Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-06-17 / 23. szám
June 17, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 I A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL 1 —V HASZNOS TUDNI... Mit kell tudni a butortisztitókról A múltban használt, kemény viasz helyett egyre inkább a folyékony és krémszerü butortisztitó anyagok jönnek divatba. A gyárak, melyek forgalomba hozzák ezeket, nemcsak azt hangoztatják, reklámjaikban, hogy ezeket a folyékony és puha anyagot könnyebb alkalmazni, de azt is, hogy tartósabbak. A vizsgálat kimutatta, hogy az uj anyagok, ha köny- nyebb is őket alkalmazni, általában nem olyan tartósak, mint a régi kemény viasz. A fogyasztók szervezetének vizsgálata mindössze a Vernax és O-Cedar Dri-Glo tisztítókat tartja olyan jóknak, mint a régi viaszt. Elfogadható azonban a legtöbb butortisztitó, bár egyik sem adja meg teljesen azt, amit a televíziós, vagy ujságreklám beígért. Két anyagot elfogadhatatlannak talált a vizsgálat: Az A-Penn Silocone Furniture Polisht, mert erősen gyúlékony, mig a Parker’s Perfect Polish olyan sok savat tartalmaz, hogy még ugyanannyi vízzel felhígítva is ártalmas lehet a bútorra... A reggeli fontossága Szakértők véleménye szerit a nap legfontosabb étkezése kicsi és serdülő gyermekek számára a reggeli. A Cornell-egyetemen kisérleteBRONZÖNTÉS AZ ŐSKORBAN A fém felhasználása uj korszakot nyitott az emberiség történetében: a kökort követő rézkorszakban, különösen az azt követő bronzkorban. A bronzkorban a termelés gyökeres átalakulása megváltotatja a társadalom eddigi szerkezetét.; A kézmüvesipar elvált a földműveléstől, és a társadalmil szükséglet a szerszámok nagyobb változatosságát kívánta | meg. Ezzel utat nyitott különböző iparágak — a többi között az ércbányászat és kohászat — fejlődésének. Az eszközök előállításának folyamata is jelentősen meggyorsult, s ez lehetővé tette a munka termelékenységének fokozását. A szerszámokat ekkor már nem akárki készíthette. Bizonyos üzemi felszerelést, hivatásos mester- és szakmunkás-közreműködést igényelt. Amellett a fémszerszámok kezdetben igen drágák voltak, csak módosabb emberek vásárolhatták Olyan társadalmi rétegek keletkeztek, melyek nem rendelkezhettek saját termelőeszközökkel. A termelésben beállott változások megteremtették az osztálytársadalom csiráit. A bronzkorszak nem egyidőben lépett fel mindenütt, hanem elsősorban ércekben, kivált rézben és ónban gazdag területeken. A bronzot réz és ón, vagy réz és antimon ötvözete szolgáltatja. Európában a bronzkorszak időszámításunk előtti második évezred elejére tehető. A kohászat még a fé-i mekben szegényebb vidékeken is elég gyorsan elterjedt, a szélesebbkörü kereskedelem kialakulásával. A rézben bővelkedő Ciprus szigete az öntvényekhez szükséges ónt Spanyolország területéről, a bajorországi Fi- j chelből és a cseh Érchegységböl szerezte be. Az európai ón- J lelőhelyek között e korban a legjelentősebb a délangliai Corn-I wall (Kornél) volt. A második évezred végén a tengeri kereskedelemi hajózás élére törő föníciaiak innét szállították nyers formákba öntve az ónt öszvérháton a tengerig, majd hajókon a csatornán át a francia partokig. Karavánjaik a mai Marseilleig vitték “világpiaci” értékű szállítmányukat, hogy onnan ismét hajókkal továbbítsák délnak. Magyarország bronzkori lakossága is bekapcsolódott a kereskedelembe, amint ezt több régészeti lelet tanúsítja. Erről tanúskodnak ama sziléziai bronztárgyak is, melyek Magyarországon is megtalálhatók. Hazánk bronzkori sírjaiból Egyiptomból, származó üveggyöngyök is előkerülnek. Az ónt Magyarország bronzkori lakói is behozták, de a helyette alkalmazható antimon tekintetében helyi nyersanyag forrásqk állottak rendelkezésükre. Kedvező volt ipari szempontbó az a körülmény is, hogy a magyarországi réz már a természetben is átlagosan 7 százalék antimont tartalmaz. A bronzkorban legfontosabb antimonlelőhelyiink a Kőszegi-hegység. Ugyanitt, az Irottkőben, Vörösvágásnál rézércek fordulnak elő. E vidék földtani adottságai tették lehetővé Velem Szent Vid bronzöntőmühelyének létrejöttét. Ez volt Közép-Európa egyik legjelentősebb ipari központjainak egyike. A NYERSANYAGFELTÁRÁS ŐSI MÓDJA A kőkorszakban az eszközök nyersanyagának megszerzése nem igényelt olyan társas tevékenységet, mint később a föld mélyében meghúzódó ércek felszinrehozatala. A régészek által feltárt bányák arról tanúskodnak, hogy a kezdetleges technikai felszerelés mellett mennyire nagymérvű volt az emberi munkaerő kizsákmányolása. Az úgynevezett történelemelőtti (prehistorikus) európai rézbányák közül a tiroli és a salzburgi Alpokban felkutatott tárnákat lehetett legpontosabban megvizsgálni. A földtani viszonyoknak megfelelően alkalmazták a külszíni fejtést is, de gyakoribbak a föld alatti munkahelyek. A tárnákhoz szűk, 80—100 centiméter széles, függőleges és lejtaknák vezetnek. Az átlagosan 100 méter mélyen fekvő tárna falait duucolással támasztották ki. A fejtést tűz segítségével könnyitették meg, a tárnában emelt fe emelvényeken tüzet gyújtottak, majd a felhevitett kőzetet vízzel öntözték, hogy a fa- és bronzékekkel, gúla alakú bronzcsákányokkal könnyebben tudják a szilárd kőfalat megrepeszteni. OLVASZTÓK, VÁNDORMESTEREK, ÁLLANDÓ MŰHELYEK két végeztek 1-15 év körüli gyermekekkkel, akik a farmokról, a falvakról és városok nagyipari központjaiból jöttek össze. A hét napos kísérletezést állandó testi és vérvizsgálatokkal végezték. A tűz használatát a tárnában talált faszénmaradványok bizonyítják. Világításra faforgácsot használtak, a füstöt egyik .ejtaknán keresztül vezették el. A kirepesztett nagy kőtömböket tojásdad átmetszetü, ferde ütőfelületü bronzbaltákkal még a tárnában zúzták össze. Ezt a könnyebb felszállítás érdekében tették, de meg azért is, mert ez volt az olvasztás előkészítésének első munkaüteme. Az összezúzott anyagot fateknőkben, bőrzsákokban vitték a föld felszínre, a súlyos terhet hordó bányász feljutásának megkönnyítésére a szűk akna lejtős alját visszacsuszás gátló fagerertdákkal látták el, szájához pedig kézicsörlöt helyeztek, hogy kötéllel segítsék elő az “élő csille” kapaszkodását.. A nehéz körülmények között dolgozó munkások testi*épségének megőrzésére kezdetleges védőberendezéseket készítettek. A, beomlás.V a ducolás akadályozta, a feltörő viz ellen pedig tömitésekkel igyekeztek védekezni. Ezek a tárna különböző részein emelt desakatorlasxok voltak, egyik oldalukon homokból, kövekből összehordott -halmokkal, azaz tömítésekkel. A föld felszínére került, már előzőleg kisebb darabokra tört köveket már a helyszínen előmunkálták a fém kiolvasztására. A kiolvasztás előtt kőkalapácsokkal apróra törték, majd őrlőkövek segítségével szinporrá zúzták. Ilyen állapotban azután vízzel telt, teknőszerti fakádakba helyezték, melyeket egyenletes ütemben mozgattak. A rázás következtében az ércdarabkák súlyúknál fogva a könnyebb kőszilánkokat a kiloccsanó viz a kád szélén keresztül a földre sodoida. Az igy nyert ércből a fém kiolvasztása nagy, négyszögletes és felül nyitott kemencékben történt. EJ kemencék alja kád- szerüen bemélyitett volt. A fenekére rakott tűzre rétegenként helyezték az ércet és a faszenet. A kiolvadt fém a teknő alján gyűlt össze, kihűltével mint kész öntőlepényt emelték ki. A salak a kemence egyik falán levő nyíláson át távozott. A már ötvözött, öntésre váró bronzot a kereskedelem többféle formában hozta forgalomba. A vándorkereskedők cipőalaku bronz öntőlepényeket, hengereket, rudakat, szállításra alkalmasabb, vastag karikákat bocsátottak a kézművesek rendelkezésére. A kézművesek'is házaltak áruikkal, vándoriparosok voltak. De azok a tárgyak, amelyeknek előállítására nagyobb technikai berendezés volt szükséges, ipari központokban készültek. A régészeti feltárások során több ilyen műhely berendezése került elő,, a gyártáshoz szükséges szerszámokkal, kész, és még csak félig kész árukkal, hulladékanyaggal, nyersanyagkészlettel. így a jütlandi Haágban feltárt, kőfallal körülvett, fedett műhelyben az öntőtégelyek, szerszámok egész tömegét találták. Magyarországon legjelentősebb leleteink a már említett Velem Szent Vid ipartelepéről származnak. Az olvasztás kemencékben történt, melyek fujtatóval működtek. Nagy számban kerültek elő pipához hasonlítható agyagcsövek, alul keskeny, felül szélesebb nyílással. A kemencébe keskeny végüket helyezték a hajlatnál megerősítve, a fújtató tömlő, mely valószínűleg bőrből készült, szélesebb végükhöz kapcsolódott. Az öntéshez szükséges tégelyek, kanalak vastagfalu agyagból készültek és hogy tartósabbak legyenek, anyagukhoz kvarcot is kevertek. Nem ritkán a grafitozott tégelyek sem. A folyékony fém a tégelyekből az öntőmintákba került. Ezek anyaga rendszerint kemény agyag vagy homokkő, sokszor több öntőnvilással, melyek alkalmazása lehetővé tette a fémnek a formában való egyenletes megkeményedését'. A bronzöntés régészeti kutatásainak nagy segítséget nyújt a vegyészet. Vegyi elemzéssel nemcsak azt határozhatják meg, hogy az egyes őskori műhelyek milyen ötvözeteket használtak. Megtudhatják azt is, hogy a műhelyek áruiból volt-e kivitel, vagy behozatal. Azután megismerhetjük, hogy az egyes ipartelepeken készült tárgyak közelebb vagy távolabb fekvő ipartelepekre jutottak-e el a kereskedelem közvetítésével. Mert az egyes műhelyek által felhasznált bronzanyag összetételét ismerve, a különböző országok' bronzkori leleteit vegyi elemzésnek alávetve a leletek biztosan követhetők készítésük forrásáig. A vázolt egyszerű eljárások jelentősége a technika további fejlődésében nemcsak abban nyilvánul meg, hogy az emberiség a kőnél, csontnál és réznél alkalmasabb nyersanyagot ismert meg és használt fel eszközeinek, fegyvereinek készítésére. Megnyilvánult abban is, hogy e megismerés egyre jobban ösztönözte a szerszámok tökéletesítésére, sokirányú fejlesztésére, a természet erőinek fokozottabb megismerésére és hasznosítására. Ez a törekvés vezetett azután a ~ vasúivá sfctó eljárás feltalálásához: az ipar gépesítése alapjainak lelakásához. ' Csemiczkyné Soós Ágnes Azt tapasztalták, hogy különösen a leánykák rendkívül rosszul tápláltak voltak. Főképpen elégtelen reggelit ettek. Hiába próbáltak többet enni napközben, az nem pótolta a reggelit. A gyermekek legtöbbje egyedül készítette el reggelijét, mert a szülök vagy aludtak még, vagy már dolgozni mentek. A szülök magok is sokszor azt gondolták, hogy egy csésze kávé egy zsemlyével elég reggeli nekik is meg a gyermekeknek is. Kutatások megállapították, hogy bóreggeli amelyben jó- minőségü protein van, elejét veszi a délelőtti fáradságnak, sőt fejfájásnak és reszketés- nek is a gyermekeknél. A jó reggeli jó munkát is jelenthet. A reggeli a napi étel- mennyiség egyharmadának feleljen meg, azaz annak megfelelő mennyiségű proteint és kalóriát tartalmazzon. Rájöttek arra is, hogy sok gyermek egyáltalán nem reggelizik. Ami legjobban hiányzik a gyermekek étkezéséből, a tapasztalatok szerint, mészt és C-vitamint tartalmazó étel. A kettő bőven megtalálható egyrészt a tejben, másrészt pedig a narancs és citrom- gyümölisökben. Hiányosnak találják még a vér vastartalmát, valamint a szervezet proteinmennyiségét. A legjobb reggelinek tartják a főt tápszereket, tojással, vagy húsféléket és tejet. y . Olcsóbb lesz a láván tonhal TOKIÓ. — A Japánból US-be szállítandó fagyasztott tonhal (tuna fish) árát 440 dollárról 360-ra szállították le tonnánként, mert számítanak arra, hogy az amerikai piacon is esni fog az ára, ha nem is az atomsugarak miatt. New York Undertaking Go., Inc. Ballo János R. Lie. Mgr. SZOLGÁLJUK A NÉPET 240 East 80th Street líew York 21, N. Y. Telefon: TR 9-5404 í FÉRFJRUHÁK :j Alig használt neves gyártmá- i; nyu, sok rendelésre készült $100 és magasabb értékben, ! $15.00 és feljebb kapható Louis Sanders ;15*l First Avenue, N. Y. C. Telefon: RE 4-5043 I;E hirdetés felmutatója a vá- | sárolt ruhával hasznos ajándékot kap. í a 80 és Sl-ik utcák között A ZABASZTAG és sok más mulatságos elbeszélés Ur József SZÉP EMLÉKEK cimü könyvében Vegye meg ajándéknak Ára két dollár Kapható Ur Józsefnél 105 FRENCH ST.
