Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-01 / 40. szám

Eisenhower elnök az amerikai magyar fearátság előmozdításáról WASHINGTON. — Eisenhower elnök biztosította az sí magvar követet arról, hogy az Egyesült Államok támo­gatni fog minden törekvést, melynek célja a magyar és az amerikai nép jólétének fokozása és a két nép közti barátság és. megértés elő­mozdítása. Az elnök e kijelentést egy hivatalos, nyilatkozat for­májában tette, amidőn Szarka Károly, a Magyar Népköztársaság uj wash­ingtoni követe átadta meg­bízó levélét az elnöknek. Szarka Károly az elnökhöz intézett hivatalos kijelenté­sében azt hangoztatta, hogy ‘*a magyar nép őszinte kívánsága az, hogy békés együtt­működést létesítsen minden néppel.” Mr. Szarka kijelentette, hogy mindent meg fog tenni e cél elérése érdekében. Franse, a “szabad világi u] szövetségese Az Eisenhower-kormány a republikánus és a demok­rata párt előzetes tudomásával és utólagos jóváhagyásával liz évi kölcsönös védelmi szerződést, valamint kereskedelmi és politikai egyezményt kötött a fasiszta Franco kormányá­val, azzal a kormánnyal, amely Hitler és Mussolini támoga­tásával jutott hatalomra és mely a második világháború­ban e két fasiszta szörnyeteg szövetségese és támogatója volt. Syngman Rhee, a délkoreai hóhér, Csang Kái-sek a kínai fasisztavezér, Tito, a jugo­szláviai Gestapo ügynök, Za- hedi a perzsa katonai diktátor és Adenauer hadseregének ve­zetésére kiszemelt volt hitle­rista U. Hírnökök mellett must végül Hitler és Mussolini ke- beliiarátját is besoroztuk a ‘demokrácia’ védelmére, a ‘sza­bad világ’ támaszává a ‘szov­jet aggresszió’ ellen. Az egyik ok talán az volt, hogy legújabban Visinszkij olyan agresz- sziven követelte az atomfegyverek azonnali eltiltását és a fegyverkezés egy harmaddal való csökkentését, hogy ez el­len sürgősen segítségre és uj hadibázíisokra volt szüksé­günk. Talán, egyebek közt, ezért is siettek Dullesék nyélbe- üíni a szövetséget a spanyol nép véreskezü hóhérával, Fran­céval. Szögezzünk le egy néhány szempontot ezen nagyhord­erejű esemény első kommentálásaként. Nincs sok értelme szentimentális és mé'labus megállapításokat tenni arranézve, hogy a hidegháborús politikusaink e legújabb provokativ lépése megszentségtelenitése m'inden amerikai hősi halott emlékének — nem beszélve e más népek hőseiről, akik azért harcoltak, hogy megvédjék hazájukat és az egész világot a fasizmustól. Azok, akik politikánkat idáig vitték, azok nem szentimentáis emberek, bár vasár- és ünnepnapokon még mindig szónokolnak “elvekről” és “erkölcsi világrendről.” Ellenben állapítsuk meg azt, hogy párosulva ama poli­tikai és pénzügyi tevékenységükkel, amely Nyugatnémet­országban ismét döntő pozícióba hozta vissza a világra egy­szer már hitlerizmust szabaditó német nagyiparosokat és pénzmágnásokat, a spanyol fasizmus gazdasági és politikai talpraállitása egyértelmű a második világháború ünnepé­lyesen elfogadott és 40 millió amerikai és európai ember vé- rehullásával megpecsételt céljának, a náeizmus kiirtásának megvétózásával és egy uj hatalmas fasiszta tengely meg­alapozásával. Állapítsuk meg azt is, hogy ez a lépés nem kizárólag republikánus háborús provokáció volt. Trumanékat, Steven- sonékat és a demokratákat, épakkora, talán még nagyobb felelősség terheli érte, mint Eisenhowerékat. Eisenhowerék csak befejezték azt, amit Trumanék már évekkel ezelőtt megkezdték. A fasiszta uralom alatt levő Spanyolországnak egyet­len óriási katonai bázissá való átalakítása, miközben az Egyesült Nemzetekben képviselőink békéről szónokolnak, miközben Dulles ép a múlt héten tett egy kijelentést, hogy Amerika nem fog tenni semmit sem, ami a jelenlegi nem­zetközi feszültséget fokozná, a lehető legrosszabb szolgálat volt Ázsia és Európa békéjének biztosítására — hogy a le­hető legenyhébben fejezzük ki magunkat. És végül vegye tudomásul minden amerikai dolgozó, hogy az Eisenhower kormány szövetkezése a spanyol és a vifágntunkásság halálos ellenségeivel, a szakszervezeti moz­galom elfiprójával, FrancovaL, az amerikai munkásmozga­Vol. II. No. 40. Thursday, Oct. 1, 1953 Aew iorx, ív y. Egyes szám ára 15 cent Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y, Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 at the Pos Office of New York. N. Y. under the Act of ^«rch 2, 1871. Békét aze mberisegnek MJimi & ráfég sürgeti a négyhatalmi bék©!a!l!kszát Krisna Menőn, India dele­gátusa az Egyesült Nemze­tekben, bejelentette az Álta­lános Tanács ülésén, hogy a világszervezetnek, határozati javaslatban kellene javasolni a négy nagyhatalom legfőbb vezetőinek találkozását, a bé­ke helyreállítása céljából. Kedden már készen is volt javaslata a nagyhatalmak Jegyzetek Alig jelentették be a Fran- coval való katonai paktumot (lásd vezető cikkünket ezen az oldalon), máris hire jött annak, hogy az Eisenhower kormány 500 millió dollár megszavazását fogja kérni a Kongresszustól Franco támo­gatására. Tiz millió amerikai gyer­mek rozoga, tűzveszélyes is­kolába jár. Második világhá­borús veteránok százezreinek Min'»« mcje*£clolo lakáöa. A polio és a rák elleni harcra) a nagyközönségtől kell ku- • nyerálni pénzt. Ilyen célokra j nem jut’ az amerikai adó-! fizetőktől bekollektált évi 70 ■ billióból. De figyeljük csak! milyen villámgyorsan fog a kongresszus megszavazni 500 millió dollárt a fasiszta Fran- 30 támogatására. • Még mindig fennáll, sőt növekedett annak a veszélye, hogy országos forgalmi adót fognak bevezetni — szövet­ségi alapon. Miből lehet erre következ­tetni? Humphrey pénzügyminisz­ter kijelentette a -Bankárok! Országos Szövetsége (Amer­ican Bankers Association); előtt, hogy jövőre leszállítják 10 százalékkal a jövedelmi adót és megszüntetik a rész­vénytársaságok extra profit-; jának megadóztatását. Ugyanakkor Eisenhower j kijelentette, hogy “nincs j olyan áldozat, olyan adó, i olyan munka, olyan szolgá­lat — amely túl nehéz volna számunkra, amikor szabadsá­gunk védelméről van szó.” Kivéve persze, amikor a trösztök extra profitjának adójáról van szó. Ez nyilván nem eáik abba a kategóriába, amelyre az elnök célzott. A szegény óriáströsztökre va­lóban ‘túl nehéz volna’ ha to­vábbra is kellene fizetniök az excess profit adót. Ezt az| (Folytatás 2-ik oldalon) part baloldali csoportjának vezetője felszólította Chur­chill mininszterelnököt, hogy mondjon le, “ha nem tudja végrehajtani kötelességét”, felszólította a kői mányt, hogy tegye meg a kezdemé­nyezést a Szovjetunióval va­ló teljes béke helyreállításá­ra. Ugyancsak figyelmeztette az angol népet, hogy- Német­ország újbóli felfegyverzése helyrehozhatatlan lépés vol­na és a harmadik világhábo­rú veszélyét jelentené az egész emberiségre. Úgy Be­van, mint a Munkáspárt, más vezetői élesen elitélték az Egyesült Államok és a fa­siszta Franco között létre­jött katonai egyezményt. Churchill miniszterelnök a sajtó számára adott nyilatko­zatban bejelentette, hogy nem változott meg álláspontja és még mindig javasolja a nagy­hatalmi vezetők sürgős ta­lálkozóját. »■•StIIMIIIIIIIIIIIIHIIIIIItIHIIIilllllllltlIIIMMIimitlIlllllin Uj szovjet jegyzék a ótí-riti ugyeöcn WASHINGTON. — A szovjet kormány uj jegyzéket küldött az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalmak kormányai­nak, melyben külügyminiszteri konferenciát javasol a nemzet­közi feszültség okainak, vala­mint a német kérdés megtár­gyalására. A State Department a szovjet jegyzék gondos elolvasása után a jegyzéke “kerülgetőnek” és “halogatónak” minősítette. (Mi, egyszerű, békeszerető amerikaiak nem bánnánk, ha a mi kormányunk egy ugyanolyan “kerülgető” és “halogató” vá­lasszal ugyap,, de ELFOGADNA a szovjet javaslatot. Ahogy Stevenson is mondta: “Az ut a békéhez a konferenciatermen keresztül vezet.” — Szerk. i idilliül ni ii 1111111111111111111 un in ii ii mim iiií mii mim ii iiii» Impellitteri mégis j&lölt Impellitteri newyorki polgár­mester, akit a nép megbuktatott az előválasztásban, bejelentette, hogy mint független jelölt pró­bálkozik november 3-án, az úgy­nevezett “Gyakorlott Párt” égi­sze alatt. Impellitteri mögött a demokrata párt legreakeiósabb vezetői állnak. iHIUIIIlIfltlIllllllllllllimillltlUllIflIlltlIIIMHMIIIIIIdlHItl Regisztrálás a newyorki választásokra í Mndazoknak, akik részt akar- 1 nak venni a november 3-iki pol­gármesterválasztásban, jelent­kezni kell a szavazókat összeíró helyeken, kerületeikben. A sza- I vazók összeírása hétfőn, október I 5-én kezdődik és 10-ikéig, szom- i batig tart. Az összeírás ideje ; hétközben délután 3 órától es- ; te 10-ig, szombaton reggel 7 j órától este 10-ig. Senki ne imi- ! lassza el a regisztrálást. Francisco Franco vezetőinek találkozójára. Me­lon azt hangoztatta, hogy iá az Egyesült Nemzetek cérik ezt a találkozót, nehe­zebb lesz azt elutasítani. E dtétel nyilván az Egyesült államokra vonatkozott, mert Churchill angol miniszterel­lök már májusban javasolta* ízt s Malenkov, szovjet mi­niszterelnök azonnal hajlan- iónak mutatkozott s kijelen-! :ette, hogy nincs olyan el- j :érés, amit tárgyalással el ne j ehetne intézni. Menőn az Általános Tanács- j nan idézett úgy Churchill, j mint Malenkov nyilatkoza- j taiból, valamint Eisenhower ■ oeszédéből, amit az újság-I kiadók bankettjén mondott d. India képviselője rámuta-l tott, hogy a nagyhatalmak vezetői beszédeikben a békés tárgyalás szükségét hangoz­tatták, tehát itt volna az ide­je, hogy az valóban megtör­ténjen, ezúttal az UN kez­deményezésére. India képviselője nemcsak a négyhatalmi vezetők tár­gyalását javasolta, hanem az atomfegyverek, a hidrogén- j bomba és a napalm bomba betiltását is. Rámutatott ar­ra, hogy az U. S. által Ko­reában használt napalm bom­ba a középkor rémségeit ele­veníti fel s tüzhalálra Ítéli emberek százezreit. Menőn feszólitotta a nagyhatalma­kat, hogy mielőtt még hiva­talosan egyezmény történne, jelentsék be, hogy elállnak ezen borzalmas fegyverek használatától. Ugyancsak javasolta In­dia képviselője, hogy a felvé­telt, kérő 14 országot hala­déktalanul vegyék fel az Egyesült Nemzetekbe s rá­mutatott, hogy Ázsia népei, ámbár a föld lakosságának több mint felét alkotják, alig vannak képviselve az Egye­sült Nemzetek bizottságai­ban. Az angol munkáspárt a béke mellett A hét elején nyílt meg az angoí Munkáspárt 52-ik évi értekezlete Margate város­ban s a megnyitó ülés szóno­kai valamennyien a nagyha­talmak vezetőinek személyes tárgyalását követelték. Phi­lip Noel-Baker, volt munkás­párti miniszter felszólította Churchill mininszterelnököt, hogy személyesen javasolja az ■ Egyesült Nemzetek new yorki tárgyalásán a nagyha­talmi vezetők találkozóját,. Aneurin Bevan, a Munkás­lom és az amerikai szabadságjogok elleni tépés is. Gon­doljon arra minden amerikai munkás, hogy az amerikai szak- szervezeti mozgalom és a demokratikus jogok leghirhed- tebb ellensége McCarran szenátor volt az, aki kezdettől fogva szorgalmazta Francoval való szövetkezésünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom