Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-01-07 / 1. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ January t, 1954. I KÜLPOLITIKAI SZEMLE] J- —i> André Wurmser: Párisi riport A kölcsönös gazdasági segítség a béketábor országainak egyik erőforrása A népi demokratikus országok népgazdaságuk fejlesztésében főképpen a belső erőforrásokra, a Szovjetunió testvéri segítségére és a kölcsönös gazdasági együttműködésre támaszkodnak. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági együttműködése évről-évre nő és erősödik. Az együttműködés az egyes országok részéről munkamegosztást követel. Szükséges, hogy minden ország elsősorban azokat a termelési ágakat fejlessze, amelyekhez a legkedvezőbb feltételei vannak, sőt gazdasági tervének elkészítésénél is figyelembe kell vennie a kölcsönös gazdasági segitségnyujtotta lehetőségeket és az együttműködésből eredő kötelezettségeket. Lengyelországban például a szén- és szinesfémtermelés, a vegyipar fejlesztése számára a legkedvezőbbek a feltételek. Romániának fejlett ásványolajipara van. Magyarországon igen gazdag, magas aluminiumtartalmu bauxitlelőhe- lyek vannak. Bulgária adottságai a kohóipar fejlesztését szolgálják. Albániában nagy jövő vár az ásványolaj-, króm-, réz-, szén- és bitumeniparra. Csehszlovákiában a nehézipart és kohóipart, a Német Demokratikus Köztársaságban pedig a gépgyártás és kohóipar mellett a finommechanikai és optikai ipart fogják fejleszteni. A gazdasági együttműködés lehetővé teszi, hogy a szocialista tábor országai a nemzeti jövedelem jelentős részét a dolgozók életszínvonalának emelésére és olyan beruházásokra fordítsák, amelyek előmozdítják a lakosság életkörülményeinek gyorsütemü megjavítását. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) 1949 januárjában történt megalakulása után a népi demokratikus országok a Szovjetunióval és egymásközt hosszúlejáratú gazdasági és kölcsönös segélynyújtási szerződéseket kötöttek. Évről évre növekszik a népi demokratikus országok kereskedelme a Szovjetunióval, amely szüntelenül gondoskodik a demokratikus országok gazdasági fejlődéséről. Lengyelország áruforgalma a Szovjetunióval például 1952-ben 3.5-szer haladta meg az 1947. évi áruforgalmat. A Szovjetunió 1952. évi külkereskedelmi forgalmának 80 százalékát a népi demokratikus országokkal bonyolította le. A Szovjetunió a népi demokratikus országoknak ipari felszerelést, mangánt, krómot, vasat, színesfémet, gépkocsikat, traktorokat, mezőgazdasági gépeket, gyapotot, élelmiszert szállít. A Szovjetunió által a népi demokratikus országokba küldött gépek és gépi berendezések mennyisége az utóbbi öt esztendőben tízszeresére növekedett. A népi demokratikus országok viszont állandó felvevőpiacra találnak a Szovjetunióban. Lengyelország hajókat, vasúti kocsikat, cinket, szenet, cukrot, Románia olajat, fát, Magyarország ipari felszerelést, hajókat, mozdonyokat, vasúti kocsikat és egyéb árukat. Csehszlovákia ipari felszerelést, hajókat, vasat, Bulgária dúsított szinesfémércet és mezőgazdasági termékeket exportál a Szovjetunióba. Egyre erőteljesebben fejlődik az európai népi demokratikus országok és a Kínai Népköztársaság közötti kereskedelem. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok a népi Kina külkereskedelmében 1952-ben 72 százalék erejéig részesedtek. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok között 1953-ra kötött szerződések a külkereskedelmi áruforgalom további növekedését irányozták elő. A Szovjetunió és Magyarország között ez év márciusában aláirt szerződés jelentősen megemelte az 1952. évi szerződés szerint 1953-ra előirányzott forgalom volumenét. Az Albánia és Magyarország között 1953—1955. évre kötött áruforgalmi és fizetési egyezmény is a két ország közötti kereskedelem kiszélesítését rögzíti le. Albánia rezet, krómércet, bőrt, dohányt, gyümölcsöt szállít Magyarországnak, amely üzemi gépberendezést, építőipari gépeket és egyéb cikkeket exportál Albániába. A kinai- magyar kereskedelmi szerződés az 1950. évihez képes 51.7 százalékkal emeli az 1953. évi kereskedelmi forgalom értékét. A népi demokratikus országok közötti kölcsönös műszaki segélynyújtással kapcsolatban példaként megemlítjük a Romániában 1952-ben felépült Gheorghiu-Dej hőerőművet, amelynek teljes berendezését csehszlovák szakemberek végezték. Csehszlovákia ezenkívül résztvesz más népi demokratikus országok, többek között Bulgária, Magyarország energetikai bázisainak építésében is. Az 1952-ben kötött magyar-román megállapodás értelmében a romániai földgáz felhasználásával Romániában vegyi kombinátot, Magyarországon uj vegyiművet építenek, a két ország magasfeszültségű távvezetékeit összekapcsolják, hogy az energiaforrásokat jobban kihasználhassák. Fenti megállapodás szerint Magyarország gépeket és felszereléseket szállít Romániának egy nátronszódagyár felállításához, amely mindkét országot ellátja majd ezzel az értékes alapanyaggal. A népi demokratikus országok közötti kölcsönös műszaki segélynyújtásnak számtalan hasonló példáját tudnánk felsorolni. A népi demokratikus országok a szocialista iparositásHelyszini jelentés egy francia kispolgár lelkiállapotáról A földalattin (Metro) találkoztam vele. Szórakozottan megkérdezte: hogy van a családom, de közben nyilvánvalóan másra gondolt. Egy^ darabig hallgatott. Közel hozzánk szerelmesek utaztak, akik nyilvánvalóan örültek, hogy a tömeg egymáshoz szorítja őket. Bafátom végül is igy szólt: — Mi a véleménye a nemzetközi helyzetről ? Ön is nyugtalan ? , Meglepődve néztem rá. Hosszú ideje ismerem. Kereskedelmi képviselete van; harminc éve szolgálja ugyanazt a főnököt. Gomblyukában egy kitüntetés kék szalagja. Egész életében azért imádkozott,, hogy “semmi se változzék”. Semmihez sem ragaszkodik annyira, mint szórakozásaihoz : sem az állásához, sem pedig a feleségéhez, akit egyébként nem csalt meg többször, mint amennyiszer éppen kellemes. Engem azzal gyanúsít, hogy meg akarom változtatni a világot, ami szerinte egyrészt bűnös, másrészt lehetetlen. Hazafi — tehát nem volt petainista: köz társasági — tehát gaulleista sem volt. Akkor foglalkozik csak a politikával, ha szavaz : négyévenként egyszer. A neve — Bourgeois. Pierre Bourgeois. Hát ez a kis Bourgeois most bevallotta: nyugtalan. Csak dadogni tudtam: — Ön"nyugtalan Bourgeois? i • Nem nézett rám Kicsit összefüggéstelenül válaszolt, mintha saját magának beszélne: — Vannak háborúk és van olyan béke is, amely nem valószc rü. Az ember például nem köt békét a pestissel, vagyis: á német militariz- mussal. Gyakran tévedtem. Elismerem, München idejében. . . emlékszik? És mikor a nácik nekimentek Oroszországnak, azt mondtam magamban, három hét múlva Hitler Vlagyivosztokban lesz. \ Mikor Queuille kijelentette: “Nyugat-Európát invázió fenyegeti” — elhittem. Elhittem, hogy a kis mongol lovak egyetlen vágya:.a Concorde- tér medencéiben enyhíteni szomjúságukat. És mikor ön azt mondta: az amerikaiak háborúba akarnak rántani bennünket Oroszország ellen — nem hittem önnek. De miért is menjek én háborúzni Oroszország ellen, uram? Nagyon messze van Oroszország ! — Jól tudom, nincs igazam. Fiatalságom óta a távolságok megrövidültek — mint a fehérnemű a mosásban. De hiába,, én igy látom. Számomra, Bourgeois, keres-1 kedelmi képviselettel rendelkező polgár számára Olaszország messze van. Ezzel szemben Németország itt van mellettünk. Sokáig hittem, el tudom képzelni ma is, hogy Oroszország valami háborún töri a fejét. Azt viszont nem értem, ebben az esetben miért várja meg Oroszország, hogy Adenauer a feje búbjáig felfegyverkezzék? Miért várja meg, amig Amerikában sorra feltalálják a H, I, fl. K... Z-bombákat? Azt viszont bizonyosnak látom, hogy Németország, ha visszaadjuk a hadseregét, képes megszállni Franciaországot, Az első világháborúban több mint 50 hónapig harcoltam. A másodikban több mint négy évig szenvedtem a megszállás alatt — csodálkozik, ha nyugtalan vagyok ? A Metró megállt Kiszálltunk, .hogy utat en- kedjünk a leszállóknak. Ismét beszálltunk, le tudtunk ülni egymással szemben. Azt mondtam neki, nemcsak egy Németország van. Megkérdeztem, olvasta-e Walter Ulbricht kijelentéseit? — Ulbricht? — Kelet-Némeországból? Nem,' azaz, tudom... Sok barátságos dolgot mond nekünk. . . A vasfüggönyön túl, igen, tudom, maguk azt mondják: ’dollárfüggöny. Nos, a függönyön túl, igen, talán rettenetes dolgokat müveinek, de nem hiszem, hogy a torkunknak akarnak esni. Éppen ezért, ha Németországról beszélek, nem erre a függönyön túli Némtországra gondolok, hanem arra, amelyik szomszédunk! Onnan hallatszik a kardok csörgése, az élettér követelése, katonai felvonulások zaja, volt SS-ek összejövetele: Krupp, Hitler és Adenauer Németországára gondolok. Nagyon hangosan beszélt, szomszédaink kezdtek figyelni. De senkinek sem volt ellenvéleménye. Kicsit, halkabban kezdett beszélni. .. Észrevettem a kocsiban — biztos, hogy ő is, mint én, a német felfegyverzés elleni nagygyűlésre igyekezett — intett nekem. — Nem — folytatta Bourgeois — én ne mgyülölm a németeket. Ifjú koromban talán nacionalista, soviniszta voltam, ma már nem vagyok áz. Öregebb lettem. Nem kívánok mást, mint a békét. Ezért csalnak engem köny- nyen lépre az európai egyesült államokkal, vagy a hat-,-— vagy a 15 ország Európájával. Nem akarok mást, mint a békét. De jól figyeljen: gépfegyvereket—adni az SS- eknek és katonákat a náci tábornokoknak ; s ha azok Ke- let-Németország meghódítására indulnak, velük harcolni a porosz királyért,... Vagy, ha nekiindulnak a Németországtól nyugatra lévő orszá- go kmeghóditására ellenük harcolni — ha Eisenhower ur megengedi ezt nekem — ezt: soha! Érti uram ? Soha! Akkor inkább belenyugszom abba, hogy Önök négy csavargót telepítsenek II. Hen- rik-ebédlőmbe, akkor már inkább sorbaállok- husért, a hóban. Mert az én barátomnak Bourgeoisnak ez jelenti a szocializmust- Kérdem magamban, honnan szednék ösz- sze ennyi csavargót, s vájjon a Szovjetunió miért exportálna havat, ha megváltoznék a rendszerünk? De, hát az an- tikommunizmusnak olyan érvei vannak, amelyeket az ész nem ismer. Bourgeois egészen felvidult. — Igen — mondta — akkor már inkább ezt választom . . .* Szerencsére nincs róla szó. De nem kell engem hülyébbnek nézni, mint amilyen vagyok és ne higgye senki, hogy az orromnál fogva vezethetnek ezekkel az antikommá nista jelszavakkal. Óh, nem, akárhová nem megyek. Nem megyek például Münchenbe. És nem megyek Sedanba sem. M egérheztiink a végállomásra —Ah, mondta Bourgeois— ön is a nagygyűlésre megy ? | Gondolhattam volna... Én éppen csak bekukkantok . . . Ugye, furcsa dolog: én, egy politikai gyűlésen? Nem hiszem, hogy sok ismerőssel fogok találkozni. Megérkeztünk a nagygyűlésre. — Ni csak! — kiáltott fel örömmel Bourgeois. — Egy csomó ismerős arc! És ekkor megértettem, hogy valami uj van a nap alatt. ■iriiiiiimiiiiiiiiimitiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiif Fiókgyárat t fog Studebaker építeni Osaka városában Japánban, hogy kivegye részét a japán piaci lehetőségekből. jiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiimimiuMTa Megérkeztek a téli viharok Európa északi részébe. Árvizek, hóviharok, 55 mérföld sebességű fergetegek sújtották a Skandinávrfélszi- getet, Németország északi részét, Angliát és a Németalföldet. (Hollandia és Bel* gium.) sál és a mezőgazdaság lendületesebb fejlesztésével gyorsabb ütemben kívánja emelni a dolgozók életszínvonalát, tehát belső erőforrásaik felhasználása mellett fokozottabban kell igénybe venniök a Szovjetunió és egymás gazdasági segítségét. Kölcsönös gazdasági kapcsolataik kiszélesítésével, a szerződésekből eredő kötelezettségek. maradéktalan teljesítésével a szocializmus építését, a demokrácia és a szocializmus táborát erősitik és a békét védik.
