Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-08-06 / 32. szám

AMERIKAI MAGYAR SZŐ August 6» 1953 m £ AMERIKAI r Magyarázó Editorial Office: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Subsoription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Daily Journal Assoc., Inc. 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. — AL 4-0397—0398 Eisenhower hat hónapja Legrövidebben a következőkben határozhatnánk meg az Eisenhower-kormány hat hónapos működésének eredmé­nyét az amerikai nép szempontjából: A munkásság számára semmi javulást nem hozott a félév, de annál »inkább gazda­gította a trösztöket. Még a legkonzervatívabb szakszervezeti vezetők is kénytelenek megállapítani a kormány hat hónapos működéséről, hogy annak mérlege: vereségek sorozata a nép számára és semmiféle pozitív eredmény. Az International Association of Machinists lapja meg­állapítja a kormány és Kongresszus félévi munkájáról: “A legjobb, amit mondani lehet róla az, hogy lehetett volna még ennél rosszabb is”. Az AFL hivatalos lapja azt Írja vezércikkben, hogy a kormány hat hónapja igazolja a szakszervezet figyelmezte­tését, hogy “igen nagy különbség van aközött, amit a re­publikánus szónokok Ígérnek a választás előtt s amit meg­tesznek a választás után.” A vezércikket egy rajz illusztrálja, vázolva, hogy a kor­mány és a Kongresszus igen jól gondoskodott a “rendkívüli érdekeltségekről”, nekik adta a tengermelléki olajat, meg­semmisítette a lakbérellenőrzést, fölemelte a bankkamato­kat s elvette az árellenőrzést. A szegény munkás teljesen üres kézzel áll a törvényhozók előtt, akik vállonveregetik: “Sajnáljuk, egészen megfeledkeztünk rólad”. A CIO lapja teljes első oldalán a kormány hat hónapos működésével foglalkozik. Az oldal egyik felében felsorolja a kormány tetteit, másik felében a végre nem hajtott ígére­teket. A kormány mindenekelőtt azt az Ígéretét teljesítette, hogy kiszolgáltatta az olajmonopóliumnak a közel 50 billió dollár értékű partmelléki olajat, megszüntette az árellenőr­zést és minden oldalon segítette a pénzérdekeltségeket, ki­elégítve azok egyre növekvő étvágyát. A teljesítetlen Ígéretek élén áll a “koreai béke”, mely a fegyverszünet ellenére is még erősen függőben van, az adók leszállítása, a költségvetés mérlegének egyensúlyozása, az áremelkedés megfékezése, olcsó lakások építése, a Társadal­mi Biztosítás kiterjesztése, a munkaügyi minisztérium meg­erősítése s a Taft-Hartley törvény helyettesitése egy igazsá­gos munkatörvénnyel. A gépészek szakszervezete megállapítja, hogy a mun­kásságot, illetve annak érdekeit illetőleg a Kongresszus struccpolitikát folytatott, homokba dugta fejét s teljes tét­lenséget tanúsított. Mihelyt azonban a nagyiparról és a pénz­érdekekről volt szó, a tétlenség megszűnt s a Kongresszus teljes bőkezűséget tanúsított. Az eredmény az, hogy a költ­ségvetés és az adók leszállítása helyett a kormány növeli költségvetését s Eisenhower az államadósság további növe­lésére kért engedélyt. A gépészek szakszervezete félelmét fejezi ki, hogy a “rendkívüli érdekeltségek” mégnagyobb eredményeket fognak elérni a Kongresszus második üléssza­kában, mint az elsőben. A bányászszakszervezet lapja azt hangoztatja a kor­mány működésének hat hónapos mérlegelésében, hogy a nagy hangon behirdetett együttműködésnek, a mézeshetek­nek hamar vége lesz Eisenhower és a Kongresszus között. Az elnök emberei úgy látszik, hogy több, ellenkező irányba húznak s a vezető mindenfelé néz, csak előre nem. A repub­likánusok minden eszközzel a “jó időket” akarják vissza-! hozni, melyeket Warding, Coolidgé és Hoower idejéből isme­rünk. A jobboldali vezetés alatt álló szakszervezetek aránylag igen mérsékelt hangú kritikát alkalmaznak csak a kormány­nyal szemben, mintahogy nem is tehetik másképpen, mind­addig, mig annak hidegháborús külpolitikáját, mely minden baj főforrása, támogatják, azonban kénytelenek megállapí­tani, hogy a munkásság nem sok jót remélhet sem a kor­mány, sem a Kongresszus részéről. Mindennek felismerésé­ben a szakszervezeti tagság nagy része már régen megelőz­te vezetőit. •iiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiitiiiiiiiii^iiiiiiiuiiniiiiiiiiiiiiiiuiiiiuiiimiiinuiiiiii,, m, minin, mi imiiiiiimiiiiiiiiitiiiiii A Ft VEZETŐK SZÉTHÚZNAK, DE A CIO ÉS AFL SZERVEZETEI KERESIK AZ EGYEZSÉGET Az AFL és CIO egyesítése® céljából kettős vonalon is tör­tént megmozdulás. Mig a két szervezet legfőbb vezetői azonban csak beszélnek az egység lehetőségéről, üzemi alapon már több szakszerve­zet meg is teremtette azt. Ami a George Meany és Wai­ter Reuther közötti tárgya­lást illeti, mindössze egyet­len, feltételes egyezményt ho­zott létre, két évi próbaidőre. Eszerint a két szakszervezet nem indit háborút egymás el­len a tagok elhóditása céljá­ból. Az egyezmény 1954 ja­nuárjában lép életbe, azon­ban igen messze van még at­tól, hogy egységes akciót te­remtsenek a két szakszervezet között. Ezenkívül még jóvá is kell hagynia a két szerve­zet vezetőségének. Mig a fő vezetők, elsősor­ban egyéni érdekből elhúzzák az egyesülést, üzemi alapon már több CIO és AFL szer­vezet között megtörtént, vagy folyamatban van az egyez­mény. A CIO tagságában egy- , re nagyobb türelmetlenség ‘ mutatkozik a vezetők huzavo- s nájával szemben s ámbár . Reuther ezt palástolni igye- ‘ kezik, a tényeket nem tudja . megcáfolni. így a CIO sör- j gyári munkások szervezete a ] CIO vezetőinek tiltakozása el­lenére egyesülési tárgyalást j kezdett az AFL Teamsters , Unionnal. A sörgyári munká- ] soknak szüksége van a hatal- más AFL szakszervezet vé- } delmére, • miután a sörfőző } iparban 1933 óta megváltó- } zott a helyzet. Mig 1933-ban ( 850 független sörgyár volt az } országban, ma a sörgyártás , 90 százalékát 15 társaság végzi, melyekkel szemben a ( CIO szervezet gyengének bi­zonyult. A CIO és AFL szer- ^ vezet egyezményt hozott lét- . re, melyszerint a sörgyári j szakszervezetek az egyesülés ( után is megtartják autonó- j miájukat. Tiz newyorki sör- ] gyári szakszervezet, több . mint 10,000 taggal azonnal | csatlakozott az AFL szerve- , zethez, követni akarta példá- , jukat a pittsburghi lokál is ] azonban a CIO vezetők a biró- .< ság közbelépését kérték, azaz £ letiltatták ezt. Nem valószi- ( nü azonban, hogy sokáig meg j tudják akadályozni a két ( szakszervezet teljes egyesülő- , sét. Annak ellenére, hogy az -1 egyesülés a tagság kivánsá- l gára történt, Reuther oldal- j támadással vádolta az AFL Teamsters Uniont. Ugyancsak megindult az 1 egységmozgalom az A^FL és ' CIO húsipari szakszervezetei 1 között. Ez év áprilisában ve- ] zércikk jelent meg az AFL ; szervezet lapjában, azt han- 1 goztatva, hogy sokkal jobb I napok következnek a husfel- . dolgozó üzemek munkásaira, f: ha két szakszervezet helyett ] egy fogja képviselni őket. — ’ Májusban a CIO szervezet i meghívta az ellenlábas AFL ] union vezetőit, hogy vegye- ] nek részt chicagói országos ] értekezletén, melyen a bér ^ kérdését vitatták meg. Julius ] 2-án a két szervezet között - egyezmény jött létre, mely- ; szerint teljes egységben lép­nek fel a húsipari tröszt tár­saságaival szemben s egyik a másik nélkül nem köt sem­miféle egyezményt. Ugyan­akkor az egyzmény leszegezi, hogy mindkét szervezet sze­rint a valódi megoldás a tel­jes egyesülés. Ez még nem történt meg, azonban a két szakszervezet mégis közös fellépésre készül a társasá­gokkal szemben s a jelek sze­rint nehéz küzdelmet kell megvívniuk a minden enged­ménytől elzárkózó huströszt- tel szemben, de együttesen nagyobb lehetőségük van kö­veteléseik elérésére. Ugyancsak együttműködési egyezmény létesült a CIO és AFL cipőipari szakszerveze­tei között. Jelenleg a CIO ha­jógépészek és mérnökök, va­lamint az AFL hajóstisztek és pilóták szervezete közöfl folyik hasonló célból tárgya­lás. Walter Reuther saját automobilipari szakszerveze­te is egyezményt kötött a gépészek AFL szervezetével, melyszerint a két szervezet közös akcióra lép és kölcsönö­sen segíti egymást a munka­adókkal folyó vitákban. Az egyezmény hang súlyozza, hogy a munkásmozgalom ér­dekeit csakis a teljes szoli­Amerikai mozaik Az amerikai munkaügyi minisztérium jelentése sze­rint, a szakszervezetek tag­sága az utolsó három év le­forgása alatt 500,000-el sza­porodott és most már 17 mil­lió azoknak a munkásoknak a száma, akik a 215 különféle szakszervezet tagjai. Az Am. Federation of Labor 9,500,000 tagot számlál, a Congress of Industrial Orzanizations pe­dig 5,000,000-t. » Az 1952 májusában kiadott hivatalos ‘Catholic Directory’ 30,425,075-ben állapítja meg az Egyesült Államok katoli­kus híveit, ami 1,017,495 sza­porulatot jelent 1951-el szem­ben. daritas szolgálhatja legjob­ban. Hírek vannak arról, hogy tárgyalás folyt John L. Lewis és David J. McDonald, az acélipari munkások CIO szer­vezetének elnöke között a bányász és acélmunkás szer­vezet egységéről. Sem Mc­Donald, sem Lewis nem nyi­latkozott errevonatkozólag, csupán Walter Reuther ta­gadta, hogy az acéTmunkások ki akarnak lépni a CIO-ból. Mindanzonáltal az egységet célzó hírek nem némultak el. Ami a progresszív vezetés alatt álló szakszervezeteket illeti, ezek voltak az elsők, melyek a teljes munkásegy­ség szükségét hirdették s hir­detik ma is. Mig az AFL és CIO fő vezetői még mindig nem akarják az egységet, mert saját vezetőszerepüket féltik, az események igazol­ják a progresszív vezetőket. Az a tény, hogy Washington­ban a nagyiparosokból álló kormány egyre inkább súlyos­bítja a munkásság helyzetét, a szakszervezetek, melyek már látják a közeledő depresz szió veszélyét, üzemi vonalon keresik és kénytelenek meg­teremteni az egységet, tekin­tet nélkül az országos veze­tőkre. A fegyverszünet ünneplése New Yorkban A New York városi béketa- nács nagyszabású gyűlést hi­vott össze, hogy annak kere­tében ünnepelje meg a koreai fegyverszünetet. A gyűlés augusztus 12-én, szerdán es­te lesz a City Center Casino termében, 135 West~55th St. Az ünnepély művészi műsora mellett országos nevű szóno­kok szólalnak fel, vázolva a világ népeinek harcát, mely által sikerült elérni, hogy 37 hónapos öldöklés után megál­lítsák a háborút. Ennek a harcnak nem szabad elernyed- flie, mert a következő kriti­kus 3 hónap alatt dől el, hogy valóban sikerül-e kiharcolni a teljes békét. Minden béke­szerető newyorki polgár le­gyen ott e fontos gyűlésen. A beléptidij adóval együtt egy dollár. Jegyek kaphatók a Béketanács hivatalában, 125 West 72nd Street, telefon: SU 7-5135. .................... Figyelem, Youngstown! Az IWO kötvényeseinek bi­zottsága nagyszabású pikni­ket rendez az ohioi Youngs- townban augusztus 23-án, az United Cultural Associations piknikhelyiségében, — 1440 Thornhill Road. A rendező­bizottság felhívja az. IWO tagjait és barátait, hogy tel­jes számban jelenjenek meg.' Kitűnő szórakozásról és eső esetén fedett helyiségről a rendezőség gondoskodik. Be­léptidij nincs. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom