Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-08 / 41. szám

VV/tUUCl O,

AMERIKAI MAGYAR SZö

KÉT TANÍTÓ

1929-et írtak azdn az őszön, amikor az uj tanító Alsóné- medire megérkézett. Szükség volt rá már nagyon, hiszen Alsónémedi akkoriban is többezerlakosu falu volt és a több mint háromszáb gyerekkel egy tanító vesződött. Nem egy segítség kellett volna, de még jó volt* hogy ezt az egyet is küldték. A mesz- sziről jött, derüsarcu, sovány, fiatal tanítót, Magyari Sándort szívesen fogadták! hát a faluban, ő pedig egyszerű holmijával beköltözött a tanitóiakásba és néhány nap múlva megkezdte a munkát! Az iskolában — egy ütött-kopott kis földszintes házban csupán három tanterem volt. A gyerekeknek csupán a fele fért be ide. Ezért aztán délelőtt is, délután is folyt a tanítás.

Nehezen, nagyon nehezen haladtak előre a tudományban, pedig a fiatal tanító legszívesebben a szivét is kitette volna értük. Több osztály volt összezsúfolva egy helyiségben, s amig az első osztálynak magyarázott, a felsőbb osztályosok unatkoztak, játszottak, még gyakrabban veszekedtek. Ha a nagyobbaknak tartott órát,, a kisebbekkel nem lehetett bírni. Sok gyereknek irkája, ceruzája sem volt. Hiányoztak a szemléltető eszközök, hiányzott, a földgömb, a térképek és ki tudná mindazt elsorolni, ami hiányzott még az ütött-kopott kis falusi iskolából.

Az évek múltak, a tanulók cserélődtek, a nagyobbak kinőttek ez iskolapadból — rendszerint a felső osztályok elvégzése előtt. Ez attól függött, mennyire várta őket a kenyérkeresés, a mezei munka. Alig néhányan járták csak végig az iskolát. Pedig voltak jófejű gyerekek, de nem volt pénz a szülői háznál és különben is alig várták már, hogy a gyerekeknek hasznát vegyék, nemhogy még magasabb iskoláért fizettek volna.

Két esztendő múlva, 1939- ben kislány született, Ma- gyariéknál: a kis Ilonka.

Mintha napsugár költözött volna vele a házba. Ha haza jött apja, kislánykáját ringatta, játszott vele és titokban azt remélte, mire a kis Ilonka felnő, már másképpen lesz Alsónémediben. Hogy hogyan lesz máskép, azt nem tudta, mégis reménykedett. Az is megfordult a fejében, hogy Ilonkából is tanítót nevei, hiszen ennél a hivatásnál nidcsen szebb, még ilyen nehéz körülmények között sem.

Múltak az évek, egymást váltogtta a tavasz és a nyár, a hűvös őszre csípős, fagyos téli- hónapok következtek. Csak Alsónémediben nem változott semmi. Ilonka nőtt és szépült, egyre több örömet okozott szüleinek. S ha megkérdezték tőle: “mi leszel, ha nagyra nősz?” — összehúzta pici száját, ugv mondta: “tanító”. .. Tanító akart lenni és apját.ól megtanulta, hogy a jó tanítónak nagyon sokat kell tudnia. Csak négy elemit járt Alsónémediben, azután az ócsai polgáriba irat- Kozott. Ocsa öt kilométerre van Alsónémeditől. ősszel, meg tavasszal csak elkerekezett biciklin, de a fagyos tél- oen gyalog kellett taposni a cérdigérő havat. Mégsem panaszkodott, mert hátha ki- /eszik a polgáriból, s akkor nem lehet, tanító. S ha Ilon- Ka tiz esztendővel előbb születik, akkor aligha vált volna j /a) óra édesapja és az ő vá- j gya. így azonban másként történt.

A felszabadulás után Ilonka Budapestre került tanítóképzőbe, majd onnan a Pedagógiai Főiskolára. De nemcsak a karcsú, barnahaj u iány lett a főiskola hallgatója. A már őszhaj u, de vidám ! mosolyu édesapa is. A nyári j tagozaton tanult tovább, hiszen a régi világban nem vé-1 gezhetetf főiskolát. Ilonka, az első év után Rákosi Mátyás ösztöndíjat kapott, kitü-! nő eredményéért, .s az édes-j apa is jól megállta a helyét, j Most ősszel kezdte meg Ma-j gyár Ilonka gyakorlóéves ta-1 nitását Alsónémedin. De milyen más viszonyok között, j ! mint valamikor az édesapja, i Alsónémedinek ma nem egy,1 de három iskolája van. Modern felszerelés, fizikai és! földrajz-szertár, torna- és; 1 sportszerek szerettetik meg! | a kis falusi gyerekekkel az j : iskolát. Az alsónémedi isko-; I Iának most 16 tanítója van, j ' minden tanító saját szaktár- I gyát tanítja. Ilonka földrajzot és természetrajzot.

Magyar Sándor régi reményei valóra' váltak. Megváltozott az élet Alsónémediben.

Vass Éva.

limilillllllltlIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIKIIIIIIIIIMIIíflIIIIIIIIIIIIUI ;

Uj iskola

Kazincbarcikán

i

1 A régi Kazincbarcikának 4 iskolája volt, összesen hat tanteremmel. Ezek közül kettő csaknem száz évvel ezelőtt épült.

| Az uj városban ez év elején kezdtek hozzá egy korszerű emeletes, nyolctantermes iskola építéséhez. A mun- i ka befejezés előtt áll.

Az iskolában a Világos, ba- í rátságos tantermeken kivül helyet, kap egy kémiai előadó terem is, amelyet korszerűen felszerelt bemutatóerem, il- etve szertár egészit ki. Az skolaépületet fedett folyosó köti össze a hatalmas, korszerű tornateremmel. A tornaterem mellé zuhanyozókat és öltözőt építettek.

icmiiiiimiiitiimiiiiiiimiiiitjiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

~\ debreceni

[ Hajlitottbutorgyárban julius I 31-én elkészült a százezredik | exportszék. A gyár készítményei I már eddig is számos országbs j kerültek el. A mostani szállítmányt Casablancába küldték.

ítmimiiimiiiiimimi mn 111111111111111 iiiumm int mit 11 •

A sárvári

; Cukorgyárban nagyiramu,

; hatalmas méretű munka fo- • j lyik: az idei cukorkampány- . ra készülnek fel. Még az öre- , gebb dolgozók sem emlékez■ nek arra, hogy egy év alatt . annyi répát dolgoztak volna , fel,' mint amennyi az idén a ; gyárba kerül. A tavalyi meny■ 1 nyiség több mint kétszeresé■ re számítanak.

— Magyarországi riport —

A tudományos munkások világszövetsége az idén Budapesten tartotta meg a har- j madik közgyűlését és ezt az! alkalmat használta fel a magyar országos béketanács,! valamint a műszaki és természettudományi egyesületek szövetsége, hogy értelmiségi nagygyűlést rendezzen az Erkel Színházban. A hatalmas színházat teljesen megtöltöttek a magyar értelmiség kiváló kpviselői: tudósok, orvosok, mérnökök, pedagógusok, művészek és irók, hogy meghallgassák a világ haladó tudósai kiváló képviselőinek beszámolóit a tudományos munkások világszövetsége közgyűléséről, az értelmiség előtt álló feladatokról.

A szeptember 15-iki értelmiségi nagygyűlésen a nemzetközi tudományos világ három kimagasló szellemóriása tartott beszédeket: Frédérick Joliot-Curie, francia atom- tudos, A. I. Oparin, szovjet akadémikus és J. R. Bernal, angol tudósprofesszor. A három elsőrangú tudós együttes szereplése már magában véve is a kuiturélet kivételes világeseményévé avat.ta volna a budapesti tudományos találkozót.

Jojiet-Curie felszólalása

A nagygyűlést Rusznyák István Kossuth-dijas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Ezután hosszantartó nagy taps közepette Frédéric Joliot-Curie emelkedett szólsára. Beszédének témája az energia kér- í dése volt,

“Az energia felhasználásában, mondta a francia tudós fejtegetése során, uj korszak kezdődött akkor, amikor az ember megismerte az atommagban addig felhasználatlan energiákat és azzal, hog\ leiismerjük azokat az energiákat,, amelyeket a Nap sugárzása bocsát a Földre... Nem felejtjük el, hogy az atomenergia első felhasználása az atomfegyver volt és íem feledjük azt a szörny 1 jusztitást, amelyet az atom- jómba Hirosimában és Na- gaszakiban okozot.t. Mennyire bűnösnek tartjuk, hogy az emberiség jólétének reményével visszaéltek, hogy ren geteg erőt és pénzt fordítottak az atombomba előállítására és tökéletesítésére, a- amelynek célja nem az emberiség jóléte, hanem az emberiség elpusztítása. Éppel ezért minden tudósnak — és nemcsak minden tudósnak hanem mindenkinek köteles sége, hogy harcoljon az atomerőnek ilyen pusztitc felhasználása ellen. Ezek í követelések kielégitőek lesz nek, eredménnyel járnak, hí valamennyien egységesei összefogunk és ha arra gon dőlünk, ho^y a már most ren delkezésre álló atömenergn elegendő ahhoz, hogy az em beriség jólétének igen nagy fokú emelésére fordítsák. . S ha megvan hozzá az erőnk hogy elérjük ezt a célt, e:

“FÓRRA VILÁG”

— Magyarországi riport —

Budapesten junius elején mutatták be Gyárfás Miklós “Forr a világ” cimü színmüvét a Magyar Néphadsereg Színházában. Az uj magyar szinmü megérdemelten nagy sikert aratott. BeszélgettünK a szerzővel, aki a darabbal kapcsolatban a következőket mondotta:

— Éveken keresztül foglalkoztatott a magyar szabadságnak 1945-ben történt megszületése. Meggyőződésemmé vált, hogy 1945 a régi magyar szabadságharcoknak betetőzése volt, mert a szovjet csapatoknak hősi felszabad.tó hadműveletei után a magyar nép uj szabadságharca megkezdődött, mint szerves folytatása a régi megmozdulásoknak.

— Ennek a győzelmes harcnak egyik szakaszát az uj, demokratikus Magyarország első fővárosában, Debrecenben játszatom le éspedig 1944 október végétől, Debrecen felszabadításától kezdve, 1945 április végéig, az egész or- ország felszabadulásáig. A szinmü cselekménye Debrecenben történik, itt, az ideiglenes fővárosban gyűlt össze szinte az egész akori Magyar- ország és itt tartózkodtak az amerikai, angol és egyéb megfigyelők is.

— Színmüvem középpontjában a födreformért folytatott

an, tudományellenes az “em- )er embernek farkasa”-elv. Sppen ellenkezőleg: hiszünk

íz emberek barátságában és ;est,vériségében...”

F. D. Bernal professzor beszél

A lelkes tapssal fogadott beszéd után Bernal profesz- ?zor emelkedett szólásra. A tudósok világszövetségének tőcélját a következőképpen tiatározt.a meg: “összehozni

1 különböző rendszerekben §lő tudósokat és helyreállítani a tudmány egységét az alapszabályainkban és alapokmányunkban lefektetett módon”, mondotta. Az' ő alaptémája is az volt, hogy “azt akarjuk, hogy a tudományt építésre, ne pedig rombolásra használják.” Fej- tgett,e, hogy: “A modern

technika egy olyan tudatosan tervezett, és automatikusan egybefüződő termelési rendszert von maga után, amelyben az ember többé nem rabszolgája, hanem ura a gépnek... A modern világban minden társadalmi és gazdasági rendszer azzal mérhető, hogy milyen mértékben alkalmazzák, az uj lehetőségeket, amelyeket a technika teremtett — különösen pedig: milyen mértékben képesek felhasználni a természet legértékesebb kincsét, az intelligens, jólkép- zett, alkotó emberi szellemet.” — Befejezésül ismertette a tudósok által hozott határozati javaslatokat, melyek egyike tárgyalást követel a tömeggyilkos fegyverek használatának betiltására.

_9_

Három világhírű tudós egy pódiumon

Joliot-Curie, Oparin és Bernal felszólalása

harc áll. Ennek a harcnak főhőse egy debreceni mozdonyvezető. Életének nagy erőpróbája a földreformért folyó harc, amelynek folyamán olyan munkáshőssé válik, aki méltó lesz arra, hogy az ország vezetői közé kerüljön. Amikor láttam, hogy 1848-ról és 1919-ről egymásután születnek meg a nagyszerű uj színpadi müvek: parancsoló kötelességemnek éreztem, hogy 1945- öt, ezt a kort, amelynek történelmi és társadalmi lényegével éveken keresztül foglalkoztam, a maga történelmi izgalmasságában színpadra vigyem. Népdrámát akartam Írni, amelynek eszmei lényegét a mozdonyvezető fejezi ki azzal, hogy addig nem szabad az ember, amig nem cselekedett valamit maga is a szabadságért.

— Külön ki kell emelnem .

a Néphadsereg Színházának nagszerü együttesét: a rendezőket és színészeket, akik segítségemre voltak, hogy darabom és főleg annak eszmei mondanivalója minél világosabb formában kerüljön a közönség elé.

A MAGYAR SZŐ A BÉKE. HALADAS,

DEMOKRÁCIA SZAVA!

Amit a “Magyar Szó” ir, az minden nyelven igaz!

azért, van, mert szerejük a tudományt és minden tudásunkkal hozzá akarunk járul- nni egy olyan világ felépítéséhez, amelyben jó élnni.”

Oparin beszéde

Ezután A. I. Oparin szov- i jpt akadémikus mondta el véleményét a tudományról. “A modern természettudomány grandiózus sikerei azt, mutatják, hogy az emberi ész lehetőségei korlátlanok és hogy képes bármilyen maga elé tűzött cél elérésére. A tudomány azonban kétélű fegyver. Csak akkor valósíthatja meg sikeresen legfőbb célját, azt, hogy az emberek boldogulását és javát szolgálja, ha vaioban az egész népé. Ha viszont a tudomány a haszonra és hatalomra éhes kapzsi emberek kis csoportjának kezébe kerül, ez szörnyű és pusztító eredményekhez vezet... Ez az oka annak, hogy mind szélesebb körben nyilvánul meg a világ minden országbeli tudósoknak az a törekvése, hogy ! egyesüljenek a békéért vi- ‘ vot.t harcban... Az élő természet olyan lehetőségeket ! rejt magában, amelyek ész- I szerű kihasználással kielégíthetik a földgolyó minden 4a- j kójának szükségletét még akkor is, ha a föld lakossága mérhetetlenül megnövekednék. Kategorikusan tagadjuk annak jogosságát,, hogy a létért való küzdelem biológiai j törvényeit gépiesen át lehet I vinni az emberi társadalmi viszonyokra. Számú nkra alapjábanvéve elfogadhatat-