Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-08 / 41. szám

Száz évvel ezelőtt, 1853 október 15-én jelent meg az első magyar újság itt New Yorkban. Nagyon nehéz a könnyeket visszatartani az ember szeméből, amikor az első amerikai magyar újság lapszámait olvassa.

Hosszú évszázadokon keresztül küzdött a magyarság a német rabiga ellen. Nem akartak abba beletörődni, hogy Magyarország, a Habs- burgi uralkodóház kizsákmányolt gyarmata legyen. Amidőn az eget-földet rázó véres szabadságharc 1849- ben szerencsétlenül végződött, Magyarország egyelőre elveszett, az volt ekkor a kérdés, hogy hová meneküljenek hűséges fiai. A Magyarországgal szomszédos kormányok a haladás ellen voltak, ott nem telepedhettek le. Európa többi országaiban nem találhattak uj hont a magyar forradalmárok. A letelepedést kutatók zöme az uj világ, az akkor még fiatal Egyesült Államok felé tekintett, mert abban, az időben ez valóban a korlátlan lehetőségek hazája volt.

Jöttek hát mindenféle nemzetiségű hajókon, gőzösökön, vitorlásokkal. Jöttek Kossuth Lajos előtt és utána is. Nem állapodtak meg egy városban, hanem munkát, kenyeret keresve barangoltak keleten, nyugaton egyformán. Megpróbálkoztak mindenféle foglalkozássl. Voltak közöttük napszámosok, tudósok és diplomaták. Voltak, akik a siker révébe érkeztek és voltak, akik elbuktak. Az akkori Egyesült Államok 30 államában barangoltak második honszerző hőseink. Viszontagságos volt ez az élet nagyon.

Az első new yorki magyar vendéglő

A magyr számüzöttek zöme New Yorkban telepedett le. Egymásután keletkeztek ezután New Yorkban magyar üzletek és magyar vendéglők. Az első és egyik leghíresebb volt ezek között “A HÁROM MAGYARHOZ” (To the three Hungarians) nevezett vendégfogadó. Ennek a tulajdonosi: Biró Ede őrngy, Török Lajos és Fráter Alajos századosok voltak. A hazájukat vesztett magyarok a szőlő levének fogyasztásával összekötve itt tárgyaltak -a napi politikáról. Itt jött a i.~’e 1853 szeptemberében a török-orosz háborúnak, majd hogy Anglia és Franciaország is hadba állanak Oroszország ellen.

Borozás közben a volt hadfiak azt is megtudták, hogy Kossuth Lajos levelet irt Londonból hü titkárának, Asbóth Sánndor ezredesnek, hogy toborozzon harcosokat a magyar zászlóalj részére.

Később Kossuth Lajos újabb levelet küldött New Yorkba. Azt ajánlotta ebben, hogy hívei adjanak ki egy újságot, melyben próbálják meggyőzni az Egyesült Államokban élő magyarságot az orosz cár ellen küldendő magyar légió szükségessége érdekében.

A “Három Magyarhoz” | címzett, vendéglőben megbíz-1 ták azután a tevpVww v*«*A Magyar Számüzöttek Lapja

Az első amerikai magyar újság

A magyar számüzöttek lapjának első példánya

nis Károlyt, aki már 26 éves korában jogot tanított a pesti egyetemen, majd később Kossuth délvidéki kormánybiztosa lett, hogy vegye kezébe az ügyet és legyen szerkesztője az első amerikái magyar újságnak.

Kornis tanácskozásra ült le az amerikai magyarság zömével és elhatározták, hogy mi legyen az első amerikai magyar újság neve:

Magyar Számüzöttek Lapja

Tetszett is ez a név sok bus magyarnak. Siettek is lefizetni a szabadságharcos uj amerikaiak a negyedévre járó egy dollárt az előfizetésért. A Spruce Street 17 szám alat volt a szerkesztőség és kiadóhivatal egy sötét kis szobában. A szedést Danes Lajos százados végezte, aki azt abban az angol nyomdában tanulta meg, ahol a magyar lapot is kiadták.

Az első szám négy kisala- ku oldalból állott, de mégis tiz napig tartott, amig elkészült és utána Kornisnak még pontokat és vesszőket kellett rakni az első száz példányaira, mert az angol nyomda nem rendelkezett, magyar betűkkel.

így jelent meg az első magyar újság az Egyesült Államokban 1853 október 15- én. Kornis Károly “Honfitársak” cimü beköszöntőjével kezdődött az első szám. Elmondta, hogy célja az “Egyesült Államokban élő magyarokat tudósítani a világ esemémnyeiről anyanyal- vükön, magyar nyelven fenntartani a magyar nemzetiséget. Érdekes cikk szólt a New Yorki Magyar Segítő Egyletről. Fontos, hogy minden amerikai magyar tagja

lcwriío«

sak” felhívással a törökorosz háborúban való részvételre hívja fel a magyarokat, ígérve, hogy a következő lapszámban már ennek a részleteiről is lesz szó. A szépirodalmi rovatban két költemé-l nyen kívül történelmi megemlékezést ir a szerkesztő “Hazánk szabadságának vértanúi” címmel, három magyar honleányról: Teleky

Blanka, Leövey Klára és Bernvaller Erzsébetről.

A Magyar Számüzöttek Lapja utolsó számai

Hiába kért, esedezett Kornis szerkesztő, magyar baj- társai nem igen siettek a segítségére. Sokan haragudtak Kossuthra, mert, szerintük nem segítette őket eléggé, így ezek ellene voltak Kossuth minden indítványának és igy a “Magyar Számüzöttek Lapjá”-nak is.

A lap ötödik száma már be is számolt arról a tiltakozó gyűlésről, melyet, Kossuth.

ellenzői 1853 november 10- én tartottak meg. Mészáros Lázár altábornagy, volt 48-as hadügyminiszter is Kossuth ellenzőihez szegődött, és a választmány tagjai közül kibuktatják Kossuth személyes megbízottját, Asbóth Sándor ezredest és hűséges követőjét. Kornis Károlyt, a lap szerkesztőjét.

így azután Kornis elkeseredése még fokozódott és a következő hatodik lapszámban, amely november 30-án jelent meg, röviden bejelentette, hogy a lapnak ez az utolsó száma, t/öbbet nem jelenhet meg, mert olvasói nem pártolják a lapot megfelelően.

De a “Magyar Számüzöttek Lapja” munkája nem volt meddő. Úttörő munkája egy évszázad múlva is inspirálja a haladás sajtóját.

A Magyarországot lábbal taposó Habsburg uralom eltűnt. A Független Magyar- ország napról-napra erősödik, létezik, fejlődik, gyarapodik. Népei megelégedetten, boldogságban látják a jövőt, melyért, a Kossuthok és a többiek annyit küzdöttek és szenvedtek. Gábor György.

A FASIZMUS MENEKÜLTJEIT SEGÍTŐ BIZOTTSÁG AZ US-FRANCO EGYEZMÉNYRŐL

Dr. Mark St,ráüss, a Joint Anti-Fascist Refugee Committee elnöke, a következő nyilatkozatot adta ki bizottsága nevében, az Egyesült Államok és a fasiszta Franco között, létrejött barátsági szerződéssel kapcsolatban:

“Az Egyesült Államok és Franco között létrejött katonai és gazdasági szerződés amerikaiak ezreinek és a világ millióinak elárulását jelenti, akik életüket adták a fasizmus megsemmisítésére irányuló háborúban.

“A spanyolországi hadibázisok létesítése nem fogja növelni az ország biztonságát és a világ békéjét s csakis egy újabb világháború kitörését siettetheti, mely amerikaiak millióinak életét veszélyezteti. Az U. S. és Franco között létrejött egyezmény alapján amerikai dollárok milliói özönlenek Spanyolországba, hogy felépítsék Franco katonai gépezetét és megnöveljék a korrupt fasiszta-kormány uralmát, ami csak terrort, betegségeket és éhezést hozott a spanyol népre.

“Spanyolországban nem történt semmiféle változás azóta, mióta az Egyesült Nemzetek elítélték a Franco kormányt s megbélyegezték, mint fasiszta uralmat, melyet főleg Hitler náci Németországának és Mussolini fasiszta Olaszországának segítségével hoztak létre. A Francoval kötött szövetség felelőssé teszi az Egyesült Államok külpolitikáját a spanyolországi fasiszta diktatúra megőrzéséért, Európában. Az amerikai nép azonban soha nem fogja elfogadni az ellenségeivel kötött szövetséget, a fasiszta diktátorokkal kötöt, szövetséget s világosan, többizben tanúságát tette, hogy mélyen gyökerező ellenszenv él benne Franco iránt.

A második szám egy héttel azután, október 22-én jelent meg. Kornis vezércikke a közeledő krimi háborúról szólt, urópa külügyi helyzetét vitatva, a magyar érdekeket szem előtt tartva. A világ minden részében tprtént eseményekről beszámolt pontosan rövid néhány soros tudósításban. A szépirodalmi rész is kitűnő volt. Ferenc József, az osztrák császár nevenapjára jó kívánságokat tartalmazó vers, állítólag Petőfitől. Töredékek egy száműzött naplójából, Katona Miklós ezredestől. Damjanics tábornok utolsó imája, melyet titokban Kornishoz juttattak. A kivégzés előtti éjjel irta ezt az imáját Damjanics Jáoos.

A harmadik szám már két héttel később, november negyedikén jelent meg. Úgy látszik, hogy a “Magyar Számüzöttek Lapja” anyagi bajai megkezdődtek. A lap szomorú, keserű felhívással kezdi, mely felszólítja az olvasókat, hogy segítsék lapjukat és fizessenek elő. Leírja Kornis, hogy honfitársai cserben hagyták őt. A lap megjelenése előtt szabadság- harcos baj társai megígérték a lap fenntartását minden áron, de Ígéretüket nem tartották be. Mindössze 60 rendes előfizetője van a lapnak, ami nem elégséges a kiadások fedezéséhez, a lap heti megjelenéséhez. Előre bejelenti, hogy őt ne okolják, ha) a következő heti szám is elkésve fog megjelenni, pedig óriási jelentőségű és a menekült magyar baj társak jövendőjére életbevágó dolgok vannak készülőben.

Ezeket a dolgokat már előre jelzi a lelkes hangú felés demokráciára van szüksége, nem pedig brutális erőszakra alapozott kormányra, melyet még inkább megerősítenek a dollárok, amiket az amerikai adófizetőkből sajtolnak ki.

“Az U. S. és Franco között létrejött szövetség az egész demokratikus világra nézve káros. Minthogy ez a szerződés nem képviseli az amerikai nép érdekeit, ennélfogva az ország biztonságát sem védelmezi. Mi hisszük, hogy ez a szövetség széleskörű tiltakozást fog kiváltani, ami a végén ki fogja kényszeríteni a teljes szakítást Francoval.”

tiiiiiiiimiiHiiiiiiiiiimiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiii)

Hüségeskii 3 évesek számára

Mrs. Robert Gray nem hallgatja el, hogy véleménye szerint a kaliforniai Pasadena város iskolaügyi bizottsága kissé tul- ságba viszi a hüségesküt.

Az történt, hogy az asszony 3 éves Janet nevű kisleánya 4 órán keresztül modell volt a városi Junior College művészeti osztályában, amiért 75 centes órabér, azaz összesen 3 dollár fizetés jár neki. Mikor Mrs. Gray fel akarta venni a pénzt, az iskola pénztárosa kijelentette, hogy addig nem fizetheti ki, mig az alkalmazott alá nem Írja a hűségnyilatkozatot.

“De a gyermek nem tud még irni,” tiltakozott az anya.

Erre a hivatalnok átadott számára egy hüségeskü lapot, hogy Írja ő alá, kislánya helyett. Az anya elolvasta a lapot, majd megkérdezte:

“Hogyan tehetek én esküt arra, hogy három éves kislányom, az esküt megelőző öt évben nem volt tagja semmiféle olyan szervezetnek, mely a kormány erőszakkal való megdöntését hirdeti? Elvégre is, csak még három éve, hogy ismerem a gyermekemet.” A

“Nincs kivétel,” hangoztatta a hivatalnok, “vaev aláirín va<rv

,3 -KKfof,>ö __ • - jj

" ' " : * A - W % * %nßt jofwT foífcsB Lsl

October 8, 1953 __________-v ■ " % •_________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ _______________________ jg '

A MAGYAR SZÁMÜZÖTTEK LAPpA, ...*'WVLWl T" —imir. w J ' "~ 11111 ***—— ‘ — llj ^

~~~~~~ ‘ %1 *

***">» <* •*»*■** ••<■*€*»*' ~ ~ 6» te fe- » etetette» eetete > Xkte Mot* MMMK -rrniTn ett i.j

"<■ »*» «• ■*'■'** >-■ < w<-**<■*■'-<* ><**<•»«<"■*>ytey.4;wyexoiX' feto«** x«6co) -«tetette«»«5 V

( v ,■ % xowteweex »xteftofetew~...'

... ' ' " -*'■**■ --------« •>.<■■■»■ v. ' >a«. ,. ^

A WteteMte <..V4«A<V x*« 4 i fete«* ~ tftMte »«><»•£----- ■■WÓ'y/(W, E tettetette ■ f^> W»ifelii ij,^

« « A, ■>•., ------- ~<í■ •*■>•<• >*’•»’•« -« ■»**»»> —ee* - - ■« tec tee*««. tett. eÚK

wA' 'A'»«»' a:' A A w*“A VW X S V v

'. x^-A. - <AW<teec AV>« w a-«. ^ -tx«. -« --j r y t Hiti L fij rti> MÁjli Mi :

■<««•:<»««■» ' y-rvb*'.'', W, *<*w v vw.w.va»

fT • Vnfm11 ^

4XW.X Í*, >^te4< «C—.a — 'te WA a yi && we

«>/■:* Í'**»<«v<4«^.... ^ . V,_ < >: y' ■■ ,, ■/ {

<4 aMCG>> ><<<• test-te .vvte-a

„wwv«» «x< >: wvte «4A» a> «X-« —i-wyKifiitertirtwaiym

,.v.,rrrmv^,----- ------------- ■ ------- I 1 ’ II • f • ■ -......— fi --^líflV^lVrt--;nW^ffr|>^

............ ......-....— A..4.AJMA4.^At.'4<,XeA^>,.4»tlhMm4V4rA.r..^fA4..»«J, ^|f|'“ ~ ^ ‘fT ~ WClteÜWTOVWiiOWgí' '

«W A» • ',«A>v V.VVW -A* X»» <' XWXWOW«* ■X»» »v < Á- ( aW « <

♦X«*.*., 'Ao <<*>v<*x' ------- «Annii|)ninii»nm>i;i te<cte»4Ai«Mte **&.****■ ’' :-:;í:

a x«xa 4 x» ».»c w>.a< 1 mn-in-rt.

< 'itetete te* '>'*** » »rtiái, «te •*»<«■' ‘v >»«»*«a iiimuitmuW« inj iifuliinn fiinfix. :

44*eo<..- ♦y«' v--te te« 'á ’■ >

tetteo« »> ww 4w v<tete*o<*.e *ík*'« va ,x<a a ^««xíwte, t testete «/.te^xxtece't^tteteec etette- tetetetec

te»>x«x » etet >tev % eoctjte»-«*« »»»te« •>* a te»» y»^atetentejte«Mnjx'itf*>og*x ':■>?

*(■.'*> te«-xte4>ecote» te»íx'te «^tetette*<«te- <v.testete *< vtew ' :v Ji

«j te» te fee» fettete«» •» »».»ctew «> telteWteev- ~4~0wte A«te»*- »tetex. ' •«

<X Áte<-e»tetetet to» teCte^^m^Mfeeweteyeete »tete <te»~ »< «.<« «tef «xetexteete xte»»"

tP***áxMX«te-tetetet«^»tetete^xte <ee>«x<»tete>-tetex>niiiuYOfffjy^»■i>«(l»rVe»eo»»<)<>eotettetetett ^

Wte»» tey>: ;te^;^»te«*>yy>' IteiHHüII..un I . ,'te44-»i> )iV)Vilfii jj<il<>l^»:^)eilte:)»teterfefe!<oi.ie-a.feii«< :-;x%

av «texfefc ««eeo». Sot>M»< »te?te»-te»cetfe< Xtette»» fyt w - ■» ■ /- M«<te.e»»OCA 4 .A~4...,. j.... ......--■■■ A4,:|||t|-. • :>

»te>ee<e«tetetete!Ktette«te«<»»->»tey>^ w«ww<«>i^wi.i^v 4L4 a iteftoeYet leeiWfeeteVtee '

»eeceeteteteeAlrte feotet >teteíÁ testeteVtete- >te tet>»xte 'n YfcMofW'airc'awriy teltei teTóopfi ^tetetetec

ct» »1 ^6- <•«««» y 'tW«Äfeteiite«tefe4 tefeefete xw )--->4vte^^etet5»tetetefeWtete»»«^te«te»X-<eTlteWWW»' <

»tee< tetefe« Etette tetefeMc,»«!» x**,<A«tete W. 4 te* teftte - mr CiMj'irVn fi fti n ffírr*'* 1

«Ä—>*etecte»e<»xefexewtetevtetw.>Íteifcteí' * vte<eeei,rt(ieee<)fate-teteteW(iJ>»»tei-ecertieft^teWeY4» '>

.V.AVW te4AO«teAw. teA > ---------------------í

<.* tee<teé w».':«».«Ate■••tex. tetete-e eeetewteeoe*. »xgttete. xtete*te »Weeete tewte »• - ;!xeteeo» « te.y *a>*>y > v-»te <tetefe«tete»-»m->tete'ytex*ife<*feeV»e^te<*te»eteee^**teewte«i<te«tetetee»WWt^Ww655wSÍ55w^^Wc*<»<lWteltew8te*#*te <eeo» e tete«tee( »tetett tetettetex « )*>.»»teTtteUte- mii M>*«e^1 iVgí JWrtfcW jliW« •

;;;:;:::tettete>i^e»:«<<-:tefe^ieÉefetec>ertiirbi;teWtey»^te<in|fr^>^Í^WgaM w >

We* .eeete*ÍÍíT«S^*tete*t..: • i-te»tete yyxee» tetetett ^

tete»-<tettet(te|j«M|te»te*»» ‘

XAtetetecet«e»4«etettew ii<m¥Jlni»l »>*»»>*<' iw>ri<lllllllir 111>| 11 ll),l|il?l8ilá<l>linrteijpri

«SteAte tetet».*. <» >.tecttectfeeetete »'■>*« UH»U» *1 |1gy'j*11 «#».«»'»i ^

Xteewv^t tetefe Afeytete-^fetetetew t>>.u<«gri<rt.ewi>,»teti>» » ««■><?»» »tXteff-y«•»

»eootte»>y«xAo»»teet»«^te^tieei»ifi '«e* ott et» etteettte«» ....

eetetK >*«tty. etetette«« • )~1

«Mte^yotcte «tee> *?te*t< fte» >4 ortt*> »tetette« )|iiu««tiu wteetter«teltet; vlf-]<inífrmi'riO(i1É ft'WfM jM(lÉÍli¥Í>lllri Yliftli mifíW i^VgNimXlff'-<» «* te*»*» tetet»fet »»tcjfttete« - et» «testete «tte- x*te.»te' W' «::p.

««te» te», <ette eertoeeeee^eelfttit»ty - - - VT1"."1'-------------4te-X4..te.e.../1pf............W— — - • , r»-e. -- —Á *