Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-07-31 / 31. szám

July 30, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZo MIK MAGYARORSZÁGBÓL IS KOREÁT AKARNAK GSINÁLNI (Folytatás a 4-ik oldalról) Egyesült Államokban egyaránt. Ennek az a magyarázata, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franicaor- szág között az ellentétek annyira kiéleződtek, hogy azokat az illető kormányok vezetőinek újabb találkozása sem képes már kiküszöbölni. KÖNYVEK, KÖNYVTARAK AS KÖNYVÉGETÉS így fest jelenleg a nemzetközi helyzet. Az Amerikai Egyesült Államok agresszív köreinek megvan minden okuk, hogy elégedetlenek legyenek. Könnyen érthető, miért szán­ták magukat arra, hogy különböző kétségbeesett eszközökhöz folyamodjanak. Szükségük van a provokációkra, hogy meg­hiúsítsák a nemzetközi feszültség enyhülését, amit a népek annyira óhajtanak és ami a békeszerető államok, elsősorban a Szovjetunió eröfeszitéseinek segitségével meg is valósul. Szükségük van ezekre a kalandokra, hogy elmérgesitsék a nemzetközi kapcsolatokat, hogy provokációk utján kedvező légkört teremtsenek nyugati “partnereik’’ megzsarolására, hogy — annyira amennyire — fenntartsák azt a bizonyos hitelét vesztett egységet, és életet öntsenek háborús terve­ikbe, amelyek — mint látható — inognak és összeomlással fenyegetnek. íme, ilyen célokat szolgálnak a sajtó és a rádió utján j folytatott rágalmazási hadjáratok, a szennyiratok utján való: bujtogatások, ejtőernyős kémek és zavartkeltők bevetése.' A tények azonban azt bizonyítják, hogy az eredmények tá­volról sem azok, amelyekre ezek a hivatásos kémek és za­vartkeltők számítottak. Walter Lippman: “Szüntessék meg ‘Amerika hangját’ c. cikkében a különféle ellenséges hangok j utján terjesztett bujtogatások hatásáról ezt írja: “Azt hi-' szem, hogy külföldön elért hatását csaknem egy önmagunkra; mért vereséghez hasonlíthatjuk.” “Az olvasás szabadsága, mely ma támadás alatt áll, feltétlen szükséglete demok­ráciánknak,” mondja az Ame­rikai Könyvtárosok Társasá­gának és az Amerikai Könyv­kiadók Tanácsának nyilatko­zata. A nyilatkozat, éles táma­dást intéz a magukat cenzor­rá megtett egyének és szer­vezetek ellen, a könyvégetők és boszorkányüldözők ellen, akik meg akarják szabni a nép számára, hogy mit olvas­son és mit ne olvasson. sában arról, hogy “Moszkvá­ban igen nagy érdeklődés mu­tatkozik a könyvek iránt.” Az amerikai kulturí teljesen az üzleti érdt .szolgálatába való állítása vetkeztében amugyis igen vés amerikai olvas kor könyveket, most a kongi szusi boszorkánhajszával ezeket is el akarják ijesz azoktól. Miért nem olvasnak az amerikaiak Kétségtelen, hogy Washingtonban elég politikus ringa­tózik abban a hitben, hogy dollárjaikkal már “ki is készítet­ték” a népi demokratikus rendszereket. De akinek szeme és egy kis esze van, az megérti, milyen, keveset konyitanak a politikához azok, akik ilyen mértékben áltatják önmagukat. Rendszer még soha nem örvendett egy országban sem oly nagy bizalomnak, sohasem gyökerezett oly mélyen a népben, mint a népi demokratikus rendeszer. A dolgozó tö­megek megbecsülik ezt a rendszert és úgy őrzik, mint a sze­mük fényét, mert tudják, epnek a rendszernek köszönhetik, hogy lerázták az imperialista jármot, hogy megszabadultak a földeáiífi'és nagytőkés kizsákmányolástól, hogy lehetősé­get nyertek hazájuk gazdasági és kulturális fejlesztésére a maguk javára és módjuk nyílt boldog életet teremteni ma­guknak. A dolgozó tömegek saját tapasztalatukból győződtek meg arról, hogy a. népi demokratikus állam egész tevékeny­ségének legfőbb törvénye a nép alapvető érdekeinek szolgá- lása, hogy belpolitikai téren legfőbb célkitűzése — a dolgo­zók anyagi jólétének és kulturális színvonalának további emelése. A népi demokráciák ellenségei felforgató tevékenységük gyakorlati fegszervezésáben kénytelenk olyan akciókhoz fo­lyamodni, mint az, hogy többezer kilométer távolságban nyomtatott szennyiratokat dobnak le Magyarország fölött idegen repülőgépekről. Maga ez a tény is jól mutatja, milyen rosszul áll a kalandorok ügye. Ugyanakkor azonban a i könyvtárosok, könyvkiadók s tanítók egy másik problémá­val is foglalkoznak, mely ösz- szekapcsolva a boszorkány- j hajszával, a demokrácia ve-! szélyét jelenti. Ez a veszély az a beteges közömbösség, mely az irodalommal szem­ben mutatkozik az ország-! ban. Ámbár a könyvkiadókat ^lsősorban pénzügyi szem­pontból izgatja ez a problé­ma, ez nem von le semmit annak komolyságából. Ez a probléma az, hogy az amerikai nép legnagyóbbré- sze egyáltalán nem olvas sem­miféle könyvet. Dr. George Gallup, a róla elnevezett vé­leménykutató intézet veze- zetője szomorúan állapítja meg nemrég közzétett jelen­tésében, hogy az olvasás te­rén az Egyesült, Államok messze elmarad más demok­ratikus országok mögött. Hogy az amerikaiak több­sége nem olvas könyveket, annak egyik főoka az a tény, hogy nehezen juthatnak hoz­zájuk. Legtöbben egyszerűen nem tudják megfizetni a könyvek árát, ami átlagosan 3 dollár kötetenként vagy an­nál még több. A legújabban megjelenő, olcsó klasszikus kiadások bizony it ják, hogy többen vásárolnának könyve­ket, ha azoknak árát, zsebük­höz mérik. A Gallup jelentés alig fog­lalkozik az amerikai könyv­tárak helyzetével, azonban a New York Állami Könyvtár más állami könyvtárakkal egyetemben végzett jelenté­sében beszámol arról, hogy a könyvtárak ‘‘szégyen­letes” helyzetben vannak, nincs sem megfelelő pénz­alapjuk, sem személyzetük. A New York Times a követke­zőkben foglalja össze e je­lentést : “Csupán 3 olyan állam van az országban, melynek könyv­tári költségvetése biztosítja a Könyvtárosok Társasága szerint szükséges minimu mot,. Az ország lakossága kö zül 53 millió csak nejiezer tud könyvekhez hozzáférni, 24 millió egyáltalán nem jut­hat semmiféle könyvtárhoz. Az ország 3,000 megyéje kö­zül minden hatodiknak nincs semmiféle könyvtári szolgá- ata.” A magyar munkások és parasztok egyáltalán nem olyan együgyüek, hogy ne tudnák, kié e mérgezett írások mézes­mázos hangja. A fasiszta szennyiratok szavaiban felismerték as imperialista rablók hangját, akik évtizedekig szipolyozták őket, felismerték a földbirtokosok és gyárosok hangját, akik­nek korbácsát oly sokszor érezték a hátukon, felismerték a nép haragja elől elmenekült árulók hangját, akik judás.- pénzért eladják népüket és ismét vágóhidra akarják küldeni. Felismerték a halál hangját, amely lekaszálta a koreai férfi­akat és asszonyokat. Mindez csak ádáz gyűlöletet válthat ki a magyar munkásból és parasztból. Az elszenvedett vereségeken felbőszült háborús kalan­dorok azt bizonyítják cselszövéseikkel, hogy mindenre ké­szek, csakhogy súlyosbítsák a nemzetközi helyzetet és hogy szabadjára engedjék a háborús erőket. Bűnös tervük meg fog törni a népek, nem utolsó sorban az amerikai nép békeakaratán. “Annak ellenére, hogy for­mális peVe'lésünk a világ'leg- magasabb színvonalán áll,” írja, “kevesebb ember vásá­rol és olvas , könyveket ha­zánkban, mint más modern demokráciákban.” Dr. Gallup beszámol arról, hogy az átlagos angol polgár háromszor annyi könyvet ol­vas, mint az amerikai. Mig az U. S.-ben minden 100 ezer emberre jut egyetlen könyv­üzlet, Dániában minden 6,000 emberre. Az Egyesült Álla­moknak 7,500 könyvtára van, azaz minden 20 ezer személy­re jut egy.' Svédországnak, melynek lakossága az U. S. lakosságának egyhuszad ré­sze, 6.500 könyvtára van. ! A sors iróniája az, hog olvasás szabadsága épp< külügyminisztérium által gén országokban fenntai könyvtárakkal kapcsola kelti fel a közvélemény részének figyelmét. A mány sok millió dollárt tört könyvekre, hogy az genek azokból megtanul sak az “amerikai életforn Most a kormány hivataln afölött vitatkoznak, hogi idegen országok népei mára milyen könyvek olv ! sát engedélyezzék. A vall azonban az, hogy a nyu ; európai népek, melyeket, akarnak oktatni, sokkal könyvet olvasnak, mint amerikai, sokkal több kö: táruk van és szabadon ol hatnak, amit akarnak, s könyvtáraikban. Úgy anal a kormány, mely millii költ, az idegen népek “k velősére,” az amerikai kői tárak számára egyetlen tét sem ad s mint a kö] tárosok hangoztatták: Egyesült Államok az, arr ben veszélyben van az c sás szabadsága. Mi lesz a McCarthy üggyel? A szenátus választási költsé­gekkel foglalkozó albizottsága megállapította jele ntésében, hogy Joseph McCarthy wiscon- sini szenátor saját anyagi elő­nyére használta ki tagságát a szenátus bankbizottságában. — Mint a bizottság tagja, belső, bizalmas információkat szerzett, melyek alapján nagy eredmény­nyel spekulált a tőzsdén. A je­lentés, mely McCarthy vagyon­szerző, valamint egyéb pénzügyi manipulációival f o g 1 a lkozík waumrtuuit^uii,. Brownell igazságügyminiszter hivatalában hever hónapok óta. A szenátus albizottsága meg­állapította, hogy McCarthy visz- szaélt hivatalával és törvény- ellenes tevékenységre használta fel azt. Vájjon mikor fog Brow­nell igazságügyminiszter vádat °melni McCarthy ellen? Külföldi születésűek figyelmébe! A Külföldieket Védő Bizottság magyar osztályának irodája: 22 Kast 17th Streetrőt 130 East 16th Streetre lett áthelyezve. A Gallup-féle véleményku­tatás szerint az egyetemet végzett amerikaiak valószínű­leg megtanulják, hogyan kel ilvasni, azonban nem olvas­lak. A kutatást megelőző 6 hónapban minden hat egye temet végzett közül csak egy olvasott komoly könyveket. Minden húsz ember közül osak 8 tudta megnevezni a legközismertebb angol regé­nyek, mint, a Vanity Fair (Hiúság vására) íróját. Dr. Gallup szorosan ra- raszkodott ahhoz, hogy ösz- izehasonlitását csupán a ‘más nodern demokráciákra’ ter­essze ki, kizárva abból a szovjetuniót és a népi de- nokráriákat, melvek szerinte nem “demokráciák”, melyek­ben azonban több könyvet ol­vasnak, mint, bárhol az egész világon. Ezekhez viszonyítva íz összehasonlítás még in- <ább lesújtó volna az Egye­sült Államokra s még maga Dr. Gallup is úgy érezte, fogy meg kell emlékeznie irá­Ez azt jelenti, hogy az or­szág lakosságának'majdnem fele vagy igen nehezen jut­hat könyvtári könyvekhez, vagy teljesen azok nélkül keli meglennie. Mint azonban a New York Times megírja: a meglévő könyvtárak legna- zyobbrészének s z o 1 g á lata messze elmarad a minimális követelmény alatt. A könyvek magas árán és i könyvtárak elégtelenségén kívül bizonyosan más oka h van annak, hogy legtöbb amerikai nem olvas. Ezef pontos felderítése hosszabb tanulmányt igényelne. Bizo nyos azonban, hogy a kultu rális színvonal sülyedéséber nagy szerepet játszanak az úgynevezett komikus köny­vek áradata, a televízió, a rá­dió és a mozik. Mint a Gallup-féle és ej jelentésekből kifünik,' a i gateurópai országoknak n szüksége a külügyminií rium könyvtáraira, sem amerikai kormányhivatt kok azon igyekezetére, I emeljék “kulturális szinv lukat.” Annál nagyobb s sége volna azonban az í rikai népnek uj könyvtá ra, tehát jobb volna, ha ről a szükségről gondos nának és az olvasás szaba gának biztosításáról, ahel; hogy meg akarják sémi teni azt. AKI KELLEMESEN AKARJA ELTÖLTENI NYÁRI VAKÁCIÓJÁT, menjen a CENTER LAKE INN NYARALÓRA BECKET, MASS.-be, ahol a Kish házaspár remek magyar konyhája várja. • Tiszta szobák, gyönyörű vidéi Elsőrendű ellátás. \ FELNŐTTEKNEK, személyenként .................... $38.00 GYERMEKEKNEK, 10 éves korig .................. $15.00 GYERMEKEKNEK, 16 éves korig ..................... $25.00 WEEKEND, naponta ......................................... $7.00 Külön szoba egy személy számára ................. $42.00 Csoportoknak kedvezmény. — Telefon “Becket 2174”. Ha kimegy a telefonköltséget visszakapja. — Felvilagosití ad Gencsy Margit, reggel 9 óra előtt DA 9-3712. ATLANTIC dl RALEIGH HOTEL 16 So. Brighton Avenue ^ree t arkinjr, gcrrr»>'n cuisine, V«'-andas. AH r oms w th 2 beds private bath. R/ tes: Breakfast D nner :ncl. 87.50, 8 and 9 per son dai’y- W-eJcIy $50, 55 and Ocean right at the door. T"1 5 9182 Chas. Wirtschs HA GYÁSZ ÉR) .. ™ hívja a 1430 N. Second Str**'ten magyar temetkezési vállalatnál ♦•‘lajdn-iosát Elizabeth M. Keszli • Magyar- és németnyelvű szolgála PHILADELPHIA, PA. Telefon: GA 3-6699

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom