Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-02-25 / 8. szám
AMERIKA* MAGYAR SZÓ February 25, 1954 Irta: FODOR ERNA Washington, az amerikai nép forradalmi vezére, nagyon elcsodálkozna, ha hallaná, hogy manapság hogyan méltatják j nagy emlékét. Bár a virginiai arisztokrácia csoportjához^ tartozott és eleinte nem is gondolt Angliától való elszaka-J dásra, a néppel való szoros kapcsolata, majd Tom Paine hi-1 rés kiáltványa, a “JÓZAN ÉSZ” meggyőzte őt, hogy csak teijes forradalom adhatja meg Amerika népének azt az igazi szabadságot, melyben olyan szentül hitt, amelyért minden j pillanatban készen volt életét és j hatalmas vagyonát is feláldoz-1 m. Igaz, Rogy a forradalmat a' feltörekvő burzsoázia is akarta, a kereskedelmi megszorítások: miatt, melyeket Anglia egyre jobban és jobban ráerőszakolt a gyarmatokra, de Washington megértette, hogy sohasem vívhatják ki szabadságukat a nép, az igazi dolgozó nép nélkül. Katonái a harc közben sok- g2....-’ hazamentek szántani, vetni, vagy aratni, hogy élelme is fegyen a népnek. Hadserege rongyos és éhes volt. Washing on a földön együtt aludt katonáival. Sokszor kikelt a reakciós üzérek ellen, akik a háborús profitokat keresték, m.g Katonái ruhák, cipők nélkül, vérző lábakkal marsoltak karácsony táján fagyban-hóban. 1779-ben John Warrenhoz ii j levelében büntetést követel a proíitharácsolók részére, mielőtt tönkre teszik az országot. “Büntessék meg a spekulánsokat, az árdrágítókat. Azonnal a legmagasabb adóval sújtani őket. Gazdaságosan kell élnünk úgy a magán- mint a közéletben. Ez az egyetlen módja annak, hogy Anglia vagy haderejével vagy cselszövéseivel le ne győzhessen bennünket.” Washington, illetve az amerikai nép szabadságharca védelmi harc volt. Eleinte sokszor megtizedelték őket az éliéhség zsoldosai. De mellettük állott az egész nép. Az első komoly győzelem 1776-ben, a hires átkelés a Delaware-fo- lyón, a marbleheadi hősies halászoknak köszönhető. A hózivatar, a folyó jégtáblái, a gyors áramlat dacára éjjel csónakjaikon vitték át Washington 2,400 katonáját lovastól, fegyverestől a jerseyi partokra, ahol rajtaütöttek az alvó ellenségen. Washington leveleiben ir a rendkívüli dolgokról: Valley Forgenál fehér katonák együtt harcoltak a négerekkel. Több mint 5,000 néger harcolt Washington hadseregében. Voltak akik nem akarták, hogy négerek is katonáskodhassanak, Washington haragosan kikelt ez ellen. Annak dacára, hogy rengeteg néger rabszolgája volt, ellensége volt a rabszolgaságnak. Lafayettenak erről a következőket irta: “Az ön ajánlata arra vonatkozólag, hogy hogyan lehetne precedenst teremteni a néger rabszolgák felszabadítására-hazánkban, nyíltan mutatja az ön nagylelkűségét és jószívűségét, örömmel csatlakozom önhöz ebben a dicséretre- meltó munkában.” Amerika rongyos, éhező hadseregét győzelemre vezette lassan, de biztosan a világ legnagyobb akkori hatalma, Britannia ellen. Erejük, legyőzhetetlenségük pontosan abban állt, ami a mai gyarmati népek harcaiban van. Készek meghalni bármelyik percben a szabadságukért. Benjámin Franklin kijelentése, hogy “Gentlemen we either hang together, or hang separately”, nem üres frázis volt. A függetlenségi nyilatkozat aláírói, a forradalom szervezői, jól tudták, hogy fejükkel játszanak, ha Anglia győz. Washingtont megvesztegetni próbálták, báróságot, majd hercegséget ajánlottak feí neki, de nem volt hajlandó elárulni azt, amiben hitt: Amerika szabadságát. Boston felszabadítására felajánlotta éleiét és 1,000 katona felszerelését saját költségén. A szabadságharc győzelme után megvetéssel utasította vissza a törik kérését, hogy legyen Amerika királya, mert királyságra van szükség, azok tisztában voltak azzal, hogy Washingtont mindenben támogatná a hadsereg. Washington válasza Lewis Nicolához az volt: “A meglepetés és megdöbbenés keverékével olvasom az ön által irt nyilatkozatot. Talán semmi sem okozott kellemetlenebb érzést részemre az egész háború tartama alatt, különösképpen az, hogy a hadseregben is létezne hasonló nézet. Borzalommal tölt el a gondolata is. Egyelőre magamban tartom, amit ön irt, de ha nem hagyják abba az ilyenirányú agitálást, a nyilvánosság elé viszem.” John Jay-nek a következőket irta: “Azt mondják, hogy komoly, tiszteletreméltó egyének is királyságot akarnak. Nem borzadnak vissza még gondolatától sem. Micsoda győzelmet jelentene ez ellenségeinknek, akik hisznek a nép elnyomásában. Azt mondanák, hogy nem tudtuk kormányozni magunkat, s hogy az egyenlőség, szabadság eszméje csak szóbeszéd, de nem lehet valóság.” Thomas Jeffersonnal, a demokrácia egyik legnagyobb szószólójával, szoros barátságban állott. Mikor elnökké vá(Folytatás a 14-ik oldalon) QTES7BTT MAR FG1 UJ OLVASÓT A MAGYAR SZÓNAK? S I A MAGYAR szó minden szama a felvilágosítás KINCSESTÁRA. — ADJA SZOMSZÉDJA KEZEI!*! A hazugságnak is megvan a maga technikája. Az ügyes hazugságban van valami részletigazság, ami az egésznek a valóság színezetét kölcsönzi. \z imperialisták a világ meghódítására törekednek. Céljuk a népek kifosztása. Ezt a célt azonban nem lehet nyíltan népszerűsíteni. Az imperialistáknak pedig ’ szükségük , an rá, hogy tevékenységüket igazolják s a dolgozókat el- J .akitsák. Különben képtelenek törekvéseiket valóra váltani. A geopolitika olyan irányzat, amely a ténvek propa- -andisztikus meghamisitásá- a szolgál. A geopolitikában az igazságot magánfoglaló részlet ti földrajzi tényezők szerepére vonatkozik az emberiség tör rénefében. Világos, hogy a földrajzi tényezőknek van bizonyos jelentőségük a társadalom fejlődésében. Egyiptom ősi kultúrája pl. a Ni-1 ius árterületén virágzott fel. A görög városok tengerparti ekvésüknek köszönhették eleven kereskedelmüket. A földrajzi tényezők jelentősége azonban alárendelt a termelési mód mellett. Hároxrlezer év leforgása alatt Európában három különböző társadalmi rend adta át a helyét uj, más rendnek: az ősközösségi rend, a rabszolgatartó rend és a feudális rend sőt Európa keleti részében, a Szovjetunióban négy társadalmi rend tűnt le. Ugyanezen időszak folyamán Európa földrajzi viszonyai egyáltalán nem változtak; vagy olyan jelentéktelen mértékben változtak meg, hogy a földrajz ezt még csak említeni sem tartja érdemesnek. S ez érthető is. Ahhoz, hogy a földrajzi környezet, valamennyire is komoly változásokon menjen át, évmilliókra van szükség, mig az emberek társadalmi rendjének leggyökeresebb változásaihoz is elegendő néhány száz, vagy egy-két ezer esztendő.” A történelem tehát azt bizonyítja, hogy helytelen volt a 18. század egyes gondolkodóinak az a törekvése*, hogy — mint pl. Montesquieu — az emberek életformája, erkölcse, gondolkodása közötti különbségeket az éghajlat és a talaj minőségében mutatkozó különbségekre kísérelték meg visszavezetni.' “A földrajzi környezet — hangsúlyozta Sztálin — nem lehet a társadalmi fejlődés fő, meghatározó oka, mert az, amii tiz- meg tízezer éven át csaknem teljesen változatlan marad, nem lehet főoka olyas-1 mi fejlődésének, ami néhány | száz év. alatt gyökeres .változásokon megy át”. Noha a tények ellentmonda-; nak. a földrajzi tényezők tör- i ténelmi szerepére vonatkozó j túlzott nézeteknek, e néze-! tek mégis újra megujra felbukkantak. A tények azt mutatták pl., hogy a régi, rab-! szolgakorbeli germánok a I : munkát még a legnagyobb szégyennek tekintették. Kb. kétezer esztendővel később e germánok 19. századbeli utódai már “a német szorgalomra” voltak büszkék. Miközben Németország a kapitalizmus rohamos fejlődése következtében ropant lépésekkel haladt az ipari fejlődés utján, mégis akadt egy német, aki az első német, vasútépítési tervek felmerülésekor azt irta, hogy a vasutaknak Németország számára nincsen j. semmi -értékük, mert a német jellem fül kényelmes a vasúthoz. A földrajzi tényezők (a német jellemet a német föld termékének tekint ették) helytelen túlértékelése a történelemben azért dacolt a tényekkel, mert kényelmes magyarázatot látszott adni egyes jelenségekre. így pl. nagyon megnyugtató magyarázat volt a gyarmatosítók szempontjából a következő állítás : “a déli népek lusták, tehetetlenek s az energikus északiak hivatottak felettük az uralomra.” A földrajzi fényező hamis hangsúlyozása “igazolta” a gyarmatosítók tevékenységét. Ezen az utón indult virágzásnak a geopolitika. A “geopolitika atyja”, a-j lémet Ratzel földrajzi érvekkel támasztotta alá a németi imperializmust. Ratzel azt j hirdette, hogy a természetben | és a társadalomban örök harc ! folyik a térért. Szerinte kevés i hely van a földön s a német j . állam ezért, kénytelen áilan- dóan növelni területét. Ratzel! tanítványai azt hangoztatták. | hogy az agresszív terjeszkedés Németország számára “földrajzilag elkerülhetetlen”. A geopoltikus Haushoferból a hitlerista Németország egyik főideológusa lett. ő nevelte a német népet “az élettér” (Lebensraum) jelszavával a fasiszta hóditóháboruk- ra. A német föld azonban soha nem vált s nem válhatik szűkké a rajta élők számára,) ha a termelést állandóan fejlesztik s á javakat nem tőkések zsebelik be. A föld a technika fejlesztésével egyre több és több embert tud eltartani s e fejlődés a szocialista társadalomban határtalan. Mal- thus pap hazug tétele, hogy a népesség szaporodása túlhaladja az élethez szükséges javak növekedését, hamis, ál-! tudományos nézet. Malthus! követőit rég leleplezték a té-1 nvek. Csak egy példát. Egy | Sir Williams Crookes, angol “tudós” egy angol tudomá-' nyos testület ülésén Bristolban 1898-ban pontosan “megjövendölte”, hogy lS31-re a búza nem lesz már elegendő a lakosság szükségleteinek fedezésére. • 1931-ig azonban uj, hidegálló fajok kitenyésztésével a búza vetésterületét messze kiterjesztette észak felé az emberiség. A tudomány a maga részéről tehát rácáfolt á malthusiánizmusra. 1931-ben gazdasági válság volt, a tőkés országokban s a búzát, mely nem jutott el a nyomorgó munkanélküliekhez, állattakarmányozásra, mozdonyok fűtésére használták fel, sőt a tengerbe sülyeztették. A g opolitikusok mégis egyre azt szajkózzák, hogy a föld szűk az emberiségnek. Mi ennek a célja? Haushofer nyíltan megírta: “A nép minden rétegében azt a meggyőződést kell kelteni, hogy jelenlegi élettere nem elegendő és a jelenlegi határok nem előnyösek. Ezt csak azáltal lehet elérni,ha a nevelés hatásaként az egész nép megszabadul á szorongatosság érzésétől és tudatosan törekszik határai megváltoztatására”. “A nép előtt — hangsúlyozta Haushofer — úgy kell feltálalni a határproblémát, hogy lehetővé váljék « tömpgek megnyerése.” , ’ A tömegek megnyerése az imperialisták céljai számára: ez a geopolitika törekvése. A wall streeti sajtótermékekben egyre gyakrabban találkozunk ilyen kifejezésekkel, hogy, “eurázsiai központi kontinens” (Heartland), valamint ‘‘peremterületek”. A Szovjetuniót és Kínát például ilyen “központi kontinensnek” magyarázzák, amely nek “kordábantarfúsára” nekünk az úgynevezett perem- területekn (Okinawa, Pakisztán, Irán, Törökország, Spanyolország, Marokkó, st,b.) Hadibázisokat kell fenntartani. A geopolitika rc-akoós, hamis tudomány. Sokan azt hitfék, hogy fő terjesztőikkel, a nácikkal, a Haushoferekkel egyetemben az is a történelem lomtárában került. De most úgy néz ki a dolog, hogy bizonyos körök elő- ráncigálták a történelem lomtárából és ismét használatba akarják venni. Reméljük, hogy a józan, békeszerető emberiségnek nem kell ismét akkora árat fizetni a lomtárbahelyezésé- ért, mint amekkorát 1941-45 között fizetett. Published weekly by the Hungarian Word Inc. 84 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. - AL 4-0397 WISHKTON- ÉS MAI ÜTÓDAI Az imperializmus áhíuiománva: GEOPOLITIKA 2__ AMERIKAI Subscription rate in New York, N. Y„ U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year * 84
