Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-11-12 / 46. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZö November 12, 1953 AZ ESEMÉNYEK NYOMÁBAN Halottak az inkvizíció előtt A MeCarthyzmus kezd egyre nyilvánvalóbban az Eisenliower-kormány hivatalos politikájává és politikai módszerévé válni. E módszerek közé tartozik halott emberek gyanúsítása, rágalmazása. Néhány héttel ezelőtt országos felháborodást váltott ki, hogy a mc- carthys-a Ámerika-ellenes bizottság kommunis­tának nevezte az évekkel ezelőtt elhunyt kiváló liberális zsidó papot, Stephen Wise-ot. Azt köve- tőleg á "törvényesen” meglincselt Rosenberg- házaspárra iialmoztak uj rágalmakat. Most aztán az Eisenhower-kormány egyik leg­magasabb i angu tagja, Brownell “igazság”ügy- miniszt* :• állt elő és megvádolta a Roosevelt s később a Ti uman-kormány egyik tanácsosát Har­ry Dexto White-ot azzal, hogy orosz kém volt. White öi t v vei ezelőtt meghalt. Az akkori Ame- rikaellem ; Bizottság meghurcolta a szívbeteg embert. A bizottság elnöke Parnell Thomas an­nakidején gúnyosan visszautasította White ké­relmét, hogy szívbetegségére való tekintettel ad­jon neki hl percnyi pihenőt minden egy órai ki­kérdezés uíán. White három nap múlva meghalt. Pár ne ! ri homast, mint tudjuk, később csalás és sikkaszt; vadjában több évi börtönre Ítélték. Truman közbenjárására később szabadlábra he­lyezték. Brownell, amikor a halott Dexter elleni vádat nyilvános agra hozta, egyben Trumant is meg­vádolta a ai, hogy tudatosan alkalmazott kor­mányában egy “orosz kémet.” Brownell kijelen­tette, hogy az FBI tudatta Trumant arról, hogy White “orosz kém” és Truman mégis kinevezte az Inter rational Monetary Fund amerikai igaz­gatójává 1946-ban. A demokrata párt vezetősége, élükön Truman- nal és Mi,ráesel, a párt országos elnökével, Brow­nell vad Kirohanását a republikánusok politikai propagaiuL j. nak és az 1954-iki korteskedési had­járat bevezetésének tekintik. “A rep : ti sánusok — mondta Truman a vád- hir vétele tor — kétségbe vannak esve a múlt- heti választási vereségük‘miatt. De minél többet hazudnak, annál nagyobb, bajba 1 jutnak. A re- publikánu •• n ik nagyon kellett valami szenzá­ció, amivel leplezzék a multheti választási ku­darcukat. Morgan demokrata képviselő Missouriból ezt a megállapít á.n tette: “A repü likánusok nem tudnak semmi telje­sítményt i vhiiutatni, ennélfogva előveszik a mc- carthysta a tikát. Uj mélypontra, juttatják a politikát.’* Mások vi-z.mt rámutattak arra, hogy Brownell kirohanása , r a volt szánva, hogy legalább az e héten le; vöt kaliforniai pótvalasztást meg­mentse a oub'ikánusoknak. Mi, a i . ,í . k részéről, mindezeken tulmenő- leg mis 1 ős következtetést vonunk le a Dul- les-Eisenhi. e -Brownell-kormán e legújabb lé­péséből. Először is nyilvánvaló, hogy az Eisenhower- kormány, hialán még nem is teljesen, de egy- ,.re mélyeb'.'i > úilyed a maccarthyzmus förtelmes, fasiszta h r --arába. És igyekeznek magukkal rántani az. *. ■: ,z amerikai népet. Truman. . í néhány évvel ezelőtt maga,is áru­lónak, ké . nevezett progresszív politikai meggyőzőik' amerikaiakat, most talán már kez­di érezni, . >gy milyen veszedelmes politikai-, áramlatot - á.ifott szabadjára a hidegháborús, vörösfaló. i Mii Bájával. Annak a r ynek, hogy Brownellék pontosan a halott Ii: y Dexter White-ot tették uj gya­lázkodó ka: o.lnyu’i Célpontjává külön jelentősé­ge van. IT; ry White, Morgenthauval és Roose- velttel egy, íhen annak a politikai felfogásnak volt a hive ! i, y Németországot a háború után nem lesz ad engedni ujrafegyverkezni és nem lesz siab'ul megengedni, hogy háborús ipa­ra legyen. Most, boy Waii bíróét urai ismét feltettek tétjüket a < c'iswehr t.j’ ól való feltámasztásá­ra, a néme a.'sereg újjáépítésére, ebbeli poli­tikájukat '< akar ék elfogadtatni az amerikai néppel, ha "> esz lémnek” nevezik mindazokat az amerika a mfér fiákat, akik Roosevelt ide­jében ellene: ók ezt a politikát, vagy most elle­nezni meri! i A New Y e.v Daily News még tisztábban tárja fel a republikánusok terveit. Arra hivatkozva, hogy az amerikai polgárháború után a republi­kánusok 20 éven keresztül azzal a jelszóval nyer­ték meg a választásokat, hogy a demokrata párt “lázadók és árulók pártja”, azt tanácsolja a re-' publikánusoknak, hogy vegyék elő ezt a jól be­vált jelszót és nevezzék el a mai demorata pár­tot, illetve annak liberális szárnyát “Moszkva pártjának” és akkor legalább 20 évig biztosak lehetnek abban, hogy meg fognak nyerni minden választást. “Ha a republikánusok — hangzik a Daily News tanácsa (nov. 8)—erőteljesen szüntelen dobálják ezt a sarat a Fair Deal demokratákra, akkor a republikánusok legalább egy emberöltőig hatal­mon maradhatnak. Reméljük ki fogják próbálni ezt a tervet.” Ennél cinikusabb, aljasabb politikai hangot alig ütött még meg a Wall-streeti csatornasajtó. Csak kétségbeesett, züllött emberek, kétségbe­esett züllött társadalmi csoportok sülyedhetnek ilyen mélyre. És, amint a Brownell nyilatkozat mutatja, e züllött sajtó, e züllött társadalmi csoport befo­lyása magas helyekig elér. * _ Kik akarnak és kik nem akarnak iárgyalni a békéről? Két héttel ezelőtt a szokásos elnöki sajtókonfe­rencián az újságírók kérdésére Eisenhower kije­lentette, hogy “teljesen reménytelen“ az öthatal­mi békekonferenciára gondolni addig, amig nin­csen bizonyítékunk, hogy “becsületes szándéx” van az ilyen javaslat mögött. Ez a “teljes reménytelenség” természetesen az amerikai “Big Business” abbeli aggodalmai­nak volt vissza tükröző je, hogy — ne adj isten — esetleg mégis megoldódnának a nemzetközi el­lentétek és megszűnne a feszültség, ami megne­hezítené a fegyverkezés folytatását. A múlt héten megérkezett a szovjet kormány legújabb jegyzéke az öthatalmi béketárgyaiás kérdéséről. E jegyzék lényege az volt, hogy minél hamarabb üljön össze az öt nagyhatalom, köztük a Kínai Népköztársaság képviselője. Egy ilyen konferenciának, ha valóban az a célja, hogy meg­oldja a nemzetközi feszültség okait, akkor tár­gyalni kell többek között az egységes Német­ország helyreállításáról és a Szovjetunió és a népi demokráciák határain egyre sűrűbben épí­tett amerikai hadibázisokról. A következő sajtókonferencián Eisenhower ezt a kijelentést tette a szovjet javaslatról: “A szov­jet jegyzék nem juttatja kifejezésre a szovjet abbeli szándékát, hogy jöjjünk össze tárgyalni. Ellenkezőleg az a szándékuk, hogy minél több nehézséget támasszanak.” Ezt követöleg a N. Y. Times, a külügyminisz­térium félhivatalos szócsöve alig burkolt elége­dettséggel állapítja meg: “A hideg háború foly­tatódik. Nem lehet látni a végét.” Hogy megértsük az Eisenhower-kormány állás­pontjának igazi jelentőségét, képzeljük el, hogy fordítva volna a helyzet. Képzeljük el, hogy a szovjet kormány — Kanada beleegyezésével — több tucat óriási hadibázist épített volna északi határunkon. Természetesen nagy volna a feszült­ség, nagy volna az aggodalom. Az amerikai kor­mány javasolná a szovjet kormánynak, hogy tartsanak egy^ konferenciát és azon tárgyalják meg a feszültség okait, köztük a szovjet hadi- bázisok eltávolítását Amerika közvetlen szom­szédságából. Mit szólnánk ahhoz, ha az volna a szovjet válasz erre, hogy nem érdemes egy ilyen tárgyalást megtartani, mert “az amerikaiak csak nehézségeket támasztanak, amikor felvetik a ha­dibázisok kérdését.” Az öthatalmi békekonferenciának csak akkor van értelme, ha azon napirendre tűzik a nemze­tközi feszültség tényleges okainak megtárgyalá­sát. Máskülönben csak a porhintés volna az egész a békeszerető emberiség félrevezetésére és becsa­pásura. A békéért és biztonságért Külön felhívjuk New York és környéki olva­sóink figyelmét a ma, csütörtök este a newyorki Capitól Hotel dísztermében tartandó amerikai­szovjet barátsági ünnnepélyre. A National Council of American Soviet Friendship szervezet rendezi az ünnepélyt a Szovjetunió megalapítása 36-ik és az amerikai szovjet diplomáciai kapcsolat felvételének 20-ik évfordulója alkalmával. Az amerikai és a szovjet barátság a világbéke kulcsa. E két nép és kormányaik barátsága nél­kül elképzelhetetlen a tartós béke. Akik tehát e barátság biztosítása érdekében dolgoznak, azok a békéért dolgoznak és megérdemlik becsületes, ha­záját, népét valóban szerető amerikai támogatá­sát és pártolását. Mint minden évben, úgy az idén is kiváló ame­rikaiak fognak beszámolni az ünnepélyen és ra­gyogó művészi programm kíséretében. Hisszük, hogy a newyorki magyarság méltó módon nagy számban le^ képviselve e nagyje­lentőségű ünnepélyen. Uj hangok a MeCarthyzmus ellen Megemeljük kalapunkat az American Jewish Congress előtt! Ez az országos'zsidó intézmény — reakciós be­állítottságú zsidó üzletemberek vezetése alatt áll. Nem maradnak el vörösfalás dolgában senki mö­gött. De azért mégis megérezték a mccarthyz- mus előszelét s talán meg is pillantották a gáz­kamrák előrevetett árnyékát. És igy annak ellenére, hogy Eisenhower elnök a hozzájuk küldött üzenetben nagvban biztatgat- ta őket, hogy tárgyaljanak minél'többet a “szov­jet veszedelemről” az American Jewish Congress szónokai a képzeletbeli szovjet veszély helvett főleg a valóban létező amerikai fasizmust és an­nak képviselőit, a MeCartnynat, Veidéket osto­rozták. Dr. Petegorsky, a szervezett ügyvezető titkára például azt hangoztatta, hogy az amerikai nép polgárjogait súlyosan veszélyezteti “a nemzeti biztonsággal és a támadás veszé­lyével való foglalatoskodásunk, az egyének meggyőződésébe és ténykedéseibe való vizsgá­latok megfélelmitő hatása s az, hogy sokan kihasználják a jelenlegi légkört a múlt minden vívmányának megsemmisítésére.” Dr. Bernstein az amerikai reform rabbik volt elnöke felszólította Eisenhowert, tisztázza állás­pontját a McCarthykkal, Veldékkel szemben. Ad­dig, amig ezt nem teszi, a republikánus párt egy­értelmű lesz a reakcióval és ez káros a pártra s az országra. Dr. Goldstein a szervezet elnöke1 felszólalásában követelte a . Walter-McCarran törvény visszavo­nását. V Ha az American Jewish- Congressen elhangzott bátor kiállásokhoz hozzáadjuk a presbitériánus egyház ugyancsak bátor sikraszállását s sok más hasonló fejleményt, akkor elkerülhetetlen annak megállapítása, hogy uj szelek kezdenek fujdogál- ni az amerikai közéletben. Az amerikai nép nem nézi többé tétlenül a mccárthyzmus garázdálkodását! Drága mulatság Eélkarolinában, a Savannah-folyó partján épül első és legnagyobb hidrogénbombagyárunk. Ez nemcsak a világ legnagyobb ipartelepe, de minden idők legnagyobb arányú építkezésének számit. Az amerikai nép számára nem érdektelen an­nak figyelembevétele, hogy a Szavannah folyó­menti hidrogénbombagyár költségeiből fel le­hetett volna, vagy fel lehetne épiteni a követke­zőket : Egy olyan hatalmas vízmüvet, mint a Bonne- villei erőtelep, ÉS Egv olyan óriási vízmüvet mint a Hoover Dam, ÉS Egy olyan hidat, mint a! San Franciscoi Golden Cate hid (amely a legnagyobb a világon) ÉS Egy olyan hidat, mint a newyorki Triborough Hid (a világ második legnagyobb hídja), ÉS Meglehetne épiteni az Alaszkát Amerikával összekötő modern országutat, ÉS mindenezeken felül még mindig maradna egy pár száz millió dollár APRÓBB közhasznú célokra. íme a hidegháború számlájának egyik viszony­lag kicsi tétele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom