Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-09-03 / 36. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 3, 1953 “...hogy népünk békében, szabadságban éljen” Deák Zoltán jelentése a Magyar Szó detroiti konferenciáján 1953 szeptember 5-en a nemzetközi helyzetről, az amerikai demokráciát fenyegető veszélyekről és a gazdasági válság lehetőségeiről. KEDVES BARÁTAINK! A mai konferenciánk olyan időszakban ült össze, amelyben Amerika és a világ: békeszerető népei komoly győzelmet, arattak a háború erői fölött: Koreában létrejött a fegyverszünet. Több mint három év óta elsőizben alhatnak nyugodtan amerikai anyák, feleségek, gyermekek milliói, abban a tudatban, hogy szeretteik nincsenek többé kitéve életük vagy testi-szellemi épségük elvesztésének egy olyan úgynevezett “rendőrségi akcióban”, amelyhez alkotmányunk értelmében Kongresszusunk sohasem adta beleegyezését és melynek célját az amerikai nép túlnyomó többsége sohasem helyeselte. Fontos fejlemények voltak a béke biztosításáért vivot.t küzdelem számos más szakaszában. Uj, fontos kezdeményezések történtek a német békeszerződés függő kérdéseinek és a német egység helyreállításának — melyek alapvető feltételei Európa és a világ békéje biztosításának — mielőbbi megoldására. Olaszországban az olasz nép oly módon járult hozzá a béke biztosításához, hogy kibuktatta az Atlanti háborús politika legkiemelkedőbb képviselőjét, De Gasperit és kormányát,. Francaországban a francia munkásság fellázadt ama terhek ellen, amelyeket kormányuk háborús politikája, elsősorban a szennyes indokinai háború rakott vállukra s amelyeket az uj Laniel-kormány újabb intézkedésekkel akart súlyosbítani. Természetesen nemcsak e biztató események jellemzik a mai időszakot. A nemzetközi életnek mind Európában, mind a Közép-Keleten, mind Koreáben több olyan lényeges fejleménye volt és van, amely arról tanúskodik, hogy az aggresszió erői korántsem fújtak visszavonulót, ellenkezőleg, folytatják provokációikat és mindent megtesznek, hogy uj háborús tűzfészket hozzanak létre. Provokációk és népellenes cselekmények Németországban az volt a washingtoni diplomácia válasza a békés, egységes Németországot sürgető keletnémet és szovjet javaslatokra, hogy súlyos zavargásokat provokált Kelet- Berlinben és másutt a nácizmus maradványainak fel- használásával. E zavargások a béke és haladás erőinek higgadtsága, nyugalma és ereje következtében nem szélesedtek ki polgárháborúvá, amely könnyen kirobbanthatta volna a harmadik világháborút. Iránban az úgynevezett szabad és demokratikus világ képviselői egy volt náci ügynök vezetése alatt lévő megvásárolt hadsereggel vérbe- fojtották, ha ideiglenesen is, az éhező, nyomorgó iráni nép jusskövetelését végtelenül gazdag olajforrásaik jövedelméhez. Az olajrészvények ázsiója duplájára szökött, a puccs utáni napon Londonban. Arra szonban nincs statisztika, hogy milyen magasra szökött úgy az iráni, mint a több ázsiai és más gyarmati és félgyarmati nép elkeseredése és elszántsága e sötét, véres puccs után, amely visszahozta Irán népe nyakára azt az uralkodóházat, azt a feudalizmust, amely alatt az iráni nép 90 százaléka Írástudatlanságban, krónikus éhínségben, trachomában és szifiliszben szenvedett és szenved. Mesterkedések a béke ellen Az Egyesült Nemzetekben a washingtoni kormány annyira leplezetlenül mesterkedett a koreai béke megakadályozása érdekében, hogy még azt a nagy nemzetet,, Indiát is kizáratta a békekonferenciából, amelynek javaslata egyik fontos tényezője volt a fegyverszünet megkötésének. Japánban — akárcsak Nyugatnémetországban — lázasan, dolgozik a wahingtoni diplomácia az ország ujrafegy vérzésén, annak ellenére, hogy Japán uj alkotmánya tiltja az állandó hadsereg létesítését. Ám e pillanatra sem szünetelő veszedelmes kísérletek ellenére is kétségtelen, hgoy a jelenlegi nemzetközi helyzetre elsősorban a békéért folyó harc sikerei nyomják rá bélyegüket. Az elmúlt hónapokban, hosszú évek óta először — érezhető enyhülés következett, be a nemzetközi légkörben és minden eddiginél kedvezőbb feltételek állottak elő a vitás nemzetközi kérdések békés utón történő megoldására. A békemozgalomnak, a békeszerető emberiségnek hatalmas győzelme ez, mert a sikerek kivívásában jelentős szerepe volt a néptömegek kezdeményezéseinek küzdelmének. “Az embenmlii.uk akarata olyan hatalmas és hatékony erővé lett — állapította meg augusztus 8-iki beszédében Malenkov — hogy az aggresszorck kénytelenek számolni vele.” Hogyan nyilvánul meg ez a békeakarat az egyes országokban? Angliában például Churchill abbeli javaslata tükrözi ezt vissza, hogy a négy nagyhatalom legmagasabb képviselői jöjjenek össze személyes tárgyalásra. Franciaországban kis hijján miniszterelnökké lett a vietnami háború befejezését és a nagyhatalmi béketalálkozót sürgető France-Mendez. Amerikában az elnökválasztást az döntötte el, hogy a republikánus párt Eisenhoweren keresztül kilátásba helyezte a koréi háború befejezését. Igen, az aggresszorok kénytelenek számolni a népek békeakaratával. / ^ A magyar nép a békéért Büszkeséggel és meghatottsággal kiél megemlékeznünk szülőhazánk, Magyarország s a drága magyar nép hozzájárulásáról a béke nagy tábora győzelmeihez. Mivel járult hozzá a magyar nép a béke tábor győzelmeihez? Mindenekelőtt azzal, hogy serényen, lankadatlanul építenek egy virágzó országot a béketábor erősítésére és nevelik népüket a béke öntudatos harcosaivá. A magyar ipar ma háromszorosa a régi rend alatti legmagasabb termelésnek. Egyedül az elmúlt négy év alatt másfélszeresére emelkedett, a magyar nemzeti jövedelem. A lázas alkotás következtében beálló tévedéseket erélyes intézkedésekkel likvidálták. A békeszerető emberiség kollektiv hangja ez év júniusában harsogott fel a béketanács budapesti világkongresszusán és talán nem véletlenség, hogy hat hét múlva befejezett ténnyé vált a koreai fegyverszünet. Sajtónk a békeharcban Az amerikai magyarság, lapunk olvasótábora. büszke lehet arra a szerepre, amelyet a mi sajtónk betöltőt az amerikai nép békeakaratának az amerikai magyarság között, való kifejlesztésében, a fegyverszünetért, a békéért folytatott kitartó, megfélemlithetetjen következetes harcunkért. Magyar Amerikában egyedül a mi lapunk volt az egyetlen számottevő lap, amely első pillanattól kezdve felemelte szavát, a koreai háború ellen, amely sürgette a fegyverszünetet. A mi lapunk számos akciót szervezett aláírások gyűjtésére és szerepet játszott ama hatalmas néphangulat és népmozgalom megteremtésében amely, párosulva a világ egész béketáborának hatalmas küzdelmével, végül is kivívta a koreai fegyverszünetet. Büszkék lehetünk lapunk munkájára és szerepére abban, hogy nem hull több amerikai vér, nem hull többé egyetlen más nép fiainak vére sem Koreában. Acélozza meg ez a tudat elhatározásunkat lapunk megerősítésére, biztosítására, terjesztésére. Mig az óhazai magyarság és az itteni ha- ladószellemü magyarság büszkén tekinthet a béke érdekében kifejtett tevékenységükre, az amerikai magyarság ama része, amely a reakciós klérus és a reakciós, sajtó befolyása alatt áll, többé-kevésbé passzív szemlélője e küzdelemnek, bár nincs kételyünk aziránt, hogy ők is éppany- nyira óhajtják a békét, mint mi. Ez a közös békeakarat egy táborba kellene, hogy kovácsolja az egész amerikai magyarságot. Mert lehetnek közöttünk nézeteltérések politikai kérdésekben, vagy a jelenlegi magyarországi rendszert illetőleg, de nincs és nem lehet nézeteltérés a t.áren, hegy egyikünk sem akarja sem fogadott hazánkat, Amerikát, sem a magyar szülőhazánkat romokban látni. Már pedig az a politika, amelynek az amerikai magyar klérus és a magyar sajtó nagyobb része szószólójává vagy bérencévé szegődött — beleértve a régi rendszer ideszökött maradványait, elzüllött politikusokat, munkásárulókat, bankárokat, gyárosokat, csendőröket, vagy nyilasokat ■ mindkét, országra csak katasztrófát, pusztulást hozhat. , Sajtónknak és a haladószellemü magyarságnak iOKozoct tevékenységet-kell kifejteni avá- ' gett, hogy megértesse a becsületes amerikai magyarság nagyrészével, beleértve az újonnan ide- eikezett hontalanok, a DP-k becsületes elemeivel azt, hogy úgy Amerika, mint, Magyarország érdekeit csak a béke utján és a béke eszközeivel szolgálhatják. Fasiszta erők Amerikában Ha a béke és haladás erői jelentékeny győzelmeket értek el a nemzetközi politika arénájában, ez nem állítható Amerika belső fejleményeiről. A haladás, demokrácia erői visszavonulásban, a reakció erői továbbra is támadásban vannak. Azon fantasztikus ürügy alatt, hogy a szovjet meg akar támadni bennünket, később - pedig a koreai háború következményeinek ürügye alatt, a Truman adminisztráció már 1947-ben megkezdte, a republikánus párt és annak politikusai pedig folytatják az amerikai demokrácia aláásását és az ország fasizálását. Ezzel a fantasztikus mesével vezették hazánkat az elmúlt hat esztendő, vagy pontosabban Roosevelt halála óta, a külföldi imperializmus és belföldi reakció jogtipró ösvényére. E politikának ma a Taft-Hartley, Smith, McCarran, Mc- Carran-Walter törvények, a hüségpróbák, kongresszusi boszorkány haj szák, tanítók, tanárok, újságírók, lelkészek, progresszív munkásvezérek, népi szervezetek, betegsegélyzők, egyének és mindenek fölött 40 millió bevándorolt és azok leszármazottai ellen indított szörnyű hajsza a kiemelkedő jellegzetességei. Ma már ott tartunk, hogy az egesz Roosevelt-érát, és annak minden közéleti vezető személyiségét egy nagy összeesküvés korszakának, illetve tagjainak tekintik. (Jenner jelentés.) Az amerikai demokrácia és szabadságjogok elleni hajsza központi célja minden kritika, az alkotmányban biztosított, szervezett tiltakozás elfojtása, hogy azok a gazdasági körök és politikai hadnagyaik, akik az amerikai tőkésosztály mélyülő válságából egyre kétségbeesettebb, egyre kalandorjellegübb utakon és módszerekkel keresik a kiutat, s melyek természetüknél fgova méhükben hordják a harmadik világháború veszélyét, zavartalanul hajthassák végre terveiket. A szabadság kigúnyolása Úgy a cél, mint a módszer kigúnyolása a szabadságnak é3 demokráciának és összeegyez- tehetetlen nemcsak az amerikai nép jólétével, de puszta életének biztosításával. Nyilvánvaló, hogy az amerikai reakció nagyra nőtt erőivel egyedül, a nálánál még mindig erősebb és hatalmasabb amerikai munkásosztály szállhat szembe és biztosíthatja hazánk és népünk szabadságát és jólétet. Tudja ezt az imperializmus is és gondja van arra, hogy az amerikai munkásosztály ne fejthesse ki a benne rejlő gigászi erőt. Ezt úgy ve.ik elérhetőnek, hogy a munkásság megvásárolj íató vezéreit megvásárolják, azokat pedig, akik nem megvásárolhatók, azokat vagy bebörtönözik, vagy szüntelenül üldözik. Elég ha ezzel kapcsolatban Harry Bridges, Ben Gold, Hugh Byrson vagy magyar téren Lusztig Imrére utalok. Hogy ez a küzdelem a nép győzelmével fog végződni, az iránt nincs kételyünk. Az egyedüli kérdés az ,hogy mily hamar isméit fel a munkásság és a nép a veszélyt, mily hamar egyesül érdekei védelmére. Egységben az erő. Az amerikai magyarság, elsősorban lapunk olvasótábora büszkén tekinthet lapunkra, mint az egyetlen amerikai magyar újságra, amely a legnagyobb terror ellenére következetesen harcol az amerikai demokrácia védelméért, a szabadságjogokért, amely egyedül folytat következetes harcot a minden amerikai magyart fenyegető és másodrendű polgárrá degradáló Walter-McCarran törvény ellen. Prosperitás agyaglábon Most pedig, kedves barátaim, vessünk egy pillantást a közgazdasági helyzetre, amely egyrészt feltárja előttünk az amerikai irralkodóosz- táiy politikájának rugóit, másrészt kézzelfogható módon bizonyítja számunkra annak követke ményeit, az átlagos amerikai mindennapi éle*"1 (Folytatás a 3-ik oldalon)
