Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-12-03 / 49. szám

\’Z AMERIKAI MAGYAR SZÍ. December 3, 1953 Magyarország—Anglia 6:3 zette, aztán átadta Hideg­kútinak. őt ugyan Eckersley támadja, de középcsatárunk egy csellel elfordult és 15 méterről, nehéz helyzetből, védhetetlenül küldte a labdát az angol kapuba. 1:0-ra ve­zetünk! Az angol kapus der- medten nézte a váratlanul hálójába szálló labdát. A kö­zönség tapssal jutalmazta a nagyszerű támadást és an­nak mélt.ó befejezését. A _ magyar csapat tovább támadott, s Czibort csak ne­hezen tudták szerelni az an­gol védőjátékosok. Az első angol támadást Matthews in­dította el, végül is Mortensen elől Grosics elszedt,e a labdát. A játék igen érdekesen ala­kult, mindkét oldalon szebb- nél-s;:ebb támadásokat vezet­tek a csatárok. Puskás, aztán Budai lövése okozott gondot az angol védelemnek, majd Kocsis remek fejese csak centiméterekkel kerülte el az i angol kaput. A 12-ik percben teljesen: szabályos gólt ért, el a ma- gyár csapat Hidegkúti révén,1 de a játékvezető érthetetle­nül lest ítélt. Rögtön utána az angol csapat szögletet ru-; gott, ezt Puskás hárította el a magyar kapu elől. Határta­lan lelkesedéssel játszott a magyar csapat, a csatárokj fáradhatatlanul siettek a védők segítségére, ha szük­ség volt rá. A 13. percben Czibor lövése suhant el az' angol kapu előtt, majd Hi­degkút lőtt veszélyesen. Az angol kapusnak, Merricknek, ugyancsak sok dolga akadt! . Az angol kiegyenlítés A sok magyar támadást váratlan “hidegzuhany” sza­kította félbe. A 14. percben Dickinson szerezte meg a labdát, Mortensenhez ját­szott, az meg azonnal szök­tette a fedezetlenül hagyott, Sewellt és Sewell két csel után öt méterről kiegyenlí­tett. 1:1. Az angol közönség ujjongott, percekig zúgott a taps. A magyar játékosokat nem vetette vissza a váratlan gól. Gyors, korszerű, igen szép magyar támadások kö­vetkeztek. Három újabb magyar gól A 22-ik percben Czibor szaladt le a szélen. Beadását már Puskás is kapura lőhet­ne, de őt erősen zavarja az angol jobbfedezet. Ezért Pus­kás oldalt gurította a labdát, és azt a ráfutó Hidegkúti a 11-es pontról a hálóba lőtte. Újra vezet a magyar csapat, 2:1. Ez a villámgyors, szép támadás is nagy tapsban ré­szesült. Nagyszerűen gördültek most a magyar támadások. Az an- gól csapat, is kiválóan küz­dött, játékosai sokszor ered­ményesen léptek közbe, de a játéknak ebben a szakaszá­ban sokszor szinte tehetet­lenek voltak a magyar labda­rugók ötletes, eleven támadá­saival szemben. Budai II. lö­vése nyomán nagy kavarodás támadt az angol kapu előtt, ezt meg ha nehezen is, de el­hárították. A 25-ik percben izonban egy Czibor—Puskás- .amadás végén Puskás erős Óvásétól már nem tudták negmenteni a hálót. 3:1. Né­hány szép angol támadás után ismét itt a magyar csa­pat! A 29-ik percben szabad­rúgáshoz jutottunk. Bozsik evésébe Puskás — 12 méter­re a kaputól — beletette a lábéit és a labda a meglepett mgol kapus mellett vágódott á hálóba. 4:1. Javítanak zz angolok Hidegkúti 'lövését Merrick kiejtette, aztán Kocsis fejese íogialkoztatta az angol ka­pust. Hidegkúti újabb bom- baiövése lepattant a védőjá­tékosokról. De mintha egy kicsit alábbhagyott volna a magyar csapat irama.^ A 38. percben az angol balszélső ki-1 ugratta Mortensent — a ma-! gyár hátvédek késlekednek,' nem szeretik Mortensent, és j a 12 méteres lövés védhet,et- lenül száll Grosics kapujába, I 4:2. I Magyar gólokkal kezdődik a második félidő A másdik félidőben az an­golok kezdtek. Két veszélyes támadásukat Grosics bravú­rosan elhárította, aztán Ko­csis kapufájára szisszent fel a közönség. A visszapattanó labdát Puskás elcsípte és hátraadta Bozsiknak. Bozsik 25 méterről, nagyszerűen el­talált, lövéssel a kapuba vág­ta á labdát. Újra vezetünk— három góllal! A magyar csa- 1 pat továbbra is nagyszerűen , játszott. A 8-ik percben egy káprázatos, igazi “magyar támadás” gördült végig a ■ pályán. Lábról lábra emelget- j ték játékosaink a labdát, vé­gül Puskás Hidegkútihoz to­vábbította, aki kapásból lőtte a hálóba. Már 6:2 — erre még a legvérmesebb magyar ! szurkolók sem mertek számi- |tani! A magyar tábor öröme le­írhatatlan volt. Ölelték, csó- j kolták a kiválóan küzdő Hi­degkútit. Ezután Puskás tört ki, de ketten is közrefogták, elvették tőle a labdát. A ma­gyar játékosok rohamot ro- I ham után vezettek, de ha j kellett, egy pillanat alatt tö­mörültek kapunk előtt. Czi­bor nem egyszer a jobbhát­véd helyén avatkozott be a ! játékba, Hidegkúti pedig hol j az angol kapu előtt tűnt fel J veszélyes húzással, hol a ma- j gyár kapu védelmében vett részt. A "játék változatosan folyt tovább. A 10-ik percben Budai elől kétszer is szöglet­tel tisztáztak az angol védők. Tizenegyes a magyar kapu ellen A 12-ik percben Grosics szabálytalanul vette el a lab­dát Sewelltől. A játékvezető 11 -est ítélt, ezt Ramsey véd­hetetlenül belőtte. 6:3. A fél­idő második felében erősen lanyhult a mérkőzés szinvo- ' nala, látszott, hogy a játéko­son már fáradtak, csaknem 80 percen keresztül nagyon; megerőltető volt a nagy iram. j A 33-ik percben Grosics egy; védésnél megsérült, helyére; Gellért állt be. Rögtön utána 1 Puskás éles lövése az oldalhá- í lót érte, majd Hidegkúti ha­talmas lövését Merrick hárí­totta el» nagyszerű érzékkel. Hatalmas tapssal köszön- j tötte a közönség válogatott csapatunkat, amely minden eddigi játékát felülmúlva, ra­gyogó teljesítménnyel meg­törte az angol válogatott ki- leneévtizedes hazai veretlen­ségét. Labdarugóink fárad­tan, de túláradó boldogsággal vonultak be az öltözőbe. Meg- hatottan borultak össze, ün­nepelték ezt a nagy sikert, amilyen csak ritkán adódik egy labdarugó életében. Nyilatkozatok, véle­mények a nagy mérkőzésről LONDON, november 25.— A magyar labdarugócsapat győzelme, játéka általános el­ismerést aratott mind a lon­doni közönség, mind a szak­emberek és a külföldről érke­zett sportvezetők, újságírók között. Nagy megelégedéssel és örömmel nyilatkoztak a1 magyar vezetők és a játéko-i sok. Boldog magyarok Hegyi Gyula, az- Országos! Testnevelési és Sportbizott-! ság elnöke a következőket mondta: — A magyar csapat eddigi legkáprázatosabb mérkőzése volt ez. Együttesünk felül­múlta olimpiai formáját és ragyogó játékkal szerzett di­csőséget hazánknak. Boldo­gan és meghatottan üdvözöl­jük a hazaiakat, akiknek lel-] kesedése elkísérte a magyar csapatot és erőt adott játé­kosainknak, hogy dicsősége­sen megállják helyüket a nagy küzdelemben. Puskás Ferenc, a magyar csapat kapitánya ezt mondot­ta: Végtelenül boldog va­gyok. Teljes tudásunkat ad­tuk a játékba, igy győzt.ük le az otthonában eddig veretlen angol csapatot. Buzánszky Jenő: Megtet­tük kötelességünket. Kocsis: Úgy mentünk ki a pályára, hogy győzzünk. Az angolok elismerő nyilatkozata Az angolok is nagy dicsé­rettel nyilatkoztak a magyar csapat játékáról. Walter Winter-bottom, az angol szö­vetség technikai vezetője ezt mondotta: — A magyar csapat sokkal jobb volt, teljes mértékben megérdemelte a győzelmet. Ritkán lehet ilyen csatársort látni. Sajnos, nekem volt igazam a magyar csapat tu­dását illetően és nem az an­gol sajtónak, amely mérték­telenül derülátó volt. Mortensen: Ilyen nagysze­rű csapatot, amilyen a ma­gyar, még nem láttam. Nincs mit mentegetőznünk. Matthews: Sokat lehet ta­nulni a magyaroktól, első­sorban csatárjátékot. Wright jobbfedezet “cso­dálatos együttesnek” nevezte a magyar csapatot. Merrick kapus pedig kijelentette: “Ez a magyar csapat lidércnyo­mást jelent minden kapus számára, örüljünk, hogy, csak ennyit kaptunk.” Angliát csúnyán elpáholták” A szerdán este megjelent londoni lapok címeikben, cik­keikben tükrözik azt a sú­lyos vereséget, amelyet az angol válogatott csapat szer­dán délután elszenvedett. Ma­gyarország együttesétől. Az “Evening News” címei a következők: “Oh, micsoda megrázkódtatás” és “Angliát csúnyán elpáholták.” “Csapatunkat tönkrever­ték és eddigi veretlenségi re­kordunkat szétrombolták” — Írja a “Star”, amelynek tudó­sítója még a következőket, jegyzi meg: “A magyarok a legjobb támadójátékot nyúj­tották, amelyet valaha is lát­tam.” Az “Evening Standard” a következőket Írja: “Magyar- ország kiemelte sarkaiból, Angliát” cím alatt: “Anglia | veretlenségi rekordja szerdán j megdőlt azzal a labdarugóvá-, logatottal szemben, amely a legjobb az országunkban ed- [ dig járt nemzeti válogatottak! közül.” külföldi hiriigynök- | ség eh kommentárjai A külföldi! hírügynöksé­gek bőven kommentálják a magyar—angol mérkőzést. Az “AFP’,’ francia hírügy­nökség ezt írja: “Anglia no-: vember 25-én elsőizben szen-j vedelt vereséget hazai föl-1 dön, a hires Wembley-pályán A magyar csapat vetett vé­get tehát a britek hazai fölé­nyének. Az olipmiai bajnok­csapat tépázta meg az angol labdarúgás sokévtizedes ve­retlenségét. A nagy gólarányu vereség egészen biztosan meglepetést keltett angol labdarugó szak- I körökben. A nemzetközi lab^ darugóvilágban azonban csak félig-meddig számit meglepe­tésnek az eredmény. A ma­gyar válogatott ugyanis évek óta nem szenvedett vereséget és hatalmas nemzetközi sike­reket ért el, megszerezte az olimpiai labdarugóbajnoki rí­met is. A magyar válogatot­tat sokan Európa legjobb csa­patának tartották, az angolok elleni eredménnyel azonban már a világ legjobb csapata címét ostromolja. Az angol játékosok lecsúsz­tak. Első vereségük, amelyet hazai földön szenvedtek el, jelentős dátum a nemzetközi labdarúgás történetében” — fejezi be az “AFP.” “ADN”-hirügynökség (Né­met Demokratikus Köztársa­ság) : “A magyarok az angolok elleni mérkőzésen világklasz- szishoz méltó játékot mutat­tak. Az olimpiai győztes ma­gyar együttes valósággal el­bűvölte a hidegvérű brit.eket, nemcsak rendkívüli gyorsa­ságával, hanem ötletes játé­kával is, különösen az első félidőben, amikor teljesen megzavarodtak az angolok a vendégek játékától. Minden magyar labdarugó mégegy- szer olyan gyors volt, mint ellenfele. A küzdelem végig kemény, de sportszerű volt.” A mérkőzésen jelen volt szakembereknek egyöntetű a véleményük abban, hogy an­gol földön még sohasem ját­szott jobban külföldi csapat, mint a magyar és külföldi játékos jobban, mint Puskás és Bozsik. A magyar labda­rugók londoni játékukkal minden várakozást, felülmúl­tak. 1881 óta most először kellett angol csapatnak bele­törődnie abba, hogy hat gól­lal terhelték kapuját. Egy angol szakújságíró kommentárjában a kö/etkező szavakkal fejezi ki az olim­piai bajnok magyar csapat szenzációs győzelmét: “Ha volt valaha magyar rapszó­dia, azt szerdán játszották Wembley-ben.” A magyar dolgozók nagy öröme ’ BUDAPEST. — Nem túl­zás azt mondani, hogy szer­dán délután milliók — az egész ország várta nagy ér­deklődéssel, izgalommal a londoni híreket, a rádió tirdm~ sitását. Mindenfelé szóltak a hangszórók. A vendéglátóipa- ri üzemek már napolf óta hir­dették, hogy “közvetítik” a magyar—angol mérkőzést. Sok üzemben a dolgozók kí­vánságára szerdán előbb kez­dődött meg a munka, hogy délután meghallgathassák a mérkőzés közvetítését. Má­sutt ügyesen úgy szervezték meg a rádióhallgatást, hogy ez ne zavarja a munkát és a munkahelyeken szereltek fel hangszórót. Több bányában a diszpé­cser szobájában működött a rádió, a mérkőzés állását pe­dig a föld mélyébe igyekvő csillékre Írták rá, hogy a csillepálya mentén tudomást szerezzenek róla a bányá­szok. A tatabányai VlII-as akna legényszállásának lakói együtt hallgatták a rádiót. Óriási örömet keltett a ma­gyar labdarugók győzelme. Az utcákon — városokban és falvakban — későn este is hullámzott a nép. öregek és fiatalok beszéltek lelkesen sportolóink helytállásáról, ha­zafias tettéről. A tatabányai bányászok táviratban üdvö­zölték Buzánszky Jenőt, do­rogi bányásztársukat. “Mi, a tatabányai VlII-as és X-es akna bányászai, akik a rádió mellett vagy a bánya mé­lyén értesültünk világraszóló győzelmetekről, szivünk egész melegével üdvözlünk benneteket. Kérünk, Buzán­szky, add át üdvözletünket az egész csapatnak.” A hor­tobágyi állami gazdaság dol­gozói is már a rádió mellett megfogalmazták Londonba küldött táviratukat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom