Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-07-01 / 25. szám

July 1, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 Mi újság az óhazában? A MAGYAR PENICILLIN REGÉNYE —Magyarországi riport— e Három évvel ezelőtt, 1951 1 tavaszán, a Chinoin-gyár ( egyik laboratóriumában fia- j tál, nyúlánk vegyészmérnök pattant fel az asztal mellől, Sárdy Loránd. Úgy szoronga- ‘ tott örömében egy görbenya- ku lombikot, hogy majd szét- \ roppant a tenyerében. A25 üvegedény alján mogyoró- ' nagyságú fehér por villogott. ' Sárdy egyik társát az igazga­tóért, a másikat a párttitkár- ' ért küldte, csak annyit mond- ' jatok: megtaláltuk! A gyárban pillanatok alatt elterjedt a hire: Sárdy ék a magyar vegyiparban elsőként előállították a penicillint. ★ Másnap reggel a fiatal mér­nököt a miniszterntanácshoz hivatták. Útközben végigper­gette utóbbi éveinek történe­tét. Három esztendeje, hogy elnyűtt hadifogoly-gúnyájá­ban megérkezett a Keleti pá­lyaudvarra. Úgy állt ott ár­ván, mint az ujjam. Nem várta senki az érkezését, nem várta régi munkahely, hi­szen alig kapta meg a negy­venes években a mérnöki dip­lomáját — már vitték is a háborúba! Valójában ez a kutatás volt az első, komoly munkája. — Szívből gratulálunk a komplexbrigád javával elért eredményéhez! Egyúttal, en­gedje meg, hogy közöljük kormányunk elhatározását. A debreceni Nagyerdő területén felépítjük az első magyar pe­nicillingyárat. A gyár meg­tervezésével és építésének ve­zetésével önt bízzuk meg. A gyárnak egy év múlva, meg kell kezdenie a penicillin nagyüzemi gyártását... ★ Néhány hónap alatt eszten­dőket öregedett tapasztalat dolgában. Kubikosokat, kő­műveseket, ácsokat, vasbeton- szerelőket, építőipari gépeket —minden szükségeset meg­kapott az államtól. De a ter­vezés munkája volt a számára a végtelenül nehéz. A gyártá­si folyamat technológiájának prospektusszerü leírásán kí­vül semmi más nem állott rendelkezésére. A Chinoin- gyárban használt miniatűr kísérleti berendezés alapján kellett szinte újra feltalálnia. Konkrét segítséget sehonnan sem kaphatott: penicillingyá­rat- és a belevaló berendezést addig m'ég egyetlen magyar tudós vagy mérnök sem épí­tett. Mégis nekivágott. Serken­tette a bizalom feladatának jobb és mielőbbi megoldására. Éjjel a tervezőasztala, meg a rajztáblája fölött görnyedt Debrecenben,. nappal pedig Pesten hadakozott a Tervhi­vatallal anvagkiutalá sért, meg a Láng-gépgyárral küszködött körömszakadtáig a berendezés, a gépek határ­időre való szállításáért. Tizennyolcszor kellett mó- dositaniok “menetközben” a téfVeU* Előroráu\t, . nem .is egyszer, hogy már megépített üzemrészt kellett lebontani és újra felépíteni, mert köz­ben még jobb megoldást ta­láltak. Mindent elkövettek, hogy a kitűzött határidőt betart­hassák: három hónappal mé­gis megkéstek. A késés az ké­sés — de nem árt tudni, hogy a legnagyobb nyugateurópai gyógyszer-konszern amerikai mérnökök irányításával, ten­gerentúli előgyártott gép­egységekből — kerek két esz­tendeig épített föl egy haj­szálnyira ekkora kapacitású penicillingyárat. Magas, középkori várpince- szerü helyiségben, ahol állan­dóan 25 fok meleget ontanak a radiátorok — rengeteg “Blake-üveg” zsúfolódik ösz- sze a sárga fenyőpolcokon. Vékony, fehér-tarajagos ré­tegben szinte fószforeszkál bennük a zöld penészgomba- ágy. Ez a hely a penicillin böl­csője. Aztán megmutatták a gyá­rat, ezt a gyönyörű, titokza­tos birodalmat. Háromemelet magas tartályok közt járunk a kacskaringós vas csigalép­csőkön. Hol nagy meleg ölel körül, hol meg vacogunk: a- hogy az adott fázisban meg­kíván ja a penicillin-gyártás technológiája. Sustorog, zi- zig, zug a gőz a csövekben Hat nap és hat éjjel jár le és föl bennük a “massza”, em­beri kéztől, de még a puszta levegőtől sem érintve, száz­fokos gőzzár oltalmában. Közben oltják, vegyitik, erős vegyszerekkel keverik, aztán megint elválasztják, nem is egyszer és... a hatodik nap végén— számtalan laborató­riumi ellenőrző vizsgálat után — ott villog a hófehér, steril penicillin az ötliteres, extra vastag falu üvegtartályokban. Teli van egy hatalmas raktár terem valamennyi asztala. V Csnödesen beszél getve ülünk Sárdy Loránddal a fő­mérnöki irodában. A teljesen automatizált nagyüzem ideg- rendszerének idefutnak össze a szálai. A főmérnök min­dent tud, ami a gyárban tör­ténik és minden személyes ügye. Pontosan ismeri min­den gépegység kapacitását— ezért tudta teljesítőképessé­güket az 1952. évi decembe­rének 1025 százalékára emel­ni. Ezért vált lehetségessé hogy ma ugyanannyi költség­gel 7,3 kiló penicillint állíta­nak elő, amennyiért 1952 vé­gén még csak 1 kilót tudta! készíteni. Ezért értek el olyar magas szintet, hogy ma mái a termelés kisebb hányada el látja a magyar szükségletet a többit exportálják a világ­nak úgyszólván minden tá jára. Eddig az üzem kétszer kap­ta meg az élüzem-cimet és a minisztertanács és a SZÓI versenyzászlaját is őrzi. Nen véletlen az sem, hogy a kong r.esszusi _r munka verseny bét az első helyen áll az iparág­ban. Persze a jó munkával, az is együtt jár, hogy a gyár dolgozóinak a keresete nem egészen egy esztendő alatt majdnem megkétszereződött. A dolgozók nagyon szeretik a fiatal főmérnöküket — tud­ják, hogy megváltozott élet- körülményeiket saját lelkiis­meretes munkájukon kivid, javasrészben a fiatal tudós keményen végigkiizdött har­cainak köszönhetik. Sárdy Lorándot azóta még egyszer hívták a miniszter- tanácshoz — hogy kiváló munkájáért a mellére tűzzék a Munka Érdemrendjét. Hunyady József A magyar áruk nagy sikere a milánói és a casablancai vásáron SZERETI A SAJTOT? Irta: SZÉP ERNŐ Gyerekkoromból emlék- szem, olyanokkal, akik uj is­merőssel nehezen tudtak el­kezdeni beszélgetni, igv enye- legtek: — Szereti a sajtot? És a kedves papája is szereti? És a kedves mamája? Mintha az illető, aki olyan rossz társalgó volt, mintha az intézné ezeket a kérdése­ket az uj ismerőshöz, hogy mégis mondjon valamit. Nahát tőlem bátran kér­dezheted, szeretem-e a sajtot. Szeretem. És melyik sajtot szeretem a legjobban? Nem az ementálit. (Mert a legtöbben azt becsülik a leg­többre.) És nem is a trappistát. Az is igen népszerű. Se nem az ilmici sajtot, melyik úgy ha­sonlít a trapstához. Se nem az ejdámit, azt a pirossipkásat, se nem a parmezánt, se nem a turista-sajtot, se nem a hor­tobágyi sajtot, se nem a már­ványsajtot, se nem a minő­ségi ömlesztett sajtokat. Lám mindezeket ismerem, végig­kóstoltam mindet, mondha­tom, hogy általában jók a sajtjank. Jó sajtiziil^ van ezeknek a sajtjainknak, mindnek a ma­ga saját sajtize, de szaguk nem igen van. Magam pedig, megmondom, azt a sajtot eszem a legszivesebben, ame­lyiknek átható erős szaga van, azt, amelyiket büdös sajtnak, mondanak. Nem a rokfortot, pardon, az is elég büdös, de nem az a legbüdöseb. A legbiidösebb, kérem szeretettel, a pálpusz- tai sajt, azt imádom, mióta csak megteremtették. Boldog­talan vagyok, mikor hiába mentem be érte a Közértbe, mert elfogyott. Diákidőmben, mikor sze- I gényemberek közt forgolód­tam, akkor láttam egy sajtot. Az a kvárgli oly irtó büdös volt, sohase mertem megkós­tolni. Csudáltam is, mikor felnőtt koromban hallottam, hogy sok kvárgli fogy a Nemzeti Casinoban, mágná­saink is- nagyon szeretik.. Minap kiváncsi lettem a kvárglira, .ejnye mondok, ide­Budapestről jelentik: A közel­múltban zárult milánói nem­zetközi vásáron többszázezer látogatója volt a magyar pa­vilonnak. Nagy tetszést arat­tak a kiállított magyar áruk és különösen nagy sikerük volt az Artex külkereske­delmi vállalat népművészeti és háziipari cikkeinek, amit j bizonyít az is hogy a kiállított; tárgyakat mind megvásárol­ták.. Ezenkívül komoly meg­rendeléseket kaptunk toron­táli szőnyegekre, herendi por­celánokra, hímzett bluzokra.A kiállítás alkalmával sok más cikket is rendeltek, a többi között öblösüvegeket Írószere­ket és egészségügyi cikkeket. A magyar kiállítással szá­mos olasz lap foglalkozott. és egyöntetűen hangsúlyozták, hogy mindkét ország számára szükséges a kölcsönös keres­kedelmi kapcsolat. Az április 23-tól május 9- ig megrendezett casablancai nemzetközi vásáron is részt vett a magyar külkereskede­lem. Az ott bemutatott áruk iránt az északafrikai cégek részéről nagy érdeklődés nyil­vánult meg. Sok cikket ren­deltek, a többi között hőpa­lackokat, tornacipőket, villa­mos háztartási cikkeket, la­katokat, zárakat, viharlám­pákat. Ezekért cserébe para­fát és nyersbőröket vásáro­lunk Marokkóban. Megkezdődött az aratás j Magyarországon BUDAPEST, junius 29. — Me­leg napok köszöntöttek az or­szágra. Már sárgul a gabona és a falvakban, gépállomásokon készülnek a közeli aratásra. Az ország déli részein, különösen a szegedi járásban, ahol homokos a talajt, a múlt hét végén meg­kezdték az erősen szűkülő rozs aratását. Embermagasságu gá-- bonatáblák várják a kaszát. A becslések szerint a kisteleki “Felszabadulás” szövetkezet ke- resztsorosan vetett tavaszi bú­zája holdanként több mint tiz mázsás termést Ígér. A tápéi “Ady Endre” ősziárpája pedig 1 valószínűleg több mint 20 má­zsát ad holdanként. A járásban a gépállomások is készen várják az aratást. Az idén kétszerannyi kombájn vágja majd a gabonát, mint tavaly. Csongrád megyében az idén 28 kombájnnal és 25 aratógéppel több vágja a gabonát, mint ta­valy. Az ebben az évben érke­zett uj gépek a megye területén csaknem tízezer holdon végzik el a legnehezebb mezőgazdasági munkát. Pusztító felhőszakadás a Mátra-vidéken t A Magyar Távirati Iroda jelenti r Junius 11-én, pénteken a délutáni órákban a Mát­ra vidéken évtizedek óta nem tapasztalt méretű fel­hőszakadás volt. Rövid idő alatt olyan hatalmas meny- nyiségü viz zudult le, hogy Gyöngyös város alacso­nyabban fekvő részeit és a környék több községét el­öntötte. A viz magassága egyes helyeken csaknem másfél métert éli, el. Az elöntött területeken haladéktalanul megkez­dődtek a mentési munkálatok, amelyekben részt vet­tek a belügyminisztérium illetékes szervei, a honvé­delmi minisztérium műszaki alakulatai, a tanács szer­vei. A mentési munkálatokat a Heves megyei pártbi­zottság vezetői irányitoták. j Látva a hatósági szervek azonnali szervezett, ha­tározott beavatkozását és szívós küzdelmét a vizárral—♦ a lakosság is tevékenyen bekapcsolódott a mentési munkálatokba. ,A hatósági szervek, valamint a lakos­ság áldozatos munkájával sikerült a közvetlenül ve- • szélyeztetett területek lakosait biztonságba helyezni. Az árviz következtében Gyöngyösön mintegy 100 családi ház megrongálódott és 8 régi építésű kisebb ház összedőlt. Egy kisgyermek kivételével -— aki~a vizbefult — a pusztító felhőszakadásnak emberáldozk* . ta nem volt. A vizár Gyöngyös után Nagyrédét is elöntötte. Itt 30 ház dőlt össze és néhány órára viz alá került csaknem 200 ház. Emberéletben nem esett kár. Nó- grád megyében Kálló és Erdőtarcsa községekben a fel­hőszakadás következtében több ház megrongálódott. Emberéletben kár itt sem esett. Az átmenetileg hajléktalanná vált lakosok elhe­lyezésére minden intézkedés megtörtént. A miniszter- tanács 100.000 forintot bocsátott rendelkezésre: ebből az összegekből gyorssegélyt kapnak azok, akiket káro­sodás ért. A kormány hathatós segítséget fog nyújtani a károsultaknak az öszedölt lakóházak felépitésénél és a megrongálódott házak helyreállításánál. Ejnye. Ha volna, és ha en­ném, amig eszem (ha kicsit későn is) mágnásnak képzel­hetném magamat. - • Csak s&t tudnám, hogy mi­re volna az jó nekem? j je már, hogy azt s megkós­tolom. Hát kérem nincsen. Azt mondja a Közért, hogy Tála­lni két éve hiányzik a kvárg­li, azaz pogácsasajt. A ,v;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom