Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-08-27 / 35. szám

16 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 27, 1953 A szovjet H-bomba és Wall Street A múlt héten csütörtökön a Szovjetunió bejelentette, hogy kísérleti alapon felrobbantottak egy hidrogénbombát. A robbantás két héttel azután történt, hogy Malenkov beje­lentette a Legfelsőbb Szovjet előtt, hogy a U. S.-nek éppen úgy nincs monopóliuma a hidrogénbombára, mint az atom­bombára. A szovjet kormány bejelentése hangsúlyozta, hogy a hidrogénbomba létezése nem jelenti azt, hogy aztpemint az atombombát valaha is fel akarják használni és megismétel­te a korábbi javaslatot az atomfegyverek betiltására és az általános lefegyverzésre. Mig a Szovjetunió a bejelentéssel égyidőben a bombák betiltását és lefegyverzését javasolta, Washington első reak­ciója az volt, hogy fokozni kell a fegyverkezést. A szovjet hidrogénbomba robbantását be kellett ismerni, mert azt je­lezték a U. S. megfigyelő készülékei. A Wall Street Journal keddi számában vezércikkben fog­lalkozik azzal a problémával, hogy mit kellene most már ten­ni, miután a Szovjetuniónak is meg van a hidrogénbombája. A gondosan és nyilván kollektiv munkával megfogalmazott vezércikkből kiderül, hogy a Wall Street berkeinek nyugal­mát megzavarta a szovjet kísérlet. Két héttel előbb azt han­goztatták, hogy Malenkov “hazudik”, csak ijeszteni akar, most azonban kezdenek rájönni, hogy a bődiiletes fegyver­kezés csak pusztuláshoz vezet. A Wall Street Journal odáig elmegy, hogy beismeri: a Szovjetuniónak 4 éve van atom­bombája és nem használta fel, tehát semmi valószínűség • sincs arra, hogy a H-bombát felhasználja. A Wall Street Journal, visszatükrözve az amerikai im­perializmus dilemmáját, amelynek most már komoly kéte­lyei kezdenek lenni egy uj háború kimenetele fölött, de ugyanakkor nem akar megválni a nemzetközi feszültségen nyugvó fegyverkezés óriási profitjától, uj vonalat javasol Washingtonnak: nem kell nemzetközi atomellenőrzés és nem kell félni az uj világháborútól. Ennek megíelelőleg azt java­solja, hogy a U. S. vonja vissza még a Baruch-javaslatot, mert hátha még utólag is el találja azt fogadni a Szovjet­unió. Wall Street, másszóval, azt javasolja, a kormánynak és a népnek, hogy nyugodjunk bele abba, hogy az atombom- bás fegyverkezés korlát és ellenőrzés nélkül folytatódjon, mert úgymond, a Szovjetunió nem fogja megkockáztatni a saját pusztulását egy uj háború provokálásával. Azt persze nem teszi hozzá, hogy amig a Szovjetunió minden adódó alkalommal hangoztatja az atomfegyverek törvényen kívül helyezését és az atomenergia termelés nem­zetközi ellenőrzés alá helyezését, addig a mi oldalunk állan­dóan ellenezte az elsőt és kezdi visszavonni a második ga­ranciát. A Wall-streeti imperializmus egy hidrogénbombás hor­dóban való életre akarja Ítélni Amerika és az egész világ né­pet — “from here to eternity” mostantól kezdve mindörökké. Lincoln szavaival élve, nem hisszük, hogy az amerikai népet örökké félre lehet vezetni. Olvasóink írják . . . Figyelem, Canton, Akron, O. A cantoni női csoport most vasárnap, augusztus 30-án kirán­dulást rendez Kovácsék farmján. Ezúton szeretettel hivják meg Akron és Canton haladószellemü magyarságát. módi szüreti mulatság A BRONX! INTERNATIONAL PARK BAN 814 East 225th Street. Csak egyszeri viteldij: a Lexington White Plains IRT vonat a 225ik utcánál áll meg. VASÁRNAP, SZEPT. 20-ÁN Esős idő esetén a szüreti mulatságot a Bronxi Magyar Házban tartjuk meg 2141 Southern Boulevard (181—182 utcák között) Finom ételekről és italokról gondoskodva van. MAGYAR CIGÁNYZENEKAR. Beléptidij 75 cent. Mégis csak jobb volna a napilap fiszelt Szerkesztőség! A heti lap jó, de ha lehető­ség volna, a napilap mégis csak jobb yolna, ha 10 dol- •árra kellene emelni is az előfizetés árát, mert az igaz­ságot legalább is négyszer kapnánk hetenkint és nem egyszer. Lehet, hogy én régi Jivatu ember vagyok, de úgy érzek és nem t,ehetek róla. Én szeretném* ha a jövő héten tartandó lapkonferencián er­ről is tárgyalnának, mert én úgy számítom, hogy négy­szer négyéaz me® amit most kapunk, az is 16, már- j mint 16 oldal, ez tehát | ugyanaz maradna. Most, jön d csomagolás és a szállítás, ezért hajlandó volnék a je- enlegi 7 dolláron felül éven­te 3 dollárt fizetni, tehát ösz- szesen tiz dollár. Hogy az­tán kifutja-e ebből, azt én nem tudom, mert, nem értek hozzá. Egy régi Bethlehem, Pa.-i olvasó. Az igazság képviselője A lapot igen szeretem, még akkor is, hacsak egy-j szer jönne havonta. Mert akárhányszor is jelenik meg, az kizárólag az igazságot képviseli. Egy London, Ont. olvasó. Egv kedvező vélemény a lapról Tisztelt Szerkesztőség! Mellékelve egy 10 dolláros Money Order, melyből az elő­fizetés 7 dollár, a maradék oedig a lap támogatására. Én 1948 óta a fenntartó gárda magja vagyok havi egy dol­lárt vállaltam s azt meg is fizetem. A jelen helyzetben nem tudok többet, mint azt a 3 dollárt erre a célra kül.de- ni, de amint tehetséges lesz. a többit, is utána pótolom. Öreg vagyok, beteg va-! gyök, csak alkalmi munkák­ból éldegélek, egyelőre csak ennyit tehetek. A lap nagyon jó, aki ben-1 ne hibát talál, az nem tudja, mit beszél. Az egyetlen hiba csak az, hogy egyszer egy; hétéig láthatjuk, dehát en­nek tudjuk mi az oka. A sok renegát. Tudom, igen küz­delmes a lapot összeállítani, kiadni, szállítani. Hej hiszen, ha én gazdag ember lennék, minden jó volna. Hát ehhez a nehéz küzdelmes munkához kívánok szivemből a legjob­bakat a gárda minden egyes tagjának, akik lehetővé te­szik, hogy a lap olyan tartal­mas, érrdekes és tanulságos legyen és nyomtatásban meg­jelenjen. * Maradok munkástársi üd­vözlettel Julius Ádám. (A szerkesztő megjegyzé­se: A fenti szívből jövő, ked­ves soroknak annál is in­kább örülünk, mert, abból a városból jön, melynek hala­dó magyarsága az idén ven­déglátója lesz országos lap­konferenciánknak. Ami a lap anyagi nehézségeinek okát il­leti, az bizony sok másra ve­zethető vissza, azonfelül, a- mit Ádám munkástárs említ. De hát ezekről részletesebben a lapkonferencián.) Cleuelandon szeptember 7-én, Labor Day napjan lesz a nemzetiségi sajtó piknikje a West Cleveland Gro­ve-ban, 2137 Ridgewood Drive. Gulyás, kolbász nyársonsült csirke, lacipecsenye. Program iiHmiiiiiimiiimimiiimiiiiiimiii1 um 14] I iiiiiiiuiiitioie Kanadába nagykövetet küld a szovjet: Dmitrij Csuvakim a neve. A ka­nadai kormány is fontolóra íeute uj nagykövet küldését Moszkvába. .................................................................................immiimmmiitiimnHimiiiiiiiiifu Végei kell vetni Impelliiieri uralmának Szeptember 15-én tartják meg a demokrata párt elő­választásait New Yorkban. A városban 2,100,000 nyilván­tartott demokrata szavazó van. Ezeken az előválasztáso­kon dől el többek között az, hogy Impellitteri polgármes­ter indulhat-e a döntő válasz­tásokon, hogy újra polgár­mester legyen. Ezt minden­áron meg kell akadály ózni s ennek az a módja, hogy a vá­lasztók minél nagyobb szám­mal vonu.jaiiak fel a szavazó­urnák előtt az előválasztás napján. A választók túlnyomó része a munkásosztály tagja. Már pedig a munkások siny- lik meg legjobban Impellit­teri polgármesterségét. Im­pellitteri bűne nemcsak az idei 15 centes viteldíjemelés, hanem még az 1948-ban vég­rehajtott 10 centes viteldij - emeies is, amelynél az azóta már oly csúfosan levitézlett O’Dwyer volt polgármester­nek falazott. A 15 centes viteldíjemelés­nél Impellitteri polgármester | a legvisszataszitóbb képmuia- j tással működött közre. Ami- kor O’Dwyer bukása után c került hatalomba, azt már ak­kor azzal a népámitó fogással érte el, hogy "független” je­löltként lépett fel, aki egy partnak sem leaoteiezettje, holott a háttérben O’Dwyer- ék, Deweyék és Jim Farleyék támogatták. Idén pedig im­pellitteri úgy kémutatósko- ; dott, hogy heves kirohanáso­kat intézett Deweynak a 15- centes viteldíjemelésére ki­eszelt terve ellen. — Úgy tüntette fel magát, mint aki éles ellentétbe került Dewey- val, holott lepaktált vele. És miközben ellenezte, ő terjesz.- tette be a teljhatalmú közle­kedési hatóság tervét és a vé­gén ő szavazta meg “vona­kodva” a viteldíjemelést, ö az az ember, akin keresztül ! aaadálytalanul érvényesült és ! érvényesül a Dewey és a re- I publikánus párt akarata — a | város dolgozó népének zse 1 be ellen. .iiiimniiiiHiiiiMmiimiiimiimiiitiiiiiiiimiiiimiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimMimtiiii Sextra! Sexfra! Megjeleni Dr. Kinsey nemtelen könyve' A múlt hét végén csaknem minden amerikai újság első oldalas • headline-okban hozta a világrengető hirt: egy ki­váló “tudós”, dr. Kinsey hosz- szas ‘kutatómunka’ után meg­állapította, hogy az amerikai lányok hány százaléka foly­tat nemi viszonyt házasság előtt, házasság után és hogy a házaséletben milyen gyak­ran szeretkeznek az amerikai nők. Dr. Kinsey és ‘asszistensei’ az-évek folyamán végzett ku­tatómunkával elérték azt, hogy kikérdeztek, illetve fele­letet kaptak 5.940 amerikai nőtől korra nézve 2 (kettő) és 90 év között. A kétévesek válaszát,, miként a tudós ur a gyengébbek kedvéért meg­magyarázza, a mamák adták. Dr. Kinsey hasonló jellegű könyve a férfiakról, amely 1948-ban jelent meg, akkora ‘siker’ volt (valami 150 ezer darabot adtak el belőle köte- tenkint hat és fél dollárjá­val), hogy a tudós doktor — valószínűleg, egy minden háj­jal megkent, reklámügynök­ség közreműködésével — a nőkről szóló munkát már 250 ezer példányszámú első ki­adással kezdte — kötetenkint 8 dollárjával. A tulajdonkép­peni megjelenési idő szep­tember 14 és a rendelések máris meghaladják a negyed- milliót. És még mondja va­laki, hogy a Hearst csatorna- sajtó nem fejleszti ki a ‘kul- furszomjat’ a jobb sorsra ér­demes amerikai nép egy ré­szében. Dr. Kinsey ‘vizsgálatai’ azt mutatják, hogy a mai gene rációban a lányok 50 száza lékának már volt nemi viszo nya a házasság előtt és 2( százalékuk követ el házas ságtörést. A nők 27 éves ko rukban érik el reagálás csúcspontjukat és megtart­ják azt egész az 50-és, ső hatvanas évek végéig. A fér fiák 19 éves korukban éri! el a csúcspontot, attól kezdvt állandóan csökkenő a ten dencia. Dr. Kinsey áltudományom megállapításai máris nagj visszatetszést szültek ké‘ egymástól m e g 1 e h e tőse, messze álló csoporttól. A: egyház elitéli a megállapíts sait, mint olyanokat, amt lyek rossz fényben tünteti fel Amerika nőit,. Komoly ti. dományos körökben pedi kontárkodásnak és olcsó üí. leti trükknek nevezik Df- Kinsey ‘vizsgálatait’ és kön> vét. llUininiiiKiiiiHiiiiiHiMiiiiiiimiuMiiiKiiiimuiHiiiiuiiiiiitu Amit a “Magyar Szó” ir, a> minden nyelven igaz! Országos Lapkonferencia Detroitban szeptember 5~6-án Petőfi Klubban, 8124 Burdeno SÍ » I .[[Régi

Next

/
Oldalképek
Tartalom