Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-09-10 / 37. szám

September 10, 1053 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Az angol munkásság teljes egészében ellenzi az amerikai politikát Az angol munkáspárt szep­tember végén összeülő orszá­gos értekezlete “kórusban fogja elítélni az amerikai po­litikát,” írja Michael L. Hoff­man, a N. Y. Times londoni tudósítója, beszámolva a ha­tározati javaslatokról, me­lyek az értekezlet elé kerül­nek. Hoffman cikke újabb beis­merése annak, hogy Nyugat- európa népei, beleértve a jobboldali vezetés alat.t álló szakszervezeteket is, egyre élesebben elitélik az Eisen­hower kormány politikáját s az U. S. merev állásfoglalása az Egyesült Nemzetekben, a semleges országok kizárása a koreai békét célzó politikai konferenciáról, még inkább fokozta az ellentétet. Hoffman beszámol arról, hogy a Munkáspárt értekez­letére beterjesztett javaslato­kat egyetlen nagyobb politi­kai párt sem hagyhatja fi­gyelem nélkül “s ezekből egyetlen dolog' biztosan ki­tűnik. A munkáspárti szava­zók véleménye szerint a Szov­jetunió igen barátságos az utolsó időben s főleg az Egye­sült, Államokat terheli a fele­lősség az általános béke­egyezmény halogatásáért.” “Tizenöt olyan javaslatot terjesztettek be, melyek ál­talában a külpolitikával fog­lalkoznak. Ezek között mind­össze egyetlen olyan javaslat van, mely nem kritizálja az Egyesült Államokat. Ez a javaslat követeli a ‘rendőr­állam megszüntetését Észak- Irországban’ és önkormány­zatot követel az összes gyar­matok számára.” Kina és az UN Hét olyan határozati ja­vaslatot terjesztenek az ér­tekezlet elé, mely “függet­len’^ angol külpolitikát köve­tel, miután kritizálja az Egyesült Államok különböző külpolitikai lépéseit, úgy a Távolkeleten, mint Európá­ban s megállapítja, hogy ez a külpolitika inkább háború­ra, mint békére vezethet. Öt határozati javaslat követeli, hogy az Egyesült Nemzetek­ből dobják ki Csang Kai-sek embereit,' akik önmagukon kí­vül senkit, nem képviselnek s akiket az U. S. a világszerve­zetre kényszerit s adják meg a megillető helyet a Kínai Népköztársaságnak. Két ha­tározati javaslat teljes egé­szében azzal foglalkozik, hogy elitéli az U. S. Formózával kapcsolatos álláspontját, Csang Kaj-sek felfegyverzé­sét, melynek célja egyenesen az ázsiai béke lehetetlenné tétele. Több javaslat kritizálja az Eisenhower kormány Nyu- gat-Németország felfegyver­zésére, illetve a nácik veze­tése alatt, álló haderő vissza­állítására irányuló követelé­sét, amit rá akar kényszerí­teni nyugateurópai szövetsé­geseire. Ugyancsak kritizál­ják a határozati javaslatok a Nyugat-Kelet közti kereske­delmet megakadályozni akaró amerikai politikát. Egyik ja­vaslat a legélesebben elitéli a náci mintára készült? McCar­'an-Walt,er-féle bevándorlási törvényt. Nincs barátság Egyetlen olyan határozati javaslatot sem terjesztettek oe, mely közelebbi jegyűt,t- müködést javasolna az Egye­sült Államokkal s ez a tény elárulja azt. hogy még a jobboldali angol szakszerve­zeti vezetők között sincs egyetlen olyan sem, aki ne tudná, hogy a Dulles-féle há­borús politika támogatása biztos bukását jelentené. A belpolitikát illetőleg a határozati javaslatok több ipar nemzeti tulajdonba való vételét követelik. A N. Y. Times tudósítója befejezésül megállapítja cik­kében. hogy a határozati ja­vaslatokból az tűnik ki, hogy az angol Munkáspárt vezetői megelégelték a középutas politikát és még inkább balra akarnak fordulni, mint eddig. A megállapítás annyiban té­ves, hogy a balrafordulás szükségét nem a munkáspárti vezetők határozták el, hanem a párt tagsága kényszeríti őket arra, mely megelégelte a Wall Street kívánságainak örökös kiszolgálását a nyu­gateurópai' népek érdekeinek rovására. Az angol nép, mint Nyugat- európa más országainak né­pei békét akarnak, de rájöt­tek, hogy a Dulles-féle poli­tika célja a háborús érdekek szolgálata. Már nem téveszti meg őket a békét hirdető, há­borút célzó propaganda: Az amerikai politikát ellenző Be­van csoport befolyásának óriási növekedése kényszeríti a háborús politikát múltban kiszolgáló Attleet és társait is, hogy valóban figyelembe vegyék a munkásság akara­tát, ha meg akarnak marad­ni a politikai életben. AZ IRÁNI PUGGS ÚJABB KULISSZATITKAI EGY NEMESCÉLU SZERVEZET A múlt hét szörnyű forrósága hosszú ideig emlékezetes marad. Mindenki szenvedett tőle, a há­ziasszony, a gyermek, a munkás. El tudjuk képzelni azonban, hogy mit jelentett azokban a napokban Amerika börtöneiben lenni —■ elitélve frame-up vá­dak, vagy igazságtalan törvé­nyek alapján. Igen, Amerika börtöneiben ma már sokszáz fogoly sínylődik és tekintet nélkül az időjárásra, szenved. Az ő kálváriájuk min­den érző és gondolkozó ameri­kai fájdalma és ügye. Van egy szervezet, a Political Prisoners Relief Committee, 6 East - 17th St., New York, amely ama ne­mes célnak szenteli magát, hogy a politikai bebörtönzöttek sa­nyarú sorsán enyhítsen, hogy legalább éreztesse velük, hogy Amerika érzőszivii, gondolkozni- tudó polgárai nem feledkeztek meg róluk. Támogassuk tőlünk telhetőleg e nemescélu szerve­zetet. Ilin HU IIIIIIIIIUI III MM II III 11111111111 UH UHUI Ilim IIII MUHI Húsz Gárdonyi-könyv ^ÜsfemTimeg,,B?*,ltfelszabadulá, óta. Gárdonyi legnépszerűbb re génye, az “Egri csillagok” 194. óta hat kiadást ért meg. “i lámpás” c. elbeszélés négy, “/ láthatatlan ember” cimü re­gény pedig két kiadásban je­lent meg. Ezeken kívül 1945 ótí még 17 különböző Gárdonyi-re­gényt, elbeszéléskötetet, mese­könyvet és színmüvet jelentet­tek meg a magyar könyvki­adók. + Rendszeres repülőgép- járatok szállítják a friss gyümölcsöt és más élelmiszerekét Budapestről vidékre. Friss őszibarackot naponta ötször szállítanak te- herrepülőgéppel Budapestről Miskolcra és naponta három­szor ’Győrbe. Egyik vidéki városból a másikba is szállí­tanak repülőgéppel gyümöl­csöt. őszibarackot például re­pülőgéppel szállítanak Sze­gedről Békéscsabára. •111111111111111111111111111111111111111111111111 llltlIIIIIIIIIIIIM IMI II Ml MIMI IMIIM III IMIIim Ml MIMI Az Egyesült Államokban élő puertoricoiak sorsa A polgári sajtóban számos cikk jelent meg, amelyek be­ismerik az Egyesült Álla­mokban élő puertoricoiak rendkívül súlyos helyzetét. A puertoricoiak — Írja a “New York Post” — az Egyesült Államokba mene­külnek, hogy megszabadulja­nak a nyomortól, az éhségtől, a betegségtől és a korai ha­láltól. De az Egyesült Álla­mokban, többek között New Yorkban, még súlyosabb élet- körülmények közé jutnak. New Yorkba érkezve a “New York Post” beismerése szerint — a “falánk háztu­lajdonosok”, lelkiismeretlen üzlettulajdonosok” és “sóvár vállalkozók” áldozata lesznek. A puertoricoiak “New York legrosszabb nyomortanyáin” laknak. Túlnyomó többségük munkanélküli. A puertoricoiak 94 százaléka — akár munka- nélküliek, akár betegek — semmilyen segélyben sem ré­szesül. A new yorki városi hatóságok adatai szerint a puertoricoiak között a tuber­kulózis halálozási arányszá­ma háromszor magasabb a városi átlagnál. A lapok jelentései szerint a l^ew Yorkban élő 425 ezer puertpricoi közül alig 100 ezernek van szavazati joga. A “Reporter” cimü folyó- J irat arra a következtetésre | jut, hogy a puertoricoiak I “csak névlegesen amerikai ál- - lampolgárok” és “mindénfé- | lekép megalázzák őket.” A “Lati-America Today” cimü bulletin azt Írja, hogy “a puertoricoiak az Egyesült Ál­lamokban éppúgy, mint, a né­gerek, a legalacsonyabb sor­ban élnek, mert legkegyetle­nebb kapitalista kizsákmányo- í lás áldozatai.” iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii 11111111111111111111111111111111 Kaliforniában óriási megdöbbenést váltott ki W. R. Wells esete, akit halál­raítéltek, mert a Folsom-bör- tönben egy köpőcsészével meg­ütötte a börtönőrt. Az ügy a Supreme Courtra került, amely most fogja döntését meghozni. Attól tartanak, hogy egy újabb Sacco-Vanzetti eset van kifej­lődőben. Igazságszerető kalifor­niaiak nagy akciót indítottak Wells megmentésére. Wells né­ger. A bizottság cime 228 Mc­Alister St., San Francisco, tel. UNderhiU 1-3184. Száz szónak is egy a vége: A MAGYAR SZÓ a legjobb ' amerikai, magyar újság! Az augusztusi iráni forra­dalom és ellenforradalom je- [ lentőségteljes fejezete az el­nyomott félgyarmati népek függetlenségi küzdelmeinek. Ennek megfelelően a világ­sajtóban szüntelenül jelen­nek meg újabb és újabb ana­lízisek, magyarázatok és le­leplezések erről az esemény­ről. Mint egyik ilyen érde­kes kommentárt, közöljük a budapesti Magyar Nemzet- [ ben megjelent alanti cikket: Moszadik érezte, hogy a parlamenten belüli és kívüli : ellenségei igyekeznek szoro­sabbra vonni napról napra a | hurkot körülötte. Ezért ha- j t.ározta el a Medzslisz felosz- | látását, amelynek működése az ellenzéki képviselők dest­ruktiv magatartása folytán megbénult. A sah nem akar­ta elrendelni a képviselőház feloszlatását, e kérdésben ren­dezett, népszavazás azonban döntő győzelmet hozott Mo- szadiknak. A nép úgy hatá­rozott, hogy a Medzsliszt fel kell oszlatni. Az a tény, hogy az iráni nép ilyen szilárdan felzárkó­zott, Moszadik kormánya mö­gé, az akció meggyorsítására készítette az összeesküvőket. A Szadzsaat cimü iráni lap augusztus 8-án figyelemre­méltó cikket közölt. “Igen megbízható közlés szerint; az udvar összeesküvést készít elő, hogy államcsínyt követ­hessen el az imperialisták ér­dekében és enyolmja az iráni népet. Az összeesküvők a leg­közelebbi jövőben akarnak lecsapni.” A cikk riadalmat keltett az összeesküvők köré­ben. Schwarzkopf amerikai tábornok, az iráni rendőrfő­nökség volt, amerikai tanács­adója, augusztus 9-én felke­reste a sahot és elhatároz­ták, hogy az “X-napot” au­gusztus 16-án éjjeli 1 órában | határozzák meg. A megbe- I szélésen részt vett Nasziri j ezredes, a sah testőrségének parancsnoka is, aki ezt köve­tően különböző személyisé­gekkel tárgyalt. A sah au­gusztus 10-én elhagyta Tehe­ránt és a Ka,gpi-tenger mel­léki palotájába utazott,. A j. pártütő tábornokok, igy a 2. hegyivadász dandár és a pán- I célos dandár parancsnoka megkapták az utasítást, hogj 15-ről 16-ra virradó éjjel csapataikkal vonuljanak Te­heránba. A sah távozása előtt a puccs végrehajtásával Zahedi tábornokot, a régi összeesküvőt bízta meg,, ugyanakkor egy rendeletet irt alá, amelyben Moszadikot elmozdítja a kormány éléről és Zahedit nevezi ki minisz­terelnökké. Az összeesküvést azonban délután, öt órakor leleplezték. Az összeesküvőknek elhamar­kodottan kellett cselekedniük, néhány órán át ugyan sike-. rült, őrizetben tartaniok Fa- temi külügyminisztert, de a kormányhoz hü csapatok és a rendőrség úrrá lett! a hely­zeten. Zahedi a déliráni he­gyekbe menekült, a sah pe­dig repülőgépen elhagyta az országot. Az összeesküvők­nek augusztus 20-ra azonban mégis '-Sikerük, összpontosíta­ni erőiket. Az árulók.vezetése alatt -átló ‘csapatok 4ó nyomul­f tak Teheránba, véres tűzharc árán elfoglalták a főbb kor­mányhivatalokat, meggyilkol­ták Fatemi külügyminisztert, letartóztatták Moszadikot, va­lamint több támogatóját, i * j Azóta véres terror neheze­dik az országra. Az összes kormányhivatalokat tankok, páncélautók őrzik. Teherán­ban este 8 órától reggel 5 óráig tilos az utcán tartóz­kodni. A városba bemenni, vagy onnan eltávozni nem le­het. Zahedi tábornok saját elnöklete alatt uj kormányt alakított. Az összeesküvők tömegesen tartóztatják le Moszadik hiyeit s mint jelen­tették, hadbíróság elé állít­ják őket. Az iráni államcsíny hátte­rében a wall streeti imperia­lizmus húzódik meg. Ez ki­tűnik az államcsínyt követő angol és amerikai lapok kom­mentárjaiból is. Az amerikai lapok fenntartás nélkül üd- vözlik a Zahedi által végre­hajtott puccsot, mig az angol i lapok, bár kétségkívül örö­müknek adnak kifejezést Mo­szadik eltávolítása fölöt,t, mégis aggodalmukat hangoz­tatják Zahedi személyével kapcsolatban, Zahedi nyílt , fasiszta, aki a háború alatt németbarátsága miat.t bör­tönben ült. Ezért nem lehet csodálkozni a New York Ti­mes cinikus megjegyzésén: j “Most már jobb napokban , reménykedhetünk.” Az iráni események ko­moly tanulságul szolgálnak minden arab és ázsiai nép­nek. hogy félmegoldásokkal nem lehet harcolni az impe­rializmus ellen. Semmit sem ér, ha kitessékelik az angolo­kat de Wall Street ügynökei bennmaradnak. Ezek az ese­mények ugyanakkor megmu­tatják. hogy az imperializ­mus semmiféle eszköztől sem riad vissza, hogy uralmát rá- . kényszerítse a népekre, A Zahedi-féle puccs azonban csak közjáték. Az országban tovább tartanak az összetűzé­sek. Nyugati hírügynökségek szerint a sahpártj diplomaták attól tartanak, hogy az or­szágban nagyarányú polgár- háborúra kerül sor. Nem két­séges, Irán' függetlenségéért vívott harcban az utolsó szót az iráni nép mondja ki. 1IMI1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMMIIMMQ Az alkotmány ünnepére augusztus 20-ra — -többszáz lakás készül el. A pécs-mesze- i uj Takóházakat augusztus 30-a helyett már az Alkotmány ün­nepén átadják a dolgozóknak. Nyolcvannégy kétszobás, össz­komfortos lakásba költöznek be a boldog, uj lakók. Augusztus 30-ig további 28 lakás készül el. Szigetszentmiklóson julius 31- én négy épülettömb 210 lakásá­ba költöztek be a Csepel Autó­gyár dolgozói. Az épitők augusz­tusban újabb 64 lakást adnak át. f A veszprémi uj lakótelep első, 36 lakásos épületét augusztus 15-én adták át a dolgozóknak. Az uj lakásokban hideg-meleg- vizszolgáltatás is van. Sztálinvárosban augusztusban további 96 uj lakásba költözhet­nek be a dolgozók. - -•

Next

/
Oldalképek
Tartalom