Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-09-02 / 34. szám

September 2, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ £. Gazdaságilag válságos, politikailag nyomasztó körülmények között fog összeülni idén Cleve- landon az országos lapkonferencia, hogy a “Ma­gyar Szó” ügyes-bajos, inkább bajos, mint ügyes lolgait megvitassák. A belpolitikai borús égbolt ellenére szivünkben lobog a remény, hogy a kon­ferencia eredménye oly nagy lesz, hogy törté nelmi dátumként fog megmaradni az amerikai haladó munkásság sajtójának dicső történelmé­ben. Magam is résztvettem már egy-két konfe­rencián és ha felszólalásaimat nem koronázta is átütő siker, de benyomásaim, tapasztalataim, ta­nulságaim minden alkalommal életre szóló oku­lással gazdagítottak. Mindenekelőtt megismerked­hettem a magyar. munkásság szine-javával, la­punk kiváló harcosaival, hallhattam fejtegetései­ket, okos érveiket, megszívlelendő hozzászólásai­kat, körzeteik problémáit, bírálataikat és ki­tűnő tanácsaikat. Legfőbb gazdagodásom azon­ban mindenek felett az a csodálatraméltó lelke­sedés, a munkásság ügyében és harcaiban való tántoríthatatlan hitük, az egész lényüket átható, komoly, kiérett meggyőződésük és odaadásuk volt, amely egyenlőnek látszott magával életük legbelsőbb tartalmával. Nem csoda, ha olyan so­kat tanultam tőlük. Volt mit. Ezek alapján volnék bátor egy-két tanáccsal hozzájárulni az 1954-es lapkonferencia tárgyalá­saihoz. Mindenki, aki még indulása előtt elhatároz­za magát, hogy felszólal, jól .gondolja át előre mondanivalóját. Ha kívánsága vagy határozata van, írja le papirosra előzőleg, hogy már mint készen megfogalmazott és kikristályositott mon­danivalót tárja a megjelentek elé, ne pedig ott a helyszínen rögtönözze meg. Arra kérem a tisztelt delegátusokat, hogy megjegyzéseiket ne általános benyomásaikra vagy hézagos emlékezetükre bízzák. Vágják ki az illető cikket, vagy mondják meg a pontos lap­számot, dátummal, címmel, vagyis tegyék rá az ujjúkat arra a hibára, amelynek orvoslására szi­ves, baráti jóakaratukkal és nemes szándékkal fel akarják hívni figyelmünket. Mint szerkesztőségi munkatársat engem ter­mészetesen a konferencián -elhangzó vélemények közül elsősorban azok érdekelnek, amelyek a lap szerkesztési összeállítását és szellemi szerkeze­tét illetik. Véleményekre, bírálatokra, hozzászólásokra, tanácsokra van szükségünk nemcsak abban a te­kintetben, hogy mi a lap gyenge oldala, hanem MIT VÁROK A LAPKONFERENCIÁTÓL ? Irta: DR. POGÁNY BÉLA megerősítést abból a szempontból is, hogy mik a sikeresen feldolgozott részei, amelyeket a továb­biakban is meg kell tartani. így például általános helyesléssel vették a “Hírmagyarázat és kritika” rovatot. Mondja ki a konferencia, hogy ez a ro­vat jó-e, több kell-e belőle vagy kevesebb, egy­ségesebb legyen-e vagy maradjon meg ebben a kissé szeszélyes, változatos sokféleségben? Nos, ebből a szempontból kell rendszeresen végigmenni az egész lapösszeállitáson. 1) Mondják meg, hogy a külpolitikai cikkekből sok van-e vagy kevés? Megfelelnek-e az elemzé­sek az^osztálykritika elveinek? Mik a hiányai és mik az előnyei, értékei? 2) Helyes-e a belpolitikai anyag kezelése? Sok van-e vagy kevés belőle? Megfelelnek-e az osztályharc kritikai szempontjainak? 3) Bírálják meg a lap munkásmozgalmi poli­tikáját. Hol vannak hiányai? Rendszeres képet nyujtanak-e a munkásmozgalomról és a szakszer­vezetek' működéséről? Még többet vagy még ke­vesebbet tartanak-e helyesnek? Eleget irunk-e a “kenyér és vaj” kérdéseiről? 4) Eleget tesz-e a lap a külföldi származású polgárok problémáira-vonatkozó feladatoknak? 5) A lap egyik legfőbb vonzóerejének tekint­jük a magyarországi helyzet, hírek, újjáépítés, gazdasági és ipari problémái, szellemi és kultu­rális haladása és egyebek ismertetését? Többet vagy kevesebbet kivánnak-e? (Egyesek felesle­gesnek, érdektelennek tartják, mások többnyire ezt tartjálí a lap legértékesebb részének!) 6) Nagy szükségünk volna határozott és le­szegezett véleményekre az amerikai magyarság problémáinak, az amerikai magyar sajtó ismer­tetésének tekintetében. — Továbbá szükséges a konferencia véleményének ismerete arra A ízve, elég teret adunk-e táborunk társadalmi életének, híreinek, eseményeinek, problémáinak? Sok-e vagy kevés e az “Olvasóink Jrják” cimli rova­tunk anyaga? 7) Bírálatokat, hozzászólásokat kérünk a lap belső és külső munkatársainak aláírásaikkal ellátott rovataira és cikkeire. 8) Emeljenek szót általában véve a lap kul­túrpolitikáját illetően. Értékelik-e, hogy a tudo­mány, az irodalom, a művészet terén a munkás- osztály világnézete alapján ismertetjük a múlt és a jelen kor nagy alkotóit és alkotásait? Eleget teszünk-e célkitűzéseinknek vagy sok kívánni­valót hagyunk hátra? A lap terjedelméhez ké­pest több vagy kevesebb volna jó? 9) Kell-e regény folytatásokban vagy nem? közölj tink-e klasszikus s modern irók elbeszélé­seiből, vagy más célra használjuk a lap korláto­zott terét? 10) Szeretik-e a képeket, az illusztrációkat a lapban, amelyekkel tarkitani, elevenebbé tenni gondoljuk a tömött, szürke oldalakat, vagy kár a helyért? Ebben a 10 pontban természetesen csak a legfontosabb kérdéseket vetjük fel, van ezeken kívül még számos. Rendkívül fontos, hogy pon­tosan megindokolt és határozott véleményeket alakítsanak ki, ha kell akár szavazás utján is. Lapunk, amely a legjelentősebb haladó munkás­lap magyar Amerikában, a felvilágosítás, az is­meretterjesztés, a helyes politikai itéletformálás, a nevelés, a kultúra legmagasabb igényeivel lép fel, tehát addig kell tökéletesíteni a lapot, amíg százszázalékos és hiánytalan lesz az egyre zor­dabb idők ellenére is. Ez a célja, ezért küzd, ez­zel áll vagy bukik és céljai elérésére illetékesebb és megszívlelendőbb irányitója nem lehet más, mint az országos lapkonferencia. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a lapkonferencia egy­szersmind a legilletékesebb fórum is, ahol olva­sóink akár személyes megjelenésükkel, akár a konfei«nciához intézett soraikkal, véleményeik­kel, tanácsaikkal, javaslataikkal felléphetnek, hogy segédkezet nyújtsanak ahhoz az óriási erő­feszítéshez, ahhoz a sziszifuszi munkához, annak i roppant feladatnak minél tökéletesebb végrehaj­tásához, amelyet a megfogyatkozott számú szer­kesztőség magára vállal. A lapkonferencia döntő tekintélyén keresztül minden egyéni vélemény, bírálat és tanács kollektiv jelentőséghez jut és szemmeltartásuk a szerkesztőség felelősségére hárul. Elő tehát a noteszekkel és a plajbásszal. Jól átgondolni és lehetőleg minél többet lejegyezni a konferencia elé terjesztendő mondanivalókból! Most pedig szeretettel és tisztelettel köszön­tőm előre a konferencia delegátusait és nagy si­kert és eredményt kívánok áldozatos munkájuk­hoz. Hozzászólás a lap ügyeihsz Petras te&iver eieggé kihang­súlyozta cikkében, hogy a lap ügyének az elintézéséhez milyen nagyon fontos a vidékiek taná­csa és hozzászólása. Bár minden körzetnek meg vannak a sajátos viszonyai, amikhez kell, hogy alkalmaz­kodjanak, de van egy általános viszony, amely többé kevésbbé egy és ugyanaz'mindenütt. Van három fontos tényező, amely ál­landóan befolyásolja a lap épí­tőit: 1. a kiöregedés; 2, az álta­lános elangolosodás, amely el­sodorja és más fontos osztagok ba állítja munkástársainkat; 3. a félelem. Ez a legdemoralizá- lóbb jelenség és csupán csak ez a mi bontja sorainkat és veszé­lyezteti a lapunk biztonságát. Ezen harmadik ponttal kell a lapkonferenciának 1 e g jobban foglalkozni. Azonban ez több so­rokat kiván, mint amennyit la­punk terjedelme megenged ezért erre nézve az ajánlataimat le­vélben teszem meg. Van azon­ban egy rész, amely a harmadik ponthoz tartozik ugyan, ame­lyet azonban nyíltan és energi­kusan meg kell vitatni. A la­punk csak ritkán és általános­ságban foglalkozik a nyilas re­akció túlkapásaival. Már a múltkori lapkonferenciához in­tézett levélben hangoztattam, hogy a reakció ereje nem abban a néhány fővezér tanácskozásá­ban vagy parancsán múlik, ha­nem azokon az ugató kutyákon, akik kis magyarlakta helyeken befurakodtak a magyar mun­kásság leikébe. Itt vannak ’ el­hintve a félelem ragályos mag- vai, itt történik az ijesztgetés és fenyegetés. A lapunk legnagyobb részben kielégítő. Tanít, serkent, csak keveset bátorít. Hanyagságnak tartom, hogy a szerkesztőség nem szervezett egy tuditó gár­dát, amely csupán a nyilasok berkeiben foglalatoskodna. Los Angeles például egy nyilas köz­pont. Nagy sakkhuzások, ese­mények történnek itten és még­sem akadt eddig a sok tehetsé­ges lapépitők közül aki az ilyen tudósításokat lebonyolítaná. — Sajnos az is, hogy az itteni helybeli liberális lap a “Tény”, több sorokat szentel az általá­nos világeseményekre,, mirjt a lokális ügyek ismertetésére és nyilasok ostorozására. Nem, mint ha erre nem, lenne szük­ség, fianem az utóbbi fonto­sabb. Elsinore, Calif. k. rick. Négy éves kisfiút elgázolt az autó Szomorú hirt közöltek ve­lünk Milwaukee, Wis.-ból. — Régi hii barátunk Julia Kupi négy éves kis unokáját aug. 17-én délután 3 órakor elütöt­te egy automobil. A drága kis csöppség félóra múlva bele­halt sérüléseibe. Sajnos ez a harmadik haláleset három év leforgása alatt, mely e kedves családot sújtotta. Ezúton fejezzük ki leg­őszintébb részvétünket Kupi Julia munkástársnőnknek és kedves családjának. Kik nevetnek, amikor a munkás maszlagot olvas? Tisztelt Szerkesztőség! _ Olvastam lapunkban A- S. volt munkástárs sorait, hogy őt ki fogják nevetni, mert a három évtizeden át olvasott magyarnyelvű tanító lapról • lemondott, ő három gyerme­ket nevelt fel, egyik ügyvéd, másik számvevő, a harmadik tanítónő lett. Tisztelt S. volt munkástárs, ez igazán nagyon szép, s di- cséretreméltó dolog. Én szin­tén három évtizede olvasom ezt a nélkülözhetetlen lapot, amely nem keveri össze az igazságot a maszlaggal, mint az ideszökött janicsárlapok és csatlósaik lapja. Persze ez mind hasztalan, mert ezzel a szemmellátható és kézzelfog­ható slamasztikával a nép I torkig van. Amikor egy munkás masz­lagot olvas, akkor nem az ön­tudatos munkások nevetnek, hanem azok, akik beadják ne- ! ki a maszlagot. Nekem is elég jó családi köröm van, már dédunokáim is vannak. Persze nekem i nincs ügyvéd, számvevő, vagy tanítónő gyermekem, de ha mindegyikből három is volna, ( akkor se mondanék le a Ma- | gyár Szóról, az egyedüli igaz ! munkáslapról. Egy öreg olvasó Nagy szüreti ünne­pély Clevelandion Cleveland és környéke magyar munkásságát és általában a Munkás Dalárda valamennyi pártolóját, barátját és a kujtura istápolóit ezúton is meghívjuk az évente szokásos nagy szüreti mulatságunkra, amit a jólismert volt Bohemian nagy kertben és bálteremben tartunk, szept. 6- án. Egyszer évenként kínálkozik ilyen viszontlátó találkozás, ahol baráti kézszoritással üdvözölhet­jük régen nem látott magyar testvéreinket és ugyanakkor a közénk jött újakat is. LABOR DAY az Amerikában élő munkásság nagy napja, de egyben a clevelandi Magyar Munkás Dalárda hagyományos Szüreti Mulatságának napja is . . Mátyás János népszerű ren­dező fáradtságot nem kiméivé építette fel a fiatalok csoport- táncmutatványait, úgy az apró­ságokkal, mint a felnőttebbek­kel. Külön müsorszámokat ikta­tott be a rendezőség aAmltura kedvelői számára. Szakácsmüvészeink a sült ka­csákat, sült csirkéket, sütemé­nyeket, kávét készítik elő nagy hozzáértéssel, hogy mindenkit bőven elláthassanak. Hangos lesz a 4314 Clark Avenue kör­nyéke a kitűnő cigányzenekar fülbemászó és talpat csiklandozó muzsikájától kora délutántól a késő éjjeli órákig. A Rendező­ség nem kér egyebet, csak szi­ves támogatást s ha lehet, bő erszényt, hogy még sokáig fenn­tarthassa évi szokását: szüreti A Rendezőség mulatságait.' Tisztelt Szerkesztőség! Jó volna egy nemzetközi ! törvényt hozni, mely szerint í az A- meg a H-bombákat í először azokon próbálnák ki, akik gyártják azokat? R. E. Boe (Levél a miamii angol újságban) • A Clevelandi Munkás Dalárda előzetes jelentése A nagy évi bazár október 22, 23 és 24-én lesz megtartva ün­nepélyes keretek között a Mun­kás Otthon dísztermében és az egész épületben. A Dalárda ba- , zárrendező bizottsága fáradsa- j got nem kiméivé fogott a mun­kához, hogy a kártevők okozta I veszteségeket helyrehozza. Ma j már mindenki megértette, kik. [ az ellenségei és kik a bai’átai a Munkás Dalárdának és ez meg is fogja hozni a sikert. . Bizottsági elnök SZEPTEMBER 4-ÉN KEZDÖDÖLEG az Artkino színes filmjének amerikai premierje “AZ OROSZ BALLET CSILLAGJAI” meg két napig, megy a “Menyasszony hozománnyal" STANLEY SZÍNHÁZ, Seventh Avenue (A 41 és 42-ik utcák között)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom