Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-01 / 40. szám

October 1, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 HAYDN: Évszázadok a Károlyi-kertben — Budapesti kritika — • Haendel monumentális orá- toriümai, e zenei népdrámák után Haydnnál kel uj életre ez a nagyhatású műfaj. De mig Haendel az életet drámai összecsapásokkal telitett al­legorikus bibliai képekben festi, addig Haydn—elsősor­ban legzseniálisabb oratóriu­mában, az Évszakok-ban =,— már minden allegória nélkül, közvetlenül ábrázolja kora­emberét. Ezzel a műfaj ugyanakkor, amikor. elveszti a Haendelnél legmagasabb izzásu drámaiságot, közvetle­nebbé, még jó értelemben véve szubjektivebbé vait. Az Évszakok tulajdonkép­pen négy kantátának lírai ciklusa. Mégis mi fűzi egybe ezt a ciklust? Miért nem áll- " ják meg helyüket a ciklus egyes darabjai úgy, mint ahogyan Vivaldi hasonló ci- > mű és tárgykörű hegedüver- senysorozatainak egyes da­rabjai? Vivaldit a természet, a természeti jelenségek vál­tozásainak mintegy önmagá­ban való ábrázolása érdékel­te. Haydn elragadó természe­ti képeinek - központjában; mindi gaz ember, az alkotó ember áll: hogyan használja! fel az ember szorgalmas mun­kájával a természet erőit ? Haydn az oratórium végén ki is mondja, hogy az évszakok ábrázolásával célja az emberi élet ábrázolása volt. Az em­beri életé, amely múlandó, csak az “erény” örök. Ez az erény pedig a teremtő emberi munka, aminék^^áferázolása az egégg-OTStÓri umon végig- ■—vonul, annak központi tartal­ma. A természet évszakon­ként változó jelenségei sze­rint változik a paraszt mun­kája. Haydn, az osztrák pa­rasztszülők gyermeke, nem­csak a paraszti munkát is­merte jól, hanem az embere­ket, a parasztokat is. így például a szüreti népünne­pélyben vagy a téli fonójele­netben a nép életének olyan mesteri, bölcs emberi humor­ral fűszerezett ábrázolását kapjuk, hogy a ma zeneszer­zői is sokat tanulhatnak be­lőle. Azok a zenei eszközök pedig, amelyeket Haydn az Évszázadokban e nagyigényü és sokoldalú mondanivaló mind hitelesebb kifejezése érdekében igénybe vesz, mesz- sze túlhaladják korukat és egészen a modern szimfoni­kus programzenéi dolgozás­módig mutatnak előre. Ezek azok a legfőbb voná­sok, amelyek az Évszakokat ma annyira népszerűvé te­szik nálunk. A Károlyi-kerti előadás, a- mejyeií a Budapesti Kórus és az Állami Hangversenyzene­kar élén Forrai Miklós vezé­nyelt és amelyen a magán- szólamokat Gyurkovics Má­ria. Rosier Endre és Faragó András adták elő, lelkes mun­ka eredménye volt. Rosier Endre mélységesen emberi előadómüvészete újabb fény­korát éli. Gyurkovics Mária előadása különösen a fonó­beli románcban volt bájos, Faragó András is lelkiisme­retesen dolgozta ki szólamát. A Budapesti Kórus sokat fej­lődött. Finomságokban bővel­kedő előadásuk Forrai Mik­lós kórusvezetőii kvalitásait dicséri. A közönség ezúttal is há­lásan fogadta az Évszakok előadását. S. T. it nmm; ii nmiiiii! is uh i nut if ni tiiii«ii in mini un um ni' A VILÁGOSSÁG, A TUDÁS FELÉ , Grófé volt a kastély, Szé­chenyi Móricé, ágas helyisé­geit tantermekké és lakószo­bákká alakították át, a tiz- holdas park nagyrésze vete­ményes kert. Gyermekeket átunk mindenütt: az épület előtti pázsiton labdáznak, a iák alatt olvasnak, dolgoznak a kertben. Iskolában vagyunk — hangtalan iskolában. Keveset mondunk azzal, hogy a kicsiny Rum község ; nevezetessége a Siketnémák Állami Gyógypedagógiai In­tézete. Az egész országban, de Európában sincs párja. A siketnémákkal már sok he­lyütt foglalkoznak. De itt: gyógypedagógiai alapon. J Vagyis a világosság, a tudás felé'hajlítják azoknak a 8— 16 éves gyermekeknek értel­mét, akiknél szellemi elma­radottságot okozott a hallás és a beszédkészség hiánya, vagy későbbi elvesztése. Ki törődött ezekkel a sze­rencsétlenekkel a múltban? Annyira senki, hogy irodai-1 I ma sincs a kérdésnek. Most dolgozza ki, gyakorlati ala­pon Ibsits Béla igazgató és hat lelkes pedagógus-társa. Fáradságos munka -egy éven át 30—40 szót tanítani, hogy képről ráismerjenek a virágra, a házra, a,z asztalra, hogy megtalálják a képhez tartozó leirt szót, s maguk is le tudják írni. Az eredmény megható — az öröm mosolya a némaságra ítélt ajkak kö­rül, fénye a tiszta gyermek­szemekben minden jólsikerült lecke után. És hála, amiárt olyan szeretettel foglalkoz­nak velük, dolgozó emberre levelik őket. Három év alatt kertészeti szakmunkások lesznek. Az intézet kertjében dolgoznak, máris megtermelik maguk­nak a szükségest. S idén még nagyobb az öröm: a közeli íllami gazdaság munkaerőt kért az intézettől. Vagy ti­zenöten járnak el, dolgoz­nak, keresnek. Ez is boioo- itó érzés. mi ii mi mi in iiiiiiaiumi uhui iiiiiiiiiiiiiiiii: m mihiiiiik Vagy összegek a tu­domány fejlesztésére A Magyar Tudományos Vkadémia tudományos kuta­tómunkája évről évre minden onaion fejlődik. 1951-ben az ikadémia költségvetése az y&0. évihez képest 3.5-sze- •esre, 1952-ben' hétszeresére, :953-ban pedig 15-szörösáre iineikedett, 1948 óta Cl uj ;udományos kutatóintézet lé­tesült hazánkban. • Az ötéves terv évente- 8 millió forintot irányoz elő a tudományos dolgozók ösztön­dijaira. 1948 óta 90 tudóst tüntettek ki Kossuth-dijjal. Épülnek a keleti főcsatorna hidjai Nagy ütemben folyik a Keleti: Főcsatorna hét ideiglenes ' és nyolc végleges hídjának építé­se. A tervek szerint a tizenöt hid 1954. márciusára készül el teljes egészében. A végleges hi­dak vasbetonból épülnek, a Bal­mazújváros határában készülő hidaknál már az állványozási munkán dolgoznak. A balmaz.ujvárcs-hajduszo- bcszlói-uíat átszelő hidnál az eddigi éles kanyart eltüntették és az utat “kiegyenesítették.” A földkotrógépek a kotrások 25 százalékát már elvégezték: a1 négy kotrógép közel kétmillió köbméter földet mozgat meg. Az uj hidak a Keleti Főcsa­torna által kettéválasztott köz-j úti utakat kapcsolják össze és zavartalan közlekedést biztosí­tanak a debrecen—polgári, a debrecen—füzesabonyi és a deb­recen—balmazújvárosi útvona­lon. iMHiMiiiiiuiiiimiiimiiHimumHiimiimimiimiiiiiHiin Mit jelent az ingyenes íílatorvosi vizsgálat az adonyi járásnak? ,Az ingyenes állatorvosi szol- gálát bevezetése nagy segít­séget jelent az adonyi járás dolgozó parasztságának is. Három nappal a rendelet megjelenése után Víg József nagyvenyimi egyénileg dol­gozó parasztnak megbetege­dett az egyik malaca. Vig sertéspestisre gyanakodott.! Ezért rögtönn értesítette a várható veszélyről a körailat- orvost, aki a megyei főállat­orvossal együtt ment ki a községbe. Kérésükre még az­nap 500 sertés oltására ele­gendő szérum érkezett Buda­pestről, s az orvosok a köz­ség veszélyeztetett területén azonnal beoltották az állato­kat. Vig Józsefnek már nem kellett megfizetnine a két o‘r- vos kiszállási diját: ezzel mintegy 300 forintot takarí­tott meg. De a községnek is nagy haszna va na gyors, in­gyenes intézkedésből. Az öt­száz sertés beoltásával mint­egy félmillió forint éptékü állatot mentettek meg a pusz­tulástól. Az ingyenes állatorvosi szolgálat — ha csupán a vizsgálatokért eddig kifize­tett dijat tekintjük is — az adonyi járás dolgozó paraszt­jainak évi 540 ezer forint megtakarítást jelent. .ii mint uiiiimiimuiiiiiuiiiimtiiHiiimiHiicmiiiuimii» A hortobágyi Halastavaknál A hires hortobágyi csárda épületétől néhány kilométer- í nyíre, azon a helyen, ame- (lyet a régi pásztor emberek I erméketlén, szikes volta mi- [ itt “csunyaíöldnek” nevez­lek, terülnek el, az összesen 2500 holdas hortobágyi ha­lastavak. Mintegy 30 kilo­méteres csatornán ömlik a Tisza vize a 12 tóba. A ta­vakba már márciusban kihe­lyezték a halállományt, töb­bek között 360 ezer pontyot és 15 ezer süllőt. A halastavak mentén _ ló- vontatásu kisvasút szállítja a halak élelmét, naponta egy vagon árpát. A halastavak­ban nyáron is halásznak, csó­nakról, hálóval. A kihalá­szott pontyok súlya mincT egy kilón felüli. írók alkotóháza Szigligeten (azok se mind, kifehérlenek közülük az újak) — a házak lakói kihúzták derekukat. Nem kell többé félve tekín- teniök a tornyos kastély felé. A grófékat messze, nyu­gatba fújta a történelem sze­le. Hát a kastély mivé lett? Áll. Uj lakókat kapott. Itt avaták fel a magyar írók uj otthonát, a Magyar Népköz- társaság Irodalmi Alapjának Alkotóházát, Felszabadulá­sunk óta a visegrádi mellett a szigligeti már a második alkotóház. Népi demokráci­ánk gondoskodása azért hoz­ta létre, hogy ilyen módon támogatója legyen a népért dolgozó -magyar Íróknak. A szigligeti alkotóház ké­nyelmes, csendes szobáinak központi bútordarabja az Író­asztal. De csak néhány lé­pés: ott a hatalmas, huszhol- das park, kanyargós utaes- káin itt is, ott is kerti aszta­lok, székekkel. A vadgeszte­nye és tölgy lágyan himbálja karjait, a vörösfenyő egve- nes dereka mögül ezüstös olajfa bólogat elő. A termé­szet átöleli az embert és mintha zsongva biztatná.: irj, olvass... . Valamikor ezen. a környé­ken már élt és dolgozott egy magyar költő: Kisfaludy Sándor. Ma egyre többen lépnek a nyomába. Mert az irók mégsem kapták aján­dékba a nyugodt, munka le­hetőségét. Népünk azért se­gíti, támogatja az írókat, hogy magasszinvonalu mü­vekkel hirdethessék a nép igazát, gazdagodó életét. Bogáti Péter. lillllllll!IIIIIIIIIIIIIIMIIHIIIIIIIIIIIIIIIIHIH!llllllllltlitllll!>* A harmincszobás kastély­ban egyedül élt az öreg ke­gyelmes asszony, .gróf Esz- terházy Pálné. Ha felsétált volna a kastélya mögött dom­borodó szigligeti hegyre, az omladozó falu romhoz és kö­rülhordozza szemét, nem lát­ta volna birtokai határát. Legyfeljebb egyik oldalról, ott,, ahol a Balaton hosszan elnyúló, ezüstös tükre szab határt a tekintetnek. Igaz, részben még az is az övé volt. Le, Keszthelyig, a nád- és halgazdaság. Az égtáj há­rom másik irányában öve volt minden szántó, erdő és különösen a tüzes, nehéz, vi­lághíres bort termő szőlők dombra kúszó parcellái. Ha kérded: mi az a kis, szinte pontnak látszó fehérség, ott távol, a Szentgyörgyhegy ol­dalában, a válasz: a grófnő kápolnája, az ottani uradal­mában. Ha pedig balra, tűi a völgyön, arx*a a szürke folt­ra mutatsz: az is az ő kő­bányája volt. Ma mindez az óriási biro­dalom a népé már. A hegy aljában állami gazdaság trak­torai dohognak, a Balatonon szintén' az állami halászat motoros bárkái húzzák a há­lót és a szántók, aranyosiévá szőlők már régen felosztva mind, a kastély mögött meg­húzódó egykori jobbágyfaiu népe között. Elég egy pillan­tást vefii ezekre a szinte földhöztapadt nádfedeles há­zikókra, hogy elgondolj uk, miként élhettek lakói a grófi család árnyékában és szolga­ságában. De ma már csak a házak lapulnak a földhöz 1111111111111111111111111111111111111111111(11111111111111111111111111111 A b.-pdsSi gyümölcs- és tözeiskkonzervgpt&f! A budapesti Földváry-utcai konzervgyár udvarán hatal­mas hegyek emelkednek gyü­mölcsösládákból. Barack, ba­rack, barack, ameddig a szem ellát. Naponta négy-öt vagon barackot szállít a gyárba a Mezőker, de másnapot már nem “éri meg” a töméntelen gyümölcs.. Ami ma még az udvaron sárgáiiik-piroslik, az holnapra mar üvegbe zárva sorakozik a raktárban. A gyümölcsöt válogatják: befőttnek a kemény abbjot, lekvárnak, pulpnak az éret­tebbjét. A hibás barack sem vész kárba: a szeszgyárba kerül. A barack legnagyobb részét darabos baracklekvár­nak dolgozzák fel. A kiválo­gatott barackot alaposai! megmossák, majd felezik és j kimagvazzák. Az üzémbsn mindenütt fehérköpenyes, le- hérfityulás asszonyok és leá- ! nők .dolgoznak, őrködnek az I áru tisztaságán. A kimagva j zott gyümölcs hatalmas t.ar- , táiyokban, 55 százalék cukor hozzáadásával légüres térben fő mintegy 30—40 percig. Innen már kész lekvárként kerül ki — hogy aztán gyors kezek félkilós üvegekbe tölt­sék. Az üzem másik részében befőttnek dolgozzák fel a ba­rackot. Itt 30 százalék cukor­tartalmú szirup hozzáadásá­val kerül ötkilós üvegekbe a szép, félbevágott gyümölcs. A gyárban nemcsak barackot dolgoznak fel. Az udvaron hordókban ázik, oxidálódik á zölddió, amelyből szintén Íz­letes befőttet készítenek. Máshelyütt főzik a zöldbabot: üveges és hordós., konzerv lesz belőle. Ä cseresznye, a meggy, a zöldborsó már üve­gekben sorakozik a raktár­ban. A konzervekből két-kát, darabot elvisz a Központi Vegyvizsgáló Intézet: meg­nézi, hogy vegyileg rendben van-e, izletes-e, tetszetös-e a konzerv — s csak e vizsgálat után kerül forgalomba az áru. A. gazdag termés megsok­szorozta. a konzervgyár mun­káját. Mintegy két.szerannyi zöldborsót tettek el az idén, mint tavaly, s jóval több ta­rackot, zöldbabot dolgoznak fel. így gondoskodnak a kon­zervgyár dolgozói arról, hogy az idei nagyszerű termés eredményeként télen is sok vitamindus gyümölcs- és zöld­ségkonzervhez jussanak a dolgozók, hogy megkönnyít­sék a háziasszonyok dolgát, s nem utolsósorban, hogy öregbítsék a magyar konzerv­ipar jó hírét a külföldi orszá­gokban is. It ii ii ii ii ii int ■■ ti mi ii iimiiimmiiiiiin mini min iiiiuiiiii Veszprém megyében 1 jelentősen javítják, fejlesz­tik az úthálózatot, főleg a bányászlakta részeken. Csu­pán az ajkakörnyéki .bánye- és iparvidék útjainak javitá- sára több mint egymillió fo­rint jut.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom