Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-09-24 / 39. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 24, 1953 it *.......— .............................S] ^ Mi iörléni a műit héten Magyarországon? |[ A hejőcsabai cementgyár A minisztertanács határozata az 1953. évi beruházások átcsoportosításánál muiatkozó lemaradás felszámolására BUDAPEST, szept. 13. — A minisztertanács a kormány programmjának megfelelően csökkentette az 1953. évre elő­irányzott nehézipari beruházási kereteket, ugyanakkor ter­ven felül 100 millió forintot biztosított munkavédelmi és szociális beruházásokra, továbbá lényegesen növelte a lakos­ság életszínvonalának megjavítását közvetlenül szolgák könnyű- és élelmiszeripari .beruházások eredeti tervét. A minisztertanács megállapította, hogy a határozatok végrehajtásánál komoly hiányosságok vannak. Súlyos lema­radás van a terven felüli uj beruházásoknál. Ezen belül kü­lönösen nagy a késés a munkavédelmi és szociális beruhá­zások meg valósításánál, ahol a minisztériumok ezideig a mi- nirzcertanács által jóváhagyott hiteleknek csak mintegy 20 százalékát használták fel. A minisztertanács utasította a minisztereket, hogy j haladéktalanuul szervezzék meg a határozatok végrehajtó-1 sánál mutatkozó késés felszámolását. A földművelésügyi minisztérium jelentése az őszi szántás-vetésről A megyék jelentései alapján az őszi szántás-vetés az egész országban lassan halad. Szeptember 5 és 10 között több megy énen visszaesett a munka üteme. A megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályai nem foglalkoznak megfelelően az őszi mezőgazdasági munkákkal, nem használ­ják ki a kedvező időjárást és jó talaj adottságokat. A vetések alá szükséges szántás késése máris akadá- j lyozza azt, hogy a vetés időben és jóminőségben történjék, holott az ősziái*pa vetésére éppen ezek a napok a legkedve­zőbbek. Újfajta mosógépek gyártását kezdték meg A Mosógépgyár dolgozói eddig már többszáz mosógépet készítettek. Nemrégen kezdték meg a nyolc kilogramm sú­lyú ruha befogadására alkalmas mosógép-garnitúra sorozat-j gyártását. A berendezés mosógépből, csavaróból és vasaló, ból áll. Újabb küldöttek érkeztek a Tudományos Munkások Világszövetségének közgyűlésére A Tudományos Munkások Világszövetségének közgyű­lésére Budapestre érkezett Csou Csun-lieh kínai közgazdász és Robert Wattson-Watt angol rádiómérnök. Ugyancsak Budapestre érkezett Yves Legrand, a Fran­cia Tudományos Munkások Társaságának elnöke, biofizikus, Ernest Aubel biokémikus, Edmond Grillot fiziokémikus, Louis Barrabe geológus és Georges Nigon biológus. A fran­cia tudósok résztvesznek a TMV közgyűlésén. Uj gimnáziumot avattak Orosházán Vasárnap, szept. 13-án délelőtt uj gimnáziumot avattak fel Orosházán. A kétemeletes gimnázium 20 világos, kor­szerű tantermében mintegy 600 diák tanul. A fiatalok egy része diákotthonban lakik. Megnyílt Debrecenben a Mezőgazdasági Akadémia Vasárnap délelőtt Debrecenben ünnepélyesen megnyi­tották a leg„orszerübben felszerelt uj Mezőgazdasági Aka­démiát. A megnyitó beszédet Magyar! András, a földművelés­ügyi miniszter első helyettese tartotta. -Hangsúlyozta, hogy ma mintegy ötszörannyi egyetemi és főiskolai hallgató ké­szül agroncmusnak, állattenyésztőnek, mint a felszabadulás előtt. A hallgatóknak több mint 60 százaléka munkás- és dolgozó parasztfiatal, szemben a felszabadulás előtti 3.5 szá­zalékkal. Az első Rákóczi-országgyülés 250-ik évfordulóját ünnepelték Szécsény dolgozói Vasárnap reggel zenés ébresztő köszöntötte Szécsény falu dolgozóit. 1705 szeptember 12-én ült össze H. Rákóczi Ferenc vezetésével Szécsényben az első országgyűlés, amely megvetette a kurucok szabadságharcának gazdasági, poli­tikai és katonai alapjait. Az lünnepi beszédet a szécsényi járási kultúrotthon tag­jainak és a nollóköi népi táncosoknak színes kultúrműsora követte. Az 1705 szeptember 12-én a balassagyarti “Palóc követte. Az 1705 szeptember 12-én megtartott országgyűlés emlékezetére a balassagyarmati “Palóc Muzeum” dolgozói Rákóczi történelmi kiállítást rendeztek. Zalaegerszegen most készült el egy 75 fé­rőhelyes szép uj óvoda. A megyében megkezdték a la­Még soha ilyen arányú építkezés nem volt Magyar- országon, mint most, az öt­éves terv alatt. A nagy épit- xezések azonban nem az “ég- oől hullanak”, nem folynak minden nehézség nélkül. Az egyik ilyen nehézség volt a magyar cementipar felkészü- .etiensége. Régi cementgyára­ink egyikét-másikát korsze­rűsítették, bővítették (első­nek 1951-ben a Bélapátfalvá­it), de uj gyár hosszú ideig nem épült. A nehézség azon­ban megszűnőben van már: befejezés előtt áll Hejőcsa- bán egy uj ipartelep, az or­szág legnagyobb cement­gyára. A gyár kisebbik fele, ame­lyik kohósalakból készit ce­mentet, már a múlt év au­gusztusában üzembe állt. -— Egyelőre ózdról, vagonokban kapja a kohósalakot. Az ózdi kohók salakját, amint izzón elhagyja a kemencét, ott helyben hideg vízbe dobják — “granulálják” — és Kül­dik tovább Miskolc felé. De Diósgyőrben is épül már a salakgranuláló, sőt" nemcsak épül, hanem megkezdődött már a próbaüzemeltetése is. Innen a most készülő kötél­pályán csillék viszik majd egyenesen a hejőcsabai gyár­ba a granulált kohósalakot, A már csaknem egy esz­tendeje működő kohósalak- cementgyár terméke azonban nem helyettesítheti teljesen a portlandcementet s csupán bizonyos célokra, burkolatké­szítéshez, habarcsba, mint adalékanyag alkalmazható. Ezért oly fontos és jelentős eredmény, hogy idén szep­tember elején már megindul a klinkerüzem is. — Onnan, a görömbölyi hegyekből kapjuk az agya­got és a mészkövet a cement- gyártáshoz — mutat Tapolca elé Nagy István főépítész- vezető. — Csillék hozzák ide, már épül a kötélpálya s a csillék végállomása is elké­szült. A csillékből kirakott anyagot gépek veszik át s azontúl alig ér hozzájuk em­beri kéz. Földalatti szállitófolyosók Valóban, Magyarország leg­modernebb és legnagobb ce­mentgyára lesz a most épülő lejőcsabai üzem. Az ideszám­ított agyag és mész a szári- r.óba, onnan az őrlőmalomba vérül és a nyerslisztsiklók- :-an tárolják. Innen kerül az ikna-kemencébe, ahol klin- cerré égetik. A klinkertároló i következő állomás, majd a íeverő-zsákoló, ahol a klin- ■:erhez még gipszet adnak és gy lesz belőle cement. Az gész utón földalatti alag­utakban, önműködő szerkeze- ek viszik tovább az anya- ot. örökmozgó páternoszfe- ek emelik magasba, vagy agy erővel áramló levegő fújja” tovább csöveken a vünkért, amely végül a hatal­mas cementsiklókba jut. Eze- cet már messziről látni lehet. Óriási hengerek állnak a földön: négy siló, mindegyik 32 méter magas s még kü­lön a kupolájuk is ötméteres. Semsei Lajos főmérnök mód-' szerével különleges “önhor- j dó zsaluzással” épültek ezek a tornyok. Mindig csak egy- egy esik volt, körülállványoz­va a tornyon, igy rengeteg faanyagot takarítottak meg. A 72 tonnás kupolákat előre­gyártva készítették és aztán illesztették a helyükre. Ez a négy óriási siló a gyár büsz­kesége, összesen 24 ezer ton­na cement fér beléjük. — Végtelenül gazdag nyersanyagforrás rejlik itt} Görömbölytapólca felé a he­gyekben—mondja a főépítész vezető. — Ha majd megin­dulnak a csillék és öntik az anyagot, mészkövet, éjjel­nappal szakadatlanul készül­het a cement Hejőcsabán. Szeptember elején már fo­lyamatosan gyártják a ce­mentet Hejőcsabán. A téli és a jövő évi építkezéseknél, la­kóházak, gyárak, utak készí­tésénél több lesz már a ce­ment. ................... A HAJDÚSÁGI GYÓGYSZERGYÁR Hajdúsági gyógyszergyár? j Nagyon nehéz igy megtalálni) az üzemet, mert, a debreceni­ek penicillin-gyárként isme­rik és igy is hívják. Tudják azt: itt készül az a “csoda-1 szer”, amellyel az emberek ezreit gyógyítják és adják vissza szülőt a gyermeknek, s gyermeket a szülőknek. A csillogó, ragyogóan tisz­ta, világos épületet szeretik a dolgozók. A gyár nagy ab- akaiból virító piros muskát livirágokat süriin meglocsoi- ják, hogy el ne hervadjanak a tikkasztó melegben. Ottho- mknak érzik a dolgozók ; gyárat, szeretnek itt lenni. / korszerű fürdő, a szép, uj fehér öltözőszekrények, a szakkönyvekkel teli könyv­tár, a gyönyörűen berende­zett olvasóterem, mind a dol­gozók kényelmét szolgálja. A környékbeliek szívesen jön­nek ide dolgozni. A napok­ban is sok uj dolgozó került a gyárba. Legtöbbjük eddig a mezőgazdaságban dolgozott földmunkán. Sokszor még bizonytalanok is"uj munka­körükben. Nagy Éva ma laboráns, de lemreg még ő is azt hitte hogy oly bonyolult az itteni munka, sohasem tanulja meg. Penicillin? Laboráns? Mind­kettő igen ismert, sokat hasz­nált szó ma Nyírbátorban, Nagy Éváék otthonában. Né­hány évvel ezelőtt nem igy volt. . . Laboráns. Vájjon mi is az? — tanakodott a Nagy­család. “Nem nekünk való mesterség az, leányom” — mondogatta az anya, amikor leánya pályát választott. Éva azonban győzött, elvégezte Pesten az iskolát és mégis laboráns lett. Néhány évvel ezelőtt azt sem tudta, mi a lombik, ma a penicillint vizs­gálja és mint, mondja: “Ez a legszebb munka, ha még egy­szer kellene választanom, új­ból laboráns lennék. Most a Lengyel Népköztársaság pe­nicillin gyárától kapott mód­szer alapján dolgozom — s ez oly szép, megtisztelő fel­adat. Igyekszem is jó mun­kámmal bebizonyítani, hogy képes vagyok nagy feladatok megoldására. Szüleim most már látják, hogy mégis ne­kem való “mesterséget” vá- asztottam.” így fejlődött Nagy Éva. Közösen és igen nagy oda­adással munkálkodnak a gyár loigozói s vezetői azon, hogy az uj gyár dolgozói, akik nagyrészt a mezőgazdaságból kerültek ki, szorgalmasan ta­nuljanak a tanfolyamokon. Nemcsak az üzemben dolgo­zók, de minden debreceni büszke arra, hogy ma már nemcsak az “Aranybikáról” és a hortobágyi ménesről hí­resek, hanem a gyárukról is. A KECSKEMÉT! KONZERVGYÁRBAN A kecskeméti Kinizsi Kon-, zervgyár nagy munka lázá-1 ban ég. Gyümölcsérés ideje van. A 20-as évek végén ala- i pitot, kis konzervüzem helyén j ma többezer munkást foglal-1 koztató, korszerű gépekkel .elszerelt gyár áll, valóságos konzervkombinát. Sok-sok termelőszövetkezet, állami gazdaság, ezer és ezer egyé­nileg dolgozó paraszt — az egész Duna-Tisza köze szál­át] a most ide terményeit. A gyár a felszabadulás előtt csak úgynevezett “szá- ritmányokat” — borsót, ba- oot, hagymát — dolgozott fel. Ma már egész sor külön- jöző cikket, zöldség-, gyü­mölcs- és húskonzerveket, gyümölcsporokat, készétele­det, száraztésztaféléket ké- , szit, a gyár. Az itt készülő alma-, málna- és barackpor a cukrászipar számára igen fontos. A kiváló minőségű és tetszetős kivitelű kecskeméti befőttek iránt külföldön is igen nagy a kereslet. A Kinizsi Konzervgyártól! az ország nemcsak egyre' több konzervet vár, hanem egyre jobbat is, ezért nagy gondot, fordítanak az áruk minőségére. A minőség javí­tását nagy mértékben segíti a gyárhoz tartozó növényki- sérleti telep és laboratórium munkája is. A kísérleti tele­pen palántákat nevelnek, s ezeket azután átadják azok­nak a dolgozó parasztoknak, akik a gyárral termelési szer­ződést kötnek. Ugyanitt eredményesen kutatják a ter­méshozam növelésének uj módszereit. A gyár vezetői és dolgozói azon vannak, hogy a dolgo­zók megnövekedett igényeit, ki tudják elégíteni. Tovább bővítik, fejlesztik üzemüket — több mint hétmillió forin­tot kapnak e célra az állam­tól. i ..mm ii in in 111111111111111111111111 ii mi mi ni ii Kit min Szolnokon ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a vezetékes rádió stúdióját. A megyében eddig csaknem 17 ezer dolgozó lakásába szerel­ték fel a vezetékes rádiót.---—................. .onazak tatarozását. Zala­egerszegen és Nagykanizsán csaknem egymillió forintot fordítanak erre a célra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom