Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-09-09 / 35. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 9, 1954 BEMEGY A CSALÁD OSZTÁLYKÜLÖHBSÉGEK Kovács Jani mostanában mindennap ott estézik Imre bácsiéknál. Az az estézés pedig azt jelenti, hogy letáborozik Takács Imre, bácsiéknál a addig koptatja ott a széket, amig a család akkorákat ásit. hogy azt már nem lehet félreérteni. Csudálatos okos ember lehet az a Takács Imre bácsi, hogy óraszámra elhallgatja ez a Kovács jani — vélné az ember. Hát Imre bácsi okos ember is, szó se róla, de, olyan hallgatag természetei, hogy óraszámra nem szól egy szót se. Legfeljebb akkor szólal meg, ha Jani előhalássza a áózniját s azt mondja: — Egy jó Kossuthot, Imre bátyám? — Jöhet — mondja megfontoltan Imre bácsi s kisvártatva megint kinyilatkoztatást tesz ekképpen : — Adjál már masinát is. Egyszóval hát nem az Imre bácsi társalgása az. ami odaragasztja Janit a székhez, dehát akkor npcsoda? Lidi néni, az Imre bácsi felesége még kevesebbet szól. Köt, vagy horgol, vagy valami, de a száját csak nagyritkán nyitja ki, akkor is csak azért, hogy ásítson egy jóizüt. Laci, a le- gónyfiuk, az meg úgy belebujik a újságba, mintha ott se volna. Ott van még ugyan a Juliska is, az Imre bácsi lánya, dehát arra a világért rá nem nézne Jani, de a kislány se Janira. Mégis ott ül Jani minden este s szija a Kossuthokat s társal- kodik Imre bácsival: — Egy jó Kossuthot, Imre bátyám? j Kész rejtély ez, no. Hanem tegnap este megszólalt Imre bácsi. Nagyot szippantott a Kossuth cigarettából s azt mondta: I — No, bemegyek én is. — Hová, Imre bátyám? — kapott a szón Jani. — A csoportba. I — Belép, Imre bácsi? —Be. Hát te mikor lépsz be? — Én? Hát----Majd eljön annak a napja is. — Hát nálam már eljött! Én belépek! A család az kint marad, meg a szekér is a lóval, de én belépek még holnap! Be én! Lidi néni felnézett a kötéséből: — Azt meg hogy gondolod? Te belépsz, én meg egész télen itt lézengek majd ölhetett kézzel! Hogyisne! A csoportban egész télen van munka, most is gvapotgubót fejtenek az asszonyok a jó melegben, közben szól a rádióban a muzsika, énekelnek hozzá s kapják a jó munkaegységet, meg minden.... — Jól van no — húzta be a fejét Imre bácsi. Hát akkor te is. Mindaketten.. — Mindaketten? — nézett fel Laci az újságjából.— Mindaketten? Hát én kutya vagyok?! Éppen én maradjak kint?! Én láttam, mit kapott zárszámadáskor a Röszkei Sandri, már kerékpárja is van neki. Hanem itt már Juliska is felemelte apjára szemét: — Engem egyedül akar kinthagyni szégyenszemre, édesapám ?. ... Imre bácsi nagyot szívott a Kossuthból, látszott rajta, hogy gondolkozik erősen. Olyan csend volt, hogy a légy zümmögését is meg lehetett volna hallani, ha lett volna légy. De Kovács Jani olyan izgatott volt, hogy igy is hallani vélte. — Hát gyertek mind — mondta végre Imre bácsi. — De már akkor jöjjön a szekér is, hadd legyen bent az egész család.... Kovács Jani kinyitotta a száját, nekifohászkodott, aztán újra becsukta. Aztán háromszor krákogott, megint kinyitotta a száját, megint becsukta. Aztán elkezdett fészkelődni a széken, de úgy, hogy majd leesett róla. — Na mi az, fiam? — kérdezte szelíden Imre bácsi. — Akarsz tán valamit? Kovács Jani csak krákogott szorgalmasan, aztán rágyújtott egy jó Kossuthra s csak a nagy füstfelhő mögül merte végre kimondani piros arccal: 8» ' ' — No, akkor én is belépek, Imre bátyám, mert csak akkor lesz bent az egész család'.. .. Imre bácsi, Lidi néni, Laci, de még a kiscica Ás értetlenül nézett Janira. Mi az, hogy az egész család?! Hiszen ő nincs benne a Takács családban! \ Csak Juliska értett belőle mindjárt, de ő se magyarázta meg, hanem piros lett, mint a pipacs s úgy kiugrott a szobából, mint nyúl. a bokorból. Irta: Jaroslav Hasek Az uradalmi intéző, Nikies és az uradalmi jószágigazgató, Paser, igen jó barátok voltak. Nap mint a nap együtt ültek az “őzhez” címzett vendéglőben. Nikies intéző igen szerette Paser jószágigazgatót, de mégis volt köztük valami, ami Niklest elkeserítette. Esténként ugyanis, amikor együtt iddogáltak és végül tréfából elfogták az éjjeli őrt és a patakba dobták, akkor igy beszélt erről az egész falu: “Tegnap a Nikies intéző tökrészeg volt, a jószágigazgató urnák pedig egy kis spicce volt.” A való ezzel szemben az volt, hogy mindketten egyformán sokat ittak, és mindkettőjük agyte- kervényeire ugyanazzal a hatással volt az ital. De mit számított mindez, mikor a falu igy szólt: “Az intéző tökrészeg, a jószágigazgató urnák egy kis spicce volt!” Ezekután nem csodálkozhatunk azon, hogy az intéző arról ábrándozott: végre forduljanak már meg a dolgok! És egyszer, elhatározta, hogy józan marad. És amikor a jószágigazgató már három pohár sört hörpintett le, ő még csak az elsőnél tartott. Ez az arány igy maradt egészen késő éjszakáig. Amikor felálltak, a jószágigazgató végigorditotta falut és lecsirkefogózta a vendéglőst. Az intéző finoman és csendesen hallgatott. És másnap mégis azt hallotta, hogy elmúlt éjszaka eseményeiről az emberek igy nyilatkoztak: “Nos, tudjátok, hogy az intéző megint tökrészegen ordított? A jószágigazgató urnák persze csak egy kis spicce volt!” « Ekkor megértette az intéző, hogy itt osztály- különbségről és mély szociális ellentétről van szó. Ő, Nikies intéző, nem hasonlíthatja magát össze a jószágigazgató úrral. Mégis nem volt hőbb vágya, mint az, hogy egyszer azt hallhassa: “A jószágigazgató ur olyan részeg volt, mint egy diszkó, az intézőnek egy kis spicce volt!” Kívánsága sosem teljesült. Az emberek úgy beszéltek, ahogy azt megszokták, a jószágigazgat ó ur iránti tiszteletből, még akkor is, ha az intéző történetesen szinjózan volt. Sőt, egyre többször mondta maga a jószágigazgató is: “Barátom, ma megint egy kis spiccem van!” ő is sodortatta magát az árral, igy az intéző belátta, teljesen mindegy, hogy iszik-e, vagy sem, a közvélemény szemében ő marad a tökrészeg úgy is. így hát tovább ivott. Történt, hogy egyik nap, mikor már egyikük sem tudta egyenesen rakni a lábát, kimentek a piactérre, és egy egyenruhás alakot a patakba hajítottak. Ez volt a megszokott tréfájuk, aminek az éjjeli őr igen örült, mivel másnap fájdaloméiképpen szivart és sört szokott kapni a jószágigazgató úrtól. -----De azonban ezen az éjszakán bizony véletlenül nem az őrt csípték el, hanem egy csendőrt. A csendőrt, ha szolgálatban van, védi a 81-es paragrafus, amely világosan kimondja, hogy “aki hivatali személy ellen kezet emel, az ellen eljárás indittatik, mivel hatóság elleni erőszakot követett el.” Ezt az ügyet nem lehet elsimitani, ez nem a helyi, hanem a megyei biróság elé tartozik. És igy került ügyük a jinici törvényszék elé. Mindketten részegséggel érveltek és tanúként felvonultatták a vendéglőst, a polgármestert, és még három embert a faluból, akik jelen voltak a kocsmában, amikor leitták magukat. Elsőnek a vendéglőst hallgatták ki. — Nos, hogy volt az azon az estén Nikies intézővel? — kérdezte az ügyész. — Milyen állapotban hagyta el a vendéglőt? — Tekintetes törvényszék, — szólt a vendéglős komolyan — Nikies intéző tökrészeg volt, mint rendesen. Ez olyan igaz, minthogy én itt állok. — És a jószágigazgató ur? A vendéglős tiszteletteljesen pillantott a jószágigazgatóra : — Tekintetes törvényszék, a jószágigazgató urnák egy kis spicce volt, mint rendesen. A vallomást jegyzőkönyvbe vették. Aztán a többi tanú következett, az ő véleményük is hajszálra megegyezett az előttük szólóval. Az eset világos volt és az Ítéletet is aszerint hozták. A jószágigazgató urat, mivel neki csak egy kis spicce volt, egy hónapra Ítélték, a tökrészeg Niklest ellenben szabadon engedték, mivel nem volt öntudatnál a tett elkövetésekor. És Nikies intézőnek még egy további elégtétele is volt, az ítélet kihirdetéskor ugyanis a jószágigazgató felkiáltott: “Uraim, az istenért, én is tökrészeg voltam!” De ez már mitsem változtatott a tényálláson. (Fordította: Rákos Edit) A HAJ ÁPOLÁSA Irta: Dr. Heks Imre bőrgyógyász Az egészséges, ápolt haj kellemes tapintású, tompa fényű, puhán omló. A haj ápolásának célja a haj természetes fényének, simaságának, vastagságának, hosszának és sűrűségének megóvása. Itt elsősorban a fokozott tisztaságra kell ügyelnünk. Hetenként egyszer tiszta, meleg vízzel és megfelelő szappannal mossuk meg a fejbőrt. A szappan minősége aszerint változó, hogy száraz vagy zsíros a fejből. Szárazbőrüek a fejmosáshoz tulzsirozott szappant vagy szalicilos gyógyszappant és alkoholos leöb- litéseket alkalmazzanak. Jó öblitőszer az ecetes vagy citromos kamillatea. Akinek száraz a fejbőre, vagy gyakrabban mossa a haját, jól teszi, ha fejbőrét minden második vagy harmadik mosás után beolajozza. Legjobb a folyékony brillantin, vagyis 75 rész 90 százalékos spiritusszal összekevert ricinusolaj. A keveréket használat előtt fel kell rázni. A rendszeres hajmosáson kívül jelentős szerep jut még a fésű és kefe rendszeres használatának. A sürüfésü használata általában felesleges, mivel a fejbőrt túlságosan izgatja és a haj hullását fokozhatja. A hajszálak élettartama négy-öt év. Ez idő elteltével a hajszál kihull és helyébe uj nő. Beteges hajhullásról tehát csak akkor beszélhetünk, ha napi 50—60 szálnál több a veszteség. Ezt legjobban úgy ellenőrizhetjük, ha mintegy két héten át naponta megszámoljuk a fésűben maradt hajszálakat s ellenőrizzük, hogy fokozódott vagy csökkent-e a kihullott hajak száma. A hajhullás első szakaszában a szálak fokozatosan megrövidülnek, megvékonyodnak és töredeznek. A korai hajhullás inkább férfiaknál lép fel és oka a veleszületett, családi, ideges és baktériumos eredeten kivül főleg a fejbőr úgynevezett seborr- heás elváltozása. Ez- a fejbőrbetegség lehet zsíros és száraz természetű. Zsíros seborrheánál a fejbőrben lévő faggyumirigyek fokozott mértékben termelik a fejkorpát, ennek tömege nyomást gyakorol a hajszálakra, s igy azok “táplálkozásában” zavar áll be. A hajszál megbetegszik, el vékonyul és végül kihull. Száraz seborrheánál a fejbőr fokozott hámlása okoz fejkorpát és hajhullást. Gyakori elváltozás a haj úgynevezett “molyossága”. Ilyenkor a haj vége hasadozik és ecsetszerüen felrostozódik. Ennek oka a tulgya- kori lúgos szappannal végzett hajmosás. Gyógyítása úgy történik, hogy a hajból egy centiméternyit levágatunk és a hajvégeket ricinusolajjal bedörzsöljük. A hajhullás gyógyításában fontos szerep jut a napfénynek is. Zsíros fejbőrüeknek, akik sokat járnak fedetlen fővel a napon, -rendszerint megáll, vagy csökken a hajhullásuk. Kvarcfénykeze- léssel is szép eredmények érhetők el, különösen olyan esetekben, amikor a hajhullás fertőző betegségek következtében lép fel. Zsíros fejbőrnél a hajgyökerék erősítésére és a hajhullás csökkentésére szolgál a következő hajszer: 2-2 rész szalicilsavat s rezorcint, 10 rész paprika tinkturát oldjunk fel 100 rész hígított alkoholban. Száraz fej bőrűek tegyenek még hozzá 10 rész ricinusolajat vagy glicerint. Ezzel az oldattal naponként dörzsöljék be jól a fejbőrt. A hajhullás különböző alakjainak, az örökölt korai hajhullásnak, a kerek foltokban történő hajhullásnak, valamint a többi hajbetegségnek gyógyítása orvosi feladat, tehát ilyen esetekben forduljunk a bőrgyógyászati szakrendelésekhez. SEGÍTSEN 1955-iki NAPTÁRUNK KIADÁSÁBAN! Küldje be üdvözletét minél előbb MAGYAR SZÓ, 130 E. 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Én is hozzá akarok járulni 1955-iki naptárunk költségeinek előteremtéséhez. E naptáron keresztül küldöm üdvözletemet a békeszerető embereknek a világ minden országában és szülőhazám népének. Csatoltan küldök .............. dollárt. Név: ...................................................................... Cim: ...................................................................... (g- ni.)
