Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-09-16 / 36. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 16, 1954 A munkásság és a néger nép eloválasztási győzelmei DETROIT. — A legutóbbi mi- chigani előválasztásokon jelentős előtörés történt abban az irányban, hogy a munkásság depresszióellenes programmját és a néger nép képviseleti szerepét előbbre vigyék. Munkások és négerek óriási számban, több mint 1 millióan, jelentek meg Michigan első eloválasztási szavazásain. Az előválasztásokat jól vezetett kampány előzte meg: a CIO politikai akcióbizottságai, az AFL politikai nevelési munkásligája és a négerek politikai akciószervezetei fokozott tevékenységet fejtettek ki delegátusaik és jelöltjeik érdekében. — Több mint 60 néger jelölt szerepelt az előválasztásokon különféle hivatalokra, köztük Charles Diggs Jr. állami szenátor, akit végül is a demokrata párt nomi- nált a 13. kongresszusi, túlnyomórészt demokrata választókerületben. Erősen dolgoztak, hogy demokrata ellenjelöltet állítsanak Homer Ferguson ellen, akinek mandátuma lejár s aki az autóvállalatok ügynöke. — A négerek úgy a demokrata, mint a republikánus listán 20 jelöltséget értek el. Autómunkások támogatják a UE-sztrájkot DETROIT. — A United Electrical Workers 957-es szakszervezete junius 15-ike óta 'sztrájkol a Square D-gyárüzem ellen. A United Auto Workers, CIO, kilenc helyi szakszervezete most Ígéretet tett, hogy teljes erővel támogatni fogja a villanymunkások 12-hetes sztrájkját, melynek célja uj munkaszerződés kötése és béremelés. A sztrájkolok ellen a gyár és a hatóságok nagyszabású kampányt folytatnak s hosszú évek óta először folyamodnak sztrájktörőkhöz. Kongresszusi képviselők is résztvesznek a sztrájkoló munkások elleni támadásokban, természetesen heves vörösfalás- sal. A sztrájktörőket lovasrendőri fedezet mellett viszik a gyárba a piketvonal áttörése közben. A sztrájk támogatói közt van Carl Stellato, a Ford Local 600 elnöke is. Az autómunkások felszólították az összes CIO, AFL és független szakszervezeteket, csatlakozzanak a támogatáshoz. Helyt adtak a KP fellebbezésének WASHINGTON. — A szövetségi fellebbezési hiróság elrendelte, hogy a KP-nak a felforgató' tevékenységeket ellenőrző hivatal végzése ellen beadott fellebbezését tárgyalják le. A párt azt a végzést fellebbezte meg, hogy a McCarran-törvény alapján regisztrálnia kell. A tárgyalások megkezdését október 21-éré tűnték ki. Ottóéknak ikrei születtek WÜRZBURG. Németország. — A Habsburgok nem engednek a negyvennyolcból. Hagyományos szaporaságukhoz híven most Ottó “királyfinak” és feleségének, ikerleányai születtek. Az egyiket már el is nevezték Mónikának, a másiknak még nem találtak alkalmas nevet* de rangjuk-cimiik már van: mind a kettő Ausztria és Magyarország, valamint Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlovénia, Galicia és Illyria királyi hercegnője lesz. A FORD SZAKSZERVEZET HARCOL A BÉRLEVÁGÁS ELLEN Nagyjelentőségű fordulatot jelent a munkásmozgalomban az az állásfoglalás, amelyet Amerika legnagyobb helyi szakszervezete, a Ford Local 600 juttatott kifejezésre. Az autóiparban újabban több eset fordult elő, amikar autógyárak a munkásokat bérlevágás elfogadására kényszeritették s attól lehetett tartani, hogy ez a bérlevágási mozgalom ki fog terjedni más iparágakra is. Ezt az irányzatot akarja feltartóztatni a Ford Local 600, amikor felvetve a bérlevágás és a béremelés kérdését a leghatározattabban és legharcia- sabban a béremelés mellett kötelezte el magát. Ennek a megmozdulásnak voltaképpeni jelentősége abban van, hogy a Ford Local 600 éppen annak az országos szakszervezetnek a keretébe tartozik, amely kitárta a kaput a bérlevágások előtt: ez a szakszervezet a United Automobile Workers, az autómunkások szervezete. A Local 600 négy legmagasabb rangú vezetője abban a nyilatkozatban, amely a szervezet szaklapjának, a “Ford Facts”-nek első oldalát teljesen betölti, rendkívül világossággal tárja a tagok elé a bérkérdéssel kapcsolatos helyzetet. Lépésről lépésre kifejtik azt a módszert, melyet a Reu- ther-vezetőség követett s amely azzal kezdődött, hogy engedményeket tett Henry Kaisernek avégből. hogy ez az autó- vállalat “versenyképes” legyen, azután az engedmények egész csoportját adta meg Kaisernek. Ezt követte a Stude- bakernél engedélyezett súlyos bérlevágás, jelenleg pedig az American Motors Nash-vállalatával folytatnak tárgyalásokat hasonló követelések érdekében, hogy a vállalat terhein “könnyítsenek.” A Local 600 vezetői bizonyítékokat sorakoztatnak fel arra nézve, hogy a bérlevágások nem hozhatják meg a megoldást a szorongatott független vállalatok részére, továbbá, hogy az ilymódon megkezdett irányzat végeredménye csakis általános bérlevágás lehet. Figyelmeztetnek arra, hogy ezzel a módszerrel feltétlenül halálra ítélik a béremelés lehetőségét az autóipar 1955-iki bértárgyalásai alkalmával. Béremelés munkaidöcsökkentéssel Ami a szakszervezet négy vezetőjét illeti, fogadalmat tesznek, hogy egy tapodtat sem engednek a bércsökkentési politikának és általános harcot hirdetnek abból a célból, hogy eltorlaszolják e politika előretörésének útját. Emlékeztetik a tagokat, hogy programmjuk eddig is a bérek emelése és a munkaórák csökkentése volt, ezért a programmért most tehát ujult erővel kell harcolni. Ezt a programmot elsőnek a Local 600 hirdette', de más megközelítéssel más UAW helyi szakszervezetek is hasonló felfogást vallottak. Amikor tehát novemberben összeül a UAW-CIO konferenciája, amely az uj munkaszerződésre vonatkozó tárgyalásokat készíti elő és megállapítja az 1955-re vonatkozó bérköveteléseket — ekkor jár le a jelenleg érvényben levő ötéves munkaszerződés — kétségkívül a béremelés vagy bércsökkentés, a meghátrálás vagy az előtetörés' kérdése fogja uralni a szakszervezet légkörét. Ez a probléma nemcsak azért fontos, mert a szakszervezet 1,600,000 tagját érinti, hanem azért is, mert az amerikai munkásságnak. a nagy és kulcsfontosságú kérdése, nyitja meg az ajtót az egész munkásság további sorsa felé. A helyzet tiszta megértéséhez emlékeztetnünk kell arra, hogy amikor a nagyvállalatok olyan korszakba léptek, amikor nem állt rendelkezésükre korlátlanszámu munkás, viszont a háboruutáni teljes termelést fokozni kellett a hidegháborús és koreai háborús iegyverkezéssel, a nagyvállalatoknak megállapodásra kellett jutni az autómunkásszak- szervezet vezetőségével. E megállapodásnak az volt a célja, hogy a béremeléseket korlátozzák egy hosszúlejáratú szerződéssel és egy mozgó bérskálás záradékkal. A mozgó bérskála lett a kormány “bérrögzitő” politikájának alapja, amelynek értelmében úgy dönthettek, hogy a béreket csak a megélhetési mutatószám szerint emelhetik és ehhez hozzácsapnak néhány centet “évi pótlék” címén. Ez az ötéves munkaszerződés, amelyet még a vállalatoknak erősen kedvező sérelmi és fegyelmi eljárás is megerősített, bizonyult a leghathatósabb eszköznek a profitok meseszer ü gyarapításához. Most tehát az a kérdés, hogy az autómunkások országos szervezete a mozgó bérskálán lefelé fogja-e vezetni a munkásokat? A Local 600 vezetői tulajdonképpen ezt a nagy kérdést vetették fel. « Az érv két oldala Érdekes az a történet is, amelyet a Ford Local 600 vezetői felfrissítenek. Volt idő, amikor Walter Reuther azt a jelszót röpítette ki: “Nézzük meg az üzleti könyveket!” Értelme az volt, hogy a szakszervezetnek pontosan tudnia kell, milyen nagy a vállalat profitja, Tia a profit nagy, akkor a béremelésre vonatkozó követelés teljesen igazolt, vagy fordítva. A munkaadók ordítoztak, hogy ez még se járja, az üzleti könyvek megvizsgálásához csakis a gyárvezetőségnek van joga! Most azonban, figyelmeztetnek a Local 600 vezetői, most azonban felkérik a szakszervezetet, “nézze meg az üzleti könyveket”, »mert a vállalat igv akarja “bebizonyítani”, hogy itt a bércsökkentés ideje. Emlékeztetnek arra is, hogy volt idő, műikor Reuther azt a stratégiát hirdette, hogy “egyszerre egyet”, vagyis a béremelés kiharcolására egyszerre csak egy vállalatot szemeljenek ki. Most úgy fordul a helyzet, hogy az autómágnások “egvenkint veszik elő a szakszervezetéket, hogy kierőszakolják a bércsökkentést.” \ Szerencsére a UAW eddigi hagyományai szerint olyan szakszervezet, ahol a tagok vitatják meg a kérdéseket és gyakran végig is harcolják! Vigyázni kell most, hogy ebből ne pártviszály legyen, mert ezt a kérdést nem. lehet párt- viszálykodás alapján elintézni. “Ilyen szép filmet még nem látliam” Tisztelt Szerkesztőség! A múlt héten elmentem családommal együtt megnézni az orosz balletről készített filmet a Stanley moziban. Mondhatom, ilyen szép filmet még életemben nem láttam. Úgy éreztem, hogy ennél szebbet már emberi művészet nem alkothat, sem zenében, sem táncban. De azt is megértettem; hogy mit jelent az, amikor a kultúrát az emberi haladás szolgálatába állítják, nem pedig amolyan muzeumdol- got csinálnak belőle, ami csak csekélyszámu kiváltságos érdeklődésére tarthat és akar számot tartani. Ugyanazon az előadáson bemutattak népdalokat a Szovjetunió különböző vidékeiről. Akaratlanul is szembe jutott, miért nem kapunk mi ilyen filmeket Magyarországról. Mért nem készítenek odahaza filmeket a különböző tájékok népi táncairól és dalairól? És mért nem készítenek már egy teljes programmot betöltő filmet a magyar operáról, mondjuk János vitézről, vagy Háry Jánosról? Hisz úgy tudom, hogy a magyar opera megállja a helyét európai, sőt világviszonylatban is. Ha ilyen filmek bemutatásra kerülnének Amerikában, nincs az a földi erő, amely visszatudná tartani az amerikai magyarság nagy többségét azok megtekintésétől. Tisztelettel: Kiss Péter. N. Y Bedell Smith fenyeget PHILADELPHIA. — Kardcsör- tető beszédet mondott Walter Bedell Smith tábornok, helyettes külügyminiszter, az országos elektrotechnikai hivatal Ötvenedik évfordulójának ünneplése alkalmával. Beszédét elfoglaltsága miatt helyettese, Charles E. Saltzman külügyi államtitkár olvasta fel. A bombadobásról azt mondta, hogy “elérkezhetünk ahhoz a ponthoz, amikor szükséges a bombák használata, hogy megőrizzük a szabadságot.” Azok számára, kik “bár barátaink, de haboznak hinni ebben”, hozzátette, hogy “ezt a háború megelőzéséért tesszük.” Mi meg hozzátesszük, hogy ez még az atomkorban is fából vaskarika. x HÉTVÉGI LEVÉL nyersanyaggal; uj gyárakat épit'nekik a régiek helyébe, munka van bőven. A nyugatnémetek ezt a helyzetet igyekeznek a végletekig kiaknázni. Valósággal zsarolják Amerikát és látszólag beleegyeznek mindenbe, amit Washington akar, de amikor majd a végső döntésre kerül a sor, a németek nem fognak kötélnek állni. Nem hagyják magukat ágyutöl- teléküf felhasználni. Én ismerem a németeket; mint theoló- gus-diák, évekig éltem közöttük és itt a konferencián jóné- hány delegátussal folytattam beszélgetést, akik nekem régi iskolatársaim és barátaim. A németek elsősorban egyesülni akarnak, nem pedig háborúskodni, különösen pedig nem idegen érdekekért. Annál sokkal több eszük van... K.: Mit gondol püspök ur, lesz-e háború ? F.: Az én egyéni nézetem az, hogy nem lesz. Azt hiszem, ettől niindkét oldal elkésett. Ma már mindkét oldalon olyan borzalmas fegyverek állnak rendelkezésre, hogy egy háború nyomán csak rettenetes pusztítás és öldöklés várható — győzelem nélkül. Ezt egyik oldal sem kívánja. Nem lesz háború, mert mindkét oldal fél egymástól. . . Nem lesz háború, mert a népek békét‘akarnak.. . Mikor a beszélgetés véget ért, a mi néger barátaink összenéznek, megcsóválják a fejüket és az egyik igy szól: “Hát ez, amit itt hallottunk, egészen máskép hangzik, mint amivel minket a mi napilapjaink traktálnak. Köszönjük a gzives felvilágosítást. E pillanattól fogva egészen más színben látjuk a “vasfüggöny” mögötti, helyietet; mint eddig láttuk. God bless you, Bishop.” ★ Mivel pedig a magyarországi egyházi élet alig különbözik a csehszlovákiaitól, bizvást elmondhatjuk, hogy mindaz, amit Varga püspök mondott az ottani viszonyokról, pontról- pontra alkalmazható a magyarországi helyzetre is. j SZEPTEMBER 4-ÉN KEZDÖDŐLEG j| < az Artkino színes filmjének amerikai premierje | “AZ OROSZ BALLET CSILLAGJAI” I STANLEY SZÍNHÁZ, 7th Ave., a 41—12. utcák között