Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-01-07 / 1. szám
EISENHOWER BESZÉDE Eisenhower elnök “kandalló melletti beszéde“ a televízión és a rádión aláhúzza a tényt, hogy a kormányt ko-< molyán aggasztják a gazda- j sági helyzet romlásának egyre növekvő jelei. Eisenhower beszédének központjában az a törekvés állt, hogy megnyugtassa a népet, nem kell félni, a kormány megtesz minden intézkedést a gazdasági váltig elkerülésére, vagy ha az mégis bekövetkezik, annak enyhítésére és felszámolására. Az elnök hangsúlyozta, hogy a kormány készen áll “bármely percben megvédeni az ország alapvető jólétét.” “Ennélfogva —■- mondotta — “én a követkeüő biztosítékot adom önöknek: Minden törvényes eszközt felfogunk használni, amely a szövetségi kormány rendelkezésére áll, hogy fenntartsuk a prosperitást és fogjuk azokat mindaddig használni amig szükség van rájuk.’ Az elnök nem részletezte azt, a törvényhozási progra. mot amit ma (csütörtökön) fog a kongrseszus elé terjeszteni szokáso's évi jelentésében az ország helyzetéről. De kijelentette, hogy az tetszeni fog a népnek. Hangoztatta, hogy az idők változásával, bizonyos változásokat fog kelleni hozni (valószínűleg a hadiipar némi csökentésére célzott) azonban ezt a változást létre lehet hozni “ama gazdasági káosz President Eisenhower nélkül, amelyben a kommunisták reménykednek:” Kormányzása első évi teljesítményeit felsorolva, az elnök legelsőnek a koreai ellenségeskedések beszüntetését említette, aztán az állami kiadások csökentését és a farmárak esésének megállítását. Hangoztatta, hogy az álta. la javasolt nemzetközi atomenergia alap terve hozjájárul- hat “a gyanakvás és félelem éghajlatának megszüntetéséhez, amely gyakran háborúra izgatja a nemzeteket.” A MAGYAR flÉP LEGÚJABB DIADALA A tiszaiöki dolgozók köszöntik a nagy pillanatot: a Tisza vize a duzzasztógáton át beomlik uj medrébe (Lásd cikkünket a 11-ik oldalon) Pella lemondott Az amerikai részvénytársaságok forgótőkéje (working capital) 88,500 millió dől. Iáira emelkedett az elmúlt! év folyarpán, ami 3100 millió dollárral több mint az előző év végén volt. ■ (Szerkesztőségünk nem igen ért a könyvvitelhez, de úgy tudjuk, hogy7 a forgótőke az egy cég készpénzvagyonát,'• RÓMA. — Pella olasz miniszterelnök, benyújtotta lemondását Luigi Einaudi elnöknek. Pella alatt semmit sem javult az olasz politika válságos helyzete. filiilliiliiiiHiiiiiiiiiini ii in Mi iiiiiiiir Iliin mi 1111111 Iliin mi valamint árukészletét és a cégnek járó tartozásokat (accounts receivable) jelenti. Ha nem, akkor valamely accountant olvasónk lesz szives kijavítani bennünket,) Vol. III. No. 1, Thursday, Jan. 7, 1954 NEW YORK. N. \. Egyes szám ára 15c Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 at the P.O. of N.Y., N.Y. under the Act of March 2,-1879 C. B. Baldwin, a Progresszív Párt országos titkára i Iazal iák progranimja 1954-re Kolosszális méretű a Truman-Dulles-Eisenhower féle kétpárti politikai bukása. Ezzel a politikával helyettesítette az amerikai trösztvilág Roosevelt háborualatti egyezményeit, amelyek célja az volt, hogy a két döntő világhatalom, békéién megférjen egymás mellett a háborút követő időszakban. A Progresszív Párt megjó-+ sólta a kétpárti hidegháborús Programm bukását öt évvel ezelőtt, lila már messze a progresszív körökön túl is beismerik e politika bukását. Hogy csak egy példát említsek, az Amerikai Politikai és Társadalomtudományi Akadémia folyóiratának 1953 júliusi számában Fleming Vanderbilt egyetemi professzor egy cikkben rámutat arra, hogy megbukott “a bolseviz- mus elnyomását”, a ‘fasizmus megnyerését” és a “kommunizmus kordában tartását” célzó politikánk. Ez utóbbiról a következőket írja Fleming professzor: “Mit jelent a kordábantar- tási politika? Legjobb esetben azt, hogy időtlen időkig repülőbázisokat tartunk a kommunista világ körül. Legrosszabb esetben fegyveres összecsapást, amely velejárója minden fegyverkezési versenynek^ Miután egyik kilátás sem volt kecsegtető, Dulles előjött 'a “kommunizmus felgöflgyölitésének” eszméjével ... Ez a terv is eleve meghiúsulásra van ítélve. Első velejárója az, hogy mi is átvesszük a totalitáus álla- mak módszereit, majd eg>Ye mélyebbre megyünk a felforgatást célzó titkos működések pénzelésébe, amely végül ugyancsak a világháború ki- robbantásába fog torkolni. Ez sem a béke útja. Ez is katasztrófát jelent. Mindenki számára.” Fleming professzor — mint Amerika érdekét szivén viselő sok más gondolkodó amerikai — azt javasolja, hogy jussunk megállapodásra a jogos védelmi szempontok kölcsönös elismerése alapján. Ez az egyedüli “pozitív politika” amely eredményes lehet. A tény az, hogy ama politika, amelynek lényege a félvilág felfegyverzése avégett, hogy hadat viseljünk a világ másik fele ellen, közvetlenül aláássa Amerika nemzeti érdekeit. Fleming kijelenti: /{ end k ivii I i id ősze rilségére ős megállapításainak érdekességére és tárgyilagosságára való tekintettel közöljük a Progresszív Párt országos titkárának politikai helyzetfelmérését. A cikk közlése természetesen nem jelenti azt, hogy megállapításaival és következtetéseivel minden tekintetben egyetértünk. A magunk észrevételeit egy közeli lapszámban fogjuk megtenni. másként megmagyarázni politikájuk csődjét, mint azzal, hogy “árulást”, “összeesküvést”, “k é m szervezeteket” emlegetnek. Vegyük például ázsiai politikánkat. Az amerikai kormány fegyverrel akarta elnyomni az ázsiai (köztük a kínai — Szerk.) forradalmakat. “Azok számára, akik valóban szeretik a Nyugatot, a legfontosabb elv, hogy elkerüljenek egy másik világháborút.” A McCarthyzmus felburjánzása Az, hogy a mccarthyzmus felüthette a fejét Amerikában és terjed, egyenes következménye a kétpárti háborús politika teljes csődjének. A csődbejutott háborús politika irányitói ugyanis nem tudják az amerikai népnek Ez a politika csődöt mondott,, mivel e forradalmak történelmi és társadalmi törvényszerűségeken alapulnak és ezeket nem lehet fegyverrel elnyomni. Washingtonnak át kellene értékelni politika-* ját ilyen szempontból. A mccarthyzmus a könnyű magyarázatot kereste és találta. A mccarthyzmus azt mondja, hogy ázsjai (vagy konkréten: kínai) politikánk azért bukott meg, mert “kommunisták vannak a külügyminisztériumban.” Miért van az, hogy McCarthy olyan hatalmas befolyásra tett szert, mig elődeiket, a Martin Dieseket vagy kibuktatta, kivetette a közéletből az amerikai nép vagy j pedig éppenséggel a bör- I tönbe vetette szélhámossá-, i gukért, mint Parnell Tho- mast? McCarthy azért van ott, ahol ma van, mivel a nagytőke, a “Big Business”, egyre hatékonyabban támo- J gatja. A nagytőke viszont az-1 ért támogatja hatékonyabban, mivel politikájuk egyre nyilvánvalóbban bukik meg. Feltehető a kérdés: lehet-e tagadni, hogy tömegbázis is van mögötte? Nem lehet tagadni. A nép ama rétegei támogatják, amelyeket a koreai háború céltalansága, vesztesége és lehet mondani elvesztése remény- és illuzióvesztet- té, teljesen zavarttá tett. A mccarthyzmus mindaddig terjedni fog. amig a kétpárti politikusok folytatni tudják a hideg háborút. Ezt a politikát ma csak úgy lehet fenntartani, ha bent az országban megfélemlítéssel elnyomnak minden szervezett kritikát és ellenzést. A kétpárti politika csődjének harmadik bizonyítéka, hogy az úgynevezett “háborús presperitás” múlófélben van. 12 éve annak, hogy Amerika közgazdaságát a háborús termelés magas színvonalon tartja. “Prosperitás” volt. Igaz ebből a prosperitásból nem jutott mindenkinek és az átlagos-életstandard lassan bár, de állandóan csökkent, de tény, hogy nem volt nagyarányú munkanélküliség (kivéve 1948—49-et, amikor elérte a négy és félmilliót — Szerk.) De ma már ez a “háborús prosperitás” is vége felé közeledik. Válság Senki nem tudja pontosan megmondani, hogy mikor tör ki a gazdasági válság. De nem kétséges, hogy érdeklődik. A nép már kezdi érezni közeledtét. Elég, ha a farmerekre tekintünk. vagy az egyes iparágakban komoly arányokban elbocsájtott munkásokra Egy uj helyzet fog kialakulni, amelyben a népnek harcolni fog kelleni azért, hogy legalább annyit tartsanak meg, amennyit eddig kivívtak maguknak. Ilyen helyzetben, az. is tény, a mccarthyzmus sokkal veszélyesebbé válhat, mint eddig volt. (Akárcsak Hitler annakidején.) Munkát fog Ígérni a munkanélkülieknek, üzletet a tönkrement kisembereknek, stb. A nép előtt 1954-ben az a legfontosabb teendő, hogy kényszerítse Washingtont a hidegháború b e f ejezésére, hogy inézkedjen a kifejlődőben levő gazdasági válság kitartásának enyhítése végett. Az ilyen küzdelemben le fogjuk tudni verni az amerikai fasizmust, jelentkezzen az a ' mccarthysta vagy másféle köntösben. Hogy ezt a feladatot végre tudjuk hajtani, helyesen kell felmérnünk a helyzetet. Hogy az amerikai progresszivek között az utóbbi években meglehetősen elterjedt a pesszimizmus és defetizmus, annak a helyzet helytelen felmérése s az amerikai fasizmus erejének túlbecsülése az oka. Tény az, hogy a fasizmus veszélyét nem lehet semmibe venni, meg kell szüntetnünk azonban azt a lélekállapotot, amelybe az 1930-as évek Németországának emléke hipnotizál bizonyos embereket. Mert éppúgy meg kell értenünk az amerikai fasizmus gyengéit, mint az erejét. (Folytatás a 3-ik oldalon i AMERIKAI “Forgótőke”
