Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-15 / 42. szám

October 15, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Első napok az uj lakásban Hogyan ismerte meg Magyarországot egy latinamerikai épitész A bejárati ajtón még üres a névtábla helye: de már ké­szül fényes rézből, egyszerű betűkkel Hódi Lajos főműve­zető első névtáblája. A nesz- mélyi téglagyár kemence­munkás fiának parkettás, csempés lakás jutott, a ké­szülő réz névtábla mögött meleg otthon várja haza a gyárból. Budakalászon lakott eddig s az uj lakással napi három órai utazást takarít meg. A szép uj ház, ahová most költözött, közel van a gyárhoz. Az újlaki téglagyár vezető­inek nem volt könnyű kivá­lasztani az uj lakókat. Ki kapja az elsőnek megépült' 48 lakást? Az üzem ve/er,ó-l sége elsősoi’ban a legkiválóbb dolgozókra, a többgyermekes családokra, az uj fészket ra­kó fiatalokra gondolt, no meg ^a legtávolabb lakókra. így I •került Hódi Lajos főmüveze-1 tő családjával ebbe a máso-í dik emeleti erkélyes, fürdő­szobás lakásba. . . Éppen nagy vitatkozás­ban tafcüiuk a Hódi házas­párt. Hódi Lajos bosszúságot miméi, vakarja a fejét, mint akinek nem tetszik valami. — Azt a nemjóját. . Minek terveztek ide ilyen feneszé­les ablakokat, meg két er­kélyt nagy ajtókkal. Most aztán megvehetem a temér­dek függönyrevalót, mert csipkefüggöny, az kellett ne-l ki mindjárt az első napon. .. Az asszony, aki ludas a a csipkefüggöny dolgában jóizlüen nevet. | — Ne higgyen ám neki,' majd szétreped a boldogság-, tói, hogy ennyi az ablak és délelőtt elől, délután hátul kapja a lakás az áldott jó napocskát. — Majd elkomo- iyodva mondja: — Bár előbb kaphattuk volna.. , A kisfiára gondol, akinek legyengült szervezete nem tudott megbirkózni a difté- riá.val. Régen volt már, nagy fiú lenne azóta, ő volt az anya első gondolata, amikor az uj lakásba lépett. Hódi Lajos el akarja űzni asszonya arcáról a borút. Ezeken a szép napokon in- káb örömről beszél az ember. — Ezerkétszáz forint volt a csipke. . godoltam, ha már annyira akarja az asszony, hát legyen. Azzal vet,t le a lá­bamról, hogy a varratásért kell fizetni, megvallja ő ma­ga. Jó üzlet— hát ráálltam. Az asszony már mosolyog. — De a csillárt te akartad. Milyen kellemes Je«z estén­ként olvasni, tanulni alatta, beszéltél rá az áruházban, amikor én húzódtam. Végül megvettük az is... A szép téglaszínű rekamié s«m régen ’-érült a Hódi-csa­lád birtokába, mert takaré­koskodtak már az alapkő le­rakásától kezdve, hátha övék lesz az egyik lakás. Most még e°\v rekamiét vesznek a kis Panni, részére, zában vörös nemjesadv A natrvobbik szobában üvegvázában vörös szegfűk ■az asztalon, a virágállványon •aszparágus zöldje virít. A varrógép himzett takaró alatt várja, hogy Hódiné ügyes ke­ze a vásárolt csipkeanyagból függönyöket készítsen rajta. A nyitott ablakon behallatszik a teherautók puffogása. Már hordják a sódert a készülő a harmadik, negyedik ház fel- munkáskezek ássák a Hódiék erkélye alatt épülő játszóte­ret is. Sok itt a gyerek — ha a harmadik negyedik ház fel­épül,, még több lesz; az uj játszótéren kellemesen telik majd a gyermekek napja. További 202 uj lakás épül az újlaki téglagyár dolgozói számára. Hódi Lajos főműve­zetőnek már megvan a laká­sa, de őt nemcsak ez érdekli, örődik a többiekével is. — Mostanában, mióta a mi házaink épültek, jobban ment az üzemben, a munka Még nem tudtuk, ki kapja majd a lakásokat. De napról napra eljöttünk megnézni, hogy áll az építkezés, készül- nek-e már otthonaink. — Jó téglát kell csinálni — fogad- koztak napközben az embe­rek —, hátha éppen a mi há­zunkba kerül. Ment is a munka dereka­san, 110 százalék alá hónapok íta nem kerültünk... Nem­csak azzal törődtünk, mennyi téglát gyártunk, hanem az­zal is, hogy milyent. Hogy felépülhessen rövidesen a gyár többi háza is. . Délután van. A nap pont az erkélyre süt. A Hódi-csa­lád kiül az erkélyre. Panni mama csipkét horgol, a két kislány babát öltöztet. Hódi Lajos, az újlaki téglagyár fő­művezetője úgy érzi, hogy ő a legboldogabb ember a vilá­gon. . i iszavasvari milliomosok A tatabányai cementgyárban Tiszavasvári községben több lermelőszövet kezet működik, le a “Munka termelőszövet­kezet” a legjobb köztük. Há­rom és félezer holdon gazdál­kodnak — közel ötszáz csa­lád egyesült a közös munká-j ra. A szövetkezet közös épti- J étéinek, felszerelésének és [ állatállományának értéke 4.236.000 forint. A terményből és állatok­ból származó bevétel éven­ként több mint 3,000.000 fo­rint. Október elsejéig mint­egy 90,000 munkaegységet fognak teljesíteni a tagok. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy a természet­beni s pénzbeli juttatás érté­ke munkaegységenként 33.30 forint lesz. Ehhez jön még a tagok háztáji földjeinek haszna, mikor is 1,000 fö- rint körüli jövedelmet, bizto­sit gazdájának, ha csak kuko­ricával vetette be. Ha pedig kerti veteményt termel ben­ne, ennél nagyobb a jövedel­me. Boldogan is számolgat­ják jövedelmüket a millio­mos termelőszövetkezet tag­jai. Balog’. Péter családjának például eddig 700 munka­egysége van. Már ezért is 42 mázsa búzát, 10 és fél mázsa írpát, 315 kiló cukrot, 91 li- er olajat, 15 és fél mázsa kukoricát, 7 mázsa lucernát s 7.000 forint készpénzt kap- j iák. Ennek értéke, a háztáji öld jövedelme nélkül mint­egy 25 ezer forint. Pásztor András egyedül dol­gozott a termelőszövetkezet- j jen s eddig 400 munkaegysé­get szerzett. Búzából 24 má­sát, árpából 6 mázsát, 180 dió cukrot, 52 liter olajat, 4 mázsa lucernát, 9 mázsa ku- oricát és 4000 forint kész- lénzt visz haza. S mindez csak előleg. Az ;vi 'zárszámadás még hátra van! .••iiiMiiiiiiiMiiiiiiiiimmiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiit jzeged utcáit az idén 15 ezer fa- i semet.e elültetésével teszik lég szebbé és egészségeseb- >é. Az év végéig a városban 4 háztömböt tataroznak. El- ezdik egy százszázalékos ;érház építését is. a kormányprogramm to­vább javítja a dolgozók mun­kakörülményeit. Ebben az év­ben másfélmillió forinttal többet fordítanak munkavé­delmi beruházásra, mint ere­detileg tervezték. Augusztus elején korszerű, ezerszemé- ■yes fürdőt, valamint uj konyhát és éttermet avattak fel. imiiniiiiiimiiimiiininn iiiimiiiiiiimimiiiMiiiimmi — Magyarországi riport — 1953. május. Az örök nyár meleg napja perzselte a ten­gerpartot és sugarai meg­megvillantak a kis kubai vá­ros lapostetejü házain. P. Ar­chimedes fiatal épitész — igaz történetünk hőse — fele­ségével együtt reggeli kávé­ját itta s közben az újságot böngészte. “Nézd, it egy hir, amely különösen érdekel minket” — kiáltott fel és kí­váncsian olvasták a néhány rövid sort. “Budapest Budapest utcáin éhenhalí egy ember. Nemsokára em­berek gyűrűje vet,te körül, a közelállók veszekedve lehúz­ták róla a ruhát, mivel a la­kosok csak rongyokba tud­nak öltözködni. Szórakozni és moziba járni soha nincs pén­zük.” Csend lett. Elisa, az asz- «zonv^huga törte meg a csen­det. “Mondjatok le őrült ter­vetekről, miért akartok olyan országba utazni, ahol ilyes­mi előfordulhat?” P. Archimedes sokat olva­sott hazánkról és a többi né­pi demokráciáról, csak ép­pen mindig az éhhaiálról és sohasem az épülő uj városok­ról. Mégis eljött a Világif- jusági Találkozóra, meg a- karta ismerni a “vasfüggöny mögötti” világot. Ott volt Bukarestben az if­júság nagy találkozóján. U- tána Magyarországra, Buda­pestre jött. Mindent megné­zett, vizsgálódott. S ahogy tovatűntek a Romániában és hazánkban eltöltött napok, úgy halványodott el és vált jelentéktelenné az a régi uj- isághir is, amelyet Magyar- országról olvasott. Nhéz lenne leírni mindazt, amivel taláJkozott. ő maga is amikor beszélgettünk, emlé­keiből csak három találkozást ragadott ki, amelyek ponto­san egy óra alatt zajlottak le. Társaival, külföldi építé­szek és festők küldöttségé­vel meglátogatta a Népmű­vészeti Kiállítást a Műcsar­nokban. Miután jól körülné­zett, feltűnt neki a kiállítás egyik látogatója. Fiatal nő, a villamoskalauzok egyenruhá­jában, kezében kalauztáska Odament hozzá és megkér­dezte: mit keres a kiállításon igy, kalauztáskával? A kérdezett mosolyogva magyarázta, hogy van eg­ora szabadideje a szolgálatba lépése előtt és azt itt tölti el Magától értetődő volt a kö vetkező kérdés: — Mivel tölti általában t szabadidejét? ■—Olvasok és moziba já­rok. — Milyen filmeket név meg? — Mindenfélét. Legutóbb láttam a Makszimkát és az Óceán jegén cimü filmet. — Nyugati filmet nem lá­tott? — kérdezte Archime­des. — De igen, a Pygmaliont, amit egyébként olvastam is. Tovább folyt a beszélgetés, amelyből Archimedes megje­Zal aegerszegen megkezdték az uj szülé­szeti, nőgyógyászati és cse­csemőosztály építését, mert a kórház jelenlegi 32 ágyas szülészeti osztálya kicsinek bizonyult. Az uj háromemele­tes épületben 60 ágyas szü­lészet és 34 ágyas csecsemő- és gyermekosztály kap he­lyet. A munkálatokat még ehhpn az évben, befejezik. IlliiiiiiiiiiiiiliinnniiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiii uhui 111111,11 un, Uj vasuti hid a Sajón A borsodi hőerőmű és kokszmii jelentős mennyi­ségű szenet kap maid az or- j mospusztai szénvidékről, ez­ért szükségessé vált, hogy j közvetlen szárnyvonal kap­csolja össze a Kazincbarcika- Rudabánya vasútvonallal. Az uj vonat a Sajón halad ke­resztül, tehát hidat kell épí­teni. Igen érdekes és szokat- an, hogy az uj hid — szá- ^azföldön épül: kiszámítot­ták ugyanis, hogy a Sajó ké-j sőbbi szabályozásával <f fo­lyó medre nem a mostani he­lyén fut majd, igy a hidat már az uj meder fölé terve- -d'v életéről. Horváth Imre varsói követ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Horváth Im­re rendkívüli követet és meg­hatalmazott minisztert fel­mentette a londoni magyar követség vezetése alól és megbízta a prágai magyar követség vezetésével. miiiiiiiiiiii A SZOLNOKI CUKOR­GYÁRBAN megkezdődött az idei cu­korrépatermés feldolgozása. Az idén a terv szeiűnt 27 millió kilóval több kész cu­kor keiül ki a gyárból mini tavaly. gyezte magának, hogy a ma­gyar kalauznő ismeri és sze­reti Dickenst, a nagy angol regényíró rongyos, árva de jószivü gyerekhőseit. A külföldiek között ekkor hirtelen mozgolódás támadt. Az egyik odalépett Archime*- deshez és az mondta: itt van az egyik magyar minisz­ter. Archimedes körülnézett, azonban nem látott “minisz- terkülsejü” embert, csak egy családot, ahol az édesapa két gyermeknek éppen magyará­zott valamit. — Hol a miniszter? — Az ott — mutatnak ma­gyar kísérői a családapára. — Lehet beszélni vele? ' — Hogyne. Egy perc sem telt bele,- a délamerikai építészek ott áll­tak a miniszter előtt és üdvö­zölték. Angolul megkérdezte tő­lük milyen nyelven beszél­nek. Egyszerre válaszolták: I latinamerikaiak vagyunk. I — Hiszen akkor önök tud- : nak spanyolul — szólalt meg szép zengő hangon spanyol nyelven a miniszter és barát­ságosan elbeszélgetett a dél­amerikai fiatalokkal. Archimedes először a ma­gyar néni demokráciában be­szélgetett miniszterrel. Mindez egyetlen óra alatt történt. . ő pedig több napot töltött hazánkban. Kavarog­tak benne a sokszinii élmé­nyek. Régi ismeretét orszá­gunkról át.törte az uj tapasz talás. Mikor mérnöki szemmel Sztálinváros uj házait néze­gette, nevetve mondta kísérő­jének: “Ez mind csak propa­ganda — írná a reakciós saj­tó. Ezek a házak papírból vannak építve és ha mi elme­gyünk, újra összecsomagol­ják az egészet, hogy ha uj látogató jön, ismét kibont­sák.” Beszélt az építőkkel, bejár­ta Sztálinvárost, s az utolsó napon látogatást tett a Mű­egyetemen. Úgy vitatkozott Gábor László épitészkari dé­kánnal építészetünk jelenlegi problémáiról, mintha saját házának tervét védené meg. Tóth Katalin." nimi iiiiim n mi unni nini iiiiii ii iiiiiiiiiiMfi — ■•■«■•»> HUSZONKÉT IT.T SZÍNHÁZ A SZOVJETUNIÓBAN A moszkvai Állami Szin- háztervező Intézet 22 hatal­mas, a Szovjetunió különbö­ző városaiban építendő szín­ház tervrajzait készíti. Pfetrozavodszkban, a Ka- rél-Firtn SZKSZK fővárosá­ban, a központi téren —• szerves építészeti egységben annak a többi épületével drá­mai színház épül. A petroza- vodszki drámai színház 800 férőhelyes nézőterét néni rno- tivumu faragások diszitik. Nyisznyij-Tagilban, Ashába- ban és Kazanyban ugyancsak uj színház épül. AimiiHliiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiimif iiiiiimiiii inni in mim* MEGJELENT KÍNAI NYELVŰN Veres Péter “Próbatétel” cimü könyve, amelyért a ne­ves magyar iró a magyar kiadás után Kossuth-dijat kapót. ' ­Q

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom