Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-12-31 / 52. szám
.December 31, 195.3 - ■■ ■- 1 ' ■, . *" ■■■'. . 1 ■ - ■ —1 ■ AMERIKAI MAGYAR SZÓ _13_ Elekes Lajos könyvének ismertetése Az igazi Hunyadi Hunyadi János«élete müvének tudományos feldolgozása is igazolja azt, az általános tapasztalatot, hogy a burzsoá nacionalista történetírás a magyar nép igazi nemzeti hőseivel nem törődött komolyan. Nem jelent meg tudományos igényeket kielégítő életrajz sem Kossuthról, sem Rákócziról, sem Hunyadiról. A nagy nemzeti hős alakját hazugságok és ferdítések ködébe burkolták, jelentőségéből kiforgatták és hoz2á méltó elmélyedéssel nem is tanulmányozták. Szükségszerű jelenség, hogy a magyar népi demokrácia visszanyúlt a múlt “éltető és erőtadó hagyományaihoz.” E hagyományok között a legnagyszerűbbek egyike a két Hunyadinak, apának és fiúnak emléke. Közülük az elsőnek, Hunyadi Jánosnak alakját és jelentőségét igyekszik Elekes Lajos Kossuth-dijas könyvében úgy bemutatni, hogy az a valósághoz híven, teljes emberi nagyságában nyújtson példát a késői nemzedékeknek. Az imperialista korszak Hunyadi-arcképe, mely az előző irodalom selejtjéből vette át mindazt, ami fejlődésellenes felfogásával összeegyeztethető volt, Hunyadi személye körül a legelterjedtebb zűrzavart kelthette, abból a célból, hogy a délkeleteurópai népek e közös hősét a népek egymás ellen fordításának eszközéül, imperialista törekvések történelmi megalapozásának eszközéül lehessen felhasználni. Elekes Lajos az igazi Hunyadi Jánost mutatja meg mélyreható, a maga egészében gondos és sikerült monográfiájában. Azt a Hunyadit ábrázolja, akinek nagy, haladó történeti jelentőségét elsőnek Marx ismerte fel a magyar történelemről írott jegyzeteiben: a feudális bárók hazaárulásával szemben a népi erőket mozgósító, a népek közötti összefogást hirdető és bátran megvalósító, a törökkel uj módon szembeszálló államférfit és hadvezért. Elekes könyve azért sikerült, mert Hunyadi Jánost úgy tudja ábrázolni, mint aki “osztálya tagjaival ellentétben, szakítva a szűk nemesi politikával, mert és tudott támaszkodni a török ellen a népre. Ez volt erejének legfőbb forrása, legnagyobb és legdicsőbb katonai sikereinek titka.” Ez nem jelenti azt, hogy Elekes ne látná, miszerint Hunyadi továbbra is a nagybirtokos osztály tagja, ha túl is lépte annak látókörét és gondolkodásmódját: “Hunyadi a nagybirtokos, a feudális állam erősítője nem volt, nem lehetett népvezér. De mint a török elleni harc irányítója, kifejezte a nép érdekeit. Ez az alapja, hogy mert és tudott támaszkodni a népre. Ennek következtében vált hazaszeretete is egyre mélyebbé, igazabbá és erőteljesebbé.” Elekes pontosan fogalmazza meg, hogyan viszonyul a nép és hogyan az uralkodó osztály Hunyadi erőfeszítéseihez: “Általában azt mondhatjuk, hogy e háborúkvsorán, melyek a nép érdekeit fejezték ki, a dolgozók tömegei támogatták, az uralkodó osztály pedig, mint osztály (függetlenül egyes tagjainak: Hunyadi szövetségeseinek, s még inkább familiárisainak egyéni szerepétől) gáncsolta, a nemesek áldozatkészégtől való vonakodásukkal, a bárók pedig árulás határán járó, olykor e határt átlépő, aknamunkájukkal.” A szerző érdeme, hogy a nagyúri politikát átlépő Hunyadi emberi és hadvezéri egyéniségének kifejlődésében rá tud mutatni, hogy ez igen nagy mértékben a huszita mozgalommal állott összefüggésben. Ugyancsak helyesen tudja megokolni nagyvonalú politikáját, mellyel a török hódítás által fenyegetett népeket egyetlen táborba akarta egyesíteni a török veszedelem ellen. Hunyadi patriotizmusa harcos hazaszeretet, mely tettekben nyilvánul meg, és amelyekben hely jut a népnek, a dolgozók tömegeinek. Ez különbözteti meg Hunyadit osztálya tagjaitól. Ez ad a. kezébe újszerű katonai eszközöket, melyeket nagyszerű képességgel tud a megfelelő viszonyokra alkalmazni. Ez az, amely a török által fenyegetett népek iránti mély együttérzést kelti benne, és amelynek része van ellentámadás-jellegü, aktiv hadvezéri felfogásában. Hunyadi taktikája Elekes ki tudja mutatni Hunyadi hadvezéri tevékenységében, hogy a husziták forradalmi harcmodorát, a mozgó szekérsorok utján való átkarolást és a reájuk szerelt könnyű tábori tüzérséget, a darabontok mintájára megalkotott, áttörésre képes, jól begyakorolt gyalogságot hogyan tudja érvényesíteni nagyszerű török hadjárataiban. Ezek a csata- leirások, kezdve a bátaszéki csatától és marosszentimrei hősies beavatkozástól a huiryadmegyei Vaskapu mellett vívott ütközetben, a Seháheddinen aratott győzelmen keresztül,»a hosszú hadjáraton, a várnai csatán, a rigómezei ütközeten át egészen a belgrádi győzelemig a szerző könyvének talán legjobban sikerült részei. Hunyadi seregszervezői tevékenységének jó elemzése, a források gondos összevetése alapján a terepnek, az erők megoszlásának és Hunyadi stratégiájának alapos ismerete teszi lehetővé számára, hogy ezeket a csatákat annyira világosan állítsa elénk. . , . (Folytatás a, 1.5-ik .oluuiou). C5 HOGYAN ÉLNEK-HALNAK A BEVÁNDOROLT ACÉLMUNKÁSOK Az uralkodóosztály Írói nemcsak akkor hazudnak, a- mikor az életet, a társadalmat és az embert, szebbnek, másnak mutatják, mint amilyen, hanem akkor is, amikor elhallgatják azt a valóságot, amely mindenféle léteéletből kerültek rá a könyv lapjaira, lehet érezni. A szén és vasüzem rendőrei, akik a vállalatnak ellenálló munkást szemrebbenés nélkül küldik a másvilágra, jólismert alakok mindazok előtt, akik az acél és szénvidéken dolgozzésnek, egyéninek és társadalminak az alapja. „ Az igazi iró, a jó iró szembenéz a valósággal és állást foglal mellette. Az amerikai irodalomban aránylag kevés az ilyen s ami van, azt a dolgozóosztály szemmel tartja és sokra becsüli. Ilyen könyv látott most napvilágot. Esemény. Nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Philip Bonosky irta. Cime: Burning Valley (Az égő völgy.) A Masses and Mainstream kiadása. Ára 2 dollár 75 cent. A harmincas évek munkásosztályának hagyományai kelnek életre benne. Olyan emberekről szól az irás, akikről azóta sem igen sokat lehetett hallani az irodalomban, de annál többet a küzdelmes, való életben. Amerikai munkásokról, főleg acélmunkásokról és elsősorban külföldi származású munkásokról, magyarokról, litvánokról, oroszokról, szlovákokról, lengyelekről van szó ebben a történetben, olyan munkásokról, akik munkát és szabadságot keresni jöttek az Egyesült 'Államokba és olyan elnyomásban és küszködésben lett részük, mint szülőhazájukban volt, ahonnan kimenekültek. Eben gubát cseréltek. Ez a regény elmondja életüket és harcaikat, Nyugat- Pennsylvaniában. A nagy acélvállalat birtokba akarja venni azt a völgyterületet, ahol ezek a munkások élnek. A vállalat egy újabb acélüzemet akar építeni ebben. De hogyan kaparintsa meg a földet ? Tervében a bankot használja fel segítségül: a bank foglalja le a házhitellel terhelt munkásházacskákat, ha a törlesztés elakad. A bank beszünteti a pénzkölcsönzést. A bank — különféle fogásokkal — kikényszeríti a munkásokat rozoga házaikból és azután leromboltatja valamennyit. A munkások ellenállnak, sztrájkba lépnek, a környező erdőkben bújnak meg, ámde felfegyverzett állami katonák kutatják fel őket és kényszerítikj vissza, a gyárépületbe^ Ezek mjá^etek, az tak. A magyar munkások is jól tudják ezt, hiszen magyarok is alkotják az ország szénbányáinak és acélvállalatainak egy részét. Már csak ezért is fog tetszeni ez a könyv a magyaroknak. Ez épugy az ő történetük, mint ahogyan minden munkás története. Izgalmas történet. Egy tizenötéves fiú lelkivilágán keresztül peregnek le az események lázas lüktetésben. Ez a. fiú kezdetben papnak készülő diák. Azt, hiszi, hogy a békét csak a vallás hozhatja meg. A próbárate- vés napján azt tapasztalja, hogy a vallás is az acélvállalat mellé áll és papjai cserben hagyják a munkások, köztük a hős, Benedict ^aját édesapjának ügyét. Ez aztán megtöri a munkások ellenállását, me'gtöri Benedictet. Rájön azonban, hogy csakis a munkások maguk menthetik meg önmagukat. További sorsában aztán eggyéforr a munkásokéval. Gyönyörűen megirt könyv. Ajánljuk mindenkinek. TELEVÍZIÓ Mindaz, ami rothadt, társa-1 dalom és népellenes volt Hollywoodban, mindaz, ami rothadt a tőkéssajtóban, azt mind átvette és tovább fejlesztette a televízió. De, akár tetszik nekünk, akár nem, itt van és valljuk be, legtöbbünk a család és különösen a gyermekek követelésére vet,t egyet. A kérdés az, lehet-e tenni valamit, hogy legalább a legfiatalabbakat megvéd- jük a televízió legbrutálisabb programjaitól, amelyet “gyer- mekprogramm” néven ada- goltat ki Wall Street. Természetesen, ahány nagyváros, annyi programm. Az úgynevezett láncprog- ramm (chain program) között is a legfelkapottabbak egyike a “Howdy Doody” programm. Alacsonyszinvona- lu, butitó, tartalmatlan programm. Egyetlen előnye, hogy legalább nem brutalizálja a figyelőt. Miután a nap azon idejében van vetítve, amikor a legtöbb háziasszony vacso- rakészitéssel van elfoglalva (esti 5.30—6) kényszerből ráfanyalodik, hogy a gyermekek nézzék. Ennél sokkal rosszabb valami a “Captain Video.” Az úgynevezett “cowboy” prog- rammokból (Roy Rogers, stb.) persze mindenki tudja, hogy alig van bennük más, mint szüntelen lövöldözés és minden két percben egy gyilkosság vagy brutális verekedés, agybafőbe verés. Ez- a televízió “kulturmissziója”. Van azonban egy programm, a hat évnél fiatalabbak számára, a “Ding-dong” iskola,' amely dicséretet érdemel. Délelőttönként, 10 órakor vetítik. A gyermekek rajongnak éré, a programm- vezető Miss Francis, ügyesen, értelmesen tanitgatja, szórakoztatja a csöppségeket. tMitiiiiiiiiimiiiiiiiiiieaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiuiiiiiiiiniHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMmiiiiiiiiiiiiiniiiiiiuiiiiiaiiiii Gábor Zsazsa, Rubirosa és Barbara Hulíon A kalmársajtó és rádió nagy szenzációképpen foglalkozik Porfirio Rubirosa, a hires sandomingói életmű- vész és diplomata és Barbara Hutton, a nagydohányu Woolworth-örökösnő, valamint a magyar Gábor Zsazsa legnjabb szerelmi ügyeivel. Regényes házasságaik és válásaik után most újabb akcióra készülnek. Rubirosa, aki San Domingo diktátorának, Trujillo ge- nerelisszimusznak volt ve je, nemrég nagy szerelmi botrány központjában szerepelt Párisban: Robert Sweeny, a milliomos golfozó, a feleségét rajtakapta Rubirosával és elvált tőle. Erre Rubirosát elcsapták a diplomáciai szolgálatból. Erre beleszeretett Gábor Zsazsába, aki Las Vegasbari lép fel nővéreivel, egy mulát/íhelyen . heti ■2Q.,é&e£,. dollárért'.:.Rubirosa el akarta venni feleségül Zsázsát, jelentette a magyar művésznő a sajtónak, ő azonban — bár véletlenül egy szállodában laktak — nem szereti, mert “én dolgozó nő vagyok és nem jut időm olyanokra, akik nem dolgoznak.” Kétségbeesésében Rubirosa most a mérhetetlen milliókkal rendelkező Barbara Hut- tont, akarja elvenni, akinek korábbi férjei Cary Grant, Haugwitz von Reventlow gróf, Mdivani herceg és Trou- betzkoj herceg voltak, mig Zsazsa még mindig nem vált el legutolsó férjétől, George Sanders moziszinésztől. Ha igaz, amit a rejtélyes Rubirosa bejelentett a sajtónak és a rádiónak, New Yorkba érkeztekor fontos nyilatkozatot fog tenni. Társadalmi és erkölcsi életünk e kiválóságai egy. pillanatra el- homályositották a , politikai. ' élet óriási" szémelyis'égéí£. J^önifuázernle ii
