Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-10-15 / 42. szám
October 15, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ J3 TUDOMÁNY Tolsztojról születése 125-ik évfordulójára A MERKUR A Vénuszt a Marsot, a Ju-I pitert és a Szaturnuszt mind szabad szemmel, mind kisebb távcsövekkel gyakran láthatjuk, de kevés ember vállalkozna arra, hogy megmutassa az égen a Merkúrt. Kopernikusz, a nagy lengyel csillagász állítólag soha életében nem látta. Pedig a Merkur a szabad szemmel is látható bolygók csoportjába tartozik. Ismerték már az ókori népek is évezredekkel a távcső feltalálása ' előtt. Nem is fényessége akadály a Merkur megpillantásánál, mert elsőrendiül csillagnak látszik az égen. A nyári éjszakák legragyogóbb csillaga, a Véga például halványabb, jmint a Merkur. A bolygók közül is csak a Vénusz, a Mars és a Jupiter látszanak fényesebbnek a Merkúrnál. Bármilyen fényes is azonban a Merkur, a Nap vakító fényözönével mégsem versenyezhet. A Merkur a Naphoz legközelebb lévő bolygó. Igaz, hogy ez a ‘legközelebb’ 58 millió kilométer közepes távolságot jelent, a Föld-Nap távolság viszont 150 millió kilométer. Ilyen távolságból sohasem látjuk a Merkúrt 29 fok szögtávolságnál messzebb a Naptól. A Merkur tehát, mintegy ri Nappal együtt mozog az égen, csak másfél órával kelhet a Nap előtt és napnyugta után másfél órával le is nyugszik. Ilyen körülmények között igen nehéz a megfigyelése, mert naplemente után még körülbelül félóráig tart az úgynevezett polgári szürkület, amikor az égbolt még világos és csak mintegy másfél-két óra múlva, a csillagászati szürkület végén áll be a teljes sötétség. Amikor a Merkur legmesz- szebb látszik a Naptól, akkor közvetlenül napkelte előtt, vagy naplemente után szabadszemmel is észrevthető. A csillagászoknak nem kell különleges alkalomra várni, mert nagyobb távcsővel nappal is észlelhetik a Merkúrt, ha megfelelő módszerrel a Nap zavaró fényét csökkentik. Kisebb távcsövekkel a bolygó olyankor is észlelhető, Rmikor szabad szemmel nem látható. A Merkur képe a távcsőben Távcsőben a Merkur közepes távolság esetén 200-szo- ros nagyításai látszik akkorának mint a hold szabad szemmel. Keringése közben látszó átmérője erősen változik és olyanféle alakváltozásokat mutat, mint a Hold. A látóhatármenti vastag légréteg a Merkur távcsöves észlelését is zavarja és felületén nemigen tudunk részleteket megkülönböztetni. Amikor a Merkur nem teljes korongot mutat, a nappali és Vjjeli félgömböt elválasztó határvonal hullámos, a he gyek által vetett árnyékol miatt. A Merkur felszínét va lószinüleg 4—5000 méter magas hegységek borítják. A Merkúron ez igen tekintélyes magasság, mert a Merkur átmérője csak 5000 km., kisebb mint a föld átmérőjének fele. Van-e élet a Merkúron? A bolygókra vonatkozó kutatásoknak egyik legérdekesebb eredménye, hogy élet nemcsak á Földön, hanem más bolygókon is lehetséges. A Merkur ebből a szempontból rendszerint csalódást okoz, mert a Merkúron nincsenek meg az élet kialakulásához szükséges feltételek. A Merkúron ehhez sem megfelelő hőmérséklet, sem levegő, sem viz nincsen. A Merkúrról nézve a Nap két és félszer akkorának látszik, mint a Földről és olyan erősen sugároz, hogy a mi pest. Itt a hőmérséklet a 400 trópusi- kiimánk jégszekrény a Merkur napsütött oldalán uralkodó hőséghez ké- fokot is meghaladja, ami magasabb, mint az ólom olvadáspontja. A Merkur is forog saját tengelye köhül, mint minden bolygó, de a Merkúron a perzselő nappalt mégsem váltja fel a hűvösebb éjszaka. A Merkur ugyanis éppen annyi idő, nevezetesen 88 nap alatt fordul meg egyszer tengelye körül, mint amennyi idő alatt megkerüli a Napot, tehát mindig ugyanazt az j oldalát fordítja a Nap felé. A Merkur napsütötte oldalán szakadatlan forró nappal, a másik oldalán viszont évmilliók óta tartó dermesztő hideg éjszaka van. Az itt uralkodó — 264 fokos fagy már majdnem olyan hideg, mint a világűr — 273 fokos hidege. A Merkúrnak ez a szélsőséges hőmérséklete már egymagában is akadálya az életnek, de ehhez még hozzájön, hogy a bolygón nincsen levegő és viz. Miért nem lehet a Merkúron légkör és víz? Eltekintve attól, hogy s Merkur tömege csak 25-öd része a Föld tömegének és s kisebb tömegű égitestek cse- • kélyebb vonzóereje általábai 1 nem tudja maga körül meg . tartani a nagy sebességgel . mozgó gázmolekulákat, hí . volt is valaha a Merkúrnál 1 valamilyen nehezebb gázak i ból álló légköre, a fizika tör . vényei értelmében azt mái . régen el kellett veszítenie. A bolygó éjszakai oldalár ugyanis a—264 fokos hideg 3 ben minden gáz cseppfolyós- sá vált, majd megfagyott- Ezen az oldalon ekkor nul- Iára esett a légnyomás és ha- talmas szelek módjára kéz i dett odaáramlani a nappal 5 félteke légköre. Természete- sen ez is megfagyott és i c bolygó légköre végül is szi- lárd halmazállapotban gyűl Talán tizenöt éves sem voltam,amikor először olvastam a ‘Háború és béké’-t. Annál a felejthetlen résznél, amikor a sebesült Andrej meglátja a föléje táruló égboltot — s amelyről azóta is vallom, hogy a világirodalom legmegragadóbb leírása, — abba kellett hagynom az olvasást és szivdobogva járkáltam nagyon sokáig fel- ,alá a szobában. A szépség fojtogató gyönyörűségét ritkán éreztem annyira, mint akkor. És újra meg újra érzem, valahányszor ideérkezem a “Háború és Béke” olvasásakor. Mert ezt a regényt nem szabad csupán egyszer elolvasni. Nem olyan könyv ez, amelyet az ember valaha is teljesen birtokába vehet. Talán csak a két homéroszi éposszal van úgy, hogy össze az éjjeli oldalon. Ugyan ez a sors érte — ha volt is — a vizet is, mert a napsütötte oldalon gőze vált, majd átáramlott a túlsó oldalra és jéggé fagyott. Légkör hiányát állapíthatjuk meg akkor is, ha a Merkur egy irányban látszik a Nappal és áthalad a napkorong előtt. Ilyen eset évszázadonként átlagosan 13-szor következik be. A Merkur-átmenetek alkalmával a Nap átmérőjénél mintegy 150-szer kisebb kis fekete korongot látunk végigvonulni a Nap fényes tányérján. Ha lenne a Merkúrnak légköre, akkor a napkorongba belépés pillanatában fénylő gyűrűt kellene látni a bolygó körül. Ilyet azonban soha nem láttak. A Merkúron nincsenek meg az élethez szükséges fizikai körülmények, tehát az élet nem is alakulhatott ki. Ez a negatívum is fontos megállapítás azonban éppen a más bolygókon az élet lehetőségének szempontjából. Amíg nem tudtuk,' hogy mi az élet, termékeny talaja volt az élet természetfölötti eredetére vonatkozó idealista elképzeléseknek. Helytelen utakon jártak a régebbi mechanikus materialisták is amikor nem ismerték fel ? minőségi különbséget élő és élettelen anyag között s úgy gondolták, hogy élet bármilyen körülmények között le heséges. Flammarion még arról irt, hogy a Merkur lakóinak szeme olyan, hogy el viseli az erős fényt, mely minket megvakitana és vé rüknek kellemesen kell kerin genie az égető hőségben is Ez azonban nem volt más mint kalandos feltevés. Ma már tudjuk, hogy a: élő anyag az anyag történél mi fejlődésének melyik meg; határozott szakaszán és mi ilyen körülmények között ala kul ki az élettelen anyagból Tudjuk, hogy a Merkuroi miért nem lehetséges élet é ugyanilyen alapon tudjuk hogy más égitesteken, ahc megvannak a szükséges fel • tételek, az életnek törvény : szerűen ki kell fejlődnie. «hányszor kézbe veszed, any- nyiféle arculatot mutat« más életkorban egészen mást mond. Serdülő esztendeimben azt mutatta meg a “Háború s béke”, hogy mennyi nagyszerű szépség van a világban és hogy milyen sokféle, milyen sokszínű, sokoldalú a való-; ság. Ifjúkoromban, a harmincas évek nyomasztó hangulatában vigasztalást és reményt jelentett, láthatár volt az emberségesség felé és példakép arra, hogy micsoda művészi alkotásra képes az emberi elme. Mikor utoljára olvastam elejétől végig — ez már a felszabadulás után volt — a realista ábrázolás utolérhetetlen példaként nyílt ki előttem a “Háború és béke” világa. Jól tudom, hogy nem én vagyok az egyetlen könyvkedvelő ember, aki az első találkozás óta nem tud — és nem is akar — elszakadni Tolsztojtól. Igyekeztem minél többet elolvasni tőle. És tagadathatatlan, hogy hosz- szu esztendőkön át a legnagyobb zavarban voltam, ha jellemezni kellett. Tudtam, hittem és vallottam, hogy elérte a legmagasabb csúcsot, . ahová csak elbeszélő művész , eljuthatott; ugyanakkor nem • egy írásműve egyenest vissza riaszott. Nem szerettem, soha egy pillanatra nem tud- , tam szeretni a “Kreutzer-szo- , I nátá”-t, ezt az embertelen moralitásu elbeszélést, amelyért oly sokan áradoztak azok közül, akiknek eszükbe sem jutott a tolsztoji morál ( szerint élni. Bosszantott a I Shakespeare-ről irt gunyos- ( hangú ‘tanulmánya; nem értettem, hogy az emberiség egyik legkülönb lángelméje ; hogyan ismerheti ennyire | félre azt amásik lángelmét. Általában nem tudtam sehogyan sem megbarátkozni a 3 filozofáló, moralizáló és esz- 1 tetizáló Tolsztojjal, de nem is értettem, hogyan is lehet egy és ugyanaz a nagy regények 7 és novellák Írója, meg az a \ zordon gondolkodó, akinek 1 szelídségében is embertelen- 1 iséget éreztem. Nem egyszei 1 ,azt hittem, bennem a hiba: talán nem értem eléggt ’’ Tolsztoit. Dfi önmagamtő A nem találtam meg a rejtély s nyitját, nem is találhattair ^ meg, mignem Lenintől megkaptam a választ. De Lenir írásához csak már érett főve futhattam, és Tolsztojról irl cikkeit csak a közeimül' években ismerhettem meg ; Hanem akkor kitisztult min den, érthetővé vált a kettős- , ség, amelynek lényegét nen ‘ is sejtettem oly hosszú idői ’ át, noha igyekeztem miné z többet olvasni Tolsztoj mü [_ veiből. :- ... “Tolsztoj nézeteiben é: í- tanításaiban mutatkozó el t- lentmondás nem véletlen, ha 1. nem azoknak az ellentmon n dósoknak a kifejezése ss amelyek közé a tizenkilence i, dik század utolsó harmada ■)] ban az orosz élet jutott.. 1- — Lenin világosan megma y- gyarázza, hogy Tolsztoj azé kát az eszméket és hangulí tokát fejezte ki, amelyek az 1905-ös forradalom előtti évtizedekben az orosz parasztok millióiban kialakultak. Ezek a nézetek tele voltak szükségszerű ellentmondással és “Tolsztoj kifejezte a fájdalmas gylülöletet, a jobbra való érett törekvést, a vágyat 'Szabadulni a múlttól — de kifejezte az ábrándozásban, a politikai élet hiányában, a forradalmi gerinctelenségben megnyilvánuló éretlenséget is.” Tehát Tolsztoj az orosz panaszt hangját szólaltatta meg, még akkor is, ha urakról, akkor is, ha a múltról irt. Gorkij jegyzi fel, hogy Lenin egyszer úgy nyilatkozott :“Amig ez a gróf nem 1 jött, nem volt paraszt az irodalomban.” Vagyis mindad- . dig legfeljebb megmutatták ' a parasztot, mint afféle “nép, katonaság”-ot, vagy leges legjobb esetben részvétel tekintve munkáját, szen- ’ védéséit, vagy megcsodálva művészetét: de belülről, a paraszt oldaláról ki nézte 1 azelőtt a világot? Ami kor- ’ látja, ami fogyatékossága volt Tolsztojnak, az tulajdon- ’ 'képpen abból az erényből fa• kadt, hogy mindenestől sza- 1 kitani tudott az uralkodó- 1 oszály szempontjaival, holott a magasságok világából származott. De prométheuszi erővel és becsülettel szállt le 1 az istenek közül a szenvedő ■ ■ emberek közé s azoknak sze- f, mével nézte saját istenroko- - hait is. Ám, amikor ez elkövetkezett — a múlt század 1 derekán —, a hűbériségben rekedt Oroszországban még nem találkozhatott a jövendő = hordozóival, a munkásokkal, e s a mélység, ahová leszállt, a 2 parasztok határtalan világa • volt mindazzal a jövőt készítő vággyal és múltba vissza1 huzó tehertétellel, amelynek egymással összekavarodó el- s lentmondásai olyan jellemző- 1,7 ek a kapitalizmus idején a s paraszti életre. Ez magyaráz- j* za meg Lev Nikolájevics k Tolsztojnak, a lángeszű iró- 1‘ nak és a zavaros prófétának r sajátos kettőségét. é A misztikus moralizáló el- jl múlik az idővel, de a nagy y realista művész mind na- n gyobb tömegeket tanít. És r_ egyre többen tudják, hogy a n “Háború és béké”-t, az “Anil na Kareniná”-t, az “Iljics •t Iván halálát”, a “Feltáma- dást” és könyveinek egész y hosszú borát nem elegendő i- egyszer elolvasni; vissza-visz- 3_ sza kell térni hozzájuk, mert n mindig újat, mindig többet n mondanak és minden olvasási suk még nagyobb gyönyörü- 1_ séget át a hűségesen visszatérő olvasónak. Hegedűs Géza, Budapest. :s , ■BHHKurjifrmtiiiuimiimimiiiifniimiimiiiiiiiiiiiiiii 1a- Figyelem, New York e Október 16-án, pénteken este ’ 8.30 kezdettel kerekasztal kon- , ferencia lesz a bronxi Magyar af" Házban a newyorki polgármesterválasztás kérdéseiről, a Ma- a- gyár Szó szerkesztőségének rész- o- vételével. , a- Belépés díjtalan.
