Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-11-26 / 48. szám

November 26, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ? Robin Hood a könyvmáglyán Most már majd a népmeséket is kezdik kitil­tani, kiirtani az iskolákból, hogy könyvmáglyán elégessék. Fejcsóválva olvashatták a lapokban, hogy J. J. White asszony, aki nyilván nem roko­na annak a Harry Déxter White-nak, akinek holt­testét a reakció mostanában Harry Truman volt elnök fejéhez vagdossa, hogy tehát White asz- szony, az Iindiana állami iskolabizottság repub­likánus tagja, azt követeli, hogy -vessék ki az iskolai könyvtárakból a Robin Hoodról szóló me­sekönyveket. Mint ismeretes, Robin Hood az ősi angol népmesék hőse, az angolszász világ gyer­mekeinek még az Arthur királynál is nagyobb a szegényeknek adja, amit a gazdagoktól elvesz, a népmesék hőse, jószivü rabjó, aki sok tekintet­ben emlékeztet a magyar Rózsa Sándorra, mert kedvence Oroszlánszívű Richard óta. Robin Hood, “Ez kommunista vonal, dörmögi White asszony, ez a törvény és rend kigúnyolása!” White asz- szony zord véleménye veszélyezteti Amerika leg­népszerűbb költőjének, Longfellow-nak a hires indiánfőnöknek, Hiawathá-nak, életéről szóló köl­teményét is, mert Hiawatha is hirdetett némi­nemű “felforgató” tanokat. Egyre lejjebb züllik a “felforgató” tanokról való rettegés. A boszorkánvüldözést kiterjesztik a mesehősök üldözésére. Büntető kezekkel lesúj­tanak majd a néphagyományok és a történelmi hagyományok minden tünetére, mozzanatára és hőseire, ha ezek a népek igazságérzetéből fakadó álmokat fejezik ki. Már aligha érezheti bizton­ságban magát Mátyás király a magyar föld po­rában, sem Harun AI Rasid, “az igazságos”, a hires arab abbászida kalifa, az igazságos fejedel­mek mintaképei. Arra pedig, hogy ilyen körül­mények között magával Jézus Krisztussal mi fog történni, jobb nem is gondolni. . . A nép igazság után sóvárgó szomjúságát majd pótolni fogják, még hozzá sürgősen, újfajta nép­mesékkel és népi hagyományokkal. Az iskolai tanfelügyelőségnek bizonyos tisztafejü tanerői, meg a Wall Street igazságérzetét kiszolgáló nagy­nevű irók és költők Írnak majd ujveretü népme­séket jószivü Wall-streeti bankárokról, szegény alvilági gengszterekkel rokonszenvező politiku­sokról, akik erkölcsi felbuzdulásukban kirabolják a gonosz szegényeket és zsákmányuk egy részét odaadják a nemes gazdagoknak, a derék geng­sztereknek és bizonyos megértő politikusoknak, legyen az a zsákmány tengermelléki olajmedence vagy állami pénzen épült erőmű vagy a komisz szegény népség és munkásság adóiból emelt gyár­telep. Újra Írják majd ezek a “Szentek Legen­dáit” is, főleg azokról a szentekről, akinek ma­guk felé hajlik a kezük. Aztán majd állami gőz­fürdőket épiteneL bitang szegények pénzéből, ahol ingyenes agymosást vehetnek. Uj börtönö­ket és koncentrációs táborokat építenek, ahova bedugják a jókat és ártatlanokat, hogy a nemzeti hősökké dagasztott besúgók, spiclik, a jóviseletü gonosztevők, az állami és szövetségi panamisták, ötpercentesek és százpercentesek, zsarolók és más, a szegény gazdagokat istápoló gazemberek szabadon járhassanak és szabadlábon támogat­hassák a szabad világ szabadvállalkozási rend­szerét. “Megbízható tanú” A múlt héten McCarthy szenátor a General Electric Co. New York állami és new englandi üzemeiben indított vöröshajszát, hogy “bebizo­nyítsa a kommunista veszedelemét”, a védelmi iparban. Legalább is ez volt a hivatalos meg- okolás. A valódi cél a szakszervezet szétrombo- lása, amiben a General Electric és McCarthy örömmel segítenek egymásnak. A beidézett tanuk: egyszerű becsületes munkások valamennyien megtagadták a választ McCarthy kérdéseire. Ezekkel nem is nagyon foglalkoznak a kalmársajtó lapjai, csak éppen a nevüket említik meg. Velük szemben volt Mc- Carthynak egy főtanuja, akinek a N. Y. Times még fényképét is leközölte, első oldalán, meg- irva róla. hogy “kellemes megjelenésű, csendes modorú.” A tanú neve William H. Tető, életkora 53 év. Tető előadta a bostoni szövetségi bíróság épületében tartott kihallgatáson, hogy 1941 óta az FBI hivatásos besúgója. Megnevezett két munkást, akik állítólag kommunisták s meg akart nevezni még többet, de McCarthy megál­lította, hogy a jövő hétre is maradjon valami szenzációs felfedezni való. Tető azt hangoztatta, hogy az FBI felszólí­tására belépett a kommunista pártba s a GE, Fitchburg városban lévő üzemében dolgozott. Előadta, hogy számítása szerint a fitchburgi üzemben 15 tagú kommunista csoport van, mig a Lynn városban levő GE üzemben 30. Mindezekről a N. Y. Times hosszú, részle­tes cikkben számol be a lap pénteki számának első oldalán s folytatja a 10-én. Megtudjuk a cikkből, hogy a General Electric képviselője ki­jelentette, hogy a beidézett és a tanúskodást megtagadó munkások egyike sem dolgozott olyan üzemekben, melyek titkos hadianaygon dol­goztak. Mindazonáltal azonnal felfüggesztették a hivatásos besúgó által megnevezett két mun­kást. A többiek felfüggesztése nyilván következ­ni fog. Kiderül azonban a cikkből még valami. El­dugva, á cikk legvége felé, a N. Y. Times né­hány sorban lefesti William H. Tető, a hivatásos besúgó arcképét, a következőkben: % “Mr. Tető Calumetben (Mich.) született és kora ifjúságában került Massaschlusettsbe. A jegyzőkönyv szerint 1919-től 1921-ig katonaszö­kevény volt, akkor letartóztatták és átadták a katonai hatóságnak. Ugyancsak kimutatja a jegyzőkönyv, hogy több Ízben le volt tartóztatva csekkhamisitásért és 1938-ban három hónapi börtönre Ítélték lopásért, de az Ítéletet felfüg­gesztették, miután megtérítette a kárt. Mr. Tető nem volt hajlandó beszélni katonai múltjáról és a rendőrséggel való összeütközéseiről.” íme, ez a besúgó arcképe s azt mondhatnék: ez általában a besúgók fényképe, akik az embe­riség legaljából kerülnek ki. Ami azonban a legjobb: a New York Times közli a cikkben George E. Thompson Middlesex megye kerületi ügyészének kijelentését, aki je­len volt a kihallgatáson. A kerületi ügyész, aki­nek hivatása a bűnözők vád alá helyezése kel­lene, hogy legyen, dicsérte a besúgót: “Igen nagy tiszteletet érzek iránta!” hangoztatta. A század legizgalmasabb futballmérkőzése Most csütörtökön,' Thanksgiving Day napján megy végbe az angol-magyar válogatott, mérkő­zés Londonban. Az eseményt az angol sajtó a ‘század legizgalmasabb futballmérkőzésének’ ne­vezi. A magyar futballválogatott, mint világbaj­nokcsapat megy Londonba, viszont az angol vá­logatottat 90 esztendő alatt, tehát amióta csak megszületett a futballsport, soha egyetlen kül­földi csapat nem volt képes saját otthonában le­győzni. Reméljük, hogy jövő heti számunkban ‘a század legnagyobb magyar futballgyőzelméröl’ számolhatunk be olvasóinknak, de akár győznek, akár vesztenek, tudjuk, hogy tudásuk legjavát fogják adni a magyar fiuk és minden tőlük tel­hetőt megtesznek, hogy újabb dicsőséget hozza­nak a magyar névre. Szépenhangzó szavak... Hétfőn este az Anti-Defamation League ünne­pélyes bankett keretében Eisenhower elnököt tüntette ki ezévi plakettjével, mint azt az em­bert, aki leginkább kiemelkedik a demokratikus jogokért, a faji és vallási megkülönböztetés ellen vívott harcban. A szervezet elnöke, aki átnyúj­totta a kitüntetést, nyilván érezte, hogy a mai Eisenhowernek nehéz volna odaítélni, igy beszé­dében inkább az elnök múltban kifejtett tevé­kenységeit sorolta fel. melyek között elsősorban a nácizmus legyőzését említette. Arról, hogy ugyanazon Eisenhower most külpolitikája leg­fontosabb feladatának tekinti a nácik újbóli fel­fegyverzését, hallgatott a szónok. Eisenhower rövid beszéddel köszönte meg a kitüntetést, de az előre elkészített beszéd helyett a helyszínen rögtönözte szavait. Láthatólag ha­tással volt rá a beszédét megelőző, televízión köz­vetített, 45 perces előadás, melyben newyorki és hollywoodi sztárok az amerikai demokrácia érté­keit és hibáit ecsetelték, felületes, röpke köntös­ben. Többek között illusztrálták például azt, hogy az Iowa államban lévő Sioux Cityben megtagad­ták a fehér temetőben a sírhelyet egy amerikai indiántól, aki az amerikai hadseregben szolgált és Koreában esett el. Az országos felháborodás hatására végül Truman elnök elrendelte, hogy az indián katona az arlingtoni katonai temető­ben kapjon sírhelyet. Eisenhower beszélt és olyasmit mondott, ami tökéletesen ellentéte annak, ami kormányzata alatt Washingtonban és az egész országban tör­ténik. “Ebben az országban minden embernek megvan a joga, hogy megkövetelje vádlói szem- beállítását.” hangoztatta. “Ha valaki nem szeret valakit, elő kell, hogy lépjen, ha vádolni akar. Nem bújhat el az árnyékban. Nem szennyezheti be senkinek a jellemét, anélkül, hogy magára » vonja a felháborodott polgárság haragját.” Eisenhower nem emlitett neveket, de vele eg] asztalnál ült Brownell igazságügyminiszter, ah egyetlen besúgó soha be nem bizonyított vádjs alapján a halott Harry Dexter White-et ássa fe sírjából az esküdtszék által elutasított váddal hogy hisztériát kavarjon fel vele. Az ország tel* van besúgókkal, akiknek szerepe az, hogy a kor­mány céljaira titokban vádoljanak ártatlan embe­reket, akiknek egyetlen bűne, hogy hisznek a de­mokráciában s szót mernek emelni a dolgozók ét a béke érdekében. És ott van a fő sötétben buj­káló. aki csak lesből támad áldozataira s akinek nevében összpontosul a fogalom, mely magában foglal minden gonoszságot, minden törekvést, melynek célja az amerikai demokratikus alkot­mány teljes megsemmisítése s a fasizmus létre­hozása az országban. Eisenhower egyetlen szóval sem tiltakozott McCarthy szenátor és társainak fasisztajellegü működése ellen, sőt hallgatólago­san nemcsak jóváhagyja azt, hanem saját kor­mánya is magáévá tette ugyanazt a módszert, Brownell igazságügyminiszter személyében. Vájjon milyen hatást vált ki Eisenhower be­széde az országban és külföldön? Milyen hatást válthat ki? Szépen hangzó szavak, mintahogy szépen hangzik az is, mikor Dulles külügyminisz­ter és maga az elnök kijelenti: “mi békét aka­runk!”, de... nem vagyunk hajlandók tárgyal­ásra. Virulni fog a fii Az amerikai városok megint szépek lesznek, a családi házakat köriilövezö pázsit, melyet az utóbbi időben elhanyagoltak, megint virulni fog. Minden nagyszerű lesz W. G. Ensinger, közép­nyugati nagyiparos szerint, aki a Kansas City Star számára adott intervjuban megnyugtatja Amerika népét, hogy nem kell félnie a depresz- sziótól. “Ilyesmi nem lesz,” hangoztatta Ensinger. “Egv átalakulási korszakba lépünk. Ez alatt azt értem, hogy a dollár értéke emelkedni fog, a nők legnagyobb része, akik a háború alatt az iparban dolgoztak, visszatér a háztartáshoz, a farmerek megint kaphatnak munkásokat és megint könnyű lesz valamennyiünk számára embert találni a pázsit levágására. Mindez együtt­véve azt jelenti, hogv a közgazdaság stabilizá­lódik.” Mr. Ensinger nem nyugtalankodik. Az ő profitja biztosítva lesz. Ami pedig azokat illeti, akik elveszítik munkájukat. .. mehetnek pázsi­tot vágni, hogy megint zöld legyen a házak tája. 50 évvel visszavetik a new yorki földalatti vasutat A Dewey kormányzó és Impellitteri polgármes­ter által létrehozott New Yorki Közlekedési Ha­tóság, mióta csak életbelépett, javítás helyett rontott a newyorki földalatti vasúton. A viteldi­jat 50 százalékkal fölemelte, de a közlekedés sem-' mivel nem lett jobb. Most bejelentette a bizottság, hogy csökkente­ni fogják a földalatti vasút vonatainak számát. Ez azt jelenti, hogy délután 1 óra és 4.30 között 10 perctől fél iráig kell várakoznia a newyorkiak- nak, amíg vonatot kaphatnak. Éjfél után fél óra lesz a minimális várakozási idő a vonatok között. A Közlekedési Hatóság bejelentése azt jelenti, hogy a világ leggazdagabb városában teljes 50 évvel visszavetik a közlekedést, azaz megsemmi­sítik mindazt a haladást, ami a földalatti vasút forgalmában történt. Mindez azért történik, hogy a nagy ingatlan társaságok érdekeit szolgálják. Miközben azt hangoztatják, hogy a földalatti vasút jövedelme nem elég a szükséges javítások elintézésére, a valóság az, hogy az aránytalanul alacsony adót fizető, dúsgazdag ingatlanérdekelt­ségek normális megadóztatásával nemcsak fedez­ni lehetne minden szükségletet, de fölösleg is maradna. Közben ugyanaz a bizottság, mely bejelentette a vonatok csökkentését ésmunkások elbocsátásá­val próbál “takarékoskodni”, megtagadja a mun­kások magasabb bérekre és jobb vasúti szolgá­latra irányuló követelését. Miközben állandóan azt hangoztatták, hogy a Közlekedési Hatóság létrehozása igen nagy javításokat fog. jelenteni, mindennek pontosan az ellenkezője történt. Mindezen azonban még javítani lehet. Ehhez azonban a newyorki munkásság és polgárság összefogása szükséges. Tudomására kell hozni Wagner, uj polgármesternek, hogy nem a föld­alatti vasút rosszabbodását várják tőle, hanem annak megjavítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom