Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-06-17 / 23. szám
June 17, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Mi újság az óhazában? A BETEG FÖLDEK GYÓGYÍTÓI Negyven szakmában SOPRON MEGYEI KIS RIPORT ' — Magyarországi riport — A gazdag magyar tájakat, dusantermő földeket sűrűn váltja fel Tiszántúlon, Dunántúlon és különösen az Alföldön a szik. Ahol a szik gyilkol, világos foltok ütköznek ki a föld hátán. Beteg az ilyen talaj, satnya a vetése, a fű is kiég, csak a torzsáját nyaldossák az állatok. Bőventermő esztendőben is alig három-négy mázsás termést takarítanak be ezekről a földekről. Magyarországon körülbelül egymillió hold a javításra szqruló szikes terület — kenyérkérdés ez, az egész ország ügye. A beteg talajok gyógyításának hazánkban évszázados múltja van. Tessedik Sámuel 170 esztendővel ezelőtt kezdte meg a szikesek javítását Szarvason. Háromszoros, négyszeres termés! Tessedik úttörő munkáját folytatja most Szarvason az 1950-ben létesült öntözési és Talaj javítási Kutató Intézet. Feladata, hogy megoldja azokat a fontos kérdéseket, amelyeket mezőgazdaságunk fejlesztésének terve szab meg. Több gabonára, takarmányra van szüksége az országnak! Termővé kell tenni a szikeseket és a savanyu, rossz földeket. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat kimondja, hogy az elkövetkező három évben 180,000 holdon kell talajjavítást végezni. A szarvasi kutatóintézet talajjavitási osztálya eddig két uj módszert dolgozott ki, a szikesek megjavítására. Kiemelkedő eredményt értek el az átmeneti szikesek javításában a mész és a gipsz együttes használatával és nem utolsó sorban a sárga- földteritésnél, a feketeföld aláteritési móddal. Ezt a két uj módszert már a gyakorlatban is alkalmazzák. A meszezéssel javított területről kétszeres, háromszoros, sok esetben négyszeres termést takarítanak be! Az 1952-es száraz esztendőben a beteg földeken kettő-négy mázsás átlagtermés volt búzából. A megjavított földön ugyanabban az évben nyolc mázsát termett a búza. A tavaszi árpa három mázsa helyett hetet, a cukorrépa 22 helyett 63 mázsát, a lucernaszéna nyolc mázsa helyett 30 mázsás termést adott. Ha csak búzában számoljuk ki 180,000 hold talajjavitási munkában többtermésben mutatkozó eredményét akkor is több mint három- neg-yedmilió mázsa gabonái kapunk. Ennyivel több kenyér jut az országnak a szikes földek megjavításával A talajjavítás már az égési országban folyik. A Kreybig féle talaj térkép alapján lát tak munkához a gyalugépei és a kotrógépek. Hosszú vagonsorok viszik a sárgaföldet, ásák a csatornákat a Tiszántúlon. A talajjavitási munkát ott kezdték el, ahol a legkisebb költséggel a leggyorsabban, a legnagyobb termésemelkedés érhető el. A múlt esztendőkben főleg állami gazdaságok és termelőszövetkezetek végeztek talajjavítást, az idén már az egyéni parasztok is sorra jelentkeznek, hogy javítani akarják beteg földjeiket. Megnőtt a termelési kedv, hasznos befektetés a talajjavítás, különösen most, amikor a kormány ilyen nagy támogatást nyújt az egyéni parasztoknak: a szükséges javítóanyagot és annak vasúti szállítási költségeit az állam fedezi. A föld hálája Nemcsak a szik, a mészte- len talaj az átka a földnek, a szárazság is sok gabonát és más értékes terményt rabol el az ország lakosságától. Napfény van nálunk elegendő, csapadékban, talaj- nedvességben azonban szűkén vagyunk. Hogy a terméshozamot fokozzuk, növelnünk kell az öntözéses területeket. Mire a csatornák ezrei hálózzák majd be a száraz földeket és kiépül az öntözőrendszer, meg kell találni, ki kell nemesíteni azokat a növényeket, amelyek bő terméssel hálálják meg az öntözést. Az öntözés lehetővé teszi a terméshozam nagyarányú növelését. A herefüves öntözés agrotechnikáját már kidolgozták, a 1 k almazásának eredménye: 100 mázsa szénatermelés holdanként. Kukoricánál a közepes földeken elért 15 mázsás termés helyett 60-65 mázsás terméssel hálálja meg a föld a vizet. Bőven tejelő tehén, szapora mangalica! A megjavított szikesek, az öntözőit legelők bő termése nemcsak több kenyérgabonát és takarmányt jelent, hanem töb állatot is: húst, zsírt, tejet Helyes intézkedés volt tehát, hogy a talajjavitási és öntözési módszerek kidol- ’ gozásával egyidejűleg ez intézetben állattenyésztési osz- ’ tályt is létesítettek. Évtizedes hiba volt ná- lünk, hogy mindig a leg- ■ szebb malacokat válogatták- ki továbbtenyésztésre. Leg- , szebb malacai viszont azok- nak az anyakocáknak voltak, t amelyek csak hármat-négyet- fiadzottak. Amig tudósaink- fel nem fedték, nem gondol- . tak arra, hogy az ezekből 2 meghagyott magkoca örö- költe anyja rossz tulájdon- ;- ságát: a szaporátlanságot. t (Ez egyik oka annak, hogy vehetnek fel ipari tanulókat a kisiparosok. — A kisiparosok is felvehetnek ipari tanulókat. Julius 15-től szeptember 1-ig köthetik meg a szerződéseket. A szerződéskötések után a tanulók mindjárt munkába is állhatnak, iskolai oktatásuk szeptemberben kezdődik. Mintegy 40 szakmában szerződtethetnek tanulókat a kisiparosok, a többi között például kovács-, bognár-, cipész-, órásszakmákban. Akik tanulókat vesznek fel, az anyagellátásnál előnyben részesülnek és adójuk is kevesebb. 75 kilós harcsát fogtak a győri halászok A győri Előre halász termelő- szövetkezet brigádja két ladikhal halászni indult a Dunára. A magas vizállás miatt nem számíthattak gazdag fogásra, áteveztek tehát a Rábcára. A buváháló estefelé, amikor fel akarták szedni, szokatlanul nehéz volt. A partra eveztek és közös erővel kihúzták a hálót. Egy hatalmas — két méter 32 centi hosszú, 75 kiló súlyú — harcsa vergődött a hálóban. Szolnok megye hatodik földmüvesszövetkezeti nagyáruházát nyitották meg Jászapátiban. A 700,000 forintos költséggel felépített és berendezett áruházban már a -megnyitás napján nagy volt a forgalom. A tiszapalkonyai erőmű vizkivételi süllyesztését junius közepén megkezdik. A 18 méter magas betonépítményt, amely óránkint 40,000 köbméter vizet továbbit majd a folyóból az erőmű kondenzátorainak hűtésére, 12 méternyire ássák be a földbe, hogy a Tisza legalacsonyabb vízállása idején is zavartalanul szolgáltathassa a vizet. Úttörő nyaraló épül Csongrádon a Tisza partján. Az építkezési költségek nagyrészét a csongrádi általános iskolai kulturcso- portok télen tartott előadásainak bevételéből fedezik. kevesebb a sertés az országban.) A másik jelentős eredménye az itt folyó kísérleteknek az úgynevezett rideg nevelési mód kidolgozása. Az anyakocák az idén télen már mínusz 17 fokos hidegben malacoztak a szellős ólakban, melyeknek lécből van az oldala. Az igy nevelt malacok átlagsulya jelenleg 16 kiló, mig a régi megszokott módszer szerint szaporított malacoké, amelyek meleg ólakban láttak napvilágot, mindössze 12 kiló. A rideg neveléssel a malacok nem súlyban gyarapodtak jobban, de a betegségekkel szemben is ellenállóbbak. Illés Sándor —Magyarországi riport— “HIDEGSÉG, Kisközség a soproni járásban, 521 lakos, 95 ház, 2922 katasztrális hold föld.” Ezt írja erről a fertőmenti faluról egy 1913-ban kiadott helységnévtár. Felüthetjük a múlt századvégi vagy az 1930-as években megjelent lexikonok lapjait, azokban is szinte szóról szóra ugyanezt találjuk. Fejlődésnek semmi nyoma. Évek évtizedek követték egymást, de a falu arca, élete mit sem változott. A falu egy kis domb oldalában épült. Két girbe-görbe utca kígyózik le a lápba, majdnem odáig, ahol már a Fertő nádasai kezdődnek. A domb oldalán tiszta,* bővizű forrás tört utat magának. A lefolyó viz hosszú évek során mély árkot vágott végig a falun a parasztházak udvarán, még az utcán le egészen a Fertőig. Ez az árok lett a község szennyvízcsatornája is. Dögletes bűze behatolt a házak ablakain, de ez nem zavarta a község vezetőinek nyugalmát Mikor aztán kitört a nagy tífuszjárvány és sorra szedte áldozatait, egyesekben felrémlett a gondolat, hogy valamit mégis csak tenni kellene. De nem történt semmi. 1927-et Írtak akkor.... ÚGY VAN JÓL MINDEN, AHOGYAN VAN — ez volt itt a jelszó azelőtt — mondja Tamási László dolgozó paraszt is, amikor szóba kerül a község régi és mai élete,— Persze csak azoké, akiknek szavuk volt a faluban. Főképp a módos gazdáké, akik a jól jövedelmező zöldségtermelés hasznát zsebrevágták. Közülük kerültek ki az egymást váltogató bírók is, akik között akadt nem is egy, aki még írni sem tudott. Hogy valóban úgy van-e jól, ahogyan éppen van, arról persze a falusi szegénységnek, zselléreknek, néhányhol- das kisparasztoknak más volt a véleménye. Csakhogy erre a véleményre évtizedekig sen- kjsem volt kiváncsi. MEGYEK A FALUBAN, keresem az átkosemlékü szennyesárkot, de seholsem találom. — Eltüntettük—mosolyog Horváth Gyula tanácselnök. Csatornát építettünk, itt húzódik alattunk végig az egész falun. Amit azelőtt 5C éven át nem tudtak megoldani, mi megcsináltuk egy-ké1 év alatt. Mégpedig saját erőnkből — teszi hozzá büszkém — Az egész falu közös munkájával szüntettük meg az elmúlt évtizedeknek ezt z szégyenét. —Tudja — folytatja sétí közben — megváltoztak a; emberek. Nézze itt ezt a par kot. Ezt is múlt évben csinál tűk. Nézem a fiatal fákat, vi rágágy'akat. Látszik, hogy : falu szeretettel gondozza, hi szén ez éppúgy közös munkájukból készült, mint a csatornázás. Igaza van a tanácselnöknek, megváltoztak az emberek. Az évtizedek poshadt mozdulatlanságát nyugtalan tettvágy váltotta fel. És a tettvágy eredményei mind szembetűnőbben változtatják meg a falu képét. —A KULTURHÁZ is múlt évben készült el. Nem vártunk külső segítségre, —folytatja az elnök — ebbe is be- lekezdtünk a község erejével. Aztán mikor a járás, meg a megye látta, hogy mire képes a falu, ők is jobban segítettek. —Tudják mit jelent a kul- turház? —lelkendezik.— Mióta megvan, mintha kicserélték volna az ifjúságot. Szilveszterkor színdarabot adtak elő. Az elsőt az uj kultur- házban. AZ IFJÚSÁG. Talán az változott meg leginkább ezekben az években. Az sem kis dolog persze, hogy színdarabot adnak elő, de van itt másféle változás is: a szivekben, a lelkekben végbemenő változás. Az olyasmi például, hogy Kovács Sándornak, a jómódú 15 holdas középparasztnak a fia, Rokob Lajosnak, az egykori nincstelen zsellérembernek a lányát vette el feleségül. Ma már nem a holdak száma dönti el a házasságok sorsát és ez a változás legalább olyan jelentős, mint az uj csatorna, a park, meg a kulturház. • Megnyílt a 115 éves herendi porcelán kiállítása A Herendi Porcelángyár 115 éves fennállása alkalmából a világhírű porcelánkészitményekből kiállítást rendeztek az Iparművészeti Múzeumban. A gyár történetét a magyar kerámiaipar fejlődését, a porcelándiszitő művészet sokrétű változatait mutatja be a kiállítás. Több mint hétezer látogató a Jókai- emlékkiállitáson A Nemzeti Múzeumban Jókai halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítást igen nagy érdeklődés kiséri: több mint hétezer látogató kereste fel pár nap alatt. Miskolcon a dolgozók kérésére uj, 700 személyt befogadó lar- tista varietét és kamaraszínházat létesítenek. Az uj színház az őszi évadban nyitja meg kapuit. A pásztói állami gazdaságban nagyszabású lóversenyt rendeztek azzal a céllal, hogy felkutassák és kiválasszák a tenyésztésre legalkalmasabb lovait- . . . _
