Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-09-24 / 39. szám
2 AMERIKAI MAC V AR SZÓ- September 24, 1953 Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. m »a 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. — AL 4-0397—0398 a ngTssrri LJiPiisMse«0« utak A detroiti konferencián résztvevők csaknem egyhangú megállapitása szerint ez volt a legmagasabb politikai színvonalú ilynemű összejövetele olvasótáborunk képviselőinek az elmúlt években, sőt évtizedekben. Nem véletlenség az sem, hogy a konferencia az anyagiak terén is felülmúlt minden előzőt. Ahol politikailag tisztánlátó munkások és értelmiségiek jönnek össze egy haladószellemü lap ügyeiről tárgyalni, ott az anyagiak sem maradnak el. A Magyar Szó szerkesztősége és kiadóhivatala, valamint lapunk uj ügy vezetősége hálás mindazoknak, akik ezt- az összejövetelt sikeressé tették. Nehéz volna kiemelni, hogy kiket illet meg az elismerés, mert mindenki tehetsége, tudása, ereje legjavát adta a közös cél érdekében. Mégsem térhetünk ki az elől, hogy meg ne említsük a mi drága detroiti munkástársnőinket, munkástársakat, a Petőfi Kör vezetőségét és munkásait, azért a nagyszerű forró baráti fogadásért, a minden részletre kiterjedő figyelmességért, amely legkiemelkedőbb, legfeledhetgtlenebb jellegzetessége volt a konferenciának. Forró hálánkat kell kifejeznünk az ország minden részéből összesereglfett lapépitőknek, delegátusoknak, akik sok száz és ezer mérföldről költséget, fáradságot nem ismerve jöttek el szeretett lapjuk ügyeit megtárgyalni. És mindezek tetejébe hatalmas készpénzadományokat hoztak és még nagyobb felelősséget vállaltak a lap további fenntartásának garantálására. Eltekintve a sajtónkat érintő központi határozatoktól, a konferencia felszínre hozta a haladószellemü amerikai magyarság számos égetően fontos problémáját. Hogyan védekezzünk a McCarran-McCarthy-féle igazságtalan üldözések ellen? Hogyan vonjuk be magyar testvéreinket a békéért, ■demokratikus jogokért vívott küzdelembe. Hogyan hárítsuk el a reakció nyomását az olyan Munkásotthonok felől, amelyek az amerikai demokrácia szellemét hűségesen követve megnyitják, tárva tartják ajtajikat minden amerikai előtt fajra, vallásra, színre való tekintet nélkül? Ezek a kérdések alapvető problémái nemcsak a magyar, ságnak, hanem az amerikai népnek. A konferencia utasításaihoz hiven, lapunk mostantól kezdve állandóan napirenden fogja tartani azokat. Szilárd elhatározásunk, hogy a konferencia határozatai ne maradjanak határozatok, hanem váljanak sajtónk és mozgalmunk szerves részévé. Hissüük, hogy a konferencián.résztvett lapépitők is ezzel az elhatározással hagyták ott az összejövetelt és tértek vissza lakhelyeikre. Hisszük, hogy az elfogadott határozatokat és vállalásokat pontosan teljesitik, hogy a konferencia roppant tanulságait személyesen továbbadják olvasóinknak. Nagy hozzájárulás lesz ez ahhoz, hogy maradéktalanul végrehajtsuk a konferencia határozatait lapunk fenntartására, további fejlesztésére és ezen keresztül a béke és demokrácia nagy ügyének előmozdítására. Imin in unimii mii mmiiimiiiiiiiii inni minin iiiuiiiiiiMmiiiimimiiiinnmiimimiiimimmiiiimi ii mi iimimii EMLÉKEZETES ÉVFORDULÓ Október havában lesz 100 éve annak, hogy az első nyomtatott magyarnyelvű folyóirat megjelent Amerikában: a “Számüzöttek Lapja.” Az 1848—49-iki magyar forradalom leverése után Kossuthtal Amerikába vándorolt magyar szabadsághősök alapították ezt a lapot, melynek minden szánna, (sajnos csak hat szám jelent meg) minden sora tiltakozás volt a magyar népet századok óta elnyomó, kizsákmányoló Habsburgok és azok magyar nagyúri szövetségesei ellen. A Számüzöttek Lapját magyar forradalmárok, szabadságharcosok, a magyar feudalizmus, a magyar klerikaliz- mus, nagybirtokos rendszer ellen harcoló szabadsághősök szerkesztették. Olyanok, akik 100 évvel ezelőtt éppúgy ki voltak téve a vörösfalásnak és rágalmazásnak, mint a haladás hívei a mi napjainkban. A haladás hívei, a haladószellemü amerikai magyarok, joggal és büszkén vallják magukénak a Számüzöttek Lapja alapítóit, joggal tartják őket a szabad Magyarország korai előfutár jainak. És csak megvetéssel gondolnak azokra a reakciós lovagokra, akik szemérmetlenül kísérletet tesznek arra, hogy maguknak sajátítsák ki ezt az évfordulót és a Számüzöttek Lapja hős munkásait. Hogy mernek a Számüzöttek Lapja hősei emlékéhez nyúlni Habsburg Ottó és horthyista fullajtárjai, azok, akiknek elődei és leszármazottai 1849 óta szüntelenül akasztották, üldözték, bebörtönözték vagy kivándorolni kénvszeri- tették a magyar nép legjobbjait? Legyen, és hisszük, lesz is, gondja a haladószellemü amerikai magyarságnak dicsőemlékü szabadságharcos úttörőjük, a “Számüzöttek Lapja” megünneplésére. * ■ 1 1 ; ; '.it.. > : ;■ 1 . - - • ‘ I ~ LEGELEK ÉS KmaaiYEk _] Az iOT-iígy ffelal- .iisgúiisáf kérik Országos figyelmet keltett az International Workers Order küzdelme, melyet a New York állami biztosítási ügyosztály politikai élű felszámolási akciója ellen folytat. Szeptember 13-án ugyanis a rádió és televízió-hálózatok hallgatóinak milliói előtt jelentette be Walter Winchell azt a szenzációként hat,ó “hirt”, hogy október 4-én nagy washingtoni “felvonulást” rendeznek az IWO-ta- gok. Az IWO kötvénytulajdonosainak védelmi bizottsága már korábban bejelentette a sajtóhoz juttatott híradásában, hogy október 4-én országos szükségkonferenciát rendez Washingtonban. USA valamennyi IWO-kötvény tulajdonosát képviselő 100-150 ! delegátus fog találkozni egy washingtoni száll ódában, hogy megbeszélje, hogyan menthetnék meg szervezetüket és biztosítási járulékaikat, beleértve a 100 millió dollárt kitevő érvényes biztosításokat és 7 millió dolláros vagyontételeiket. “Nem l<sz ez sem ‘washing- ingtoni felvonulás’, sem tüntetés a legfelső bíróság ellen, amely most ősszel fog dönteni abban a kérdésben: telje- siti-e az IWO-ügy perújítására irányuló felfolyamodást vagy pedig felülvizsgálat nélkül megengedi a felszámolást” — jelenti a kötvénytulajdonosok bizottsága, majd igy folytatja: “Amerikaiak gyülekeznek itt össze, hogy a szabad társulásra, tulajdon- és polgár- ] jogaikra vonatkozó, alkot- mánybiztositotta joga ikat megvédjék. Ezek minden amerikai jogai, amelyeket most az IWT0 ellen irányított támadás veszélyeztet.” A washingtoni konferencia tetőpontja lesz annak a kampánynak, amelynek során a kötvényesek aláírásait gyűjtik össze a legfelső bíróság elé terjesztendő s az ügy fel- ltilvizsgálását szorgalmazó beadványra. A tagok ezrei már aláírták és a bizottság ezúton sürgeti, hogy a kérvényeket október elseje előtt juttassák el posta utján a new yorki központi hivatalhoz. A, bizottság egyben felszólítja, az IWO összes osztályaiban! működő kötvény tulajdonosi bizottságokat, minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy az aláírók maximális számát megszerezzék. ■ iiiiiiiimiiiiiiiiiiitiiimiimiimtiniíjMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHii Az autók számára nincs piac, de a repülőgépek jól kelnek Az automobilok kereslete a nép vásárlóerejének csökkenése folytán annyira visszaesett, hogy a termelést csökkentették az üzemekben. Hála azonban az Eisenhower-kormánynak, a repülőgépgyárak aratnak. A Douglas repülőgyár, mely 85 százalékban hadirepülőgépeket gyárt több mint 458 milliós forgalmat bonyolított le az év első felében és 2 billió dollár értékű hátralékos megrendelése van. Elismerés ßodog Andrásnak A nemrég lezajlott detroiti lapkonferenciánkon alkalmam volt találkozni több derék munkástársunkkal, akiket ezideig csak névről ismertem. Ezeknek egyike volt Bódog András, lapunk külmunkatársa. Miután az épp cttlevő Deák Zoltán főszerkesztőnk bemutatott úgy neki, mint kedves feleségének, hamarosan élénk eszmecserében találtuk magunkat. — Beszédünk tárgyát nagyon érthetően Bódog András eddig megjelent cikkei képezték. Én mint azt szerény bíráló képességem engedi, igyekeztem neki oebizcnyitani, hogy cikkeiben némi hiányosság észlelhető. Meg kell hagynom: ő ezt igen nyugodtan fogadta és nem is igyekezett bírálatomat megcáfolni. Most, hogy visszagondolok erre az esetre, valami bizonytalanság fog ei, dacára annak, hogy előbbi nézétemet most is fenntartom. Ugyanis azóta alaposan átnéztem a legutóbb megjelent Magyar Velence cimü cikkét, amelyet beszédünk idején még nem volt alkalmam átolvasni. Ez már igen! Meg kell vallanom: ez értékálló irás. Nem is szólva a nyelvezet sima gördülékenységéröl és annak zamatáról, a munka alapos felkészültségről és ugyancsak alapos tárgyismeretről tesz tanúságot. Ha tehát az amerikai magyarság csekélyszámu munkás- iróiról beszélünk, Bódog András ott már is az elsők között található. Nagyon lehetséges, hogy vannak mások is, de nem igen jelentkeznek. Talán kívánatos lenne, hogy időnként megtennénk észrevételeinket a lapban megjelenő ilynemű cikkekre. Ne felejtsük ei, hogy egy Íróra az olvasó érdeklődésének és esetleges elismerésének megnyilvánulása roppant buzditólag hathat. Próbáljuk ösztökélni és bátorítani az ilyen munkásirókat, akik sorainkból kerülnek ki és sajátmagunkénak tekinthetők. Napi munkájuk végeztével Írásba fognak, hogy ezáltal mozgalmunkat gazdagítsák, lapunknak ékességet és tartalmat adjanak. Nánásy Dezső A német kötvényekről Tisztelt, Szerkesztőség! A Magyar Szó julius 23-iki számában megjelent egy cikk hogy visszakapja-e az ame- > rikai nép a bankokban elvesz- j tett pénzét. A cikkben arról volt szó, hogy az elértéktelenedett német kötvények tulajdonosai visszakapják pénzüké);. Arra vagyok kiváncsi, hogy más hasonló kötvények tulajdonosai is visszakapják-e a kötvényeiket. A feleségem szülei ugyanis vettek 1925- ben Horthy-féle állami kölcsönöket, amelyeket azok' halála után idehozott a feleségem. Szeretném tudni, hogy kormányunk ezeket is visz- szafizeti-e. J. N. (Egyelőre még nem. Wall Street urai egyelőre csak reakciós diktátoroknak, kormányoknak, renegátoknak, felforgatóknak, nemzetközi vi- szálytkeltőknek szórja a dollárok százmillióit. Most hozzáfogtak, hogy azoknak a I zsebét, tömjék, akik annakidején Hitlernek meg a Hitlert megelőző német kormányok kötvényeit vásárolták fel. Persze, ha Horthy megint belovagolna Budapestre egy fehér lovon, utána meg a nagy f-ek, az ébredővezérek, nyilasok és a kunpáter- j elöltek — akikből van itt jónéhány — akkor Wall St. beváltaná a Horthy bondokat, is. Ez azonban nem túlságosan valószínű. Különben is mi azt mondjuk, óvja meg a végzet Amerika népét attól, hogy valaha a horthykötvé- nyek beváltására jusson itt a helyzet. — Szerk.) A íap tartalmáról Kedves Szerkesztő Munkást,árs! A szeptember 3-iki számban olvastam a hozzászólásokat lapunk ügyeihez. Az én véleményem szerint a Magyar Szó a legjobb, ami iehetseges a jelen körülmények és az adott gazdasági helyzet közepette. Szerkesztőink a legjobb felvilágosító cikkeket adják lapunkban. A Magyar'Szó a munkásság és az egész emberiség életét biztositó béke szent ügyéért harcol. Amikor a nagy üzletesek az árakat az égig emelik, a munkásságnak béremelést kell követelnie, ha nem akar éhen veszni nehéz munkája mellett. A munkások lapjának elsőrendű feladata ismertetni a munkásokkal az adott helyzetet és segíteni küzdelmeiket mindennapi megélhetésük biztosításáért. Eliismerem, hogy vannak idősebb nyugdíjas magyarok, akiket ma már főleg csak az óhazai dolgok érdekelnek. De az összmunkásság érdekeit nem lehet kizárólag az idősebbek ízlése szerint háttérbe szorítani. Gondolják meg az ilyenek, hogy azt is csak az összmunkásság harca tette lehetővé, hogy ők most némi nyugdijat élvezhetnek, bármily csekély legyen is az. Volt idő, amikor még annyit sem adott a tulajdonos osztály. Az idősebbek legyenek hálásak támogatásukkal a lap iránt, a fiatalok harcoljanak minél jobb és több munkásvédő törvényért. Szeretettel köszöntőm a Szerkesztőséget. Kozma Dénes. Methodisták az üldözések ellen , A methodista egyház Louisville, Kentuckyben tartott konferenciáján állás foglalt az eretneküldözés ellen, egyben kijelentették, hogy sem az USA, sem a Szovjetunió népe nem akar háborút, ennélfogva túlnyomó többséggel elfogadták Douglas Mose- ly béke jelentését.
