Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-08-13 / 33. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 13, 1953 Szovjet hidrogénbomba A hét végének legnagyobb szenzációja Georgi Malenkov! szovjet miniszterelnök bejelen-! tése volt, hogy a hidrogénbomba, mely az atombombánál is sokkal pusztitóbb, nem csupán amerikai monopólium többé. Malenkov a Legfelsőbb Szovjet (parlament) ülésén tette bejelentését, kétórás beszédben, mely részletes beszámolót adott a Szovjetunió helyzetéről és jövő évi programjáról. A beszéd tele van a lérdekesebb adatokkal, azonban az amerikai sajtó a két rövid szakaszból álló bejelentést tekintette abból a legfontosabbnak, mely igy hangzik: “Köztudomású, hogy külföldön a háború hivei hosszú ideig ^.zon illúzióban ringatták magukat, hogy az atombomba áz Egyesült Államok monopóliuma. A történelmi események megmutatták, hogy ez pusztán illúzió volt. Az Amerikai Egyesült Államok monopóliuma már régen megszűnt az atombombák termelésében. “A béke Atlanti-óceánon túli ellenségei újabban találtak egy uj vigasztalást abban, hogy az Egyesült Államoknak, az atombombánál még erősebb! fegyvere van s kizárólagos birto-! kosa a hidrogénbomba monopóliumának. Ez nyilvánvalóan bizonyos megnyugvást jelentett volna számukra, ha megfelelne a valóságnak. A helyzet azon-. ban nem igy áll. A kormány Nemzetközi szemle szükségesnek látja jelenteni a Legfelsőbb Szovjet előtt, hogy az Egyesült Államoknak a hidrogénbomba termelésében sincs monopóliuma.” A hir valóságos bombaként hatott Washingtonban. A politikai és katonai vezetők közül többen kétségbevonták Malenkov bejelentését, azonban ez inkább csak saját megnyugtatásukat szolgálta. A politikusokkal szemben ~&z atomkutató tudósok kijelentették, hogy semmi meglepetésszerü nincs abban, hogy a Szovjetunió is tud hid- rogénbombát készíteni, ez csupán azt jelenti, hogy ipari képességei nagyobbak, mint Washington szeretné. Természetes a Malenkov féle bejelentést a saj-j tó mindjárt felhasználta újabb j hisztériás uszitásra, azt hangoz-j tatva, hogy a Szovjetuniónak most már az Angliában 14 évi [ fegyházra Ítélt Klaus Fuchstól,! vagy más atomkémektől kellett megkapnia a hidrogénbomba titkát. A Fehér Ház nem adott ki semmiféle nyilatkozatot, de a kormány több szószólója kijelentette, hogy a szovjet bejelentés újabb ok arra, hogy nem szabad elernyedni a fegyverkezésben. Az angol és francia lapok egészen másképpen fogták fel Malenkov bejelentését. Legnagyobb részük a közvéleményt visszhangozva rámutatott arra, hogy a hirogénbomba TJ. S. monopóliumának elveszítése még nagyobb ok arra, hogy tárgyalással helyreállítsák a világ békéjét és biztonságát. Több nyugati lap rámutatott egy nagy különbségre a szovjet és az amerikai költségvetés között. Mig a U S. költségvetésében, mely összesen 61 milliárd dollárt tesz ki, 38.9 milliárdot fordítanak katonai célokra, azaz az összes költségvetés 60 százalékát, a Szovjetunió 132.6 milliárdos költségvetéséből 27.5 mil- liárdot irányzott elő katonai célokra, azaz az összköltségvetés 20 százalékát. Mi a hídrogénbomba? A hirogénbomba és az atombomba közötti különbség abban áll, hogy az egyik az atom hasítására, a másik az atom átalakítására van alapozva. Az atombomba esetében az uránium, vagy plutonium elem, az atombomlasztás következtében könnyebb fajsúlyú elemekké változik át, miközben hatalmas energia szabadul fel. A hidrogénbomba esetében a könnyebb elem nehezebb fajsúlyúvá változik át, még sokkal hatalmasabb energiát szabadítva fel. Az történik ebben az esetben, hogy a hidrogén, mely a legkönnyebb elem, héliummá változik át, mely faj súlyban utána következik. Pontosan ugyanez a folyamat történik a napban, de hogy megtörténhessen, olyan hőségre és nyomásra van szükség, amilyenről az ember még csak nem is álmodott az atombomba megismeréséig. A hidrogénbomba esetében két anyag keverékét alkalmazzák, melyek a hidrogén izotópjai, azaz változatai, ezek: a deuterium és tritium. A deutériumot aránylag könnyű kitermelni a vízből, melynek ösz- szetételében megtalálható — 1:5,000 arányában. A tritiumot azonban igen nehéz és hosszadalmas eljárással teremtik elő az atomlaboratóriumokban. A hidrogénbomba magában foglalja az atombombát is, az indítja meg a hidrogén-elemek átváltoztatásához szükséges hőt és nyomást. A hidrogénbomba összehasonlíthatatlanul pusztitóbb, mint az atombomba. Az indonéz kormány r r/- • • es a Kínai N épköztársaság- A londoni rádió dzsakartai jelentésében, idézi az újonnan alakult indonéz kormány miniszterelnökének, Ali Szasztroamid- zsojónak nyilatkozatát. Az indonéz miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya igyekszik szorosabbra fűzni kapcsolatait az ázsiai, arab és északafrikai országokkal. Az indonéz kormány a UN-ben támogatni fogja a Kínai Népköztársaság tagságának elismerését, minthogy a pekingi kormány igen jelentős helyet foglal el a nemzetközi politikában és az indonéz kormány nagy súlyt helyez az indonéz- kinai kapcsolatok szorosabbra fűzésére. Az indonéz minisztereinek, a továbbiakban kijelentette: reí méli, hogy a koreai fegyverszünet megkötése után megszűnnek majd a kereskedelem korlátozásai a Szovjetunióval és Kínával. Az indonéz kormány minden erőfeszítést meg fog tenni — folytatta nyilatkozatát az indonéz miniszterelnök —, hogy megszüntesse a most fennálló unió-kapcsolatokat Indonézia és Hollandié, között és továbbra is harcolni fog azért, hogy Uj Guinea most holland ellenőrzés alatt álló területét Indonézia szuverenitása alá helyezzék. Idonézia hajlandó elfogadni külföldi segítséget, de minden gazdasági vagy politikai megkötöttség nélkül — mondotta végül az indonéz miniszterelnök. ti HimmmiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiMt minin un»iiiimmH Sztrájk a U. S. japán bázisain 121,000 japán munkás sztrájkba lépett a U. S. japán katonai bázisain, tiltakozva az önkényes elbocsátások ellen, magasabb bért és jobb munkabiztonságot követelve. un ii in inna ni iiiim mi min in ii • mi ii mii mii mi imiii* Kanadai választások I A kanadai választásokban az eddig uralmon lévő liberális párt ismét győzött, 171 helyet nyerve a képviselőházban. A konzervatív párt mindössze 50 helyet kapott, egyéb pártok 65 Vjplvpf. Szenved és nyomorog a nép a világ leggazdagabb országában VENEZUELÁBAN Itt volna ám igazában kit és mit felszabadítani Eisenhoweréknek! Venezuela a délamerikai földrész északi részén fekszik. Területe több mint 900,000 négyzetkilométer. Lakóinak szama csaknem ötmillió. Venezuelának gazdag adottságai vannak ahhoz, hogy fejlett ipari országgá váljék. Földje sok vasércet, kőszenet, aranyat, rezet, földgázt, gyémántot rejt méhében, vizi- enegiája szinte kimeríthetetlen Az ország kedvező éghallata lehetővé teszi, hogy kávét, kakaót, gumit, cukornádat és gyapotot termesszenek. Különösen gazdag az ország ásványolajban. 1942-ben körülbelül 100 millió tonna nyersolajat termeltek, de a külföldi, különösen az amerikai monopóliumok elrabolják Venezuela természeti kincseit, nyomorba döntik az ország népét és megakadályozzák gazdasági fejlődését. kormányzat A Jimenez-féle puccsA Wall Street monopóliumok: a Creole Petroleum Co., a Bethlehem Steel Corp. és a United States Steel Corp. az urai a gazdasági és politikai életnek Venezuelában. Ezek jutatták az elnöki székbe Marcos Perez Jimenez tábornokát, a katonai junta vezetőjét. Az imperialisták érdekeit hűségesen kiszolgáló katonai klikk kegyetlen diktatúrát vezetett be az országban. A nép akaratát semmibe sem veszik. Jellemző erre a tavaly novemberben lezajlott szavazás. A választást az uralkodó klikk minden rendelkezésére álló eszközzel, s igen nagy gonddal készítette elő, de az nemvárt eredménnyel végződött számára. A választók elsöprő többsége, kerek 1 millió ember, a Jimenez-diktatura ellen szavazott, mig a kormányra mindössze 100,000 szavazat jutott. Jimenez tábornok semmisnek | jelentette ki a választások eredményét. Még azzal sem fárasz- j tóttá magát, nogy diktatórikus eljárásnak alátámasztására valamilyen ürügyet keressen. Egyszerűen kinevezte a szenátus és a képviselőház tagjait. A szenátor és képviselő urak pedig “a Jimenez-féle demokrácia” nagyobb dicsőségére kikiáltották Jimenezt öt évre Venezuela elnökének! Erre a hallatlan vakmerőségre az egész országban tiltakozó megmozdulások kezdődtek. A kormány azonban vérbe fojtotta a dolgozók megmozdulását. Az uralkodó klikk véres fasiszta terrort honosított meg az országban. Betiltotta a kommunista párt és a haladó szakszervezet működését. Minden haladó pártot és személyt üldöznek. Jellemző, hogy a kereszténydemokrata és a demokratikus akció párt (mindkettő a nemzeti burzsoázia pártja) több vezetőjét száműzték. A demokratikus akció három egymás után választott titkárát a nyílt utcán állati módon meggyilkolták. Dr. Leonardo Ruiz Pinedát 1952 októberében, Dr. Alberto Carneva- lit 1953 januárjában, Dr. Antonio Pinto Sanilast 1953 májusában. Venezuelában nem engedik meg, hogy a dolgozók gyűlést, felvonulást vagy bármilyen ösz- szejövetelt tartsanak. Az elégedetlenség legkisebb megnyilvánulásait is elrettentő szigorral | íyomják el. Caracasnak, az ország fővárosának egyik kerületben azért tartóztattak le ötven embert, mert azt merészelték követelni, hogy csinálják meg az utat! A munkások, mint a kerület elöljárója mondotta, ezzel a kormány politikáját bírálták. Szó se róla: a kormány ■ útépítő politikáját joggal lehet elmarasztalni. Venezuelában, az aszfalt hazájában alig van aszfaltozott ut. Ennek a visszásságnak egyszerű magyarázata van: az amerikai monopóliumok felvásárolták az aszfaltot, ott helyben nem engedik felhasználni, viszont az Egyesült Államokból hoznak be drága utbur- koló anyagot. Mennyit jövedelmez egy venezuelai olajmunkás —a monopóliumoknak? A venezuelai rendőrség irás felmutatása nélkül tart bárhol házkutatást. Ha az áldozatnak valahogyan sikerül a rendőrség- kezei közül kisiklania, akkor túszként elhurcolják a legközelebbi hozzátartozóit. A kommunista párt 200 tagját, közöttük Jesus Fariát, a kommunista párt főtitkárát a rendőrség vizsgálat és bírói Ítélet nélkül tartóztatta le és szállította Gua- I sina szigetére. A Wall Street monopoltársaságok szemérmetlenül kifosztják Venezuelát. A “Bethlehem Steel Corp.” és a “United States Steel Corp.” olyan szerződést kötött a kormánnyal, amelynek értelmében ötvenmillió tonna vasércet teljesen ingyen szállítanak ki az országból. Venezuelában ma ilyen gúnyos megjegyzéseket hallani: “A vas na- gyan nehéz. S mert az amerikaiak elszállítják tőlünk, hát nekünk kell érte fizetni.” Ez a megjegyzés azt a keserű valóságot fejezi ki, hogy a kormány, amely ingyen adja oda a vasércet, az adófizetők rovására még külön százmillió dollárt költ a vasbányák fenntartására! Az amerikai monopóliumok azonban nem a vason, hanem az olajáron nyernek legtöbbet Egyetlen olajmunkás kizsákmányolása révén tavaly 45,803 bolivar (3.35 bolivar egyenlő egy dollárral) nyereséget vágtak zsebre! És hatalmos nyereségeiket még csak tetézik azzal a nem csekély haszonnal, amelyet Venezuelára kényszeritett áruik eladásából nyernek. Nem lehet csodálkozni tehát azon, hogy a vezezuelai nép rettenetes nyomorban él. Caracas- ban, az ország fővárosában 60 ezer munkanélkülit tartanak nyilván. A venezuelai munkás átlagos havibére 250—300 bolivar. Ebből az összegből egy személy sem tud megélni, hát még egy család! A létfenntartási költségek évről-évre növeksze-; nek, a munkabér ugyanakkor alig változik. Különösen rosszak a lakásviszonyok. A lakbér méregdrága. Egy kis szobáért havi 100—120, egy kétszobás lakásért I 250—300 bolivart kérnek. Ezt az ! összeget a munkások képtelenek megfizetni. Családjukkal együtt a város környékén, a hegyoldalba vájt viskókban élnek. A Caracas körüli hegyekben 250,000 ember él ilyen nyomorviskókban, viz- és villanyellátás nélkül. A munkások nehéz napi munkájuk után a meredek hegyi ösvényeken egy-két órát bandukolnak még, mig hazaérnek. A munkások gyermekei Vene- zeuelában csak 8—9 éves korukig járnak iskolába, mert szüleiknek szükségük van az ő keresetükre is, hogy a család valahogy megélhessen. Venezuelában a lakosság 68 százaléka mezőgazdasággal foglalkozik. Többségük bérlő. A föld hasznát azonban nem ők, hanem a földbirtokosok teszik zsebre, akik a termés kétharmadát kapják meg. A föld megoszlása vérlázitóan igazságtalan az országban. 2,568 család, a birtokosok 4.4 százaléka, 2.7 millió hektár föld felett rendelkezik, mig a földműves lakosság 95 százalékának mindössze 731,795 hektár földje van. A venezuelai népnek is kedves a béke, éppen ezért nem riad vissza az áldozattól sem érte. Noha a kormány üldözi a békemozgalmat, az egyre erősödik, szélesedik. A bátor békeharcosokat nem lehet megfélemlíteni. Venezuelában igen nehéz körülmények között többtizezer békealáirást gyűjtöttek. Megakadályozták, hogy Jimenez tábornok venezuelai katonákat küldjön az Egyesült Nemzetek koreai kalandjához. Venezuela egyszerű dolgozói nem alkusznak meg Jimenez diktatúrájával. A vad terror ellenére egyre elszántabban szállnak síkra a békéért, hazájuk szabadságáért.
