélfogva Lees beszüntette a gyapjufonal-fonodáját. Joseph L. Eastwick elnök azt mondta, hogy “szép fel-j mondási összegeket” fognak kifizetni az elbocsátatt alkalmazottaknak és a vállalat rendes nyugdíjintézete fog gondoskodni róluk. A vállalat szerint a felmondási dijak és a nyugdijak 720,000 dollárnál is többre fognak rúgni. Megígérte a vállalat az elbocsátott munkásoknak még azt is, hogy külön ügyosztályt fog “szervezni”, hogy uj alkalmazást szerezzen nekik rokonszakmákban, sőt az ígérgetések közt szerepel az is, hogy más érdekcsoportokat fognak noszogatni, jöjjenek Bridgeportra, telepedjenek le ott és alapítsanak gyárakat azokban az épületekben, amelyeket a vállalat kiürít, hogy ezzel is “munkaalkalmakat teremtsenek” az elbocsátott munkások számára. Fogadjuk el a szovjet meghívást! Az American Labor Party nyomatékosan felkérte Eisenhower elnököt, hogy fogadja el a szovjet meghívást a Németországgal kapcsolatos, konferencián való részvételre november 29-ikén. Morris Golden, az " ÄLP ügyvezető titkára, az elnökhöz intézett november 15-iki levelében kijelentette, hogy Németország felfegyverzése nem "szolgálja “Amerika legjobb nemzeti érdekeit.” “KÖNYÖRGÉS IDŐÉRT” Thomas Mann a német ujrafegyverzés kérdéséről A nagy nemet iró cikkét közli a l‘Express c. francia lap a német ujraíegyverzésről. A cikket átvette a New Statesman and Nation is. Ennek alapján ismertetjük Thomas Mann írásának legfontosabb megállapításait. “Az emberiség, amelynek erkölcsi színvonalát és egyensúlyát két világháború reditette meg, két táborra szakadt s ; a két tábor közötti feszültség olyan katasztrófával fenyeget, amely ha bekövetkezik, halálos csapást jelent az egész civilizációra. A két tábor közötti fő front a boldogtalan Németország belépése a “szabad világ” fegyveres erőinek sorába, amelynek állítólagos célja a világ békéjének biztosítása. Ebben azonban senki sem hisz.” “Nyíltan beszélek. Születésemnél fogva német vagyok, következésképp európai és nyugati. Végül állampolgárságomat tekintve, amerikainak számitok. Természetesen, sőt éppen ezért, egyformán érdekel Németország, Európa, a Nyugat és az Egyesült Államok, nem is beszélve az egész emberiségről. Ha a következőkben kifejtett meggyőződésem nem is azonos annak a kormánynak az álláspontjával, amely az Atlanti-óceán túlsó oldalán élő nagy népet képviseli — azt a népet, amelynek alapvető tulajdonsága a kedvesség és a jóindulat —, semmiesetre sem vezet rosszakarat, ellenkezőleg, biztos vagyok benne, hogy ha szembeszállók az Egyesült Államokban jelenleg uralkodó konformizmussal, akkor Amerika legfőbb érdekeit is szolgálom.” “Vájjon kivánják-e a nyugatnémetek az ujrafelfegyver- zért? Nem. Ép oly kevéssé kívánják a háborút, mint a franciák; okaik azonosak és egyaránt kényszerítők. S minthogy pedig nem akarhatják a háborút, az ujraf egy vérzést — ami egy lépés a háború felé —• éppen olyan gyanakvással kell fogadniok, mint a franciáknak. Természetesen ez nem vonatkozik a szövetséges köztársaság valamennyi állampolgárára. Köztudomású, hogy az elmúlt években ismét megjelentek a színen azok a csoportok és azok az emberek, akiket méltán “likvidáltak” a Hitler-uralom bukása után. De ha ezek a gonosz elemek újból szerephez jutottak, ezúttal nem a mögöttük álló fanatikus tömegek révén kerültek felszínre. Nem úgy történt a dolog, mint 1933 előtt, amikor a demokratikus világ akarata ellenére kerültek hatalomra, mert a demokratikus világban megoszlottak a vélemények, aminek következ- | tében a demokratikus világ akarata gúzsba volt kötve és nem is hitt abban, hogy hathatósan közbe tud lépni. Ezúttal inkább az történt, hogy éppen a demokratikus világ győztes hatalmai rémitik és botránkoztatják meg Nyugat- Németország mindezideig békeszerető többségét azzal, hogy újból nyeregbe segítik a tegnapi halálos ellenséget, annak a ■ téves elméletnek az alapján, hogy benne felbecsülhetetlen értékű szövetségest nyernek a holnapi halálos ellenséggel szemben. Mi töi'ténik azonban, ha a régi ellenség az erőszakot választja és olyan háborút kezdeményez, amelyet ezúttal még egy őrült sem nevezhetne önvédelemnek? Ezeket a kérdéseket bárki jogosan-„vetheti fel.” Bölcs és költői szavakkal fejezi be Thomas Mann: “Öt évvel ezelőtt, amikor betöltöttem 75. életévemet, egyik beszédemben tisztelettel adóztam az Időnek. Az idő — mondtam akkor — mindanyájunknak dolgozik: felmérhetetlen értékű ajándékot kapunk tőle az ut végén azzal, hogy jobbak, bölcsebbek és érettebbek leszünk. Ha időt nyerünk, egy szép napon kiderül, hogy a harmadik világháború puszta gondolata is bűnös könnyelműség és tömeges öngyilkosság. Abban a helyzetben, amelyben ma van a világ, vérontással semmiféle problémát nem lehet megoldani. Lépésről lépésre, de feltartóztathatatlanul erre a meggyőződésre vezeti az idő az egész emberiséget. Az idő hangtalanul és hatalmasan dolgozik: el tudja fojtani az emberi vágyakat, hogy biztosítsa az igaz ügy győzelmét, meg tudja oldani a válságokat és nagy megbékélést tud hozni az emberiségnek egy “világ-szocializmusban” — megvalósítva a «»demokrácia, a szabadság és az egyenlőség valamennyi ellentétes eszméjének szintézisát. Az ég adjon nekünk időt.” Autóbusz sztrájk Hammondon — AM. Szó hammondi tudósítójától — Már harmadik hete sztrájkban vannak Hammondon és környékén az autóbusz-söf- főrök. Némely nagy üzlet hirdeti, hogy aki vásárolni akar, vegyen taxit és ők megfizetik a költségeket. Annyira pang itt minden. Remélem, hogy a sztrájkobusz társaság már két éve felemelte 20 centre a viteldijat, de a munkásoknak nem adtak belőle egy veres cent javítást sem. Mindent ök- akarnak zsebretenni. Hajdú megye Hajdú megyében vasárnap estig mintegy 3,500 tanácstag jelölését fogadták el az illetékes választókerületi bizotságok. 1,200 holdon fásitanak ősszel Heves megyében. A termelőszövetkezetek az ősz folyamán 150 holdon létesítenek mezővédő erdősávokat, a városok és falvak szépítéséi e pedig csaknem 100,000 facsemetét ültetnek el. A kínai iparművészeti kiállítást a Műcsarnokban november 15-ig meghosszabbították. Bornapot rendezett JÖN! JÖN! JÖN! NAGY KARÁCSONYI BAZÁR December 3-, 4- és 5-én, pénteken, szombaton és vasárnap a Magyar Házban 2141 Southern Blvd., Bronx, N. Y. Leggyönyörűbb karácsonyi ajándéktárgyak \--------------------------------------------------------------r 3 ló munkások megnyerik jogos követeléseiket. Az autó-
