Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-10-14 / 40. szám

October 14, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ £ MICHELANGELO A PIKETVONALON Mellért Hugó művészetének és munkásmozgalmi szerepének méltatása irta: Dr. Pogány Béla I. Nagy ünneplésre, sőt az ünneplések egész soro­zatára készül Magyar Amerika haladószellemü munkássága. Gellert Hugót fogják ünnepelni az­ért a negyven küzdelmes esztendőért, amelyet művészi alkotásban és munkásmozgalmi tévé kenységben töltött el. A “Magyarok Amerikó ban” című, 1952-es- arany jubileumi albumunkban melyet az amerikai magyar munkássajtó ötvene dik esztendejének tiszteletére adtunk ki. kiemel­tük Gellert Hugó jelentőségét s azt mondtuk, hogy “Gellért Hugó Amerika legnagyobb rajzoló- művészeinek sorában található: művészete a munkásmozgalom egyik legnagyobb dicsősége.” Gellért Hugónak, ennek a zseniális, de szerény, halkszavu művésznek, aki inkább elhallgatja ér­demeit, semmint az önreklám legártatlanabb fo­gásával is élne, Gellért Hugónak legátfogóbb jellemzését és lényegét a következő meghatáro­zásban foglalhatjuk össze: ő nemcsak a magyar, hanem az egyetemes amerikai munkásmozgalom­ban is szolgálta a munkásosztály érdekeit és vív­ta harcait. Honfitársai lelkes elismerésén túl, sőt attól függetlenül, elismerte őt az amerikai élet is. Falfestményei és könyvillusztrációi Élete legnagyobb müvei a falfestményei, a fres­kói. Gellért Hugó monumentális freskója disziti a Rockefeller Center előcsarnokát. Külön történe­te van, amelyre az alábbiakban rátérünk. — A huszas években a Union Square-i “Workers’ Ca- feteriában” két 86-láb hosszú vízszintes Gellért- freskó csőditette oda annak idején az embereket a város minden részéből. — A Hotel Worker’s Union előcsarnokában függtek a “Négy Szabad- ság”-ot ábrázoló bekeretezett, elmozdítható fal­festményei. — Az NMU, a National Maritime Union ragyogó, pompás szakszervezeti székház­ban láthatók ma is az uj témákkal 1945-ban alko­tott, a “Négy szabadság’Lot ábrázoló freskói, amelyek közül kettő 33 láb hosszú és 6—7 láb magas. Ezeket a majoliká falak keretezik.be. Ha nem a mai üldözések korában élnénk, bizo­nyos, hogy Gellért Hugó nem milliárdosok pazar palotáit ékesítené átütőerejü alkotásaival, hanem a legnagyobb szakszervezetek székházait, a mun­kásság^ palotáit gazdagítaná művészetével, amint ezt a NMU példája mutatja és könyörögnének neki, hogy ecsetjével a munkások központi épü­leteit avassa a munkáskultura szentélyeivé. Gellért Hugó müvei könyvalakban is megje­lentek. 1933-ban látott napvilágot a Putnam-ki- adóvállalat “The Mirrors of Wall Street” cimü munkája Gellért Hugó illusztrációival. — 1933- ban adta ki Long & Smith a “Capital” cimü, 63 Gellért-illusztrációt tartalmazó mappáját marxi szövegekkel, 1935-ben pedig a Putnam-cég a “Comrade Gulliver” cimü. könyvét 43 litografált Gellért-képpel. Ennek a P7HTTOO,ét í« — 1936-ban jelent meg az “Aesop Said So" cimü müve a Covici-h riede-vánaiat Kiaciásauan, amely­ben 19 mese volt Gellért-ilusztrációkkal, aktuális prOíGkai es^ménvekre vonatkozó főcimekkel. — 1943-ban adta ki az IWO Gellért egyik legerede- tiob munkáját, Henry Wallace két beszédét kí­sérő illusztrációit “Century of the Common Man” (A Nép Százada) címmel. Egy polgári kiadóvál­lalat példányonkint 5 dollárért akarta megjelen­tetni az előállítás költségei miatt, de Gellért in­kább visszalépett az üzlettől, mei*t müve ilyen magas áron nem juthatott volna el a munkások kezébe. Az IWO aztán 15 centért hozta forgalom­ba. El is fogyott belőle EGYNEGYEDMILLIÓ példány. Gellért képei láthatók a Museum of Modern Artban, a Whitney Museum of American Artban. a Philadelphiai Museumban, a Birmingham, Ala- oama-i nyilvános könyvtárban és más helyeken. — Kollektiv képkiállitásai voltak 1923-ban, 1925­Gellért Hugó ben a New Art Circleben, 1935-ben a ACA Gal- lery-ben, N. Y., 1943-ban ismét az ACA-ban. 1945-ben, a UN megnyitása évében San Francis­cóban, Gellért-kiállitást rendeztek a kaliforniai Pallace of the Legion of Honor-ban. — Gellért Hugó rajzai megjelentek a N. Y. Times- ban, a Herald-ban, a Tribune-ban, majd a\ Herald Tribune-ban, továbbá a N. Y. World-ben, ahol a “Sunday World” állandó munkatársa volt öt évig, 1925-től 1929 végéig. Ugyanakkor állandó mun­katársa volt a munkásság progresszív folyóira­tainak. a “Liberator”-nak, a “Masses”,-nak, a “New Masses”-nak, a munkássajtónak. Rajzai mellett rengeteg hordozható plakátot festett munkásünnepekre és felvonulásokra. A mi la­punkat és Évkönyv—Naptáraink címlapjait is számtalan munkája disziti. Sokat utazott, szinte bejárta a világot. Járt Franciaországban, Németországban, Olaszország­ban, Hollandiában, Ausztráliában, Ceylon-szige- tén, Indiában, a Maláji-félszigeten és Pakisztán­ban. dón engedték, ő szórta a röplapokat repiilögépx’öl a szobor előtt összegyűlt tömeg közé. ő vezette a menetet és tartotta a beszédet, amikor a mo­dern művészek a harmincas évek közepén felvo­nultak a City Hall eléc Ö indította meg a tiltako­zást, amikor 1951-ben eltakarták a New School for Social Research falain Orozco mexikói festő freskóit s két hét sem telt bele, a freskókat sza­baddá tették. Jelentős szerepe volt modern mti- vészalakulatok megszervezezésében. A nagy freskó története A Union Square-i munkáscafeteria a huszas évek végéig virágzott és Gellért Hugó megraga­dóere jü freskójáról a netvyorki nagylapok is so­kat írtak. így történt, hogy egy nap Wallace Ha­rison, a Rockefeller Center főépítésze is lehajta­tott limousinjában, hogy a falfestményeket meg­tekintse, miután a sajtó cikkei felébresztették érdeklődését, őmaga mesélte később, hogy amint belépdelt a munkásvendéglőba, elegáns szőrme­bundájával, egy munkás felpillantott rá és mo­rogni kezdett: “A szanava még itt se hagy béké­ben minket!” Harison olyan tehetséges művésze­ket keresett, akiket a maga céljaira használha­tott a Rockefeller Plazán tornyosodó Center de­korálásához. McCarthy akkor még ifjonc volt. A főépítész ugv el volt ragadtatva Gellért fest­ményétől, hogy felkérte, fessen freskót a Rocke­feller Center számára. így született meg a csodálatos freskó.' Gellért. Hugó néger és fehér munkásokat festett oda, ha­talmas pörölyöket tartó embereket, duzzadó izmit óriásokat. Van köztük a dollár járószalagján ve­rejtékező és fuldokló alak; egy leány szégyeiC kezve rejti el arcát, miközben egy munkás az ök­lét rázza azok felé, akik tönkretették. A néző szeme ezután egy munkásanyát lát, aki gyerme­két a Nap felé nyújtja A Nap már a mennyezetre van festve, amelynek szikráiból Gellért vörös csil­lagokat festett. Az amerikai National Academy növendéke volt. Mindezek mellett ott szervezkedett, harcolt, marsolt, szónokolt a munkásmozgalom küzdelmei­ben s oroszlánrésze volt minden megmozdulásban, amelynek célja a munkásság harcait kifejező, ha­ladószellemü, modern művészet érdekeinek elő­mozdítása. Az Artists’ Coordination Committee elnöke volt. Amikor a horthyista “zarándokok” a Kossuth-szobor leleplezésének alkalmából 1928 márciusában US-be jöttek, Gellért ott piketelt a tiltakozók élén. Letartóztatták és amikor szaba­Negyven esztendeje ékesítik Amerika haladószelle­mü folyóiratait s köztük az amerikai magyar mun­kásmozgalom sajtójának hasábjait Gellért Hugó pá­ratlan erejű és kifejezőképességii rajzai. A fenti illusztrációt a sajtónk ötvenedik jubileu­mára kiadott évkönyvünk cimfedelére rajzolta Gel­iert rmmkástársunk. A mii elkészülése után vita keletkezett a deko­ráció fölött: “Nem lenne-e jobb, ha azoknak a vö- rijs csillagoknak más szinük volna?” “Nem” — felelte Gellert nyugodtan — “az én szinterveze- tem vörös szint kíván ide.” A vörös csillagok meg is maradtak. Egy német munkás, aki a freskók­hoz használt anyagok szakértője volt, odalépett ekkor a festőhöz: “Gellért ur, — mondta — en­gedje meg, hogy gratuláljak önnek. Végre olyan emberre akadtam, akiben megvan a meggyőződé­séhez való bátorság. De remélem. Rockefeller nem fogja látni az ön festményét.” Pedig az ifj. Rockefeller is eljött megnézni. Ezt a jelenetet a liftkezelő beszélte el. A milliár­dos a felesége társaságában érkezett és sokáig komoran nézte a falfestményt, majd amikor to­vábblépdelt, azt mormogta: “Most már nem fog­nak többé azzal vádolni, hogy szűklátókörű va­gyok!” Tény az, hogy a freskó a legutóbbi időkig változatlanul a helyén maradt, most azonban hoz­zákezdtek ennek az épületrésznek lebontásához s azzal együtt a freskó-remekmű megsemmisítésé­hez. Helyébe nagyobb, magasabb, több hasznot- hajtó épületet emelnek. . . a Gellért-íreskókat üldöző balsors javára, mert ilyen a rohanva épitő- romboló nagytőke útja. Az ember nem tudja elhessegetni magától an­nak a Michaelongelónak történelmi emlékét, aki a sixtusi kápolna mennyezetképeit festette a ha­talmas II. Gyula pápa megbizásából. Botjára tá­maszkodva ott botorkált a hajlottkoru pápa a sixtusi kápolna állványai, törmelékei között és nézegette a nagy művész, az ‘uomo universale’, az egyetemes ember műalkotásait és perlekedett vele... II. Gyula pápa szerepét ma Rockefeller játssza .. . (i oiyratasa következik) SZERZETT már egy uj olvasót a Magyar Szóra? MAS IS SZERZETT, ön f<? szerezhet J AMERIKAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom