Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-06-17 / 23. szám

June 17, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 I A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL 1 —V HASZNOS TUDNI... Mit kell tudni a butortisztitókról A múltban használt, kemény viasz helyett egyre inkább a folyékony és krémszerü butortisztitó anyagok jönnek di­vatba. A gyárak, melyek forgalomba hozzák ezeket, nemcsak azt hangoztatják, reklámjaikban, hogy ezeket a folyékony és puha anyagot könnyebb alkalmazni, de azt is, hogy tartósabbak. A vizsgálat kimutatta, hogy az uj anyagok, ha köny- nyebb is őket alkalmazni, általában nem olyan tartósak, mint a régi kemény viasz. A fogyasztók szervezetének vizs­gálata mindössze a Vernax és O-Cedar Dri-Glo tisztítókat tartja olyan jóknak, mint a régi viaszt. Elfogadható azon­ban a legtöbb butortisztitó, bár egyik sem adja meg tel­jesen azt, amit a televíziós, vagy ujságreklám beígért. Két anyagot elfogadhatatlannak talált a vizsgálat: Az A-Penn Silocone Furniture Polisht, mert erősen gyúlékony, mig a Parker’s Perfect Polish olyan sok savat tartalmaz, hogy még ugyanannyi vízzel felhígítva is ártalmas lehet a bútor­ra... A reggeli fontossága Szakértők véleménye sze­rit a nap legfontosabb étke­zése kicsi és serdülő gyerme­kek számára a reggeli. A Cornell-egyetemen kisérlete­BRONZÖNTÉS AZ ŐSKORBAN A fém felhasználása uj korszakot nyitott az emberiség történetében: a kökort követő rézkorszakban, különösen az azt követő bronzkorban. A bronzkorban a termelés gyökeres átalakulása megváltotatja a társadalom eddigi szerkezetét.; A kézmüvesipar elvált a földműveléstől, és a társadalmil szükséglet a szerszámok nagyobb változatosságát kívánta | meg. Ezzel utat nyitott különböző iparágak — a többi között az ércbányászat és kohászat — fejlődésének. Az eszközök előállításának folyamata is jelentősen meggyorsult, s ez le­hetővé tette a munka termelékenységének fokozását. A szer­számokat ekkor már nem akárki készíthette. Bizonyos üzemi felszerelést, hivatásos mester- és szakmunkás-közreműkö­dést igényelt. Amellett a fémszerszámok kezdetben igen drá­gák voltak, csak módosabb emberek vásárolhatták Olyan társadalmi rétegek keletkeztek, melyek nem rendelkezhet­tek saját termelőeszközökkel. A termelésben beállott válto­zások megteremtették az osztálytársadalom csiráit. A bronzkorszak nem egyidőben lépett fel mindenütt, hanem elsősorban ércekben, kivált rézben és ónban gazdag területeken. A bronzot réz és ón, vagy réz és antimon ötvö­zete szolgáltatja. Európában a bronzkorszak időszámításunk előtti második évezred elejére tehető. A kohászat még a fé-i mekben szegényebb vidékeken is elég gyorsan elterjedt, a szélesebbkörü kereskedelem kialakulásával. A rézben bővelkedő Ciprus szigete az öntvényekhez szükséges ónt Spanyolország területéről, a bajorországi Fi- j chelből és a cseh Érchegységböl szerezte be. Az európai ón- J lelőhelyek között e korban a legjelentősebb a délangliai Corn-I wall (Kornél) volt. A második évezred végén a tengeri keres­kedelemi hajózás élére törő föníciaiak innét szállították nyers formákba öntve az ónt öszvérháton a tengerig, majd hajókon a csatornán át a francia partokig. Karavánjaik a mai Marseilleig vitték “világpiaci” értékű szállítmányukat, hogy onnan ismét hajókkal továbbítsák délnak. Magyarország bronzkori lakossága is bekapcsolódott a kereskedelembe, amint ezt több régészeti lelet tanúsítja. Er­ről tanúskodnak ama sziléziai bronztárgyak is, melyek Ma­gyarországon is megtalálhatók. Hazánk bronzkori sírjaiból Egyiptomból, származó üveggyöngyök is előkerülnek. Az ónt Magyarország bronzkori lakói is behozták, de a helyette alkalmazható antimon tekintetében helyi nyers­anyag forrásqk állottak rendelkezésükre. Kedvező volt ipari szempontbó az a körülmény is, hogy a magyarországi réz már a természetben is átlagosan 7 százalék antimont tartal­maz. A bronzkorban legfontosabb antimonlelőhelyiink a Kő­szegi-hegység. Ugyanitt, az Irottkőben, Vörösvágásnál réz­ércek fordulnak elő. E vidék földtani adottságai tették lehe­tővé Velem Szent Vid bronzöntőmühelyének létrejöttét. Ez volt Közép-Európa egyik legjelentősebb ipari központjai­nak egyike. A NYERSANYAGFELTÁRÁS ŐSI MÓDJA A kőkorszakban az eszközök nyersanyagának megszerzé­se nem igényelt olyan társas tevékenységet, mint később a föld mélyében meghúzódó ércek felszinrehozatala. A régé­szek által feltárt bányák arról tanúskodnak, hogy a kezdet­leges technikai felszerelés mellett mennyire nagymérvű volt az emberi munkaerő kizsákmányolása. Az úgynevezett törté­nelemelőtti (prehistorikus) európai rézbányák közül a tiroli és a salzburgi Alpokban felkutatott tárnákat lehetett legpon­tosabban megvizsgálni. A földtani viszonyoknak megfelelően alkalmazták a kül­színi fejtést is, de gyakoribbak a föld alatti munkahelyek. A tárnákhoz szűk, 80—100 centiméter széles, függőleges és lejtaknák vezetnek. Az átlagosan 100 méter mélyen fekvő tárna falait duucolással támasztották ki. A fejtést tűz se­gítségével könnyitették meg, a tárnában emelt fe emelvé­nyeken tüzet gyújtottak, majd a felhevitett kőzetet vízzel öntözték, hogy a fa- és bronzékekkel, gúla alakú bronzcsáká­nyokkal könnyebben tudják a szilárd kőfalat megrepeszteni. OLVASZTÓK, VÁNDORMESTEREK, ÁLLANDÓ MŰHELYEK két végeztek 1-15 év körüli gyermekekkkel, akik a far­mokról, a falvakról és vá­rosok nagyipari központjaiból jöttek össze. A hét napos kí­sérletezést állandó testi és vérvizsgálatokkal végezték. A tűz használatát a tárnában talált faszénmaradványok bizonyítják. Világításra faforgácsot használtak, a füstöt egyik .ejtaknán keresztül vezették el. A kirepesztett nagy kőtömböket tojásdad átmetszetü, ferde ütőfelületü bronz­baltákkal még a tárnában zúzták össze. Ezt a könnyebb fel­szállítás érdekében tették, de meg azért is, mert ez volt az olvasztás előkészítésének első munkaüteme. Az összezúzott anyagot fateknőkben, bőrzsákokban vitték a föld felszínre, a súlyos terhet hordó bányász feljutásának megkönnyítésére a szűk akna lejtős alját visszacsuszás gátló fagerertdákkal látták el, szájához pedig kézicsörlöt helyeztek, hogy kötéllel segítsék elő az “élő csille” kapaszkodását.. A nehéz körülmé­nyek között dolgozó munkások testi*épségének megőrzésére kezdetleges védőberendezéseket készítettek. A, beomlás.V a ducolás akadályozta, a feltörő viz ellen pedig tömitésekkel igyekeztek védekezni. Ezek a tárna különböző részein emelt desakatorlasxok voltak, egyik oldalukon homokból, kövekből összehordott -halmokkal, azaz tömítésekkel. A föld felszínére került, már előzőleg kisebb darabokra tört köveket már a helyszínen előmunkálták a fém kiolvasz­tására. A kiolvasztás előtt kőkalapácsokkal apróra törték, majd őrlőkövek segítségével szinporrá zúzták. Ilyen állapot­ban azután vízzel telt, teknőszerti fakádakba helyezték, me­lyeket egyenletes ütemben mozgattak. A rázás következté­ben az ércdarabkák súlyúknál fogva a könnyebb kőszilánko­kat a kiloccsanó viz a kád szélén keresztül a földre sodoida. Az igy nyert ércből a fém kiolvasztása nagy, négyszögletes és felül nyitott kemencékben történt. EJ kemencék alja kád- szerüen bemélyitett volt. A fenekére rakott tűzre rétegen­ként helyezték az ércet és a faszenet. A kiolvadt fém a tek­nő alján gyűlt össze, kihűltével mint kész öntőlepényt emel­ték ki. A salak a kemence egyik falán levő nyíláson át távo­zott. A már ötvözött, öntésre váró bronzot a kereskedelem többféle formában hozta forgalomba. A vándorkereskedők cipőalaku bronz öntőlepényeket, hengereket, rudakat, szál­lításra alkalmasabb, vastag karikákat bocsátottak a kézmű­vesek rendelkezésére. A kézművesek'is házaltak áruikkal, vándoriparosok voltak. De azok a tárgyak, amelyeknek elő­állítására nagyobb technikai berendezés volt szükséges, ipari központokban készültek. A régészeti feltárások során több ilyen műhely berendezése került elő,, a gyártáshoz szükséges szerszámokkal, kész, és még csak félig kész árukkal, hulla­dékanyaggal, nyersanyagkészlettel. így a jütlandi Haágban feltárt, kőfallal körülvett, fedett műhelyben az öntőtégelyek, szerszámok egész tömegét találták. Magyarországon legje­lentősebb leleteink a már említett Velem Szent Vid iparte­lepéről származnak. Az olvasztás kemencékben történt, melyek fujtatóval működtek. Nagy számban kerültek elő pipához hasonlítható agyagcsövek, alul keskeny, felül szélesebb nyílással. A ke­mencébe keskeny végüket helyezték a hajlatnál megerősít­ve, a fújtató tömlő, mely valószínűleg bőrből készült, széle­sebb végükhöz kapcsolódott. Az öntéshez szükséges tégelyek, kanalak vastagfalu agyagból készültek és hogy tartósabbak legyenek, anyagukhoz kvarcot is kevertek. Nem ritkán a grafitozott tégelyek sem. A folyékony fém a tégelyekből az öntőmintákba került. Ezek anyaga rendszerint kemény agyag vagy homokkő, sokszor több öntőnvilással, melyek alkalma­zása lehetővé tette a fémnek a formában való egyenletes megkeményedését'. A bronzöntés régészeti kutatásainak nagy segítséget nyújt a vegyészet. Vegyi elemzéssel nemcsak azt határoz­hatják meg, hogy az egyes őskori műhelyek milyen ötvöze­teket használtak. Megtudhatják azt is, hogy a műhelyek áruiból volt-e kivitel, vagy behozatal. Azután megismerhet­jük, hogy az egyes ipartelepeken készült tárgyak közelebb vagy távolabb fekvő ipartelepekre jutottak-e el a kereske­delem közvetítésével. Mert az egyes műhelyek által felhasz­nált bronzanyag összetételét ismerve, a különböző országok' bronzkori leleteit vegyi elemzésnek alávetve a leletek bizto­san követhetők készítésük forrásáig. A vázolt egyszerű eljárások jelentősége a technika to­vábbi fejlődésében nemcsak abban nyilvánul meg, hogy az emberiség a kőnél, csontnál és réznél alkalmasabb nyers­anyagot ismert meg és használt fel eszközeinek, fegyverei­nek készítésére. Megnyilvánult abban is, hogy e megismerés egyre jobban ösztönözte a szerszámok tökéletesítésére, sok­irányú fejlesztésére, a természet erőinek fokozottabb meg­ismerésére és hasznosítására. Ez a törekvés vezetett azután a ~ vasúivá sfctó eljárás feltalálásához: az ipar gépesítése alap­jainak lelakásához. ' Csemiczkyné Soós Ágnes Azt tapasztalták, hogy kü­lönösen a leánykák rendkívül rosszul tápláltak voltak. Fő­képpen elégtelen reggelit et­tek. Hiába próbáltak többet enni napközben, az nem pó­tolta a reggelit. A gyermekek legtöbbje egyedül készítette el reggelijét, mert a szülök vagy aludtak még, vagy már dolgozni mentek. A szülök magok is sokszor azt gondol­ták, hogy egy csésze kávé egy zsemlyével elég reggeli ne­kik is meg a gyermekeknek is. Kutatások megállapították, hogy bóreggeli amelyben jó- minőségü protein van, elejét veszi a délelőtti fáradságnak, sőt fejfájásnak és reszketés- nek is a gyermekeknél. A jó reggeli jó munkát is jelent­het. A reggeli a napi étel- mennyiség egyharmadának feleljen meg, azaz annak megfelelő mennyiségű pro­teint és kalóriát tartalmaz­zon. Rájöttek arra is, hogy sok gyermek egyáltalán nem reggelizik. Ami legjobban hiányzik a gyermekek étkezéséből, a ta­pasztalatok szerint, mészt és C-vitamint tartalmazó étel. A kettő bőven megtalálható egyrészt a tejben, másrészt pedig a narancs és citrom- gyümölisökben. Hiányosnak találják még a vér vastartalmát, valamint a szervezet proteinmennyisé­gét. A legjobb reggelinek tartják a főt tápszereket, to­jással, vagy húsféléket és tejet. y . Olcsóbb lesz a láván tonhal TOKIÓ. — A Japánból US-be szállítandó fagyasztott tonhal (tuna fish) árát 440 dollárról 360-ra szállították le tonnán­ként, mert számítanak arra, hogy az amerikai piacon is esni fog az ára, ha nem is az atom­sugarak miatt. New York Undertaking Go., Inc. Ballo János R. Lie. Mgr. SZOLGÁLJUK A NÉPET 240 East 80th Street líew York 21, N. Y. Telefon: TR 9-5404 í FÉRFJRUHÁK :j Alig használt neves gyártmá- i; nyu, sok rendelésre készült $100 és magasabb értékben, ! $15.00 és feljebb kapható Louis Sanders ;15*l First Avenue, N. Y. C. Telefon: RE 4-5043 I;E hirdetés felmutatója a vá- | sárolt ruhával hasznos aján­dékot kap. í a 80 és Sl-ik utcák között A ZABASZTAG és sok más mulatságos elbeszélés Ur József SZÉP EMLÉKEK cimü könyvében Vegye meg ajándéknak Ára két dollár Kapható Ur Józsefnél 105 FRENCH ST.

Next

/
Oldalképek
Tartalom