Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-10-28 / 42. szám

Előfizetési kvótát követel Elsinore-nak Tisztelt Szerkesztőség! Olvasva az “Induljon a munka lapunk építésére” c. felhívásunkat, megütköztünk afölött, hogy önöknek már Elsinorra nincs is szükségük. Visszagondolva arra a kam-| pányra, melyen mi nyertük meg a filmvetítő gépet, saj-* nálattal állapítom meg, hogy' azt csak egyszer volt szeren­csénk látni ,akkor is úgy, hogy 78 mérföldet kellett megtenni és 5 dollárt kiadni gázra, olajra. Mi annakidején azzal a feltétellel adtuk Los Angelesnek, hogy mi is élvez­zük annak előnyeit, amennyi­ben ezt minden kétség nélkül kiérdemeltük. De bizony azó­ta csak akkor élvezhettük, ha bementünk L. A.-ba,'aminek következtében a Standard Oil Company amúgy is elég duzzadt pénzzsákjába kellett adunk azt a pár dollárt (ga­zolni és olaj fejében) amit ktinöben a lapnak juttathat­nánk. Átirtunk Los Angelesbe és elismerték, hogy tényleg jo­gunk van a géphez, stb. De eddig ez még most is csak “jog”. Munkástársak! Mi csak­nem mindnyájan többé-ke- vésbbé résztveszünk minden munkásérzelmü és célú meg­mozdulásban és olyan hiá­nyát érezzük egy vetítőgép­nek, mint egy hadsereg a fegyvernek. A mi körzetünkbe tartozik Riverside, San Bernardino, Perris, Fontana és San Die­go. Van itt mindenféle nem- zétiségü lakos, magyar is van elég. Higgyék el, jó érzés töl­tené el ezeket, ha látnának olyan filmeket, amelyek be­mutatnák nekik a saját szü­lőhazájukban végbemenő tár­sadalmi újjáépítés szivmele- gitő képeit. Kérjük hát tegyék Elsino- re-Perrist a versenyző váro­sok közé és mivel e két fa­lunak mindössze 47 magyar család lakosa van, igy tegye­nek öt egészéves előfizetőt a számunkra. De ellátogatunk mi majd máshova is és ha mi töltjük be legmagasabban a kvótát, akkor akarjuk a gépet. Minarick Kálmán (Minarick munkástárs he­lyesen mutat rá arra, hogy a lapban közölt kvótatervezetet nem eléggé részletes, aminek egyik bizonyítéka Elsinore- Perris kihagyása. A magya­rázat az, hogy a tervezet ke­rületi alapon volt kidolgozva. New Jersey-ben például Észak New Jersey ,ben egyet­len város sincs névszerint említve, csupán a kerület szá­mára van 15 egészévi előfize­tés kitűzve. Mindenesetre hálásak va­gyunk Minarick munkástárs­nak az Elsinore-Perrisi kvó­ta (ügyének felvetéséért és az öt előfizetés tervezetét megfelelőnek tartjuk. A ve­títőgépre tett ajánlatunk természetesen áll: amelyik város vagy kerület legmaga­sabb százalékarányban telje­síti a kvótát, az kapja a ve­títőgépet, ha az országos kvó­ta betöltődik.— Szerk.) Születésnapi ünnepély Elsinoreban Kellemes szép ünnepély- szerü öszejövetelben volt ré­sze a Magyar Szó elsinorei lapépitőinek október 1-én. Egy örökaktiv munkástárs­nőnk születésnapját ünnepel­tük kedves otthonában. Nem csupán magyar összejövetel volt ez, amennyiben ott lát­hattuk a nemzetiségek min­den fajtáját a házat zsúfolá­sig megtöltve. A nemzetközi szolidaritás mint aformája volt ez kicsinyben. A mozga­lom ifjai elevenítették fel a tagbaszakadt öregek (köz­tük 80-on felülieket is) han­gulatát. A Happy Birthday” elhang­zását a jó magyaros “harap­ni” való és itpka követte. A megszokott játékok sem hiá­nyoztak. Az öregek memóriá­ját “BRAINTWISTER” tár­sasjátékkal villanyozták félj az ifjak. A nevek nem fontossak — gondoltuk — de az elég fon­tos. volt, hogy összeadtunk 27.50-et. Az IPP-nek adtunk $6.00, a Civil Rights Cong- ressnek $11.50-et, a Magyar Védelmi Bizottságnak pedig $10.00-t, amit kérünk, hogy a Magyar Szóban emlitett magyar bányász család védel­mére fordítsanak. Tudósitó Becsukta a boltot Tisztelt Szerkesztőség! Valószínűleg van tudomá­suk már arról, hogy a helyi “Függetlenség” becsukta a boltot, miután előzőleg meg megfejte kicsit a bus magya­rokat egy a javára rendezett mulatság keretében, ahol $400 jöt Össze. Bizonyára több előfizetést-meghosszab- bitást is' fölvettek ott, amit nagylelkűen felajánlott, hogy visszafizeti azoknak, akik azt kérik. Tudja jól, h^gy, senki sem fog. jelentkezni érte. Most ilyeneknek küldik a “Jó Pásztort”, amit a Népszava képviselője kezel. PhladJelpvóashii Cetjbb Philadelphia-i olvasó Zserci lakzi (Az óhazai levelet, melyből az alanti szemelvényeket kö­zöljük egy olvasónk kapta Zemplénmegye egyik kis fa­lujában lakó nővérétől, aki le­írja itt az olvasónk otthon élő árva unokájának lakodalmát. —Szerk.) Kedves testvérem: Kérdezed, hogy unokád lakziján ott voltak-e a test­véreid, nem volt-e árva. Én még oly szép menyasszonyt nem láttam; amikor bemen­tem megcsókolt és azt mond­ta: kedves öreg néném, nem adnám a világért se, hogy hogy meglátja, milyen sok szép vendégem van. Mindenki eljött akit meghivattam. Egy fél napot töltöttem el mig a vacsora megvolt, aztán ha­zavitt sógorod, de mégis csak megláttam, hogy ki mit hozott ajándékba. Bizony kedves testvérem, nem is tudnám elmondani, mit hoz­tak a menyasszonynak. Csak kész inget 22 darabot, amel­lett fejkendőnek, ruhának való anyagot, meg edényt; amig csak él, nem lesz szük­sége edényt venni. 35 darab tvukot, meg egy borjut, azt a keresztapja vágta le neki; a keresztanyja ágyhuzatot, ru­hának valót, három kalácsot, tiz liter bort hozott. Azt nem lehet leírni, hogy mit vittek; mindenki nagyon kitett ma­gáért. Csoda gyönyörű idő volt, az udvaron két sor asz­talon vacsoráztak. Minden nagyon jó volt. Már pénteken kezdtek dol­gozni, szombaton a mi Ro­zink volt a szakács, meg a keresztmamája, de a többiek is megdolgoztak. Az én lá­nyom Marcsa mondta az uno­kádnak, hogy én majd ma­gamért is helytállók, meg az édesanyámért is. Mondta is az unokád, amikor el akartak menni az urával, hogy ki volt az a jó dolgos asszony, annak semmi sem esett ki a kezéből. Mondta Margit, hogy ez a nagynéném lánya, be kellene aranyozni kezét. Meg is emlegetik a zserci lagzit, mert. muzsikát onnan hoztak. Olyan szép mulatóst még nem láttak. A sógorod minden asszonyt megtáncol- tatatt, meg a szakácsnékat. A sógorom szavát teljesítem, amikor megírom neked, hogy mit küldtem az unokádnak. Két nagy kalácsot, egy tyú­kot, 6 liter bort, egy tál lisz­tet, tiz tojást, meg egy fehér inget varrattam neki, meg amit a sógorod elhányt a pénzes táncban és a cigány­nak. Ne haragudj, hogy megír­tam, legalább nyugodj meg, hogy mindenki ott volt, csak te hiányoztál, ami a legfáj­dalmasabb nekem, hogy nem látod meg, milyen szép lakás és nagy porta van. MELEG VIZFÜTÉSES üveghá­zat építtet az idén tizenhat ter­melőszövetkezet. A nagy jöve­delmet biztositó melegházakat és telepeket hőforrások és, ipari üzemek vizével fütik. Hozzászólás az aggkor kérdéseihez Tisztelt Szerkesztőség! i Mi olvasók nagyon is szere­tünk olvasni, hogy ki hogyan elmélkelik. De én már azt szeretném, ha a szovjet tudó­sok feltalálnák, hogy az em­ber fiatal maradjon, s fizikai­lag jól bírja magát minden ember, úgy mint 25 éves ko­rában. Az összes tudósoknak ezen kellene törni a fejüket és akkor senki sem bánná, ha ezer évig is élne, mint az öreg Matuzsálem, aki 960 évet élt az Altájban, amikor még a világ nem volt ilyen okos, mint most , Szereteném tudni, hogy van-e az olvasók között, aki meg tudná mondani, hogy az akkori öregek, akik száz éveket is éltek, úgy birták-e magukat, mint a mostani 75 évesek, vagy jobban. A fiatalok nem- szeretik ‘ az öregeket, de csak a buta fia­tal gondolkozik igy, aki azt gondolja magáról, hogy ő örökké fiatal marad, mint az öreg urikisasszony, aki min­dig 18 éves, még akkor is, ha már 78 és minden jó mód mellett is megaszalódott, mint előre. Én is öreg vagyok már, de az összeaszott bőrömet nem adnám sem Elsa Kochnak lámpaernyőre, sem a világ legszebb nőjének. A kis bo­gár is szereti az életet és vé­di ,hát még az ember! Itt Amerikában a kor­mányzók mind öregek; 72, 75 évesek. Ha ilyen állásokra jók, akkor mit rontanak azok, akik az utcán járkálnak és még a levegőt is sajnálják tőlük! Egy öreg N. .1. -i farmer Mi lett Roosevelt elnökünk “inségmentes” életéből? Tisztelt Szerkesztőség! Képzeljék milyen szeren­csém van. Eddig $36.30 volt a nyugdijam, mivel azonban ebből megélni nem lehet, fo­lyamodtam állami segélyért. Onnan kaptam hart $9.00-t, igy összesen $45.30-t. Ebből egy magamfajta embernek meg kell tudni élni! Mivel azonban öt dollárral emelték most a nyugdijat, igy a segélyhivatal arról ér­tesített, hogy miután náluk a jogosultságom csak $45.00 igy $4.00 járna a $9.00 he­lyett. Az ő szabályuk azon­ban az, hogy kétszer egy hó­napban $2.50 t azaz összesen öt dolláron alul nem küldenek ki checket, s igy levesznek a segély listáról. Ezzel elve­szítem az ingyen orvost, or­vosságot és esetleges ingyen kórházi kezelést is. Hát nem őrült egy szerencsém van ne­kem? Most még csak az hiány­zik, hogy a város valamilyen hivatala értesítsen, hogy nincs jogom itt élni (máshol még kevésbbé) és mellékel egy rozsdás revolvert meg­töltve, hogy a többit érthe­tem. Addig is, amig ez bekö­vetkezik, maradok üdvözlettel Egy öreg Penná-i munkás Társaságbeli hírek Washingtonból A St. Louis és vidéke be­számol arról, hogyg mily “értékes egyén iségekkel” gazdagodik a washingtoni magyar kolónia. Itt közöljük, némi rövidítéssel a vidéki he­tilap közleményét: “A WASHINGTONI ma­gyar kolónia értékes egyéni­ségekkel gazdagodik a napok­ban. A Voice of America oda­költözik és ott lesz ezután a magyar osztály szerkesztősé­ge is. Legtöbbjük a külváro­si villanegyedekben telepe­dett meg. Töbek között le­költöztek Szegedy Maszák Aladár a volt magyar követ, Szabó Tamás, Körmendy Fe­renc és Gosztonyi Ádám is, mig mások családi vagy egyéb akadályok miatt nem tudtak New Yorkból elmenni. New Yorkban maradt Jávor Pál is, aki valószínűleg szín­házi turnéra indul. Számos külmunkatárs, köz­tük Magyar- Amerika legré­gibb kiválóságai képezik a jeles gárdát, akiknek élén Nadányi Pál, az amerikai ma­gyar újságírói gárda eme régi büszkesége, vezeti a magyar osztályt. Nadánviék a virginiai Fali Church-ben vettek szép otthont.” Húszezer pár fehér gyermekcipőt gyártanak a Nagytétényi Gu­migyárban november 7-e tiszte­letére. A hócipők sorozatgyártá­sát, az első 500 pár kipróbálása után, csütörtökön kezdték meg. Péter Rudolf, Flushing, N. Y. elhunyt 1951 október 31-én. Boruzs Ferencné, Chicago, el­hunyt 1952 november 1-én. LAPUNKÉRT J. János $7 Chicago kvótájára a bankettből 41 dollári Joe Nagy által: Pocsik Károly $5 A. Sohajda $3 F. Heinrich $3 Steve Dénes $2 J. K. $2 Charles Medgyesy $5 V. Small $2 Alex Long $1.50 John Rusko (Veres János ál­tal) $5 A. Bordás $1 Andrew Petrás F. G. $3 Fülöp Gyula $2 Két flushingi jóbarát Bartók- Nánássy bucsuestélyre $10 Steven Kiss $2 Holthyék $5 D. Egyed $5 Joseph F. Sári $7 John Korcsog $3 S. Kovács $3 Alex Ocenas $3 Joe Kovács $3 Lovász István emlékére koszorú- megváltásként: Lovász család $60 Lovász Lajos $10 Zupkó István $5 Deák Zoltán (temetési tisztelet- dij) $60 Weiss Ilonka F. G. $5 io _____________________________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ : rf October 28, 1954

Next

/
Oldalképek
Tartalom