Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-09-10 / 37. szám
September 10, 13-5-3 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 TUDOMÁNY FILM — DRAMA — MUSIC Uj elképzelések a Nap keletkezéséről és fejlődéséről "Lile in Arctic” [Az óceán jegén Szovjet természettudományos film — A csíllagfizika rohamos fejlődése oda vezetett, hogy határozott ismereteket szereztünk a csillagok vegyi ösz- szetételéről és fizikai tulajdonságairól. A csillagok magas mőmérsékletü, nagytömegű testek, melyek állandóan hatalmas energiamennyiséget sugároznak a térbe. A csillag sugárzásának forrása a csillagok belsejében lejátszódó atommag-folyamatokban keresendő. E folyamatok során az atommagok fölépítése megváltozik és nyilván csökken a csillag tömege ie, hiszen minden, energia-kisugárzás tömegveszteséggel jár. A Nap például, amely másodpercenként 9.4.1025 grammkalóriát sugároz a térbe, a sugárzás révén másodpercenként kereken 4.106 tonnát veszi tömegéből. Hasonló arányú a többi csillag tömegvesztesége is. De amilyen nagy abszolút értékben ez a tömegveszteség, olyan csekély a Nap hatalmas össztö- megéhez (2.1027 tonna) képest. És ugyanez vonatkozik a többi csillagra is. Az a tömegveszteség t/ehát, amit a csillag élettartama alatt energiasugárzás révén vészit, az össztömeghez visz onyitva csekély. (A fenti számok után illesztett apró számok a zérusok számát jelentik.) Asztrofizikusok a csillagok fejlődési elméletének kidolgozása szempontjából rendkívül fontos tényt, állapítottak meg. Megfigyeléseik azt mutatják, hogy számos, főleg a forró óriások közé tartozó csillag nemcsak sugárzás révén vészit tömegéből, hanem azért is. mert anyagrészecskék, korpuszkulák:“ atomok és elektronok lövelődnek ki belőle. A csillag tömegének csökkenése a felületéről kilökődő korpuszkulák elvesztése következtében igen jelentős lehet. így az O-csillagtár- sulásokba tartozó forró óriások és a T-csoportosulásba tartozó törpecsillagok felületén is intenzív korpuszkuláris sugárzást állapítottak meg. Ez a fölismerés forradalmi jelentőségű a csillagok fejlődésének ismeretében és ezzel kapcsolatban korszerű koz- mogóniai elmélet kidolgozásában. Nyilvánvaló, hogy az anyagkiáramlással jellemezhető bizonyos méretű instabilitás általában a fiatal csillagok egyik ismérve. Asztrofjzikusok vizsgálatai megállapították a fiatal, forró óriások és a por- és gáztömegekből álló szétfolyó (diffuz)-ködök közötti szerves összefüggést is. A vizsgálatok azt, mutatják, hogy ezek a diffúz-ködök a csillagok bölcsői, bennük indul meg a csillagok képződése. Egyes diffúz-ködökben vékony, fo- nalszerü vonalakat, sávokat fedeztek fel. Több esetben azt észlelték, hogy a sávok egyes csomókra oszlanak. Indokolt az a föltételezés, hogy ez a jelenség egy, vagy többi csillag magvának, keletkezési állapotának tekinthető. Megfigyelések igazolják azt is, hogy a forró óriáscsillagok rendszerint gyorsan forognak, mig ugyanakkor a Nap- tipusuakénak forgása sokkal lomhább. Nyilvánvaló, hogy a forgás sebessége és a korpuszkulák kilövelése között összefüggés áll fenn. A kirepülő részecskék magukkal viszik a csillag forgató nyo- matékának egy részét. Ennek következtében az óriás csillagok idővel nemcsak kisebb tömegüek lesznek, hanem lassabban is kezdenek forogni. A csillagok belső felépítésének és energiaforrásaiknak korszerű elmélete alapot nyújt arra, hogy a csillagok fejlődését nyomon követhessük. A csillagtársulásokban kialakuló, gyorsan forgó, magas hőmérsékletű óriáscsillagok időbeli változása úgy megy végbe, hogy fokozatosan csökken tömegük, lassul forgásuk, hidrogénkészletük csökken, héliumkészletük fokozatosan növekszik. A tömegveszteség a r á n y á ban csökken a fényesség és a korpuszkulák felületi kilövelésé- nek intenzitása. Az ilyen csillagok tömege eleinte jelentős mértékben változik, később a csillag közeledik az egyensúlyi (stacio- nárus) állapot felé. Végül is a tömeg gyakorlatilag állandó marad. A fejlődés eredménye tehát :s kistömegű, gyengefé- nyü, közönséges csillag alakul ki. Forgása lassúbb és korpuszkuláris kilövelése jelentéktelen. Az elmélet szerint tehát a forró óriáscsillagok fejlődér sük folyamán fokozatosan átmennek különböző csillagok állapotának megfelelő stádiumokon. Eleinte a változás gyors, de egyre lassabban folyik le. A Nap-tipusu (közönséges) csillagok felületé-) ről nem lövelődnek ki intenziven korpuszkulák, ezek a csillagok már igen lassan változnak. Napunk valamikor szintén magas hőmérsékletű, gyorsan forgó óriáscsillag lehetett. Az elméletből következik a többi között az is, hogy a Nap tömegének és abszolút fényességének az utóbbi há- rommilliárd év folyamán gyakorlatilag változatlannak kellett lennie. A szilárd földkéreg életkora körülbelül há- rommilliárd év. Föltételezhető, hogy mintegy hatmilliárd év előtt a Nap tömege maximálisan nyolcszor, fényessége kétezerszer, átmérője pedig négyszer akkora volt, mint jelenleg. A napunk múltja tehát ez elmélet szerint igen érdekes. Valamikor nagytömegű, forró csillag volt és többezerszeresen ragyogóbban fénylett. Akkoriban hidrogén is több volt benne, mint most. Kék- |ényü, óriáscsillag volt. Az utóbbi hárommilliárd . évben Múlt hét szombatjától kezdve mutatja be a Stanley Theatre “Az óceán jegén” cimü uj szovjet tanulmányfilmet, amelynek érdekessége és kiválósága megérdemli, hogy részletesen méltassuk hasábjainkon s buzditsuk olvasóinkat, hogy nézzék meg. FÉLÉVES éjszakák és féléves nappalok lassuütemü világa ugyan milyen témát adhat film- 1 nek, amely nevében is pergő kép s lényeges vonása a gyors ütem? A mozdulatlanságon ugyan mi néznivalója akad a filmlencsének, amely mozgás követésére való? Képzeletünkben a Sarkvidék állókép. Dermedt mezők, a tenger megfagyott hullámai, hideg sziklák. Panoptikum, amelyben üveg alatt a kietlenség látható. Aki erre a tájra csak gondolatban is lép, szinte kihűl a magános- Ságtól és a némaságtól. De aki Zgurigyi szovjet rendező vezetésével járja be “Az óceán jegén” cimü filmben a szovjet Sarkvidéket, mintha Penem változott jelentősen. Mi lesz a sorsa? A számítások azt mutatják, hogy a következő tizmilliárd évre sem változik nagyobb mértékben: ugyanazzal az energiával fog sugározni, mint most. Hidrogéntartalmának csupán néhány százaléka alakul át héliummá, tömege és fényessége gyakorlatilag változatlan marad. A Nap teljes hidrogénkészlete bőven kitart többezer tizmilliárd évre is. A Nap stabil csillag. Csak egész jelentéktelen változásához rengeteg időnek kell lefolynia. Lehetséges-e, hogy végül is a Nap kistömegű, apró csillaggá, vörös törpévé alakul? A megfigyelések mutatják, hogy a Napnak is van korpuszkuláris sugárzása. Ez okozza többek közt a sarki fényt,. Az igy előálló anyagveszteség azonan oly csekély, hogy az évek tizmilliárdjai alatt sem csökkenti észrevehetően a Nap tömegét. A Nap tömege nem fog változni addig, amig hidrogénkészlete tart. De mi lesz azután? Mi történik, ha százmilliárd év múlva minden hidrogénje héliummá alakul? A hőmérséklet csökkenésével a gáz- nyomás is csökkenni fog, nem tud ellenállani a felsőbb rétegek nyomásának. A Nap zsugorodni kezd. Most már két ut lehetséges. Ha az ösz- szehuzódás gyors ütemü lesz, a Nap belső hőmérséklete annyira emelkedik, hogy más magreakciók indulnak meg, például a hélium nehezebb elemekké alakul át. A Nap ismét stabil csillaggá válik, további százmilliárd évekig sugároz. Ha a zsugorodás ki- egyensulyozotfabban, megy végbe, vagyis a hőmérsékletemelkedéssel kiváltott energiát a Nap mind kisugározza, akkor a nap egyre jobban ösz- szehuzódva, tömörebb lesz, végül is fehér törpévé alakul. Szupersürüségü’ csillaggá, a- mely nem nagyobb Földünknél, de benne lesz a Nap egész tömege. N. B. tőfivel járná a pusztát, télen. A rideg jégvirág, a megfagyott, kicserepesedett tájék megtelik j elevenséggel, nemcsak attól, I hogy a tenger mélye, a fehér | mezők végtelenje s a magas' ég valóban tele van élettel: szi- I vacsok, polipok, tengeri kökör-! csinek, medúzák, csigák, fenéklakó lepényhalak, fókák és jegesmedvék, rozmárok és Sarki rókák, sirályok, lummák és dunnaludak nyüzsgő, változatos, nem egyszer drámai életével, hanem attól is, ahogyan a rendező ezt az életet nézi és megfigyeli. A művész szemével nézi és a tudós szemével figyeli meg. A látvány ereje csakugyan lenyűgöző, akár a vizalatti táj, akár a jégsivatag, akár a levegő | élete tárul fel benne, mert arról beszél, — nemcsak beszél róla, hanem hatalmasan hirdeti is — hogy földünk élőlényei szívós, legyőzhetetlen életerővel vesznek birtokukba s népesítenek minden talpalatnyi zugot, legyen az lakóihoz a legkönyörtelenebb. Megmozdul az állókép, amely képzeletünkben a Sarkvidékről megrögződött, mozdul ennek az óriási életerőnek a hatására s megelevenednek a vizek. Palotát s palotarendszereket építenek maguknak a tengerfenéken a szivacsállatok, virágzó rétek ringanak a viz alatt tengeri csillagokból, medúzákból, rózsaszínű, bolyhos kökörcsinállatokból. Az óceán mélyvize után megelevenedik az óceán jege is. Az egymásra torlódott jégtáblák, a | néma hómezők magányát feloldja a fókák vidám, mozgékony társasága, az a csakugyan nyájas családi élet, ahogyan az j anyaállatok hófehér kicsinyeiket j nevelik. Ez volna a sivár Sarkvidék? Meghitt csordákban, mint három-négytonnás, lomha bivalyok, élnek együtt a rozmárok, orruk előtt hancuroznak a nyáron barna, télen fehérprémes sarki rókakölykök s a barlangban, valósággal az anyja ölében, félrebillenő fejjel, a fiatal állatok megható bájával elelalszik a csöppnyi jegesmedve- bocs. A sarkvidéki emlősöknek ezt a családi fényképalbumát a közös életkörülmények fonalával fűzi össze a rendező, s ha mutat is élethalálharcot jegesmedve és fóka között, ha mutat is könnyet az árván maradt fóka-borjú szemében — valódi könnyet siró fóka ebben a filmben látható először —, az életküzdelem tragédiáit feloldja azzal az életörömmel, a- mely ezeket az állatokat láthatóan eltölti. A rendező arra törekedett, Niall McGinnis, a kiváló angol színész alakítja Luther Márton szerepét a “Martin Luther” cimü drámai filmben, melyet a Guild színház mutat be a Broadwayn. hogy lehetőleg mesterkéletlen természetességében figyelje meg a Sarkvidék állatvilágának életét s ne állítson müvében olyat, ami az állatok életére nem tipikusan jellemző, hanem csak véletlen, vagy egyszeri. E sirdo- gáló fóka például nyilván nemcsak a film érzelmi hatását fokozni került szereplőnek a filmbe, hanem nyilván az állat életéhez tartozó jelenség a könny is, amely szeméből kiperdül. A vad gleccseráradattól elsodort jegesmedve kalandját sem csak azért követi a film, mert izgalmat akar kelteni, hanem nyilván azért is, mert ilyen esemény nem ritka a Sarkvidéken. Persze, hogy mindezt a rendező észreveszi és feldolgozza, mindez a film művészi, érzelmi hatása kedvéért is történik, de nem pusztán azért. Az állatok belső és külső életkörülményeinek ez az ábrázolása emeli egyben a film tudományos becsét is. AZ ISMERETTERJESZTŐ, természettudományt népszerűsítő feladaton kívül, amelyet “Az óceán jegén” cimü film végez, betölt egy másikat is. Tudósit arról, hogy az ember megfigyelő szeme elől nem marad rejtve a legmegközelithetetlenebb vidékek élete, a legnehezebben megfigyelhető állatok természete sem. A tudnivágyó ember megismeri az őt környező világot, megoldja rejtvényeit, akár türelemmel, akár intuícióval. S vall ez a film arról is — ez talán a legmegragadóbb gondolati tartalma —, hogy az ember a világot szereti, a világ kitárja neki titkait. Ebben a filmben minden jelenet, legyen az drámai, vagy idilli, legyen érzelmi hatása megdöbbentő vagy bájos, arról beszél, hogy a rendező szereti tárgyát, amelyről müvét készítette. Szereti a Sarkvidéket, mint a világ egy részét, mint hazája földjét, ezért tudja zordságát annyi meleg élettel felolvasztani, ezért tudja kietlenségét annyi eseménnyel benépesíteni. Chaplin-film McCarthyról j Párisból jelentik: — A Figaro cimü francia lap megerősíti a hirt, hogy Charlie Chaplin szatirikus filmet készít a hírhedt McCarthy szenátorról. A lap azt írja, hogy Chaplin Svájcban megkezdte a film előkészületeit, amelynek a cime ez lesz: “A kis diktátor.” ■iiNiiiunuiiiiimmi Demokráciánk, vagy bocsánat, republikánizmusunk uj vívmánnyal gazdagodott. “Ver-o- meter”, vagy “Magic Slate” (csoda tábla) néven ismeretes. Mikor a barátságos kihallgatásra behívott egyén, nem nagyon bízik kihallgatóiban, kérik, hogy irja feleletét a táblára. Mikor evvel kész, megnyomatnak vele egy gombot, amely egy készüléket hoz mozgásba, ami ott előtte tisztára törüli a táblát. Az áldozat abban a tudatban távozik, hogy senki sem tudja mit irt. Mire a kihallgató a tábla mögül kihúzza a másolatot, ami azután el lesz raktározva a jövőre amikor készek lesznek, hogy az illető ellen felhasználják.
