Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-11-26 / 48. szám
|| KÜLPOLITIKAI SZEMLEI A francia nép ellenzi az “európai hadseregei” Ernest T. Weir legújabb felhívásáról és a bermudai találkozóról Ernest T. Weir ez év áprilisában és májusában a háború befejezése óta ötödik körútját végezte Európában, ahol barátaival, a nyugateurópai nagyiparosokkal folytatott tárgyalásokat. Hazatérése után jelentés adott ki európai tapasztalatairól, javasolva, hogy a nyugati hatalmak kezdjenek azonnal tárgyalást a Szovjetunióval azzal a céllal, hogy biztosítsák a békét. A jelentés annakidején megjelent röpirat alakjában is és igen nagy visszhangja volt az egész világon, kivéve az Egyesült Államokban, ahol a sajtó legnagyobb része elhallgatta. Annakidején mi is foglalkoztunk vele lapunkban. Weir egyike az ország leggazdagabb acélbáróinak, aki a New Deal leghevesebb ellenségei közé tartozott s aki a harmincas években egyik legádázabb ellensége volt a szak- szervezeteknek. Ebben a kérdésben ma sem változott nézete. A republikánus párt úgynevezett konzervatív, azaz reakciós csoportjához tartozik. Ugyanakkor azonban üzletember, aki látja, hogy a fegyverkezés, a háborús készülődés nemcsak a világot sodorhatja háborúba, hanem a kapitalizmus teljes végét is jelentheti. A Harper’s Magazine decemberi számában Weir megismétli a nagyhatalmi vezetők tárgyalására vonatkozó javaslatát. Kifejti újból az okokat, melyek a javaslatra késztetik s beszámol korábbi javaslatának visszhangjáról. Elmondja például, hogy több mint 3,000 levelet kapott az Egyesült Államok majdnem minden államából s mindössze 35 levélíró ellenezte javaslatát, mig a többi örömmel és helyesléssel fogadta. Weir azzal kezdi cikkét, hogy a nyugati egységben egyre erősebb feszültség mutatkozik, mert Európa egyre nagyobb bizalmatlansággal fogadja az U. S. kommunizmus elleni politikáját. Weir a nyugateurópai nagyiparosok álláspontját szegezi le. Azt hangoztatja, hogy Európa tudatában van annak, hogy mit jelentett számara az amerikai segély és hálás érte, elismeri az U. S. vezetését. Ugyanakkor azonban a nyugateurópai országok mégis úgy érzik, hogy Washington vazallus-államoknak tekinti őket és teljesen függetlenül cselekszik az ő nevükben anélkül, hogy megkérdezné őket. Ezt határozottan ellenzik. Rámutat Weir arra, hogy az amerikai nép nem ismeri tisztán a helyzetet, mert a sajtó elferdíti a valóságot s minden békekövetelést úgy tüntet fel a nyugateurópai országok részéről, mint gyengeséget, olyan törekvést, melynek célja a Szovjetunió “megbékéltetése.” Minthogy azonban a Bajtó a hivatalos politikát tükrözi vissza, mely ellenez minden valódi béketárgyalást, az európai népek teljesen elveszítik bizalmukat az Egyesült Államok iránt. Mikor ez év májusában Churchill javasolta a nagyhatalmi vezetők találkozását, nemcsak Anglia, hanem egész ] Európa nevében beszélt, — hangoztatja Weir. Ezt bizonyítja az a lelkesedés, amivel minden országban fogadták javaslatát. A nyugateurópaí országok álláspontját a következőkben foglalja össze; 1) Az európai országok nem tudják folytatni a fegyverkezés jelen menetét, mert sem pénzük nincs, sem hitelük. 2) Nem akarják a fegyverkezést, mert nem látnak háborús veszélyt. 3) A helyzetet érettnek tartják a béke pozitív megközelítéssel való létrehozására. Az európai országok végigszenvedték a háborút, tudják, miféle pusztulást jelent még a régi, konvencionális fegyverek alkalmazása is. Ez vonatkozik a Szovjetunióra is. Ellentétben az U. S. vezetőivel, az európai országok nem tartanak szovjet támadástól s meg vannak győződve, hogy a Szovjetunió éppenugy nem akar háborút, mint ők. Weir rámutat cikkében arra, hogy Oroszország egész története azt bizonyítja, hogy katonai készültsége mindig a védekezést és nem a támadást szolgálta. Oroszország sotu nem nyert meg támadó háborút s jelen katonai ké- B -Ágét is elsősorban védelminek tekintik. Az Egyesült Államoknak saját érdekében kezdeményeznie kell a komoly és őszinte tárgyalást a béke létrehozására, — folytatja Weir. Ez azonban csak ■ kölcsönös engedmények alapján lehetséges. Vannak alapvető dolgok, melyekben a Nyugat nem fog engedni, de ugyanakkor vannak olyanok, melyekben a Szovjetunió nem engedhet. A tárgyalás elé nem szabad merev előfeltételeket szabni (mint Duliesék teszik. Szerk.) hanem a kölcsönös engedékenység szellemével kell közrehatni s el kell készülni, hogy hosszú- -—Rárisi,, Riport —r (Az elmúlt hét keddjén kezdték meg a francia nemzetgyűlésben a külügyi vitát, amelyet — mire e sorok napvilágot látnak — talán be is fejeznek. Nyilván a döntéssel felszerelve fog Georges ßidault francia külügyminiszter Bermudába érkezni a decemberben esedékes háromhatalmi találkozóra. Az alább, riport, amely ismerteti azokat az. éles kormányellenes felszólalásokat, amelyek a francia nemzetgyűlés külügyi vitájában elhangzottak az “európai hadsereg” felállítása ügyében, egyszersmind rávilágít a francia nép közhangulatára, amely a vita során számos képviselő felszólalásában is megnyilvánult.) Noha ezt a vitát az “európai védelmi közösségiről szóló szerződés ratifikálására törekvő kormánykörök erőszakolták a nemzetgyűlésre, Franciaországszerte érdeklődéssel várfák a háborús paktumok ellenzői is, mert az e táborhoz csatlakozott nemzetgyűlési képviselők felhasználják az alkalmat, hogy kifejtsék álláspontjukat. Már napokkal a vita megkezdése előtt küllönböző pártállást! és különböző érdekeket képviselő'körök lapjai annak a véleményüknek adt.ak kifejezést, hogy Laniel kormányának nem lesz könnyű dolga a nemzetgyűlésben. Még a katolikus MRP országos bizottságának számos tagja és a kohászati üzemtulajdonosok egyesülésének egyes vezetői is szembehelyezkedtek a kormánynak azzal a tervével, hogy a külügyi vita során elfogadtassa az “európai politikai közösséget”, mint lépést az “európai hadsereg” elfogadása felé. A külügyi vit,a első délutánján a felszólalók főként az “európai hadsereg” kérdésével foglalkoztak. Aumeran tábornok, független képviselő, élesen támadta az “európai hadsereg” tervét, s rámutatott, hogy az úgynevezett európai védelmi közösség megvalósítása Nyu- gat-Németországot uralkodó helyzetbe juttatná. — Az Egyesült Államok most Japánba és Nyugat- Németországra építi a Szovjetunió elleni terveit — mondotta. — Az úgynevezett Európa-gondolat csupán annak a ténynek leplezésére szolgál, hogy Amerika újra felfegyverzi a németeket, a- kik már tapasztaltak a Szovjetunió elleni hadviselésben. Gaston Palevvski gaulleista képviselő szintén az “európai hadsereg” ellen száll síkra. Beszédében a többi között rámutatott a Szovjetunióval való tárgyalás lehetőségére és Bidault, külügyminiszter felé fordulva, ezeket mondotta: — Nem az a benyomásom, mintha a vasfüggönyön túl állomásozó diplomatáinknak olyan szellemű utasításokat adának, hogy keressenek minden lehetőséget a tárgyalásokra. Franciaországnak vissza kell nyernie függetlenségét, hogy más politikát folytathasson. Palewski ezután kijelentette: “A hatok Európája (vagyis a Schuman-terv és az úgynevezett európai hadsereg országainak) szövetsége a függőséget jelenti, s attól tartok, azt jelenti, hogy a háborús kockázat útjára lépünk, holott csupán a tárgyalások nyithatják meg a jövő útját.” Kriegel-Valrimont kommunista képviselő beszédében a többi között ezeket mondotta : — Az “Európa-hadsereg- gel” Franciaország elkötelezné magát bármilyen kalandra, bármilyen provokációra Kriegel-Valrimont ezután rámutatott, hogy a Szovjetunió javaslatai, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítését célozzák, megfelelnek valamennyi ország érdekeinek. Idézte ezután a franciaszovjet szerződés harmadik cikkelyét, amely kimondja, hogy Franciaország és a Szovjetunió közös intézkedéseket tesznek, ha egy újabb tárgyalás lesz s egyik napról a másikra nem hoz teljes eredményt. A befejezésben rámutat Weir, hogy a tárgyalás nem fogja meghozni mindazt, amit a nyugati vezetők szeretnének. Nem fogja visszaállítani tudni a múltat s a kommunista országokat nem fogja megváltoztatni. De a tárgyalás mégis meghozhatja a békét, megszabadíthatja a világot a közgazdasági terhektől, amelyeket a fegyverkezés mai menete rak az országok vállára s mindenekfölött megmenthet az atombombás háborútól, ami a civilizáció szét- rombolását okozhatná. Ernest T. Weir ebben az esetben a világ népei túlnyomó többségének s az amerikai nép túlnyomó többségének kívánságát hangoztatja. Cikkének megjelenése két héttel megelőzte a nyugati országok vezetőinek Bermudában behirdetett találkozóját. Az értekezlet céljairól ellentmondó hírek láttak napvilágot a sajtóban, általánosságban azonban mégis az tűnik ki, hogy Washington még mindig a régi, háborús dobokat pergeti s a világbéke biztosítása helyett még mindig a németek újbóli felfegyverzése az elsőszámú célja, s békeértekezlet helyett, annak megakadályozása. Washington lehetetlen feladattal áll szemben Bermudában, ha meg akarja győzni az európaiakat, “akik hisznek az Oroszországgal való tárgyalás lehetőségében, hogy reményeik teljesen alaptalanok,” irta a N. Y. Herald Tribune november 5-iki számában. Mint a jelekből látszik, Eisenhower és Dulles mindenképpen ezt akarják elérni s a nemzetközi feszültséget, ahelyett, hogy megszüntetnék, még inkább fokozni akarják. i német agresszió veszélye •'fe- ' nyegeti. | — Vájjon álüthatja-e ön i — kérdezte Bidault külügyminisztertől — hogy a Szovjetunió ki akar bújni az i egyezmény harmadik cikkelyének kötelezettségei alól ? Ha igen, mondja meg ezt. De ha ön nem állítja ezt, akkor hogyan munkálkodhat olyan veszély előidézésén, amelynek éppen elhárítására vállalt kötelezettséget? (1944 decemberében Bidault irta alá francia részről a szovjetfrancia szerződést.) — Napnál világosabb, hogy a revansista Wehrmacht nd' vekvő veszélyével szemben j teljesen megegyeznek Fran- j ciaország és a Szovjetunió J erueKei. I Kriegel-Valrimont ezután egységre és összefogásra szólított, feL a küszöbönálló ve- I széllyel szemben. — Készek vagyunk össze- i fogni mindazokkal — mondotta — akik velünk együtt j el akarják hárítani azt a közvetlen és halálos veszélyt, amelyet Nyugat-Németország : ujraielf egy vérzésé jelent. | — Mi azoknak a táboráj ban állunk, akik leverték a i fasizmust,. Mi ma is Krupp I ellen vagyunk és a jövőben 1 is ellene leszünk. Azok ellen vagyunk, akik számára a háború a legjobb, sőt talán az egyetlen uziet. Azok, akik az egyezmények (tudniillik a bonni és a párisi egyezmények) mellett foglalnak állást, Krupp, az SS-tábornokok és a Gestapo társaságában vannak. .— A nácik ujrafelf egy vérzésének megakadályozásával lehetővé válik az öthatalmi értekezlet, amely a vitás kérdéseknek közös megegyezéssel való rendezésére irányul. Ekkor majd lehetővé válik az öthatalmi értekezlet, amely a vitás kérdéseknek közös megegyezéssel való rendezésére irányul. Ekkor majd lehetővé válik az j egyidőben történő és ellenőr- i zött leszerelés is. Lelkiismeretünk azt mondja, hogy jól szolgáljuk a munkásosztályt,, Franciaországot és a béke ügyét akkor, amidőn hangot adunk népünk kiáltásának, a- mely “nem”-et mond a re- vansista Wehrmacht újjáélesztésére. iimiitiiiiimitiiimiimi m iiíiii iniimii mt in iiiini Helyreállítják az angol-iráni kapcsolatot Az angol kormány bejelentette, hogy hajlandó visszaállítani a diplomáciai kapcsolatot liánnál. A kapcsolatot az iráni olaj nemzeti tulajdonba való átvétele után szűntették meg miután Moszadik kormánya megtagadta az angolok követeléseit. Moszadik jelenleg hadbíróság elolt áll és a fasiszta jellegű u; kormánytól nyilván eredményeket, illetve az olaj részbeni visz- szaadását reméli az Angol-Iráni oi-í társaság. tUiriiiininmiiiiiiriniimHiiiiiiiiiiiiiiiiiitiinutiiHiimiu A nagyipari társaságok legnagyobbrésze átlagosan 20 százalékkal, vagy még többel emelte a részvényesek osztalékát. M '. AMERIKAI r GUgtfCífDZO Subscription rate in New York, N. Y„ U. S. A., Canada $7.0T" Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. - AL 4-0397—0398 I
