Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-04-29 / 16. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ April 29, 1954 A SZÁMOK BESZÉLNEK írja: Eörsi Béla Ingyen gyárak, garantált prolit .. • és még mondja valaki, hogy nem jó nagytőkésnek lenni! Rabszolgatáborok a halál völgyében Országszerte alig ismeretes az a tény, hogy Ameriká­ban rendes rabszolga (peon) réteg van, amely természetesen rabszolga munkabéreket és rabszolga-kereskedelmet terem­tett. A rabszolgák amerikai neve “Wetback” (vizeshátu), számukat egymillióra becsülhetjük és a mexikói határ köze­lében lévő államok gazdasági életében igen fontos szerepet játszanak. Az amerikai újabb rabszolga-réteg eredete Mexikó. — Mexikó gazdasága főként mezőgazdaság, mely primitiv me­tódusokon alapszik és talán az indiánok évezredes tradíciói­tól alig tért el. A mexikói földműves évi átlagos jövedelme oly alacsony, hogy a régi békebeli magyar földműves szegé­nyes jövedelméhez hasonlítható. 1949-ben az átlagos mexikói évi jövedelme $114 volt (ugyanakkor az Egyesült Államok­ban $1,453), amellett a pénz értéktelenedése az Egyesült Ál­lamokban 171%, mig Mexikóban 354%. így az Egyesült Álla­mok határán Tévő mexikói területek dolgozóinak átlagos napi bére U. S. dollárban $1.10, amely azonban 1949 októberében 69 cent értékké törptilt, amig Mexikó belső államaiban 38 cent napi munkabér uralkodik. Nem csoda, hogy Mexikó belső területéről északra men­tiek fel a munkanélküliek milliói és a Mexikó-US határon lé­vő városkák lakossága 100—250 százalékos emelkedést mu­tat. Ezen városkák “plazá”-ján teljesen nyílt rabszolga-ke­reskedelem folyik. Az amerikai mezőgazdasági latifundiu­mok munkásszerzőket küldenek ki a mexikói városokba. Ott a Rio Grande-i csempészek 10—15 US dollárért áthozzák a mexikói rabszolgákat, akiknek természetesen egy centjük sincs, az amerikai oldalon az ügynökök átveszik az “árut” (kifizetik az utánvételt ott helyben) és egy előre kialkudott áron eladják a tisztességes amerikai állampolgárnak, aki azután levonja az összeget a “Wetback” munkabéréből. Ezek a szegény rabszolgák nem hagyhatják el munka­helyüket, mert ha elhagynák a munkaadó hirtelen emlékez­ne “jó polgári” mivoltára és feljelentené a hatóságoknál, vagy pedig az utakon a bevándorlási tisztviselő fogná el. Ezek a szerencsétlen emberek teljesen jogtalanná válnak, amely a munkabériikbemfejeződik ki a legjobban. 1947-ben a gyapot gyomlálása napi 10 órai munkával $2.25-t hozott, de ha északabbra megyünk $3-t (Sandy Lands of Texas), $4-t (Corpus Christi), $5-t (Roling Rolls), fiőt a High Piáinkén $5.25 munkabérre is akadunk. A beszer­zett rabszolgák munkabére kb. 50%-a az államban ugyan­azon munkáért amerikaiaknak fizetett munkabérnek. A President’s Commission on Migratory Labor (a ván­dorló munkát vizsgáló elnöki bizottság) ezernyi adatot kö­zölt. Lényegében az alsó Rio Grande völgyben a peonok 15— 25 cent órabérért dolgoznak. Hogy milyen életet élnek Ame­rikában ilyen munkabérek mellett, azt igen jól tudjuk. Pld. a csecsemőhalálozás terén. 1,000 élő gyermekre 32 cscsemő halál esett 1948-ban az egész Egysült Államokban, de Texas­ban 46.2 (büszkék lehetnek reája), — a mexikói határ já­rásokban 79.5, — az alsó Rio Grande völgyben 82.5 (Cahe- ron járásban), 107.2 (Hidalgo járásban), 127.6 (Willacy já­rásban, New Mexikóban 70.1, Arizonában 56.4, egész Kali­forniában csak 28.6, de Imperial Völgyben, ahol a rabszol­gák élnek 56.2. (A legtöbb csecsemő a piszok és rossz táplálkozás áldozata lesz.) A többi betegségek sem kerülik el a szegényeket. 100.000 emberre: ' it’s lAuCd SAFER AROUNP HERE SINCE TUE UNION % Negotiated tuat Retraining clause a kormánnyal kötött szerző­dés alapján indult meg, mely­nek értelmében a kormány öt éven keresztül, a megfelelő napi áron felvásárolja az uj telepek termelését, amennyi­ben azt nem lehet a normális piacon értékesíteni.” Hogyan kapják a gyárakat A jelentés szerint az alu­minium ipar 1950 és 1954 kö­zött megkétszerezi telepeit, il­letve termelőképességét, mint hogy a kormány biztosítja termelésének megvásárlását. Ez azonban még nem min­den, mert amellett, hogy eze­ket a termékeket az adófize­tők pénzéből vásárolják meg, ugyancsak az adókból épitik fel az uj telepeket, melyek­nek összes költségeit öt év alatt levonhatják adójukból az aluminium társaságok. így az uj telepek s azok felszere­lésé teljesen ingyen jut nekik azokat a nép pénzéből épftik s ugyanakkor a kormány szerződésileg biztosítja a ha­talmas profitot, ugyancsak a nép pénzéből. Az aluminiumipar nem az egyedüli, mely dupla szubven­ciót kap a kormánytól... A Egész Texas Texasban 28 határjárásában Dysenterla (vérhas) 312.0 1554.1 Szifilisz 199.8 * 332.3 Malária 37.4 126.1 Tífusz 3.7 6.5 Tuberkolózis (tüdővész) 76.4 122.9 A lakásviszonyok olyanok, hogy egy farmer sem tarta­ná állatait olyan lakásokban. Eldobott ládákból összetákolt kunyhókban laknak, vizet (ivásra és főzésre) az irrigációs árokból vesznek, semilyen, de még a legcsekélyebb jele sincs az árnyékszéknek, vagy mosdási lehetőségeknek. Van olyan, aki a száraz árokban alszik, vagy volt tyúkólban. Csak azt nem tudom, milyen jogon sirdogál a Voice of [ America a népi demokráciák államainak “szegény” életvi-1 szonyain. Nem volna jobb a mccarthyzmus oly jeles támoga- j tóinak, a texasi és kaliforniai milliomosoknak saját munká- j fiaik életkörülményeivel foglalkozni? londoni Economist 1951, juli- I usi számában a következőket ! jelentette Washingtonból: I “A védelmi ügynökségek | garantálják a piacot 100 mil­lió dollár értékű molybidenum számára, (a Climax Molybi­denum Co. számára) öt év leforgása alatt és adóenged­ményeket adnak a társaság- ! nak uj telep felépítésére, hol ‘‘a termelés történik. Hasonló szerződések jöttek létre a va­sat nem tartalmazó iparágak legnagyobb társaságaival. “Eddig csupán az ipar leg­hatalmasabb társaságaival jöttek létre ilyen szerződések, ; melyeket ugylátszik, azzal j okolnak meg. hogy ezek a leg- I eredményesebb termelők. En­nek következtében a fémipar­ban az óriásüzemek egyre na­gyobbak lesznek és egyre ke­vesebb a társaságok száma.” Ugyanaz az angol lap be­számol róla, hogy úgy “biz­tonsági, mint politikai” okok­ból igen keveset Írnak a nagy ipar számára. milliárdokat juttató programúiról. Annál többet kiabálnak a lapok az egyre inkább elszegényedő kisfarmerek megsegítésére irányuló, aránylag igen kis­méretű kormányszubvenció ellen. i FIGYELEM, NEW YORK! Május Elsejének ünneplésére minden nemzetiség külön csoportokba gyülekezik a Union Square közelében, tekintet­tel a rövid időre szabott tér-használati engedélyre. Magyar részről a 14-ik utca és 5th Avenue van kijelölve gyülekezés színhelyéül, ahonnan 5 órakor rövid megbeszélés után vo­nulunk be a Union Square-ra. Tegyük népessé, impozánssá az amerikai munkásság fimnepét. * -------------------——------------------------irr vr -imimarr fogják a volt IWO tagságát­A világ leggyorsabb olvasója Az átlag ember percenként 250 szót! tud elolvasni. Most Denverben felfedeztek egy George Murch nevű egyetemi hallgatót, aki percenként 8 ezer szót tud olvasni, vagyis oly gyorsan olvas, mint ahogy más ember a könyvben lapozik. Igaz, Murch nem sza­vakat olvas, hanem szemével egész oldalakat tükröztet fényképezőgéphez hasonló szemébe egy röpke pillantás­sal. Szakemberek kísérletez­tek vele és rájöttek, hogy mi­nél gyorsabban olvas, annál többet tart meg emlékezeté­ben. ő a világ leggyorsabban olvasó embere. MiaiaiÉÉbiÉiíiMiÉÉBIHHHI Washingtonból származó hírek szerint Benson földmű­velésügyi miniszter naponta kapja a leveleket a városi polgároktól, melyekben azt követelik, hogy a kormány “ne dédelgesse a farmereket”, szüntesse meg számukra a szubvenciót s hagyja, hogy “saját lábukon álljanak meg.” A földművelésügyi minisz­terhez intézett levelek nem okoznak meglepetést, A hely­zet ugyanis az, hogy a városi nagy lapok igen sokszor, nagybetűs címekkel foglalkoz­nak a farmerek számára jut­tatott szubvencióval s a cí­mek alatt irt szövegből a vá­rosi fogyasztók azt olvassák ki, hogy a kormány elkényez­teti a farmereket. E lapok ki­vétel nélkül azokat a nagy­ipari és üzleti érdekeket szol­gálják, melyek ellenzik az egyre nehezebb körülmények között élő kis-farmerek meg­segítését, mintahogy ellenzik a városi munkanélküli segé­lyek felemelését. Lapjaikon és egyéb propagandaeszközei­ken keresztül a városi fo­gyasztókat akarják felinge­relni a farmerek ellen, mint­ha azok lennének okai, ami­ért magas árakat kell fizetni az élelmiszerekért. Néhány héttel ezelőtt a Journal of Commerce, a Ke­reskedelmi Kamara lapja fel­szólította a közönséget, hogy “lázadjon” fel a mezőgazda- sági termékek magas árát biztosító kormányprogramm ellen. Természetesen a felszó­lítás kenetteljes hangon tör­tént, mintha a lap csupán a ,városi fogyasztók érdekét tartaná szeme előtt. Hamaro­san a Wall Street -Journal is követte a példát s már erő­sebb hangon, ugyancsak “lá­zadásra” szólította a fogyasz­tókat. Arról azonban mindkét lap hallgatott, hogy mikép­pen kellene megsegíteni a szorult helyzetbe jutott far­mereket s arról is, hogy a városi polgárság és a mun­kásság igen keveset nyerne, ha megszűnnék a mezőgazda­sági termékek árának támo­gatása. A farmerek számára fize­tett kormányszubvenciót a fogyasztók által fizetett adók­ból utalják ki, azonban arány­lag elenyésző összeg ez, ha a fegyverkezésre fordított ősz- szegekhez viszonyít j uk, de még akkor is, ha azokhoz azj összegekhez hasonlítjuk, me-i lyeket a kormány ugyancsak j a nép által fizetett adókból: a farmerek megsegítése ellen tiltakozó n a g yiparosoknak juttat szubvenció alakjában.! Lássuk például, hogy mek-: kora szubvenciót kap az alu-l minium ipar: Garantált profit a nagyiparnak A múlt év decemberében a Northern Trust Co. of Chi­cago havi jelentésében a kö­vetkező állt a kormány és az. aluminium tröszt kapcsolatá­ról: “A koreai háború megindu­lásával az aluminiumipar oly terjeszkedési pro grammot kezdett, mely párját ritkítja a nagyiparban. A programm A volt IW0 szervezet tagjaihoz! A New York állami Insur­ance Department által felosz­latás alatt álló International Workers Order tagjai még nem kapták meg az április, május, junius negyedévre szó­ló számláikat. Ez nagy nyug­talanságot keltett a volt szer­vezet tagjai között. Értesülésünk szerint a számlákat e hét folyamán küldték, illetve küldik ki és igy mindenkinek alkalma lesz biztosítási diját idejében be­küldeni. Egyébként a likvidálás) el­járás folyamatban van és a Kötvénytulajdonosok Védelmi Bizottsága május* 3-án és 4- én fog ismét tárgyalni az In­surance Departmenttel az uj- rabiztositás kérdésében. En­nek eredményeiről tudatni

Next

/
Oldalképek
Tartalom