Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-10-22 / 43. szám
A NEW YORKI POLGÁRKESTERVÁLASZTÁS November 3-án polgármestert választ New York városának népe. A választási harc ezúttal több mint a szókásos, koncokért való marakodás két ronnott politikai gépezet, a new yorki demokrata és republikánus gépezet között. A választási harc ezúttal fontos tanulságokat tartalmaz az egész ország lakossága számára. Miért állíthatjuk ezt? Azért, mert a novemberi választásra felsorakozó jelöltek keresztmetszetét nyújtják az összes fontosabb politikai csoportosulásoknak, áramlatoknak, amelyek munkában vannak országos arányokban és amelyek körülbelül ilyen csoportosulásokban fognak felkészülni és felvonulni az 1954 országos választásokra és azontúl 1956-ban az elnökválasztásokra. Melyek ezek a csoportok? Ott van mindenekelőtt a republikánus párt, még mindig diadalittasan az 1952-iki győzelemtől, amely ki akarja mélyíteni tavalyi győzelmét a fontos new yorki polgármesteri választásban elérendő győzelemmel. A legnagyobb trösztök, pénzbárók pártja ez, jelöltjük egy szürke, jelentéktelen bürokrata, Riegelman. Hogy mostan kiderült, hogy nemcsak a demokrata vezéreknek voltak és -vannak kapcsolataik a gengsztervilág vezéreivel, hanem a republikánusoknak is, — miként az a Fay ügyben kiderült — nagyban csökkenti Riegelman amúgy is csekély esélyeit. A demokrata párt hivatalos jelöltje Wagner, a kiváló _szenátor fia. Van benne hajlam a liberalizmus felé, de karrierjét valójában apja nevének köszönheti. Mögötte áll a demokrata párt, a gengszterekkel szövetkező'romlott Tammany Hall, a koreai háborút ránkhozó Trumani demokrata pártgépezet. Az amerikai szociáldemokrácia pártja, a new yorki Liberális Párt is állított jelöltet, Halleyt. ömögötte van az amerikai munkásarisztokrácia egyik hírhedt vezére, Du- binsky. Ez a társaság már nagyban kinálgatja magát arra a szerepre, amelyet a hitlerelőtti Németországban a szociáldemokrata párt, Angliában a Labor Párt tölt be. Vörösfa- lásban, háborús uszításban méltó versenytársai a reakció nyílt pártjainak. A legsötétebb reakciónak a tőkésosztály legvadabb, legelszántabb rétegeinek, a McCarthystáknak, a fekete klérusnak is van jelöltje Impellitteri személyében. Ez egy mindenre kapható, kaländortipusu politikus, aki egyszer már port hintett a new yorki polgárság szemében, amidőn megválasztatta magát mint “független”. Most a fekete reakció parancsára, a republikánusok titkos szövetségeseként ismét jelöltette magát, bár az előválasztásokon csúfosan kibukott. Az ő jelöltségével mutatkozik be a McCarthyzmus, mint szervezett politikai mozgalom és csoportosulás az amerikai közéletben. Ez a négy jelölt imperialista jelölt. Ezekkel szemben egyedül az American Labor Party jelöltje, McAvoy képviseli az igazi demokráciát, New York népének túlnyomó többségét alkotó munkásság/Js^kggíéposztálybeli kisemberek érdekeit. ~ "A • Rendes körülmények között nejn volna kérdés tárgya, kire szavazzon hát a becsületes hew yorki, az öntudatos munkás. A reakció ügyes sakkhuzásai következtében azonban ma olyan helyzet alakult ki a new yorki polgármesterválasztás körül, hogy ki vagyunk téve annak, miszerint VAGY A SZÉLSŐ, félfasiszta érdekeltségek jelöltje Impellitteri, vagy a város minden nyavalyájáért a demokratákkal együtt egyaránt felelős pénztröszt, a republikánus párt jelöltje Riegelman juthat* vagy helyesebben, csúszhat be és ragadhatja kezébe a világ legnagyobb városa ügyeinek vezetését, js hozzáláthat a lakosság még alaposabb megnyuzá(Folytatás a 15-ik oldalon) Vol. II. No. 43. Thursday, Oct. ‘Z'A, 1905 i\ew lorn, JN. 1. egyes szám ára 15 cent Published Weekly by the Hungarian' wuiu ia., uu ease lbtn oiueei, iNew Vork a, jn. y. Entered a» Second Class Matter üer- ii!. * oí Nvw York. N. Y. under the Act of March 2, 1871. ............................................................- - --——- -------------------------------------= A londoni tárgyalás mérlege John Foster Dulles külügyminiszter hétfőn vissza- j repült Londonból, ahol a héti végén fontos tárgyalásokat j folytatott Churchillel s az angol és francia külügyminiszterekkel. Az értekezleten hivatalosan három kérdésről tárgyaltak: a trieszti helyzetről, az fzráel és Jordánia közötti komoly határincidensről és a Szovjetunióval javasolt tárgyalásról. A két első probléma fontos, de aránylag kisebb kérdés s a jelenben mindkettőt, tárgyalás alá vették az Egyesült Nemzetekben. A Szovjetunióval való javasolt tárgyalás azonban az egész világ érdeklődésének központjában áll s az értekezletről kiadott hivatalos jelentésről ítélve, Dulles londoni utazásának célja megint az volt, hogy megakadályozVasuti sztrájk készül Tizenöt vasúti szakszervezet sztrájkszavazást rendelt el. A vasúti munkások béremelést követelnek. iiini ni min hi muni in in ni ii Iliim in iimiHicntimiuimo Meghalt Hutckeson William L. Hutcheson, az AFL ácsok és asztalosok szakszervezetének elnöke meghalt. 79 évet élt. zon egy cVan tárgyalást a. szovjet vezetőkkel, ami a vi- j lágbéke helyreállításához és annak biztosításához vezetne. I Még az értekezletet megelőzőleg világossá lett több dolog, amit Washington igyekezett titokban tartani. Miután Churchill júliusban javasolta a nagyhatalmak legfőbb vezetőinek találkozását, Washington sietve megtette ellen javaslatát és egy nyugati, “megelőző” tárgyalást javasolt Bermudában. A tárgyalás “Churchill betegsége” miatt elmaradt. Ehelyett Washingtonban tartottak egy külügyminiszteri értekezletet, melyen Angliát Lord Salis-1 ourv, a megbetegedett Eden j helyettese képviselte. A meg-! beszélésen, mint az angol j munkáspárt kezdettől fogva j hangoztatta: Dulles és Salisbury szabotálták Churchill javaslatát. Salisbury London-, ba való visszatérése után azt hangoztatta, hogy az U. S. és Franciaország képviselői elutasították a nagyhatalmi vezetők találkozására irányuló javaslatot, azonban később Bidault francia külügyminiszter kijelentette, hogy ő nem utasíthatta-'el a javaslatot, mert az szpl.*. sem került a tárgyaláson. ! A béke akaratát ! nem lehet megölni A washingtoni találkozó | óta Dulles fokozott mértékben nyomást gyakorolt, a nyugati szövetségesekre a nácik újbóli felfegyverzésének elfogadására s a háborús politika fokozására. A nagyhatalmi vezetők tárgyalására irányuló javaslatot igyekeztek teljesen eltemetni, azonban az lehetetlen volt. Mint egyik angol munkáspárti képHátralékos o Ivasóinkhoz! Amikor ön e sorokat olvasni kezdi, kérjük, nézze meg ip boritékjára ragasztott kis sárga cédulán a lejárati dátumot. Ha 1953 október 30 előtti dátum van rajta még, akkor kérjük adja meg azt a támogatást a lapunk fenntartásáért nehezen küzdő országos lapbizottságnak, kiadóhivatalnak és szerkesztőségnek, hogy hátralékát posíafordul- ,tával beküldi a laphoz. Mint a lap ügyeiért az egész ország haladó magyarsága előtt felelős bizottság, kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy a hátralékos előfizetések aránya olyan méretű, hogy SÚLYOS VESZÉLYT jelent lapunk számára. Meg vagyunk győződve, hogy egyetlen hátralékos olvasónk sem óhajtja veszélyeztetni lapunk fennállását és a legtöbb esetben csak elfoglaltságuk vagy elnézés okozza az elmaradást. Miközben ön e sorokat olvassa, szerte az országban a lap fontosságát megértő, lelkes áldozatkész magyar munkások járnak házról-házra, részben uj előfizetők után, részben felszólítani hátralékosainkat, hogy a Jap fenntartása érdekében hosszabbítsák meg előfizetésüket. Nagyon kérjük önt, könnyítse meg a béke eme aktiv harcosainak, a munkássajtó áldozatkész hőseinek munkáját azáltal, hogy önmagától beküldi hátralékját. Csak úgy biztosíthatjuk továbbra is, hogy a haladás szava nem nemül el Magyar Amerikában. Újítsa meg előfizetését a lapra most. Biztosítsa a lapot önmagának, magyar testvéreinek, a béke és haladás egész amerikai táborának. VIGYÜK SIKERRE A LAPFENNTARTÁSI KAMPÁNYT! A MAGYAR SZÓ ORSZÁGOS LAPBIZOTTSÁGA. * 130 Használja az alanti szelvényt MAGYAR SZÓ LAPBIZOTTSÁG 130 East 16th St„, New York 3, N. Y. Tisztelt Lapbizottság! Megértettem felhívásukat és ennek megfelelően beküldőm hátralékomat. $............ összegben, hogy megkönnyitsem munkájukat lapunk további fenntartása terén. Tisztelettel: NÉV ............................................................................. cím.............................................!............ viselő, aki a kormány politikáját kritizálta, kijelentette: “Hiába akarják halottnak tekinteni a javaslatot, az olyan, mint az az ember, akit halottnak nyilvánítanak, de nem akar lefeküdni és nem hajlandó behunyni szemét.” A népek akarata kikényszeri- tette a koreai fegyverszünetet, de nem állt meg s a nagyhatalmak béketárgyalására irányuló követelés olyan méreteket öltött, hogy a nyugati táborban komoly szakadás állt be, ami megijesztette a washingtoni vezetőket. Dulles londoni utazásának célja a valóságban az volt, hogy amennyire lehetséges, helyrehozzák e szakadásokat* de anélkül, hogy komoly változások történjenek. így a tárgyalásról kiadtak egy nyilatkozatot, mely bejelenti, hogy a szovjet külügyminisztert meghívták egy négyhatalmi tárgyalásra, mely a svájci Luganoban folyna le, november 9-én. A jelentés nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Dulles kijelentése szerint e tárgyalás, amennyiben eredményes lesz, “magásabb- rendü értekezletre vezethet” a Szovjetunióval. A nyilatkozat célja pusztán a békét követelő népek megnyugtatása, mert Dulles eleve tudja, hogy a tárgyalás nem vezethet eredményre, miután az Eisenhower kor- mány előfeltétele az, hogy a Szovjetunió elfogadja a német haderő visszaállítását az egykori náci tábornokok vezetésével. Nyilván a nyilatkozat nem nyugtatta meg sem az angol, sem a francia népet, melyek látják, hogy a cél éppen a békére vezethető nagyhatalmi vezetők találkozásának elkerülése. Az angol képviselőházban, mely most ül össze nyári szünete ut,án, nagy viharokat várnak s hirek vannak arról, hogy Dullesnek nem sikerült egészen elérni, amit akart. Ezen hirek szerint Winston Churchill kijelentette, hogy egyedül utazik Moszkvába, hogy személyesen tárgyaljon Male^kovval. Dulles figyelmeztette Chur- chillt, hogy — amennyiben keresztülviszi szándékát és Malenkovval tárgyal, csak saját nevében beszélhet, s az US ellenzi ezt a találkozót. A hírekből következtetve úgy látszik, hogy a londoni tárgyalásnak nem sikerült eloszlatni a nyugati ellentéteket, ugyanakkor azonban feltételezhető, hogy Churchill moszkvai utazási szándéka csak politikai húzás, ami az angol nép és az egyre harcia- sabb ellenzék megnyugtatását szolgálja.
