Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-10-29 / 44. szám
October 29. 1953 AMERIKÁI MAGYAR SZÓ A RASULOVICH ÜGY A TV-« Milo J. Radülovich 26 éves tartalékos repülő főhadnagyot ki akarják zárni a légihaderőből azzal a megokolás- sal, hogy “kockázatot” jelent a hadsereg számára, mert apja “radikális”, nővére pedig állítólag résztvett egy “kommunista” piketvonalon. Milo Radülovich ellen, aki jelenleg a Michigan egyetemen meteorologiát tanul s aki nős, két gyermek apja, nem volt semmiféle vád, ellenkezőleg, megdicsérték hazafias szolgálataiért. A hazafiasság, a haza hü szolgálata azonban nyilvánvalóan nem elég 1953-ban, mikor egyre inkább McCai'- thy szenátor és társainak mérőléce válik a hivatalos mértékké. Mint a fiatal Radulo- vich elmondta az újságíróknak, nem történt volna semmi, ha teljesítette volna a felszólítást, hogy tagadja meg apját és nővérét és vállalja ellenük a besúgó szerepet. Feltételezhető, hogy sok hasonló eset történik manapság, a háborús hisztéria által tejesen felkavart országban. Az 'esetek legnagyobbrésze nem kerül azonban nyilvánosságra, mert az átlagos kisembert sikerül elégé megijeszteni, hogy hallgatag meghunyászkodással elfogadja a hivatalos dönt.ést. Milo Radülovich azonban nem ijedt meg, hanem harcra készen kiállt igazságáért. Nemcsak hogy nem volt hajlandó megtagadni Jugoszláviából származó apját, aki a titokban tartott vádlók szerint jugoszláv progresszív lapokat olvas, sem nővérét, akivel ritkán találkozik, hanem ki-; jelentette, hogy teljesen azok magánügyének tartja, hogy azok milyen politikai felfogást követnek. Miután Radülovich nem volt hajlandó hallgatni és meghunyászkodni, hanem ragaszkodott jogaihoz, a közvélemény melléje állt, annyira, hogy a lapok kénytelenek voltak foglalkozni az ügygyei, sőt, olyasmi történt, amit évek óta nem látott Amerika: Edward R. Murrow, a Columbia televíziós hálózatának “See It Now” című programmján teljes fél-! órát szentjeit az ügynek. A televíziós Programm keretében felvonult az öreg Radülovich, aki jelenleg a Hudson atuomobilgyárban dolgozik, mint munkás, felvonult a “kommunizmussal” vádolt nővér és felvonult a főhadnagy, aki nem hajlandó lemondani katonai rangjáról s kijelentette: “Nincs szándékomban bocsánatot -kérni, amiért közel érzem magamat családomhoz s fenntartom véleményemet, hogy nővérem politikai felfogása teljesen az ő magánügye, de én nem vagyok hajlandó emiatt megszakítani vele a vérköteléket.” A Columbia rádióhálózat valóban nagy szolgálatot teljesített ezzel a programmal, mely ír sokmilliós hallgatóság tudomására hozta: mi is történik a függöny mögött. Ed. Murrow kérdéseket intézett a Syngman Rhee ügynöke elszólta magát a televízión “Mi kezdtük a háborút” Milo Radülovich család tagjaihoz s azok válaszoltak. Mrs. Margaret Fishman, Radülovich állítólagos ‘kommunista” nővére ezeket mondta: “Borzalmas valaminek tartom azt, hogy fivéremnek keresztül kell mennie ezeken a dolgokon. Nem vagyok hajlandó az én politikai felfogásomról beszélni. Az teljesen az én személyi ügyem. Senkinek nincs joga, hogy azzal .kapcsolatban kérdéseket intézzen hozzám. Nem tudom azonban megérteni, hogy miért kell fivéremnek szenvednie az én politikai felfogásom miatt.” Radülovich főhadnagy elmondta, hogy mit jelentene családjára, ha a régi haderőnek sikerülne rápecsételni a “kockázat” vádját. “Egyszerűen nem kaphatnék munkát,” hangoztatta. “Ha a légihaderőnek nem kellek, akkor senki nem fogad el...” Rövid gondolkodás után folytatta: “Vájjon majd az én gyermekeimtől is azt, fogják követelni, hogy.. tagadjanak meg engem T Vájjon majd meg kell, hogy magyarázzák barátaiknak, miért mondták ki apjukra, hogy “biztonsági kockázatot” jelent? A reakció olyan láncolata 'ez, aminek sehol nincs vége.” Radülovich feleségétől azt kérdezte Ed Murrow: “Nem lett volna jobb, ha férje fejet hajt a légihaderő akarata előtt?” A válasz igy hangzott: “Semmiesetre sem. Mi ftem vagyunk hajlandók megfutni ezen dolgok elől, hanem kiállunk és harcolunk.” Ed Murrow bemutatta az American Legion egyik vezetőjét, Radülovich szülővárosából. “Ha vele megtörténhetik ez, akkor megtörténhe- ik mindenkivél, aki ezt a vrogrammot hallgatja”, hangoztatta az American Legion jmbere. Utolsónak következett John Radülovich, a főhadnagy apja. Nehezen tudta vissza- olytani könnyeit, miközben dmondta, hogy 39 évvel ezelőtt vándorolt be az országba. Felolvasott egy levelet, amit Eisenhowerhez intézett, elmondva benne egész életét, mint dolgozott a bányákban, az autógyárakban. A levélben semmit, nem akar önmaga számára, de igazságot kér fia számára. A múlt hétfőn este, egy | Philadelphiából közvetített te- eviziós programm keretében j Ben C. Limb, Syngman Rhee washingtoni követe, beismerje, hogy a Rhee-kormány volt az, mely 1950-ben megindította a véres háborút. A beismerés^ elszólás volt a délkoreai követ, részéről, aki a WABC-TV “Junior Press Conference” cimü programmján válaszolt a fiatalkorú diákok és diáklányok kérdéseire. Természetesen az úgynevezett “nagy lapokban”, melyek “mindenről pontosan beszámolnak”, az elszólásról semmiféle híradás nem jelent meg. A dolog azzal kezdődött, hogy a diákok és diáklányok kérdéseire válaszolva, Limb kijelentette, hogy az U. S. határozottan kötelezte magát a háború folytatására, amennyiben ä politikai tárgyaláson a kommunisták 90 nap leforgása alatt “megmutatják, hogy nem akarnak egyezményt”, azaz nem mennek bele Korea egyesítésébe Rhee uralma alatt. A jelentés látható megdöbbenést okozott a fiatalok között, azok mindegyike tilta- ! kozni akart s Mrs. Ruth J Hagy, a vit,a vezetője, csak I nehezen tudta megakadá- j lyozni, hogy kórusban fel ne kiáltsanak. Egyik fiatalember, aki engedélyt kapott a felszólalásra, t i 11 a kozott,: “Ilyen egyezmény nem létezik,” hangoztatta, “avagy azt akarja ön mondani, hogy írásban létezik ilyen kötelezettség?” ! Rhee követe fejbólintással | válaszolt, majd kijelentette, i hogy határozott megszövegezésben létezik ilyen egyezmény. Egyik fiatal női felszólaló Lester Pearsop, kanadai külügyminiszter, az UN volt elnökének szavait idézte, melyekben azt hangoztatta, I hogy a Rhee csapataival i együt.t harcoló, 16 ország i nem kötelezte magát a há- i ború folytatására, amennyi- I ben “Rhee katonai erővel akarja egyesíteni Koreát.” Limb mosolyogva kijelentette, hogy ez Pearson szémé- lyes véleménye s hogy Syngman Rhee határozott Ígéretet kapott az Egyesült Államoktól “az észak felé való vonulásra 90 napos tárgyalás ut,án.” Miután ezt elmondta, igy folytatta: — A mi célunk természetesen az, hogy egész Koreát Rhee uralma alatt egyesítsük, “ezért indítottuk el a háborút.” “Uram,” kiáltotta azonnal közbe az egyik elképedt hallgató, “ön egy igen érdekes nyilatkozatot, tett! ön azt mondta ‘ezért inditotuk el a [ háborút’. Azt akarja ön ezzel i mondani, hogy Délkorea tá- : madta meg Északkoreát ?” E sorok írója nem t,ud gyorsírást s igy nem tudta pontosan lejegyeznni Limb gyors tempóban elmondott v -íszát a fiatalember kérdésére. Másnap megpróbálta, I hogy a WABC televíziós állomástól egy Írásos beszámolót kérjen a programúiról, azonban azt a választ kapta, hogy nem készült arról ilyen. Limb szavai azonban majdnem teljes pontossággal igy hangzottak: “ön megismétli az ellen-, ség frázisait, ön nem érti. j mit jelent az agresszió (tá-1 madás) kifejezés”. Ezután megmagyarázta, hogy Korea kettészakitása a második világháború utáni támadásnak tekinthető. A Rhee-kormány Korea egyetlen igazi kormánya. A támadás azt jelenti — hangoztatta — hogy ha ön egy házban él és betörő foglalja el a lakószobát és ön elfoglalja a konyhát, akkor a támadás a betörő részéről történik és ön védi magát azzal, hogy kiűzi a házból. Másszóval Rhee embere, miután beismerte: “mi kezdtük a háborút,”, megmagyarázta azzal, hogy Rhee “ki akarta űzni a betörőket” az északkoreai népet “a házból.” A szavak közelről keli, hogy érdekeljék a 160 milliós amerikai népet, akinek ezek- után meg kellene kérdeznie Truman volt elnököt és Dulles külügyminisztert, hogy miért is vitték bele az amerikai-fiatalság százezreit a kalandba? Rhee követe más, érdekes dolgokat is mondott s általában határozottsággal állította, hogy Washington támogatja Rhee törekvéseit. Egyik ponton, mikor az egyik fiatalember kijelentette, hogy semmiféle írásbeli egyezményről nem tud, ami 90 nap eltelte után segítséget ígérne Rheenek az észak felé való előnyomulásban, Rhee követe azt kérdezte t,őle: Miért van megijedve? Majd az mondta: — volt idő, mikor az amerikaiak félelem nélkül harcoltak háborúkban. — Ez azonban olyan idő, mikor a világháború atomháborút jelentene, — hangoztatta egy leány. Limb erre azt válaszolta, hogy nem kell félni Oroszországtól és a világháborútól, mert “Oroszországnak nincs elég olaja a háború lefolytatására.” Mikor azt kérdezték tőle, hogy beleegyezne-e abba, hogy szabad választással, háború nélkül válasszanak Koreában egyesitett kormányt, haragosan ezt kiáltotta: “Abszolúte nem!” A programm este fél tízkor ért véget. A fiatalemberek mindegyikén látszott, hogy beszélni szeretne, arcukról teljes zavarodottság tükröződött vissza, ami nem csoda. Kezdettől fogva állandóan azt hangoztatták előttük, hogy Északkorea indította a háborút s most Rhee embere beismeri az ellenkezőjét s ugyanakkor azt hangoztatja, hogy egyezmény létezik írásban, annak újbóli folytatására, amennyiben Rhee nem éri el célját a politikai értekezleten. „ Egészen bizonyos, hogy ezek a fiatalemberek nem hallgatják el érzéseiket, Philadelphiában, azonban ez nem elég. Az egész ország tudomására kellene hozni a történteket és minél sürgő- I sebben. Ezt a dátumot jegyezze fel magának! VAGY KARÁCSGf: SÁR December 4-, 5- és 6-án a BRONXI MAGYAR HÁZBAN, 2141 Southern Boulevard Ne vásároljon karácsonyi ajándéktárgyakat addig, amíg meg nem tekinti az idei bazárunk bő választékát'. 50 esztendő a kultúra és haladás szolgálatában-Az 1848 -aó ícLllzo ttácí ej tisztelettel meghívja New York és környéke magyarságát arra a. Jubileumi Bankettre amelyet MAX BACHNER Magyar Ház elnökének a haladás szolgálatában eltöltött működése 50-ik évfordulója,alkalmából rendeznek NOVFMRFR Hó T-’éN. SZOMBATON ESTE 8 órai kezdettel a BRONXI MAGYAR HÁZBAN, 2141 Southern. Boulevard. Bankett jegy ára 3 dollár 50 cent. Kapható a Magyar Ház tagjainál, a 48-as Bizottság titkáránál vagy a Magyar Szó kiadóhivatalában. Rezerválásért hívja AL 4-0397 vagy WE. 3-2522 5
