Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-10-22 / 43. szám
( KÖZGAZDASÁGI SZEMLE ) Kisértenek a'háború előtti bajok Kezdődnek ismét a régidivatu munkásejbocsátások. Detroit.ban autómunkások ezreit menesztették, vagy menesztik “ideiglenesen” munkájukból, Chicagóban és más városokban ugyanaz történik a mezőgazdasági gépgyárakban, New England államaiban-a textilmunkásokkal. Az elbocsátott munkások nem tehetnek egyebet, mint, imádkozhatnak, hogy visszahívják őket, mielőtt kimerítik a 20, vagy 26 hetes munkanélküli segélyt,; A második világháborút követő években, a jelen időkig, kevés kivétellel könnyebb volt az ideiglenesen elbocsátott munkások helyzete, mert általában találhattak munkát más iparban, vagy más 'gyárkaban. Ma azonban más a helyzet. Michiganben a munkanélküliek száma állandó emelkedést mutat, május és szeptember között megduplázódott, a munkanélküli segélyt kérők száma. A jelentések szerint hasonló a helyzet legtöbb ipari központban, Pittsburgh és Los Angeles kivételével, miután Pittsburghban még nem történtek nagyobb efbocsátások s a kaliforniai repülőgépgyárak megfeszített erővel dolgoznak. Országos viszonylatban azonban növekedik a munkásfölösleg. A munkaügyi minisztérium jelentése szerint augusztus hónapban az-ipari üzemek munkásfelvétele 25 százalékkal elmaradt a háború utáni átlag mögött. Ugyanazon jelentés szerint az uj munkások szokásos nyárvégi alkal-j mazása elmaradt. Az Országos Bankellenőrző Bizottság jelentése az iparú termelés fokozatos csökkenéséről számol be. Márciusban az általános termelés 243 pontos magaslatot ért el, a nyári hónapokban természetesnek vették az enyhe visszaesést, ami azonban nem állt meg a nyár végével sem. A termelés indexe, amely augusztusban 236 ponton ált, szeptemberben 234-re esett vissza. Minthogy már nem tudják szépíteni a kilátásokat,, a nagyipar közgazdasági irói szerint meglehet, hogy “visza- esés” következik be, azonban azzal vigasztalnak, hogy az “enyhe” lesz. Ezek szerint az “enyhe visszaesés” a tartós 1 iparcikkek, a ruhafélék termelésében fog mutatkozni és a I mezőgazdasági termények forgalmának csökkenésében, va-1 lamint a külkereskedelem visszaesésében. A Wall Street Journal azonban mégis ijedelmet árul el, mikor az “enyhe visszaesések” következményeivel foglalkozik. “Már most fel kell ismerni,” hangoztatja a lap, “hogy az enyhe visszaesések együttesén azt, eredményezhetik, hogy a visszaesés több lesz, mint enyhe.” ★ Miközben a kilátások amúgy is kevés jót Ígérnek, Ezra Taft Benson föMmivelésügyi miniszter erendelte a gyapot- termelés egyharmadával való leszállítását. A bejelentés sok emberben fel fogja idézni a nagy depressziót megelőző, hasonló intézkedéseket, annál is inkább, mert a kormány semmiféle konkrét jelét nem adja, hogy olyan programja volna, mely megfelel a szükségnek, hanem azt az elméletet követi, hogy ha a kormány a részvénytársaságokat, segíti, abból hasznot húz a nép többi része is. így a kormány terve az, hogy még több kedvezményt adjon a nagyiparnak, újabb adóengedményeket, miközben a népre még súlyosabb terhet készül rakni a forgalmi adóval, hogy a hivatalos forgalmi adó bevezetése biztos bukást, jelentene a republikánusok számára, ezt úgy akarják megoldani, hogy általánosítják a rejtett forgalmi adót, melyet a gyárak fizetnek ki' s felszámítanak az árakban. A CIO Economic Outlook figyelmeztet: Amennyiben a jelen helyzet folytatódik és a fogyasztók vásárlóerejében nem történik lényeges emelkedés, “elkerülhetetlen lesz a munkanélküliség és sok gyár lezárása.” A CIO figyelmeztetését még inkább nyomatékossá teszi a Kereskedelmi minisztérium által múlt héten nyilvánosságra hozott statisztikai kimutatás. E kimutatás célja az volt, hogy rózsás képet fessen az amerikai nép helyzetéről s arra helyezi a hangsúlyt, hogy az amerikai családok átlagos heti jövedelme 16 dollár 50 centtel megnövekedett 1944 és 1950 között. A kimutatás azonban megfeledkezett arról, hogy említést tegyen ugyanazon mininsztérium egy! korábbi kimutatásáról, mely szerint a családok átlagos évi jövedelme 3,650 dollár, azaz majdnem 600 dollárral kevesebb, mint 4,218 dollár, ami a mnkaügyi miniszt,érum szerint a négytagú városi család “szerény, de kielégítő” megélhetéséhez szükséges. Ugyancsak -nem említi a kimutatás azt, hogy legtöbb család csak úgy tudja előteremteni a szükségleteket, hogy több tagja dolgozik. ★ Egyelőre a helyzet az, hogy a General Motors, az ország legnagyobb munkaadója, mely a koreai háború csúcspontján 500 ezer emberrel dolgozott,, a jelenben 483 ezer embert foglalkoztat, az International Harvester Co. 10 ezer emberrel leszállította munkásainak számát, a General Electric figyelmeztetett, hogy egyedü Schenectadyban 10 ezer munkást készül elbocsátani. Az acéltermelést, állandóan csökkentik. Szeptemberben az acélipar termelőképességének 92 százalékával dolgozott, de egyes kisebb üzemek már csak HÍREK a szakszervezetekül Az -Armour társaság és a j húsfeldolgozó munkások CIO, szakszervezete között léire-1 jött egyezmény alapján aj munkások 5 centes órabét- j emelést kapnak és teljes egészségügyi b i z t ositást, | melynek költségeit a társa-! ság fizeti. Az orvosi és kórházi biztosítás mintegy 4 és félcentes órabér javításnak felel meg. o Az AFL és a CIO együttesen a bírósághoz fordult, hogy mondja ki alkotmányéi- j lenesnek az Alabama állami j törvényhozás által létrehozott, úgynevezett “munkajog” törvényt, melynek célja a sztrájkok megakadályozása és a sztrájktörés törvényesi- tése. Ugyancsak bíróság elé viszi a két szakszervezet Oregon állam legújabb törvényét, mely megtiltja a pike- telést, \ • Az Arma társaság üzeme ellen folytatott sztrájk 16 hét után befejeződött. A Mineo- lában (Long Island) lévő üzem vezetősége többizben megpróbált erőszakot alkat mazni a piketelők ellen s a sztrájk második napján a társaság egyik igazgatója belegázolt autójával a piketvo- nalba, megsebesítve, két munkásnőt. (A válogatott esküdtszék nem emelt ellene vádat.) Az egyezmény alapján a munkások 9-14 centes béremelést kapnak S visz- j szahelyézik munkájába a 158 j munkást, akiket a társaság j a sztrájk előtt elbocsátott, a seniority jog teljes elvetésé-! vei. • A. J. Hayes, a gépészek és mechanikusok AFL szervezetének elnöke igy kommentálta James P. Mitchell munkaügyi miniszterré való kine- | vezését: “Most már a munkaügyi minisztériumot is átadták a nagyiparnak.” Mit- chelről, aki egyik nagy new yorki áruház igazgatóságából került kormányhivatalba, az. AFL hivatalos lapja igy ir: “Mitchell az igazgatóság embere s nem a munkásságé.” A CIO” egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett. • A munkaügyi minisztérium munkásellenes politikája máris megnyilvánult abban, hogy a minisztérium megtiltotta a gyapjuiparban, a kormánynyal szerződésben álló üzemek munkásainak fizetett minimális bér fölemelését. Ezekben az üzemekben a minimális órabér 1 dollár 5c. John Chupka a textilipari munkások CIO szervezetének főtitkára “botrányosnak”* nevezte a minisztérium döntését. • A New York állami CIO szervezet vezetői sürgősségi értekezletet hívnak össze a Hearns áruházak elleni Varga Jenő az US közgazdasági válságáról \ arga Jenő, aki a Szovjetunió vezető közgazdásza,- a közeledő, amerikai közgazdasági válsággal foglalkozik a Pravdában irt cikkében s azt, hangoztatja, hogy a “prosperitás” vége felé jár s “egyre világosabbak a közeledő köz- gazdasági válság jelei.” Varga a túltermeléssel magyarázza meg a válságot s jóslata szerint a “visszaesés” súlyosabb méretű lesz, mint azt az amerikai lapok jelzik. Varga, aki a világ közgazdaságáról irt könyvében azt irt,a, hogy a háborús fegyverkezéssel a kapitalista országok kitolhatják a válságot, könyvének uj kiadásában revideálta a'tételt s rámutat arra, hogy a haditermelés sem tudja azt megállítani. A Pravdában irt cikkében leírja, hogy a hivatalos kimutatás szerint julius hónapban 77 milliárd és 300 millió dollár értékű áru volt az amerikai gyárosok és kereskedők raktáraiban felhalmozva. Ez több, “mint az egész amerikai ipar 1939-es évi termelése, amit 75 milliárd és 400 millió dollár értékűre becsültek.” Varga ugyancsak rámutat arra, hogy a kereskedők raktáraiban is nagymennyiségű, stratégiai jellegű áru van felhalmozva s 100 milliárd értékűre becsüli az US teljes leltárát, kétszerannyira, mint amennyire szükség volna a normális pótlás számára. Varga azt hangoztatjá a befejezésben, hogy a megijedt amerikai kapitalisták “további fegyverkezéssel próbálják elkerülni a válságot”, azonban ez az ut nem mentette meg a kapitalista országokat az elkerülhetetlen válságoktól s nem fogja megmenteni az U. S.-t sem, de még inkább kiélesiti a kapitalizmus ellentmondásait. i ii in mi ii mi in unni mi mi mi iiiiiiiiiiiiiiiiniuiiiimiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiliiimiiiiiimiiiiiiiiMiiiiiMi in iiiiiiiin 85, vagy 80 százalékával. Az ország különböző részeiben pedig 30 ezer acélmunkást bocsátottak el “ideiglenesen.” A fejlemények s a jövőtől való félelem arra késztették az automobilipari munkások CIO szervezetét, hogy december 6—7-ikére országos értekezletet hívjon össze Washingtonba. Az értekezlet célja az, hogy tervet dolgozzon ki a munkanélküliség enyhítésére. Emil Mazey, a szervezet, főtitkára a politikai harc* fokozásának szükségét hangoztatta, hogy változás történjen a washingtoni, színpadon, ahol a jelen kormány “a profit érdekében készitj terveit.” Úgy a CIO, mint az AFL béremelés szükségét hangoztatta, hogy ezáltal emeljék a vásárlóerőt. Ugyancsak felmerült a biztosított évi munkabér, a rövidebb ‘munkahét,, valamint a munkanélküli segélyek felemelésének kérdése. Igen keveset beszélnek azonban az egyetlen, valódi megoldásról, mely munkát biztosíthatna milliók számára. Ez a megoldás a kereskedelmi kapcsolatok újbóli felvétele volna a 800 millió embert képviselő szocialista országokkal. sztrájk ügyében. A munkások 22 hét óta sztrájkban állnak az áruház ellen, melyeknek igazgatósága' éjért#, hogy a bíróság betiltsa a piketvonalat. A betiltás óta a sztrájkoló munkások negyedmillió röplapot osztottak szét az áruház környékén, az üzlet ..bojkottálására szólítva a járókelőket, hogy azzal segítsék őket munkájuk visszanyerésére. • John L. Lewis és a bányamunkások számára győzelmet jelent John J. Forbes, az Országos Bányaeller.őrző Hivatal vezetőjének hivatalban tartása. McKay belügyminiszter bejeentette, hogy Forbes hivatalában marad mindaddig, mig a jövő évben !e nem jár kinevezésének határideje. Eisenhower Tom Lyon. a bányatársaságok emberét akarta kinevezni a hivatal élére s John L. Lewis a leghevesebben tiltakozott a kinevezés ellen. Lyon a kongresszusi bizottság kérdéseire válaszolva kénytelen volt beismerni, hogy évi 5,000 dollár nyugdijat húz az Anaeon- ! da társaságtól, melynek bir- : tokában van az ország leg- :több rézbányája. • Guy Farmer, a,z Országos Munkaügyi Bizottság uj elnöke azzal foglalta el hivatalát, hogy kijelentette: “A Taft,-Hartley törvény igen jó törvény. Ha nem tartanám annak, nem fogadtam volna el a hivatali kinevezést.” • A CIO újságírók szervezetének tagjai megnyerték a sztrájkot a Maine államban lévő Portland város három napilapja ellen. Az újságírók a sztrájk tartamára saját- magúk adtak ki egy napilapot, ami a sztrájk első hónapjának végén már olyan népszerűségre tett szert, hogy a lapkiadók siettek megegyezni. Az egyezmény értelmében az összes alkalmazottak 1—8.25 dollárig terjedő heti béremelést kapnak, visszamenőleg, junius í 1-ig. I • Az Országos Munkaügyi bizottság választást rendelt el a Westinghouse társaság Fairmontban lévő üzemében. A választásban három szak- szervezet áll egymással szemben: az AFL gépészek szervezete, a CIO-IUE szervezete és a haladószellemü vezetés alatt álló, független UE. • A munkásegység már létrejött a cipőiparban. A CIO és AFL cipőipari munkásszervezeteinek 51 helyi szervezete delegátusokat nevezett ki, hogy a két szervezet közös programot dolgozzon ki és együttes erővel kezdjen tárgyalást az International Shoe Companyval, mely az ország legnagyobb társasága. tillllllllllllllllilllllllllHlllllllimilllHIIIIIIIIIIIIIIHIIHIIia Külföldi születésűek figyelmébe! A Külföldieket Védő Bizottság magyar _ osztályának irodája: 22 East 17th Streetről 130 East lGth Streetre lett áthelyezve.
