Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-04-22 / 15. szám

April 22, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 sporthírek Elizabeth Magyar S. C. 6:2 (0:2) A New Jerseyben tartott liga­bajnoki mérkőzésen a tartaléko­sán felálló magyar csapat 4 gó­los vereséget szenvedett az Eli­zabeth csapatától. Az első fél­időben a magyar csapat szépen támadott, két gólos vezetésre tett szert, de a második félidő­ben a magyar együttes teljesen összeesett és a helyi csapat ké- nye-kedve szerint rúgta a gólo­kat. ★ N. Y. Hungarians “B” Elizabeth “B” 4:2 Newark—hakoah 3:1 Swiss—Brookhattan 5:2 Philadelphia—German Hung. 6:3 N. Y. Americans St. Louis Kulis 1:1 . A National Challenge Kupa döntő mérkőzésén a bronxi csa­pat 1:1-es döntetlen eredményt ért el St. Louisban a KUTIS csapatával. A második mérkő­zés New Yorkban kerül leját­szásra, május 16-án a Randals Island-i Triboro Stádiumban. ★ New York S. *C.—Hoboken 3:1 Lithuanians—Kollsman 1:1 Nemzetközi mérkőzések New Yorkban A futball világbajnokság Svájc­ban kerül lejátszásra, de a new- yorki közönségnek is kijut e nyár folyamán a futballcseme- géből, mert 7 kitűnő külföldi futballcsapat fog itten vendég­szerepelni. Három német, két angol, egy skót és egy délame­rikai csapat jön New Yorkba bemutató -mérkőzésekre. Az el­ső nemzetközi mérkőzés május 2-án lesz, amikor, két német csapat, Düsseldorf és Dortmund játszanak egymás ellen. Május 4-én Chelsea (London) és Düs­seldorf, május 16-án National Challenge kupa döntő: New York Ams. St. Louis KUTIS el­len. Május 23 Chelsea—Dort­mund. Junius 6: Chelsea—Glas­gow Rangers, stb. Magyar Ifj. Jugoszlávia If j. 1:0 Limburg, Németországban 1:0-as győzelmet aratott a ma­gyarországi ifjúsági válogatott az erős jugoszláv ifi válogatott felett és ezzel bejutott a Svájc­ban tartandó nemzetközi baj­noki versenybe. “EZ MÁR AMERIKAI AZ QPPENHEIMER-ÜGY HÁTTERÉBEN (Folytatás a S-ik oldalról) sült Nemzetekben elmondott emlékezetes atombeszédében még mindig dr. Oppenheimer nézeteit visszhangozta. És mindazok, akik a ‘védelem” eszméje mellett emeltek lándzsát a ‘támadás” eszméje ellen, a légierő érdekeinek rovására cselekedtek s ezek ellen a leghatározottabb eljárásnak lát­szott az, hogy a “hűségűket” tegyék kérdésessé elhallgatta­tásuk céljából. Ezért rendelték el Eisenhowerrel tavaly má­jusban, hogy újra vizsgálják felül minden alkalmazott és tanácsadó megbízhatóságát, ha valamilyen súlyosabbnak látszó értesülés szól ellenük. így merült fel a hidrogénbomba elkészítése körül észlelt “halogatás” vádja, amelynek alap­ján ugyanaz a K. D. Nichols tábornok tette kérdésessé dr. Oppenheimer magatartását, aki jól tudta, hogy a vád lé­nyegtelen, ö lévén Groves tábornok helyettese a Manhattan District kísérleti intézetben, és sem Groves, sem később Truman elnök sem tekintették az FBI által felhozott első vádakat lényegesnek. Az FBI, amelynek kezdetben a háború alatt semmi köze nem volt az atomenergiához, csak később 1947-ben vállalta a felelősséget az atombiztonságért, beter­jesztése alapján kavarták fel az Oppenheimer-ügyet az a+omedfergia bizottságban s Eisenhower, talán attól tartva, nehogy a Harry White-ügyhöz hasonlóan a fejére olvassák, amint Trumannal tették, hogy az FBI-jelentésnek nem lett foganatja, szabad folyást engedett az ügynek. HÁBORÚ” A newyorki World Teleg­ram and Sun egyik minapi számában első oldalas feltű­nő helyen közölte indokinai tudósítójának helyszíni ri­portját, aki Hanoiban Indo­kina fővárosában, érdekes 'be­szélgetést folytatott a fran­cia sajtó ottani képviselőjé­vel. Az egyik francia újságíró kijelejtette az amerikai tu­dósítónak : “Ami minket illet: mi elvesztettük a háborút”. Ezzel a többi francia ujság- is egyetértett. “Útvonalaink­tól egy mérföldnyire minden falu — folytatta a francia újságíró—a vörösök (értsd a vietnami néphadsereg) ellen­őrzése alatt áll. Senki sem támogat benünket. Aki nem tárhad ellenünk, az semleges magatartsát tanúsít.” Egy másik francia újság­író hozzáfűzte “Mi franciák már nem saját érdekeinkért harcolunk. Azért harcolunk, mert önök, amerikaiak, nem engedik meg nekünk, hogy beszüntessük a háborút.” A tudósítás a továbbiakban rámutat: “Nincs itt egyetlen olyan francia tudósitó sem, akinek lapja őszintén támo­gatná a hadműveleteket. Né- hányan közülük semleges ál­láspontot foglalnak el, a töb­biek pedig határozottan elle­ne foglalnak állást... A polgá­ri közigazgatás még itt ma­radt képviselői készek min­denről ■ lemondani és hazain­dulni. Az ő véleményük sze­rint ez már amerikai hábo­rú.” Dr. Oppenheimer minden gyanú felett állt, úgy Groves, mint Nichols tábornok támogatták a múltban, sőt 1950-ben még Nixon alelnök is lényegtelennek tartotta az ellene emelt korábbi vádakat, azonképpen Lewis L. Strauss tengernagy, az atomenergia bizottság elnöke, és dr. Henry S. Smith, a bizottság egy másik tagja, akik a bizottság előtt korábban lefolyó viták alatt pontosan ismerték Oppenheimer felfogá­sát és érveit. Ezért volt váratlan fordulat, hogy Eisenhower, aki nemrég még Oppenheimer nézeteit visszhangozta, elren­delte felfüggesztését. A Harry White-ügy árnyéka Dr. Oppenheimernek hatalmas barátai vannak, öt meg­semmisíteni annyi, mint sok más közéleti nagyság tekinté­lyén csorbát ejteni, közöttük Groves tábornok, Nixon, talán maga Eisenhower is. Hogy mi lesz ennek a vége, az most még nagyon bizonytalan kérdés. Ez u harc egyszersmind Amerika jövőjéért vívott harc is. Dr. Oppenheimer tönkre­tétele fokozná a.politikai tébolyodottságot és gyarapítaná oiyan emberek hatalmát, mint McCarthy, aki ilyesmikből él. De ha igazolnák őt, (Oppenheimert) az talán olyan kudarc lenne számukra, amiből nem tudnak kikecmeregni. (Eddig szól I. F. Stone mélyenszántó, érdekes cikke, amely pontosan körvonalazza és összefoglalja az Oppenhei- mer-ügy sötét szövedékét. Egy’ lényeges kérdést azonban nem érintett éz pedig azt, hogy nem tette vizsgálat tárgyává az ügy időpontját, amely nyilván nem véletlen folytán bele­esik a McCarthy és a hadsereg közt dúló konfliktusba. Ennek kivizsgálása kissé gyanús körülményei; között hetek óta halasztódik .Alapos okok forognak fenn ugyanis, hogy a hadsereg és McCarthy perét nem alakiságok miatt huzzák- halasztják s végeredményben a wisconsini szenátor igazolá­sát próbálják előkésziteni. Az Oppenheimer-ügy szálai és kiágazásai minden valószínűség szerint még igen messzire kiterjednek. — Szerk.) Tegyük Anyák-napjáf Mrs. íngram napjává! Anyák Napja jóformán általános ünneppé lett az "egész világon, ami azért lett lehetséges, mert az emberiségben ős­időktől fogva a legmélyebben gyökerező tisztele* él az Anya és Anyaság iránt. Az Anyák Napja megünnepéMsének ame­rikai kezdeményezőit nagyrészben kcmmerciálisjérdekek ve­zették. Az üzleti világ ma is arra helyezi a fősllyt, hogy a nap jól kifizetődjön kereskedelmileg. A lapok; heteken át tele vannak hirdetésekkel: ajándékozz ezt, ajánd' kozz azt. . . tiszteld meg anyádat ezzel. .. tiszteld meg azza ... Minden kommercializmus és az ajándékozás külsősége mögött az - amerikai családok legnagyobb részében őszinte érzés mutat­kozik az anyák iránt. Néhány évvel ezelőtt az Anyák Napja mozgalom veze­tői bebizonyították jóérzésüket s egyszersmind: jóindulatu­kat azzal, hogy egy virginiai néger anyát választottak ki, mint az anyák mintaképét arra az évre. A do og hajszál­nyit sem változtatott ugyan a jimcrow intézményén, mind­azonáltal figyelemreméltó valami volt abban az országban, melynek kultúráját még mindig befolyásolja azocnak a szel­lemi hagyatéka, akiknek tuljdonában emberek, illetve rab­szolgák voltak. Javasolni szeretnénk, hogy ez év Anyák Napját, illetve május hónap második vasárfiapját szenteljük Mrs. Rose Ingramnak. Tegyük meg a georgiai börtönben hét év óta sínylődő néger anyát az anyák mintaképévé 1954-ben!-Mrs. Lingram sok szempontból megérdemli ezt a kitün­tetést. 12 gyermek özvegy anyja, aki maga tartotta el csa­ládját a bérelt georgiai farmon, mindaddig a napig, mig 1947 őszén védekeznie kellett egy fehér farmer ellen, aki meg akarta gyilkolni. Önvédelemből halálos, csapást mért a támadóra ugyanazzal a fegyverrel, mellyel az őt magát akarta meggyilkolni. A védekezésben segítségére volt két kiskorú fia: a 15 éves Wallace és a 13. éves Sammie Lee. Mint tudjuk, Mrs. Ingramot és két fiát halálra Ítélte a georgiai esküdtszék. Csák a világ tiltakozása mentette meg életüket. Az Ítéletet életfogytiglani íegyházra változtat­ták át. A Chicago Defender nevű néger- hetilap egyik legutolsó számában Rebecca Stiles Dodson, a lap egyik szerkesztője a következőket irja Mrs. Ingram bebörtönzéséről: “Rose Lee Ingramot és két kiskorú fiát sohasem lett volna szabad börtönbe küldeni, mégis, most már hét éve Georgia börtönében sínylődnek, mert Mrs. Ingram védelmez­ni merte női becsületét egy fehér ember támadása ellen. Ha a legegyszerűbb és legtudatlanabb fehér nő lett volna is, az egekig feldicsérték volna bátor cselekedetéért, Mrs. Ingram azonban egy kisebbségi csoporthoz tartozott, melynek színe nem fehér s melyet a fehér embernek nem kell tiszteletben tartani. • “-Minden anya ösztönös törekvése az, hogy védelmet biz­tosítson sajátmaga és gyermekei számára. Ideje volna, hogy Rose Lee Ingram és gyermekei is védelmet kapjanak. “N.e felejtsük el, hogy egyetlen asszony csupán hasz­nos, de száz asszony együttesen erős s ezer asszony hatal­mas, mig egymillió legyőzhetetlen!” Miss Dodson nem a virágárus kedveskedő hangján be­szél,. s nem ajándékokat kínáló hirdetések szólamait hasz­nálja, melyekkel tele vannak az újságok. A harag hangját szólaltatja meg cikkében, mely azonban a legmélyebb, em­berséges érzésből fakad s cselekvésre szólítja fel a millió- * . kát. Kína nem való az Egyesült Nemzetekbe, mon­dotta ifj. Henry Cabot Lodge az Associated Press hírszolgálati vállalat newyorki bankettjén. Tíz okot sorolt fel ifj. Cabot arra, hogy miért ellenzi e 475 milliós nép helyét a népek taná­csában. Ezek között van az, hogy Kina ‘támogatást nyújt az agressziónak Indokínában.” Képzeljük el! Az. indokínai nép egy része fellázadt a fran­cia gyarmati uralom ellen. Az indokinai nép saját hazájában, saját hazaájáért harcol. A fran­cia gyarmatosítók 5,000 mér­földről jöttek Indokinába, ame­rikai szövetségeseik meg 7,000 mérföldről. És most az indokinai nép harcát nevezi Lodge agresz- sziónak és Kínát az agresszió támogatójának, holott a franci­ák még egyetlen kínai foglyot nem ejtettek az egész hétéves háború alatt! Amerikának vi­szont már ott vannak a kato­nái a front mögött és szüntelen szállítja a muníciót! Egy-harmadára csökkent a Dodge automobilok eladása a tavalyihoz képest. A Dodge autókereskedők kétségbe vannak esve. A múlt pénteken titkos gyűlést tartottak Detroit- ban és kérték a gyár vezetősé­gét, hogy szállítsák le a Dodge kocsik árát legalább 200 dollár­ral. Az idén az első három hó­napban 38,000 Dodge kocsit ad­tak el a tavalyi 106 ezerrel szemben. Egy és egy-negyed centet fognak számítani mérfölden­ként az uj New York—Buffalo országúton való hajtásért. Esze­rint $5.25-be fog kerülni New Yorkból Buffalóba hajtani a pompás uj áramvonalas utón. Egyelőre még csak 120 mérföld áll készen, de az év vége előtt az egész mü építése befejeződik. A Clevelandi East Sidei Munkásotthon Möi Csoportja április hó 24-én társasvacsora keretében ünnepli az ANYÁK NAPJÁT az East Sidei Munkás Otthonban, 11123 Buckeye Rd. alatt A Női Csoport ezúton kéri fel a csoport minden tagját és minden clevelandi haladószellemü nőt, hogy ünne­peljenek velük együtt. — Hozzuk magunkkal ismerő­seinket, barátainkat, családtagjainkat. ADOMÁNY 2 DOLLÁR Tisztelettel, a RENDEZŐSÉG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom