Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-10-01 / 40. szám
October 1, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Heil Adenauer! Inognak Wall Street csatlósai Irta: BÓDOG ANDRÁS A világ1 teli van nagyszerű hirekkel, az embernek kedve volna kibújni a bőréből örömében és csak azért nem teszi meg, mert nincs egy másik váltásra való bőre, amit magára vegyen, már pedig börtelenül még egy U. S. diplomata se jelenhet meg az Egyesült Nemzetek ülésén. Jól legyőztük Indiát, Ázsia egyik legnagyobb országát, amely békeközve- titésekkel alkalmatlankodott volna nekünk a békekonferencián; kiszavaztattuk őket, ahogy azt meg is érdemelték. Aztán itt volna Irán esete, ahol egy nagyszerű katonai diktatúra felállításával aratott a demokrácia lügye újabb győzelmet. A nép és a demokrácia a legmodernebb tudományos kutatások eredménye szerint olyan mint a jólnevelt, szende, de gyönyörű szűzies hajadonleánya a helybeli előkelő bankár- vagy fanagy kereskedő-családnak— akit sürgősen férjhez kell adni egy hasonlóan előkelő családból jövő katonatiszthez dús hozománnyal, még mielőtt a leányzó komolyan beleszeretne valami senkibe, például abba a fiatal mérnökbe, akinek az apja jó asztalos ugyan, de még angolul se tud tökéletesen beszélni. A vőlegénynek kiszemelt katona ugyan iszik mint a kefekötő és csak azért nem ihat ja el a fél eszét, mert eredetileg se volt neki több — és nem is dadog, csak amikor nem részeg, nem is lesz tuljó és hűséges férj belőle, — mindazonáltal bizalom az egekben, a házasság sikerülni fog, a szeretett, leánygyermek boldog, vagy ha nem is lesz boldog, de férje alaposan kordában fogja tartani. És az a fő, ami a fazékban fő — a ténydolog, hogy az összes katonai szállítások és szerződések a leendő vőmuram kezén mennek keresztül és ahhoz meg neki is van elég esze kitalálni, hogy milyen irányba fuj a szél, ha délről fuj, és a tényigazságot, hogy ha jól megrakják a kandallót az após házában, hát annál az egész család megmelegedhet. Nem utolsó dolog a nyugatnémetországi választások eredménye sem. Tiszta győzelem volt ez a demokrácia nagy ügyének. A nép vágya, akarata és gondolata úgy olvasható ki a választási eredményekből, mint ahogy az iró gondolata kiolvasható az Írott vagy nyomtatott betűk, mondhatok so-r rakozó rendjéből, föltéve, ha az iró egyértelműen fejezi ki magát és a szövegben nincsenek értelemzavaró sajtóhibák. Arra való a nyomdai olvasó, hogy átvizsgálja a szöveget és kijavítsa a sajtóhibákat, kidobja azokat a sorokat, melyekben hibásan kiesett betűk zavarnák a helyes értelmezést. Igv kell tennie egy jó kormánynak is, amikor a nép gondolatát keresi. Mondjuk letartóztat vagy 10,000 jöttment választási munkást a választások előtt, terrorizálja a lakosság egy részét, amely oktalanul képes volna a szövegbe hibás helyekre esni és a legképtelenebb sajtóhibákkal megzavarni a nép hamisítatlan gondolatainak egységét. A betütudó olvasó ilyetén nem lehet kétségben, hogy a nyugatnémet nép mit akar. Adenaeur és keresztény demokrata pártja készen is állanak betölteni a nép vágyát. A nép mindig békét akar, csak sokszor nem tudja, hogy mint kell azt megcsinálni. Például itt van ez a dolog: Béke. Mikor van béke ? Egy háború után. Világos, hogy háborút kell először csinálni, hogy békét kapjon az ember; le kell előbb nyelni az utálatos izü orvosságot, mielőtt a beteg meggyógyulhat. A nagy német filozófus, Kant, az “Örök Béke” szerzője, is kimutatta megcáfolhatatlan okfejtéssel, hogy a szó “béke” egy poláris szó, ellentétes párosfogalom — ellentétje a “háború”, nélküle nincs értelme, mint ahogy más páros ellentétes szavak például fent, sötét, észak semmiféle értelemmel sem bírnak, ha nem volna ellentétjük, mint lent, világos, dél és hasonlók. így tehát Kant metafizikájából is következik, hogy a nép békeakaratát értelmezni kell olyanformán, hogy a nép fegyverkezést és hadsereget akar, mert enélkül nincsen háború és háború a páros ellentétes fogalma az áhítozott békének, minek következtében aki békét akar, annak először háborút kell viselnie. A német császár és Hitler is mindig tudták ezt, ezért történt, hogy nagy békeszeretetükben lángba borították a világot, csakhogy mielőbb az áldott béke állapotához juttassák a német népet. Azonban rövidlátás volna azt állítani, hogy Nvugat- Németország hadseregének visszaállítása és felfegyverzése a békén kívül más egyébre nem szolgál az Adenauer-féle keresztény demokráciának. Katona kell, mert- katona nélkül nincs háború é-s háború nélkül nincs béke. De ez az egyszerű metafizikai igazság sehogyse ment a fejébe a “degenerált” francia népnek. A franciáknak sose volt érzékük a német filozófia legmélyebb finomságaihoz, ők az1 ostoba tapasztalás durva szabályát követve csak arra hajlandók gondolni, hogy a német idealista filozófia követői hatvan éven belül háromszor dúlták fel hazájukat, három fiatal nemzedékük veszett el a három háborúban és ebből azt a hamis következtetést- vonják le, hogy a német militaristák képesek lennének negyedszer is megpróbálkozni a dologgal, ha kedvük szottyan rá. Ugyanígy az olasz népet se lehet komolyan venni. ők egy kicsit békében szeretnének élni, dolgozni, boldognak lenni, egy kis bort kóstolni, énekelni, lehetőleg nem egyenruhában marsolva és egyáltalán rá se hederitenek, hogy mint kell Kantot helyesen értelmezni. A német keresztény demokratáknak tehát bőséges alkalom nyílik a nevükben levő kereszténység erényeinek gyakorlására, amikor egy , (folytatás a 14-ik oldalon) Annak ellenére, hogy az Egyesült ''Nemzetekben azUS képviselőinek eddig még töb- bé-kevésbbé sikerült keresztülvinni akaratukat az Egyesült Államokkal függő helyzetben lévő országok segítségével, a koreai fegyverszünet, óta beállt változások máris komoly ijedelmet keltenek a Wall Street uraiban. Mig a1 szélsőséges, a “kommuniz-1 mus” kiirtásának, illetve a szocialista országok megsemmisítésének szükségét nyíltan hirdető McCarthy csoport a békeszervezetnek indult Egyesült Nemzeteket is megsemmisítéssel fenyegeti, a- mennyiben a világszervezet j nem változik át teljesen a! háborús uszitók fórumává, aj hivatalos politika az, hogy az UN alapokmányát kell megváltoztatni s meg kell semmisíteni a vétót, mely a Biztonsági Tanácsban megakadályozhatja az US képviselői akaratának keresztülvitelét. Henry Cabot Lodge, az US bizottság vezetője mindjárt! az Általános Tanács ülésén! tartott első beszédében beje-i lentette, hogy javasolni akar-! ja az alapokmány megváltozó tatását. i Azóta elmúlt néhány hét s i a Dulles politika apró “győ-l zelmei” ellenére is, a Wall Street egyes köreiben kételyek mutatkoznak az alapok-. mány megváltoztatására irányuló törekvésekkel szem-1 ben, mert az Egyesült Nem- [ zet,ek kezd megbízhatatlanná válni az amerikai politika számára és a vétó jogra még szüksége lehet az Eisenhower kormánynak. Az a tény, hogy az Egyesült Nemzetekben 27 ország amellett szavazott, hogy India helyet kapjon a koreai politikai tárgyalásban, határozott ijedelmet váltott ki a Wall Street- en. Az U. S. képviselőinek mindössze 21 szavazatot si-1 került felsorakoztatni a ja- j vaslat ellen, főleg a délame-i rikai képviselőket s ezeknek j köszönheti, hogy az Indiát jelölő javaslat nem érte el a szükséges kétharmad többséget. William Henry Chamberlin, a Wall Street Journal fő politikai cikkírója rámutat arra, hogy most már nemcsak az ázsiai blokk, de az angol befolyás alatt lévő országok is megbízhatatlanok a Wall Street számái’a.. Ezek az országok támogatták a javaslatot, hogy India és a semleges országok résztve- gyenek a Koreával kapcsolatos tárgyalásban és általában támogatják a világbéke tárgyalással való helyreállítására irányuló törekvéseket. : Maga ez a tény azt jelenti, ; hogy az Egyesült Államok I nem számíthat arra, hogy j örökké sakkban tudja tarta- jni ezeket az országokat saját hatalmi politikája mellett.' Chamberlin vitatja az UN j alapokmányának megváltoz- i tatására irányuló követelést, jmely mint hangoztatja: “azon ! a feltevésen alapul, hogy i j mindig többségünk leáz az j Egyesült, Nemzetekben s fájdalom nélkül elérhetjük a (szavazással a Szovjetunió és a kommunista világ többi tagjainak jó magaviseletét.” Az Egyesült Államok, ha a végén keresztül is vitte akaratát a koreai politikai értekezletet illetőleg, a valóságban erkölcsi vereséget szenvedett s mindez még nem elég, de az Egyesült Nemzetek bírósága több olyan ame- 1 rikai UN tisztviselőt visszahelyezett hivatalába, akiket még Trygve Lie menesztett, a Jenner-féle szenátusi bizottság boszorkányhajszája után, illetve elrendelte azok i visszahelyezését, vagy meg-; i felelő kárpótlás fizetését számukra. E két jelenség azt mutatja, hogy az Egyesült Nemzetekben ingadozik az US vezetése, miközben a világ népeiben nyílt ellenszenv és bizalmatlanság mutatkozik Amerikával szemben, a- mit Stevenson hangoztatott. A jelek sokasodnak Az Általános Tanács még csak második hete folytatja ülését, de máris ellentétek1 mutatkoznak az amerikai külpolitika egyes fázisaival szemben, olyan helyekről is, melyekre Dullesék nem számítottak. így például Pakisz-1 tán, melyet a múltban “meg-: bizható”, illetve nyugatbarát f államnak tartottak, képvise-| lője felszólalásában kritizálta; az Indo-Kinával szemben! * folytatott imperialista politi-j kát és diplomatikusan aztj hangoztatta, hogy a Wall Street-féle külpolitika csak ígéri a szabadságot a gyarmati népeknek, de nem teljesíti azt s mikor a gyarmati népek, mint Indo-Kina, követeli azt, s elveszíti türelmét, akkor fegyveres erőt alkal- j maznak vele szemben. Nehru indiai miniszterei-! •nők a múlt héten tartott par- j lamenti beszédében elitélte India és a semleges országok; kizárását a koreai értekez-■ létről s e héten tartott be- i szédében még tovább ment s | miközben elitélte a “nyugati hatalmakat”, hogy a világ- j szervezetre k é n y s z e ritik Csang Kaj-sek kormányát, mely senkit nem képvisel, “talán még Formózát sem,” | kijelentését, az Egyesült Államokra értette. Nehru azzal: vádolta a nyugati hatalma- j kát, hogy az ázsiai országokat kizárják az UN Bizton-, sági Tanácsából, mert Csang j emberei nemcsak Kínát nem i képviselik, de nem képvisel-1 nek senkit. Az ázsiai országok mellett azonban még a délámerikai országok is kezdenek megbízhatatlanokká válni s egyre erősebb népmozgalmak bu-! kással fenyegetik a Wall Street dudájára táncoló kor-! mányokat. Sőt a délamerikai' országok mellett már Kanada • is kezd megbízhatatlanná vál-; ni, holott azt szívesen emle-! getik, mint áz US 49-ik álla-! mát. Eltekintve attól, hogy! Kanada Koreával kapcsolat-1 ban Angliával együtt az US koreai javaslata ellen szava-1 , zott, Lester Pearson, külügyminiszter, az Általános Tanács ülésén tartott beszédében jci jelentette, hogy Kanada semmi esetre sem megy bele a koreai háború újbóli megindításába, aminek lehetőségéről egyre többet beszélnek Washingtonban. Figyelmeztette Syngman Rheet, hogy óvakodjon a fegyver- szünet minden megsértésétől. Pearson bejelentését, hogy Kanada visszavonja katonáit, ha kiujitják a háborút, a Hearst lapokban egy első- oldalas cikk előzte meg, mely bejelenti, hogy az amerikai hadihajókon, melyek Korea körül cirkálnak, már elhelyeztek atombombákat. liiiimimiiimiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiMiiitiiuiiliHuiint WASHINGTONI” HÍRADÓ A textil társaság, melynek élén Robert T. Stevens hadügyi államtitkár állt, mielőtt az Eisenhower kormány tagjává nevezték ki, 1952 második negyedében 409 ezer dollár profitot húzott, az adók levonása után. Ugyanaz a I társaság 1953 második negyedében, a hivatalos bejelentés szerint 2,496.000 dollár tiszta profitot harácsolt. • Harold Stassen, a külföldi segélyek intézője, bejelentet- ! te, hogy az elmaradt terülé- ! tek kifejlesztését célzó, ugy- ; nevezett Point Four progra- I mot legnagyobbrészben áfen- i gedik a magáncsoportoknak, illetve tőkebefektetőknek. Ha ( valakit közelebbről érdekel, ! hogy ez mit jelent, kérdezze meg az angoloktól, akik In- i diában olyan sokáig vállukra vették a “fehér ember terhét”, amit az ország “nagy-" lelkű kiépítése” jelentett, hogy a végén a hinduk any- nyira megsajnálták: elhatározták, hogy inkább magukra veszik a terhet s megsza- | baditják attól a szegény fe- ■ héreket. • i Styles Bridges republikánus szenátor cikket irt a Kereskedelmi Kamara kiadványában, melyben azt hangoztatja, hogy az Eisenhower- kormány egyik legeredményesebb munkája . 88 ezer ! kormányalkalmazott menesztése volt. A kormány ezáltal j 55 millió dollárt takarított J meg, amit kifizethetnek a j bankároknak, akik magasabb I kamatot, kapnak koiinányköt- ! v-áriveik után. Viiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiil Kisregény jelent meg ; a Rosenberg- házaspárról (Budapest) Az Országos Béketanács kiadásában a közelmúltban jelent meg Fehér Klára és ( Nemes László “Ethel és Ju- j lius” cimü kisregénye, amely ! a mártírhalált halt hős Ro- , senbefg-házaspár tragédiáját I örökíti meg. A szerzők re- | gényszerü feldolgozásban mu- j tátják be azt a gyilkos haj- I szát, amit az amerikai impe- ! rializmus — a haladás hívei elleni elvalkult gyűlöletében— az ártatlan. Rosénberg-házas- ! pár ellen indított. A kisregény 112 oldalas 1 terjedelemben jelent meg. {IIIIIIIIIIIUIIIItlIIIIHilllllllllllllllllllilliUllllllllllirilllHIfl Száz szónak is egy a vége: A MAGYAR SZÓ a legjobb amerikai magyar újság! ~r
