Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-09-09 / 35. szám

indokínai béke és ezzel a harmadik világháborút egyik fontos puskaporos hordóját távolították el. Vargas brazíliai elnök öngyilkossága és utolsó levele feltárta, hogy nemcsak Dél-Amerika dol­gozói, de rrtég uralkodó köreinek egyes csoport­jai is tisztában vannak a Wall-streeti imperializ­mus lényegével. A háboruutáni Wall-streeti külpolitika célkitű­zéseit nemcsak az hiúsítja meg, hogy az erővi­szonyok a két tábor, vagy mondjuk a két világ között egyensulyozottak, sőt kezdenek a szocia­lista világ javára billenni, nemcsak a tőkés világ­ban egyre jobban felmerülő ellentétek, hanem az amerikai nép béketörekvése. Ez a békeóhaj juttatta kormányra 1952-ben a republikánus pártot Eisenhowerrel. Ez a béke­óhaj hiúsította meg Dullesék veszedelmes manő­vereit Indokinával kapcsolatban. Ez a békeóhoj kiütközik az újságok hasábjain éppúgy, mint az általános hadkötelezettséggel szembeni egységes népi állásfoglalásban. Ma már ott tartunk, hogy a tőkés osztály egyes csoportjai is a békés együtt­élés előnyeiről a kele nyugat közti kereskedelem­ről beszélnek. (Weir, Lincoln quakerek.) Amikor az amerikai nép alapvetően békeszeretö jelleme szervezett politikai formát fog önteni, döntő változás fog bekövetkezni hazánk sorsá­ban. De addig éberen kell őrködni a népnek, mert a háború mellett még mindig hatalmas érdekelt­ségek ágálnak. Főbb szószólóik: Mark Clark, Spellman, Douglas, Knowland, China Lobby, Rad­ford-, Kersten és mások. Tiltakozzunk a szavazócédulákkal! A fentiekben igyekeztünk részleges képet fes­teni a hazánk szabadságát, jólétét, békéjét, fe­nyegető sokrétű válság okairól. Megállapihatjuk, hogy ma már az amerikai nép, elsősorban a mun­kásság, a szakszervezetek megértik az őket fe­nyegető veszély belpolitikai 4S gazdasági rugóit, tár a Wall-streeti külpolitika jellegét illetően még nincs meg ez az egységes állásfoglalás. De ma már minden AFL, CIO, bányász és vasutas szakszervezet tisztán látja, hogy Eisenhower- kormány és a jelenlegi kongresszus nem az ő ér­dekeit, hanem az amerikai “Big Business” érde­keit képviselik. És a munkásság példátlan mozgó­sításra készül, hogy a novemberi választásokon megadja a válaszát arra a rengeteg méltányta­lanságra, amelyben a kormány és a kongresszus részesitette. Éppen ezért fontos, hogy az ameri­kai magyarság is felsorakozzon a munkásság tá­mogatására a november 2-iki választásokon. Az AFL és a CIO általánosságban a következő jelölteket támogatja a fontosabb államokban és ebbeli törekvésüket, meg vagyunk győződve, he­lyeselni fogja és aktivan támogatja az amerikai magyarság is: CALIFORNIA államban kongresszusi képvise­lőnek: R. L. Condon (D.), James Roosevelt (D.), Rev. Mark Hogue (D.), Mrs. Thompson (Progres­sive). Kormányzónak a demokrata R. P. Gravest és alkormányzónak á mexikói származású E. R. Roybalt. De az is fontos, hogy a független prog­resszív jelölt Mrs. Cerney is jelentékeny számú szavazatot kapjon. ILLINOIS államban a munkásság különösen ambicionálja O’Hara, Yates, Murray és Rowan demokrata képviselőjelöltek megválasztását. — Douglas “liberális” demokrata szenátor érthetet­len háborús uszítása megnehezíti az érdekében folytatott munkát, pedig ellene egy sötét mccar- thysta, Meek szerepel. ' NEW YORK államban a munkásságnak if. F. D. Roosevelt a Icormányzójelöltje, bár a reakciós demokraták inkább Farleyt szeretnék jelöltetni. Itt is fontos, hogy az ALP legalább 50,000 sza­vazatot kapjon az államban. A képviselők, akik a munkásság bizalmát bírják a következők: (va­lamennyien demokraták) Klein, O’Brien, Buck- ley, Delaney, Dollinger, Fine, Heller, Holtzman, Multer és A. C. Powell. WISCONSINBAN a munkásság a vad reakciós, háborús uszító Kersten (R) kibuktatását tűzte ki főcélul. De meneszteni kell O’Konskit és Glenn Davist is. Fontos, hogy a munkásbarát Zablocki (D.) ismét bejusson a kongresszusba» OHIOBAN roppant jelentősége van annak, hogy kibuktassák a reakciós Bender képviselőt, aki szenátorságra pályázik. Ez az ember megsza­vazta a Taft-Hartley javaslatot, az olajmezők el­ajándékozását, nagy hive volt a munkásellenes Taft-nek. Vele szemben Burke a demokraták és a munkásság jelöltje, nem százszázalékos ember, de összehasonlíthatatlanul jobb, mint Bender. — Akronban Smith képviselőjelölt megválasztására koncentrál a munkásság Ayres, reakciós republi­kánussal szemben. — Clevelandon, Chat Patter­AMER1KAI MAGYAR SZÓ son, Feighan, Vanik a szakszervezetek többi tá­mogatóijai, Daytonban Talbot és, Yungstownban Kirwan. MICHIGANBAN országos jelentősége van a szenátorválasztásnak, amelyben az ősreakciós Ferguson republikánus szenátor küzd a szakszer­vezetek és a kisemberek jölöltjével, Pat McNa- marával. “Soha nem volt a szervezett munkásság anv- nyira tudatában abbeli felelőségének, hogy övé a főszerep az amerikai életmód megvédé­sében. mint ma” — Írja a nyomdaipari unió napilapja, a Labor Daily. “Soha nem bizonyította egy kormányzat, hogy annyire ellensége a munkásságnak, és a népnek, mint a mostani.” “Soha nem rabolták úgy természeti kincsein­ket, soha nem hizlalták fel a kiváltságos érde­keltségeket annyira a nép rovására, mint ma. “A szavazóláda az a titkos fegyver, amely le fogja törölni a Taft-Hartley-törvényt jog­rendszerünkről és amely véget fog vetni a nép tulajdona kiosztásának. Ez az egyedüli útja az igazságos adóztatásnak, társadalmi igazság­nak, a polgárjogok védelmének, az emberi mél­tóságok visszaállításának.” * A Magyar Szó teljesen osztja a szervezett munkásság e fontos szócsövének eme nézeteit. A Magyar népi demokrácia fejlődése Nem volna teljes az amerikai magyarság ér­dekkörébe tartozó események s fejlemények átte­kintése, ha nem emlékznénk meg, bár csak rövi­den is, szülőhazánk fejlődéséről az elmúlt eszten­dő folyamán. Az idén, augusztus 20-án ünnepelte az óhaza népe az uj alkotmány életbelépésének ötödik év­folyamát. Ezeresztendős történelme folyamán so­hasem volt a mi annyit szenvedett magyar né­pünknek alkotmánya. Csak az uriosztálynak volt, melyet a Werbőczyek szerkesztettek és amelyek felsorolták a fóurak és a nemesek jogait. De a parasztoknak, a munkásoknak jogaik nem vol­tak, csak kötelességeik. Az uj alkotmány a ma­gyar nép jogainak biztosítéka, jobb jövőjük zá­loga. . Az alkotmány célkitűzéseinek megfelelően az elmúlt év folyamán tovább emelkedett a magyar nép életszínvonala, annak ellenére, hogy. a ter­mészet sorozatos csapásai sújtották az óhazát. A télen példátlan hóviharok, a nyáron példátlan áradások formájában. A régi rendszerben e ket­tős szörnyű csapás miliókat tett volna még insé- gesebbé. Az idén, a nagy természeti csapások el­lenére, a magyar nép életszínvonala emelkedett. A bérek 20 százalékkal magasabbak a tavalyiak­nál, a kiskereskedelem forgalma szintén 20 száza­lékkal emelkedett. Az elmúlt év folyamán a kormány közel 2,000 millió dollárt irányzott elő három évre a mező- gazdaság további fejlesztésére, csaknem két és félszerannyit, mint az előző három évben. Az elmúlt évben nyitották meg a Tiszai Erő­müvek első nagy gátját, melyet további hatalmas erőmüvek követnek úgy a Tisza, mint a Duna mentén. Kétharmad részben készen áll már a nagy Keleti Csatorna, amely összekapcsolja a l'iszát a Berettyóval és öntözni fog eddig termé­ketlen területeket. Az ipari termelés a békebeli két és félszeresén áll és tovább nő. Sztálinvárosban újabb és újabb óriáskohók gyulnak ki, Inotánál megkezdte mű­ködését az ország egyik legnagyobb uj erőmüve. Magyarország energikusan építi békés keres­kedelmi kapcsolatait az égés világgal. Nemcsak a Szovjetunióval, Kínával és a népi demokráciák­kal folytatnak kölcsönösen előnyös N kereskedel­met, hanem az elmúlt év folyamán kereskedelmi egyezményt Írtak alá Indiával, Görögországgal, Svédországgal, Ausztriával, Finnországgal, Indo­néziával, Norvégiával és Argentínával. De azt hiszik, hogy most már ülnek a babérjaikon? Ma­gyarország jelenleg 31 más országgal folytat tárgyalásokat a kereskedelem fejlesztésére! Az amerikai nép érdekei is megkövetelik, hogy békés kereskedelmi kapcsolatba lépjen Magyarország­gal­Közben pedig a magyar fiatalság hervadhatat­lan babérkoszorúkat szerzett a magyar nép és a magyar név dicsőségére a világ minden részé­ben. Futballban, atlétikában, úszásban, a sport minden ágában, a világ minden része visszahang- zik a magyar győzelmektől, a magyar név di­csőítésétől. Csak a múlt héten az európai ver­senyben is negyedik helyen végeztek, megelőzve olyan nagy országokat, mint Franciaország, Olaszország, Németország, Lengyelország, Svéd­ország, Spanyolország és vagy 20 másokat. Az alkotmány szellemének és betűinek megfe­lelően a kormány sorozatos intézkedéseket hozott a törvényesség fokozására, a polgárok jogainak biztosítására. Ép ennek érdekében létesítették a Legfelsőbb Államügyészség hivatalát is. Kulturális téren megemlítendő, hogy az idén háromszor annyi tanuló járt általános nyolc osz­tályú iskolába, mint 1937—38-ban. Az egyete­mekre és főiskolákra az elmúlt időszakban 10 százalékkal több tanuló volt, mint az előző év­ben és ötszörannyi, mint Horthyék idején. Az amerikai magyarság problémái ( Nem adtunk volna teljes képet az amerikai ma­gyarság előtt levő problémákról, ha legalább rö­viden nem említenénk a mi sajátos magyaryonat- kozásu ügyeinket. Az amerikai magyarság életében ma három csoport játszik szerepet. Az első a mi csoportunk, a haladószellemü magyarság, amely ma egyedül emeli fel szavát az összmagyarság érdekeiért, amelyet ezért a legtöbb üldözé és meghurcolás éri. A másik csoport az úgynevezett öregameriká- sok sok százezres tábora, akik reakciós vezetés alatt állnak ugyan, de aktiv támogatást nem ad­nak feltolakodott vezetőiknek. Ezért vallott ku­darcot az AMSZ washingtoni konvenciója, ezért buknak meg lapjaik. Annyit azonban sikerült a reakciónak elérnie, hogy semlegesítették őket, hogy nem merik követni szivük sugallatát, meg­győződésüket, nem vesznek részt a demokrácia, a béke védelmében, szülőhazájuk elleni rágalmak visszaverésében. A harmadik csoport a különböző renegát, clisz- szidens, ellenforradalmár vagy nyílt terrorista csoportok, bizottmányok, alakulatok. Ezek között egyre aktívabbak az idehozott nyilasok, a maguk katonai és félkatonai alakulataikkal. Tevékeny­ségük nemcsak az amerikai magyarságra jelent komoly veszélyt, hanem az amerikai népre és munkásságra is. A haladószellemü magyarságnak meg kell ér­teni e veszély mivoltát. Következetesebb harcot, egységfrontot az Amerikába hozatott nyilasok ellen, az amerikai magyarság minden becsületes békeszerető rétegével, bármi legyen is azok néze­te egyéb politikai kérdésekben. A haladószellemü \ '] magyarság teendői A haladószellemü magyarság büszkén tekint­het vissza odaadó szolgálataira az amerikai de­mokrácia, a nép érdekeinek védelmében. De mi nemcsak a múlt irányába nézünk, hanem a jövő felé is. Az amerikai magyarság már igen sok hasznos szolgálatot ‘ tett és fog tenni fogadott hazánk népének. Ennek egyik főfeltétele az, hogy változtassunk azon a meglehetősen rövidlátó po­litikán, amely kulturintéményeinket, munkásott- tonainkat, elsősorban az első generációsok szem­pontjából építette s tartotta fenn. Valljuk be őszintén, nem igyekeztünk eléggé, hogy kultur- otthonaink, nemcsak a mienké, hanem gyermeke­inkké legyenek. Most már meglehetősen késő van irányváltoztatásra, de nem túl késő. Ne higy- je senki, hogy a fiatalság visszautasítja ezt, mert “jobbhoz van szokva.” Engedjék meg, hogy felolvassak egy detroiti jelentést a fiatalkori bű­nözésről, amely ott is, miként az ország minden városában, súlyos társadalmi problémává nőtte ki magát. £ “Munkát nem kaphatunk — mondja egy inter­júéit ifjú — hiszen családos emberek sem dol­goznak. Nincs pénzünk moziba menni, nincs pén­zünk kuglizni, asztalteniszezni menni. Ha nem mehetünk szórakozni, hát az utcasarkon töltjük időnket. És az tudjuk hova vezet... “Ha csak egy pár hely volna a városbap, ahova mehetnénk... még egy ócska üzlethelyiség vagy ócska ház is jó volna. Szívesen segitenénk beren­dezni.” Hát nem merül fel önökben is a kérdés, hogy a mi munkásotthonaink, amelyek mind a mun­kásnegyedek szivében fekszenek, miért nem hasz­nálták ki a lehetőségeket, hogy a fiatalságnak is kulturközpontjaivá váljanak, hogy beszereljenek asztali tenisz táblát, egy kosárlabda felszerelést^ vegyenek juke boxokat, vásárolják meg a leg­újabb amerikai zeneszámokat, táncszámokat. Ez még mindig nem késő. Hozzá kell kezdeni most. És megszervezésébe - be kell vonni a fiatalsá-. got is. (Folytatás a 7-ik oldalon) ^ j September 9, 1954

Next

/
Oldalképek
Tartalom