Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-04-08 / 13. szám

A HIDROGÉNBQMBA FÉNYÉNÉL A hides háború sötét, komor éjszakáját kísérteties fény lobogása világította be a múlt héten: a Csendes-óceáni Biki­ni-szigetek környékén felrobbantott hidrogénbombáé. A vakító, bősz fényáradban fellobogtak, első ízben ami­óta földünkből izzó tüzgomolyag helyett életre alkalmas pla­néta lett, ha csak néhány illanó pillanatra is a naprendszer őstüzei. E tűzben gázzá válik a viz, a föld, a levegő is. Ha a föld a Napba zuhanna, nem lobognának magasabb hőmérsék­letre a pokol füzei. Prométheusz a görög mitológia szerint ellopta a tüzet az egekből és ezért az istenek nenfbocsájtották meg neki. A modern tudomány ellopta a Nap hőmérsékletét és Dullesék most e tiiz háglyájára akarják ve'^y mindazokat, akik nem hajlandók térdet hajtani Wall Street atommániákusai és a profithajszába beleőrült urai előtt. Nem kell nagy képzelőtehetséggel rendelkezni valaki­nek; hogy a Bikini százmérföldes tüzorkán lángjaiba oda­képzelje a világ minden nagy városának körvonalait, a világ­civilizáció központjait, ártatlan emberek, nők, gyermekek, férfiak millióinak megszenesedett tetemeit.. Ezeket láthatjuk, lelki szemeinkkel a Bikini-i hidrogén­bomba fényénél. Vol. III. No. 13. Thursday, April 8, 1954 NEW YORK, N. Y. Egyes szám ára 15c Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, PO. of N.Y., N.Y. under the Act of March, 2, 1879 !-V- lK‘.tT V *y ■ Az angol parlament sürgeti a "Nagy Három” találkozóját ! Aggodalom világszerte a hidrogénbombás fegyverkezési verseny miatt. — Dulles fenyegető beszédei fokozzák a feszültséget. — Az elnök beszéde. — Politikai vihar. — Az angol parlament egy­hangúlag megszavazott egy munkáspárti javaslatot, mely utasítja a kormányt, hogy haladéktalanul személyes ta­lálkozót kezdeményezzen Ei­senhower, Churchill és Ma­lenkov között, hogy egyez­ményt hozzanak létre a fegy­verkezés csökkentésére, és az atomfegyverek ellenőrzésére. Anthony Eden külügymi­niszter bejelentette a parla­mentben, hogy az angol kor­mány minden befolyását lat­ba fogja vetni,, hogy “ered­ményes’* találkozó történjen 1 a szovjet és nyugati vezetők között s hogy egyezményt hozzanak létre a hidrogén­bomba ellenőrzésére, valamint !a világban uralkodó feszült­ség enyhítésére. A nagyhatalmi legfőbb ve- zétök személyes találkozóját követelő javaslatot hét órán át tartó vita előzte meg, mely betetőzője volt a hidrogén­bombával folytatott amerikai kísérletek által felkavart nyugtalanságnak. Azok a körülmények, amelyek között az Eisenhower- kormány végrehajtotta a bikinii hidrogénbomba próbát az emberiség azonnali legsűrűbb teendőjévé tette az atomfegy­verek betiltását, a hideg háború befejezését, a tőkés és a szocialista társadalmak között fennálló politikai, gazdasági és kulturális ellentétek tárgyalás utján való megoldását. Mik ezek a körülmények? Mint tudjuk, a republikánusok a koreai háború befeje­zésének Ígéretével nyerték meg az 1952-iki választásokat. Az amerikai nép szinte egyöntetűen elitélte és utálta ezt a háborút. A republikánus kormánynak be kellett váltania ebbeli Ígéretét, ha nem akarta magát azonnal és visszavon­hatatlanul leleplezni és hitelét teljesen elveszteni az ameri­kai nép előtt. A nemzetközi helyzetben a koreai fegyverszünet megkö­tése után azonnal enyhülés állt be. Még jobban megjavult a helyzet a berlini konferencia részletes eredményei és a genfi konferencia dátumának kitűzése után. De Wall Street urainak és az érdekeiket képviselő re­publikánus pártnak (valamint a demokraták reakciós több­ségének) nem érdeke a nemzetközi helyzet tartós enyhü­lése és még kevésbbé érdeke a tartós béke alapzatónak lera­kása, amelyre a genfi konferencia komoly kilátásokat tartal­mazott. A háborús feszültségre valamint tényleges hadviselésre berendezett amerikai ipar a koreai fegyverszünet megköté­sét követő időszakban máris súlyos visszaesést szenvedett, amely, párosulva a földművelés régibb keltű válságával, gyors ütemben vitte a közgazdaságot a súlyos összeomlás felé. Wall Street urainak cselekedni kellett. Nem fogják meg­engedni, hogy a feszültség tovább csökkenjen. Ennek megfelelően Dulles a háborúra uszító kijelentések és beszédek egész sorozatát mondta el. Január 12-én elmond­ta a ma már hírhedt “uj köntösű külpolitika” (“New Look’ ) beszédét, amelyben Amerika külpolitikáját az atombombák­kal való “megtorlásra” helyezte. Dulles eme példátlan fenyegetőzése, hogy világháborút robbant ki bármely ürüggyel, amelyet alkalmasnak talál, a (Folytatás a 8-ik oldalon) A munkáspárt nevében Attlee volt miniszterelnök szólította fel a kormányt, | hogy kezdeményezzen tárgya­lást a hidrogénbomba betiltá- I sára és szólítsa fel a U. S.-t a H-bombas kísérletek beszün­tetésére. Miután Churchill ki­térő választ adott, a parla­mentben olyan vihar tört ki, (amilyen nem volt hosszú évek óta. A munkáspárti képvise­követelik s azonnali tárgya­lást a hidrogénbomba betiltá­sára. Eisenhower “megnyugtat” Miután a hidrogénbomba elleni tiltakozás nemcsak a külvilágra terjed ki, de egy-, re szélesebb hullámokban mu­tatkozik, a U. S.-ben is, Eisen­hower elnök hétfőn este a te­levízió és rádióhálózatok által közvetített beszédben igyeke­zett megnyugtatni a kedélye­ket. Nem kell reszketni a hid­rogénbomba miatt han­goztatta, hanem Amerika ere­jére kell támaszkodni, mely legnagyobb az egész világon. CHURCHILL lök Churchill lemondását kö­vetelték s a konzervatív párt tagjai mély hallgatással tá­mogatták őket. Edén külügy­miniszter némileg megmen­tette a helyzetet kijelentésé­vel, hogy a kormány “min­den befolyását latba fogja vetni,” azonban az angol köz­vélemény, még a kopzervativ lapok is Churchill távozását ATTLEE Eisenhower félórás beszé­dében egy kalap alatt el akar­ta intézni a háborútól és dep­ressziótól való félelmet. A hangsúlyt arra helyezte, hogy az Egyesült Államok minden szempontból a világ legerő­sebb országa, úgy katonailag, mint gazdaságilag és szelle­mileg. Az oroszok nem fognak háborút indítani —, hangoz­tatta a kormány immár álta­lánossá vált jelszavát, — mindaddig, amig tudják, hogy a U. S. nagyobb erővel tud visszaütni. Mindazonáltal éberségben kell lenni, — tet­te hozzá, “mert az őrület és elszámitás” megindithatja a háborút. A visszaesést illetőleg az elnök, mint a múltban, igye­kezett megnyugtatni az ame­rikai népet, hogy a kormány, ha szükségét látja, közmun­kákkal és adóengedményekkel fog közbelépni. Egyelőre azonban ezt nem tartja szük­ségesnek. Dulles az előtérben Eisenhower beszéde, a nagy előkészületek ellenére sem ér­te el a várt hatást. Nyilván nem nyugtatta meg a népet s még a Wall Street lapjai is csak másodrangu helyet ad­tak neki Dulles külügyminisz­ter kijelentései mögött, me­lyek a képviselöház külpoliti­kai bizottsága előtt hangzot­tak el. Mig ugyanis az elnök célja az volt, hogy a háborús félelmet csökkentse, Dulles külügyminiszter sokszorosan fokozta azt. A képviselőházi bizottság előtt vázolta kül­politikai programmját s kije­lentette, hogy már csupán a technikai lépés szükséges hozzá, hogy a kínai kommu­nistákat “támadóknak” bé­lyegezzék meg Indo-Kinában. Megismételte multheti kije­lentését, hogy a kínai kato­nák Indo-Kinában való jelen­léte előidézheti a U. S. be­avatkozását. Dulles azt han­goztatta, hogy kínai személy­zet kezeli a vietnami légelhá- rit ó fegyvereket s egy kínai tábornok, valamint vagy két tucat technikai tanácsadó mű­ködik a kommunista főhadi­szálláson. (200 amerikai tech­nikus jelenléte, a franciák ol­dalán nyilván nem számit be­avatkozásnak.) Mint párisi kormánykörök nyilvánosságra hozták, Dul­les máris megtette az első lé­pést, hogy Indo-Kinát uj Ko­reává változtassák s felszólí­totta az angol, francia, ujzé- landi és ausztráliai kormányt, hogy tegyék magukévá a U. S. politikáját és közös nyilat­kozatban figyelmeztessék Kí­nát. . Franco elitéi j 34 munkást OCANA, Spanyolország. — A haditörvényszék 1 év és húsz év közötti börtönbüntetéssel súj­tott 34 munkást. Az volt a vád ellenük, hogy újjá akarták szer­vezni a kommunista pártot Spa­nyolországban. A tárgyalást fel­tűnő gyorsasággal bonyolították le, mert még négy órát sem vett igénybe a 34 vádlott kihallga­tása. Montgomery-Ward postai szétküldő áruház for­galma csaknem egy-negyedével csökkent tavaly márciusához ké­pest. Kérelem ■ olvasóinkhoz! A Magyar Szó szerkesztősége felszólítja összes olvasóinkat, akár a nagyobb, akár a kisebb városokban lakókat, hogy küld­jék be nekünk a helybeli angol lapkoban a nagyközönség által beküldött és leközölt leveleket a hidrogénbombákról. AMERIKAI

Next

/
Oldalképek
Tartalom