Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-07-01 / 25. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ July 1, 1954 Kina és India ezermilliónyi népe képviselőinek, Csu En Láj és Nehru találkozásán hangsúlyozták azt az öt elvet, amely nemcsak Ázsia, hanem az egész világ békéjét biztosíthat ja. A TIBETI DOKTRÍNA A múlt hét péntekjén Csu En-láj, Kína kül­ügyminisztere, repülőgépen Uj Delhibe érkezett. A repülőtéren Jawaharlal Nehru, India minisz­terelnöke fogadta. A két miniszterelnök a jelentések szerint azért találkozott, hogy megvitassák egy ázsiai tanács­kozó bizottság felállításának tervét és hogy ki­terjesszék a Távol-Kelet “békekörzetét.” E sorokat még a tárgyalások előtt irtuk. Be­kell várnunk a megbeszélések eredményéről ki­adandó jelentést. Nehru a kollektiv békét akarja összekovácsol­ni Ázsiában. Ezt úgy tartja legbiztosabban elér­hetőnek, ha a peipingi kormány megnemtámadá­si szerződéseket köt e körzet kisebb nemzeteivel. Hir szerint Burma és Indonézia is jó szemmel nézik ezt a javaslatot. Nehru Burma, Ceylon, Indonézia és Pakisztán miniszterelnökeit tudósítja a Csuval folytatott megbeszélések elhaladásáról. Uj-Delhibe indulása előtt Csu interjút adott a madrasi “Hindu“ cimü lap képviselőjének és USA-t okolta, amiért a koreai kérdésben nem tudtak megoldást találni, mindazonáltal, mondot­ta, a tárgyat nem vették le a genfi ügyrendről. Csu viszont azon reményének adott kifejezést, hogy az indokinai kérdést három héten belül ren­dezik. Az ázsiai nemzetek nagyobbjelentőségii problémáira vonatkozóan Csu a következőt mon­dotta : “Az ázsiai országok két szembenálló katonai tömbbé való ázakitásának agresszív'politikája fo­kozatosan veszélyezteti a világbékét és az összes .ázsiai országok biztonságát.” Majd azt mondta, hogy a béke biztosítására és “az összes ázsiai or­szágok népeinek a nemzeti függetlenséghez és önrendelkezéshez való jogai épségbentartása vé­gett”, közös intézkedéseket kell tenniük az ázsiai országoknak a béke és biztonság védelmére Ázsiában és e célból kölcsönös kötelezettségeket kell vállalniuk. Végül kijelentette, hogy a Tibetre vonatkozó indiai-kinai egyezmény “jó példát mutatott az ázsiai államok közti együttműködésre.” A tárgyalások bevégződlek Nehru és Csu En-láj közt három napig folytak a megbeszélések. A tanácskozások befejezésével, a zöldasztal után fehér asztalnál ünnepelték meg a sikeres találkozót, amelyen úgy Nehru, mint Csu pohárral kezében felköszöntötte egymást. Ezek a felköszöntők voltaképpen a lezárult meg­beszélésekről szóló jelentéseket foglalják maguk­ban. “Mint egyének találkozunk, de egyben mint két nagy nemzet képviselői is találkozunk,” mondot­ta India miniszterelnöke, aztán a két ország leg­utóbbi kétezer éves múltját említette fel, amely tanúskodik kölcsönös kapcsolataikról, jószomszé­di és baráti viszonyukról. Majd igy folytatta: “Mindkettőnk országának nemrég sikerült el­érnie szabadságát és azt a lehetőséget, hogy sor­sunkat a magunk akarata szerint dolgozzuk ki. Szabadságunkat különböző körülmények között és különböző módszerekkel vívtuk ki. .. Mind­kettőnk országa a közember javát tűzte ki ceiut maga elé... “A világ előtt álló főkérdés ma az, hogy ho­gyan szabaduljunk meg a háború rémétől, a fé­lelemtől és a gyűlölettől, amely sok országra és sok népre ránehezedik... “Nemrég India és Kína megállapodásra jutott bizonyos kérdéseket (Tibetet) illetően. Ebben a megállapodásban bizonyos elveket fektettünk le, amelyek országaink egymáshoz való viszonyát irányítják... Ezek az elvek nemcsak nekünk jók, hanem már országoknak is. Ha ezeket az el­veket szélesebb körökben is elismernék, akkor eltűnne a háborútól való félelem és az együttmű­ködés szelleme fejlődne ki a nemzetek között.” Mit mondott Csu En-láj Csu megköszönte az indiai kormány és az in­diai nép meleg fogadtatását, aztán ő is felhozta a két ország közti kétezer éves baráti viszonyt, majd a jelenre térve, kijelentette, hogy: “Min­den elmúló nap megerősíti országainkat és a gaz­dasági és kulturkapcsolataink fokozódnak.” ő is kiemelte az áprilisban India és Kina közt kötött megegyezést a kínai Tibet és India közti érint­kezés és kereskedelmi kapcsolatok kérdésében s ez kimélyitette a kinai-hindu barátságot. Végül szavait a következő történelmi fontosságú kije­lentéssel zárta le: “Ázsia minden népe békét akar. Ázsia békéjét jelenleg kívülről fenyegeti veszély, ámde Ázsia ma már nem az az Ázsia, ami tegnap volt. Az a kor, amikor külső erők kényük-kedvük szerint dönthettek Ázsia sorsáról, örökre elmúlt. Bízunk abban, hogy Ázsia békeszerető nemzetei és né­pei meg fogják hiúsítani a háborús uszítok ter­veit. Remélem, hogy Kina és India még szoro­sabban fog ezután együttdolgozni a béke megőr­zésének nemes céljáért Ázsiában.” A tibeti elvek Mielőtt Csu En-láj Uj-Delhiből Burmába uta­zott volna, a.Néhru indiai miniszterelnökkel foly­tatott tárgyalásai utáni napon sajtófogadást ren­dezett, amelyen a külföldi tudósítók írásban elő­re benyújtott kérdéseire válaszolt. Kijelentette, hogy az együttműködés alapját az az öt elv al­kotja, amelyet a tibeti egyezmény bevezető ré­szében lefektettek. Ez az öt elv a következő: Egymás területi integritásának (épségének) és szuverénitásának (korlátlan felségjogának) tisz- teletbentartása, — kölcsönös megnemtámadási, — egymás belügyeibe való be nem avatkozás, — egyenlőség „és kölcsönös segély, — végül békés együttélés, megtérés egymással. “Az a meggyőződésünk, fejezte be szavait, hogy ennek az öt elvnek az alapján a világ összes nemzetei békésen megférhetnének egymással, akár kicsinyek, akár nagyok, erősek vagy gyen­gék, bármilyen is társadalmi rendszerük. Minden nemzet népének jogát a nemzeti függetlenséghez és önrendelkezéshez tiszteletben kell tartani. Minden nemzet népének joga kell, hogy legyen ahhoz, hogy saját államrendszerét és életmódját megválassza anélkül, hogy más nemzetek bele­avatkozzanak.” Végül azt mondta, hogy a Nehruval folytatott háromnapos megbeszélése “hozzásegít a béke ügyének előmozdításához Ázsiában és az egész világon.” Latin Amerika népe tüntet a guatemalai Kina nehézipari intervenció eilen fejlődése Hondurás fővárosában a rendőrség rálőtt a Guatemala mellett tüntető törne gre, amely egyetemi diákokkal az élén tiltakozott a hondurasi kormány szégyenletes sze­repe ellen. ; A United Fruit zsoldosai ugyanis a hondurasi kormány hallgatólagos beleegyezésével ták el támadásukat Guatema­la ellen. bizottság követeli a kormány­tól, hogy adjon meg minden támogatást a demokratikus guatemalai kormánynak. ¥ Montevideoban, Uruguay fő­városában egyetemi diákok megkövezték az Egyesült Ál­lamok nagyköve tségét. Ugyancsak megkövezték két antikommunista újság, az El Pais és az El Dia épületét. • * Mexico fővárosában az egyetemi diákok bizottságot szerveztek Guatemala támo­gatására. A bizottság élén Cardenas volt elnök fia áll. A! A vénél Auto Body 1366 St. George Avenue AVENEL, N. J. REPAIR SHOP Body- és Fender-javitások • WELDING • BRAZING • SPRAYING PAUL ABLONCZY, tulajdonos TeMon: Rahvay 7-1487 Argentínában a parlament radikális párti (ellenzéki) tagjai együttérzésükről biz­tosították a guatemalai kor­mányt. Peron elnök többségi pártja a guatemalai konflik­tus békés utón való elintézést sürgeti és síkra száll Guate­mala gazdasági függetlensége mellett. • Kubában az egyetemi diá­kok megtámadták az ameri­kai United Press épületét a Guatemala melletti tüntetés folyamán. Uruguayban a parlament határozati javaslatot fogadott el, melyben elitélik a Guate­mala elleni támadást. Bolivia fővárosában, La Paz-ban egyetemi diákok til­takozó gyűlést tartottak, amelyben elitélték “az ame­rikai intervenciót” Guatema­la ellen. A Kinai Népköztársaság azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 1959-re eléri a Szovjetunió 1932- es színvonalát a nehéziparban, jelenti a N. Y. Times. E cél el­érésével Kina Ázsia második legnagyobb gazdasági hatalma lesz Japán után. Hszueh Mu- csiaó, az állami tervhivatal tag­ja, adatokkal bőven ellátott cik­ket közölt, amelyben arról a 140 nehézipari vállalatról szól, mely­nek felépítését vagy átalakítá­sát és gépberendezéssel való el­látását a szovjet tavaly megígér­te. Amikor ezek a gyárak 1959- ben működésben lesznek, Kina virágzó ipari állammá alakul át. Azt a nehézipari színvonalat, amelyet a szovjet 1932-ben el­ért, a következő adatok jellem­zik: Széntermelése 64 millió ton­na volt, olaja 22 millió 300 ezer, nyersvasa 6 millió 200 ezer, acélja 5 millió 900 ezer, cement­je 3 és félmillió tonna, villanyr ereje pedig 13 és félbillió kilo­wattóra. Szovjet segítséggel fog­nak ezenkívül géperejű járrnii- és traktorgyárakat is emelni, a- melyek 1959-re 50,000 traktort és 24,000 gépkocsit termelnek a Szovjetunió 1932-es színvonala szerint. A jelenlegi rendszer előtt Kina termelése 1 millió tonna acél, 1 millió tonna cement, 46 millió tonna szén, 2 és félmillió tonna vas és 3 billió kilowattóra vil­lanyerő volt. Bútorozott szoba kiadó konyhahasználattal havi I $15.00. 524 East 118 St. alatt. | Apt. 4. Kennan volt nagykövet CAMBRIDGE, Mass. — George F. Kennan, volt ame­rikai nagykövet a Szovjetu­nióban, kijelentette, hogy az amerikaiak millióit “kerget­ték pánikos, nevetséges, sőt veszélyes m.a g a t a r tásba” Ezek már nem látnak más megoldást “a szovjet hata­lommal szemben fennálló kon­fliktusunkban”, mint az atomháború borzalmát. “Növekvő iszonyattal va­gyok tanúja annak ,hogy fo­lyamatosan elhanyagolják, el­vetik vagy eltüntetik vala­milyen oknál fogva a kérdés -békés eszközökkel történő rendezésének lehetőségeit”, mondta. A Radcliffe College évzáró ünnepélyén tette Kennan eze­ket a megjegyzéseket. Ez, al­kalommal kapott leánya, Grace, oklevelet a legmaga­sabb fokú kitüntetéssel. Kennan “legmélyebb aggo­dalmának” is kifejezést adott “a spiclik és cenzorok betola­kodásai miatt, akiknek igyek­eiitéli az atomháborúi vése, mondotta, szétbontja az ország közszellemét”. — A volt nagykövet már visszavo­nult a kormányszolgálatból és jelenleg a princetoni egye­tem tudósi karának tagja. Ki az elmebajos Georgia államban most folyik a versengés azért, hogy ki le­gyen a demokrata párt kor­mányzójelöltje. Az egyik jelölt Tom Linder, kijelentette, hogy ő nem ellensége annak, hogy fe­hér és néger gyermekek egy is­kolába járjanak. Azonban azt a szülőt, aki hajlandó a gyerme­két nem elkülönített iskolába küldeni, azt elmevizsgálat alá kell helyezni, mivel valószínű, hogy az illető elmebajos. Az ál­lamnak gondoskodni kell az ilyen ember gyógykezeléséről, mondta Mr. Linder, a demokra­ta párt egyik kormányzó jelölt je Georgia államban, a nyugati ci­vilizáció egyik fellegvárában. NE HAGYJUK a haladás fényét kialudni Magyar Amerikában!— Adakozzunk a lap javára! AMERIKAI Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. ► 34 130 E. 16th St., New York 3, N Y - AL 4-0397

Next

/
Oldalképek
Tartalom