Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-09-23 / 37. szám

ALP GYŰLÉS m ESTE Ma, csütörtök, szept 23- ikán este tart ja az American Labor Party a jelöltválasztó nagygyűlését a newyorki Manhattan Centerben 34th 8th A ve. A gyűlés jelszava: “Ment­sük meg A- merika sza­badságát.” Az Ameri­can Labor Party nagy szerepet töl­tött be New York állam és város politikai életében ezelőtt is és nagy szexben vár rá a jövőben is. Politikai és propaganda mun­kájukkal kényszerítik a de­mokrata, de még a republiká­nus pártot is liberális prog­ram elfogadására és a mun­kásság szempontjából elfo­gadhatóbb jelöltek porondra- állitására. Jelenleg az ALP áll ama harc élén, melynek célja, hogy New York állam néger lakossága számarányá- hoz mérten igazságosan legyen képviselve úgy a szö­vetségi, mint az állami s váró si törvényhozó testületekben. Fontos, hogy az ALP lega­lább 50,000 szavazatot kapjon a november 2-iki választáso­kon. A ma esti gyűlés sikere nagy mértékben járulhat hoz­zá a cél elérséhez. Beléptidij mindössze 40 cent. Hetekkel a genfi konferen­cia megnyitása előtt, ahol si­került az indokinai háború­nak véget vetni, a dullesi kül­politika sok mindent megpró­bált, hogy a genfi konferen­cia lába alól kihúzza a talajt. Amint még emlékezhetnek rá olvasóink, az indokinai hely­zet a csúcspontja felé közele­dett Dienbienphu ostromával. Arról volt szó, be tudják-e venni Ho Csi Minh csapatai a vietnami francia kulcserődit- ményt vagy sem. Hírek jöt­tek, hogy a franciák nem fog­ják bírni tartani a helyzetet, hacsak a Pentagon erélyesen bele nem avatkozik azonfölül, hogy az egész indokinai hábo­rút túlnyomó részben is ame­rikai pénzzel folytatták. A francia kormány és hadveze­tőség a francia nép háború- ellenes hangulata következté­ben nem merte hivatalosán kérni az amerikai haderő se­gítségét, anélkül pedig a helyzet egyre tarthatatlanab­bá kezdett válni. Ha a Pen­tagon beavatkozik, úgy nézett volna ki. hogy a franciák ké­rése nélkül akarják militaris­táink megmenteni a franciák számára azt a gyarmatot, a- melyről a francia nép hajlan­dónak mutatkozott lemonda­ni. Ez a lépés a világ szemé­ben teljesen igazolatlan cse­lekedet lett volna. Drámai jelenet a State Departmentben Mindezt előre kellett bocsá­tanunk, hogy megérthessük azt a drámai jelenetet, amely ebben az időben, április 3-án. tehát három héttel a genfi | konferencia megnyitása előtt; pergett le Washingtonban, 'titokban tartott ta­nácskozás keretében, amely­ről a nagyközönségnek sem akkor nem volt halvány sej- ! telnie sem,, és ma sincs. Hogy ez a titok ffiirü ködében lezaj­lott jelenet napvilágra került, az Chalmers M. Roberts uj- i ságirónak a “The Reporter” : szeptember 14-én megjelent cikkének köszönhető. Hogy ö ! hogyan merte megírni és ho- i gyan szerezte meg az adató-! ' kát, nem tudjuk, természete- | sen ő sem árulja el. Ennek j alapján tehát a következők |történtek: egy hajszálon ! múlt, hogy XJlS-t nem rántot- | ták bele Dullesék az indoki- i nai háborúba s ezzel együtt egy újabb világháborúba. Két nap múlva már Ang­liában is tudták, miként folyt a drámai jelenet a State De- j partmentben. Április 3-án. szombaton j reggel a kongresszus nyolc! tagját, öt szenátort és három képviselőt legnagyobb ijedel- j műkre azonnali megjelenésre j szólítottak fel egy John Fos-1 tér I)ulles-al tartandó titkos I konferenciára a State Depart- ment egyik ötödik emeleti termében. Odasiettek és ott találták nemcsak Dullest, ha­nem Arthur W. Radford ten­gernagyot, az egyesitett ve- z é r karok elnökét, Roger Kyes-t, a védelmi minisztéri­um államtitkárát, Robert B. Anderson had itengerészeti minisztert és Thurston B. Mortont, Dulles asszisztensét kongresszusi ügyekben. Egy nagy világtérkép lógott Dul­les széke mögött, előtte Ra.d-1 ford és mások. “Az elnök kért meg, hogy hívjam össze ezt a meetinget”, kezdte Dulles. Dulles rögtön a ' tárgyra tért: az elnök egy kongresz- szusi közös határozatot akar, amely felhatalmazná, hogy a légierőt és a haditengerésze­tet használja Indokínában. Az elnök véleménye szerint a dolgok akkori állásában szük­ség volt a kongresszus veze­tőinek állásfoglalását tisztán látni. Ekkor Radford vette át a szót. Elmagyarázta, hogy a helyzet azonnali döntést kí­ván arra nézve, hogy Ameri­ka beavatkozzon az indokinai háborúba. Dienbienphu eleste máról-holnapra bekövetkezhet s ezt meg kell akadályozni. Dulles Radford segítségére ment és azt mondta, hogy ha Dienbienphu elesik, akkor el­vesztjük egész Délkelet-Ázsi- át is és akkor USA visszajut lágháboru előtt volt. A fran- Hawaii-ra, ahol a második vi- ciákban, mondta, nem lehet bízni, mert valami fogással kiugorhatnak Indokinából. A kongresszusi vezérek szerepe A nyolc törvényhozó csak ült és hallgatott, tizek voltak: Knowland, a szenátus többsé­gi vezetője és kollégája, Mil- likin szenátor, Lyndon B. Johnson, a szenátus kisebbsé­gi vezére; továbbá Russell és Clements, demokrata szenáto­rok; Joseph Martin, Házelnök és két demokrata képviselő- házi vezér: John W. McCor- marck és J. Percy Priest kép­viselők. (Folytatás a 7-ik oldalon) MEGNYÍLT a un NAGYGYŰLÉSE New Yorkban megnyílt az Egyesült Nemzetek kilence­dik nagygyűlése. Elnöknek a holland Van Kleffenst válasz­tották meg. A amerikai delegáció javaslatára a nagygyűlés nem tűz­te napirendre Yisinszkij szovjet delegátus javaslatát a Kinai Népköztársaság felvételére a UN tagjai közé. A szavazat 43:11 volt. Hat állam képviselője tartózko­dott a szavazástól. A szavazást, mint a múltban is, a Dul- leséket hűségesen követő kis délamerikai országok szavazata döntötte el. t elük szemben meghiúsult 1,200 millió ázsiai­nak abbeli követelése, hogy Kína igazi kormánya az Egye­sült Nemzetek tagjává válhasson. • A Magyar Népi Demokráciát Szarka Károly washingtoni magyar követ képviseli megfigyelőként az Egyesült Nem­zetek .gyűlésein. Van KJeffens. az'uj elnök, székfoglaló beszédében hang­súlyozta, hogy a világ népei követelik a békés együttélés alapjainak megteremtését. Harriman a newyorki kormányzójeSöSt A New York állami demokrata konvenció “felsőbb nyo­másra” Harrimant, a többszörös milliomost jelölte a novem­beri választásokra kormányzónak, az ifjabb Franklin D. Roosevelt kongresszusi képviselő helyeit. A republikánusok jelöltje íves szenátor lesz. Az FBI közbelép a detroiti Square D szrájkban Detroitiján újból véres összeütközés volt a sztrájkolók j és a rendőrség által védett sztrájktörők között. Sokan meg- í sebesültek. Néhány szkeb panaszára az FBI vizsgálatot indított mivel, úgymond “kommunista iratokat” találtak az egyik sztrájkoló autójában. Minden jel arra mutat, hogy a gyár vezetősége ágens provokátorok — s az FBI — segítségével akarja letörni a sztrájkot. (Részletes tudósítások ji 4-ik oldalon.) Földrengést észleltek Budapesten Budapest, szeptember 18 Az Országos Földrengésvizsgáló Intézet készülékéi szep­tember 15-én, szerdán 19 óra 14 perckor 52 másodperekor közeli földrengést jeleztek. A készülék legnagyobb kitérése 5 milliméter volt. A földmozgás Budapesten 7 percen át tartott. /-----------------------------------------------------------------------------V Fontos tudnivalók az IWO volt tagjainak, 8. old! A Magyar Szó Nagy Szüreti Mulatsága szeptember hp 26-án, vasárnap egész nap>, az INTERNATIONAL PARKBAN! (814 East 225th Street, Bronx) Házilag készített finom magyaros ételek, gulyás, lacipeesenye. kolbász, rétes, importált magyar borok. Magyar tánczenekar. _ Művészi programi« 1 Ma?varorsza?keri a UN4a?sá?of Győzött a newyorki magyar futballcsapat '& AMERIKAI Vol. III. No. 37. Thursday, September 23, 1954 NEW YORK, N. Y. Egyes szám ára 15c Published-Weekly by the Hungarian Word Inc., 13Ó East 16th Street, New York 3, N. Y. fintered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 at the P.O. of N.Y., N.Y. under the Act of March. 2, 1871 MGYARORSZÁG KÉM FELVÉTELÉ? S ME1 BUDAPEST, ^szeptember 18. — Nagy Imre magyar miniszterelnök átiratot inté­zett az Egyesült Nemzetek New Yorkban kedden megnyíló nagygyűléséhez, melyben ismét kéri Magyarország felvételét az Egyesült Nemzetek tagjai sorába. Nagy Imre miniszterelnök hangsúlyozta a magyar kormány készségét és óhaját részlvenni “az Egyesült Nemzetek fontos munkájában a béke fenntartása terén.’ A meredek szélén Hogy akarták Dullesék belerántani Amerikát a háborúba?

Next

/
Oldalképek
Tartalom