Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-05-15 / 20. szám
May 15, 1953 MAGYAR JÖVŐ — HUNGARIAN DAILY JOURNAL 7 A MAGYAR ÉRTELMISÉG ÚTJA VIDÁMAN SZÓRAKOZOTT A FELVONULÁS UTÁN A DOLGOZÓ NÉP Irta: PARRAGI GYÖRGY A hazafias alkotó munkának kijáró megbecsüléssel em- kezik meg a Magyar Függetlenségi Népfront választási tlhivása a magyar értelmiségről. Köszönetét mond eddig Sgzett értékes munkájáért és uj, nagy feladatokat, de gyanakkor uj, nagy érvényesülési lehetőségeket tár fel rőtté. így hangzik a Magyar Függetlenségi Népfront köszö- ete: “Köszönet a magyar értelmiségnek, réginek és újnak, melynek tudása és hazafisága egyik döntő hajtóereje volt emzeti fölemelkedésünknek!” Azt a tényt, hogy a magyar értelmiség az elért eredmé- yek kivívásában cselekvő, pozitív hajtóerő volt, nemcsak a ílasztási felhívást megtisztelő szavai ismerik el, elismerte rmányzatunk számos cselekedete, munkásosztályunk, dol- ozó parasztságunk eddigi magatartása. Többszáz tudós, művész, orvos, mérnök, pedagógus ré- eesült “az alkotó munka legnagyobb elismerésében, a Kos- Kh-dijban.” Évről-évre növekszik azoknak a tehetséges ju és idősebb alkotó művészeknek, íróknak, költőknek a :áma, akiket a József Attila-, Munkácsy-, Erkel-, Liszt erenc-, Jászai Mari-dijjal tüntettek ki. Hosszú volna felsorolni az értelmiség felkarolásának bi- onyitékait. Az értelmiségiek felkarolása, megbecsülése mái ályájuk kezdetén tapasztalható. A választási felhívás is rá- íutat arra a közismert tényre, hogy ma hazánkban két és ilszer több a középiskolai, négyszer több a főiskolai és egye- imi hallgatók szárny, mint 1938-ban. Az értelmiségnek ha- ilmas utánpótlásáról, korlátlan lehetőségeiről, kiapadhatat- n erőtartalékáról tanúskodnak ezek a számok. Kulturális forradalmunknak, az értelmiség megbecsülésnek elért eredményei és várható reális lehetőségei mellett ionban az értelmiség figyelmét külön megragadja a válaszisi felhívásnak ez a megállapítása: “A munkásság és pa- isztság soraiból tízezrek fejlődtek értelmiségiekké.” Ebben a mondatban sokkal nagyobb történelmi valóság jglaltatik, mint azt első olvasására átgondolhatnánk. Ez a iondat fejezi ki ugyanis a magyar értelmiség utján bekö- kezett és meg is valósult legnagyobb jelentőségű korfor- ulót. A munkásság és parasztság tízezrei fejljődtek értel- áségiekké. ★ A létünk régi magyar értelmiség legjobbjait, a népből, mélyből jött plebejus értelmiséget — Petőfi, Vasvári szin- ; névtelen társait és a nemesség legfelvilágosultabb elemei- 51 kialakult réteget, a Bacsányiakat, Hajnóczyakat, tragi- us módon jellemzik Vörösmarty szivszoritó szavai: . Hány fényes lélek tépte el magát, Virrasztóit a szív égő romja felett, Hogy tévedt, sújtott embertársainak Irányt adjon, erőt, vigasztalást.” Valóban az elkallódott régi magyar értelmiség hány ér- •kes tagjára illenek rá Vörömarty jelzői: “Az el nem ismert :dem hősei”, — “Népboldogitó eszmék vértanúi.” A magyar értelmiség kibontakozásának útját sok ilyen írtanu, sok el nem ismert “érdem hőse” járta meg. Sokat ergetett a kétségbeesésbe, az őrültségbe, az öngyilkosságba, , ami mindezeknél szomorúbb, a megalázó megalkuvásba a :gi Magyarországon az akkori társadalmi helyzet. Legjobb óink és művészeink, tudósaink és gondolkodóink sokszor ényszerültek ugyanolyan helotasorsra az uralkodó osztályok lolgálatában, mint az ókorban a leigázott görög költők és unészek, festők, szobrászok és filozófusok az uj római hótok palotáiban. ★ . A magyar értelmiség útja a Horthy-korszak alatt veze- ;tt a legmélyebb sötétségbe, a legnagyobb reménytelenség- i. Az értelmiségnek sem jelene, sem jövője nem volt ebben korszakban. Mit ért akkor egy tanári diploma? Úgyszólván unmit. Nem volt anyagi és még kevésbbé volt erkölcsi érke. Tanítói vagy tanári állásokhoz jutni nehezebb volt, 'int a tevének átbújni a fü fokán. Diplomások százai di- >rgő reménységgel várták az első hóesést, hogy lapátot vessenek a kezükbe és hótakaritással kereshessenek egy-két ngőt. Ha valaki doktori diplomával villamoskalauznak megtett el, még örült, hogy száraz kenyérre jut. Tudományos életünk elsorvadt. Az Akadémia élére nem tfudomány érdemes emberei, alkotói kerültek, hanem egy absburg főherceg. Legjobb tudósaink egy része kénytelen Jt vándorbotot venni a kezébe és idegen országokba emig- .lni. Nem volt irigyésreméltó az állásba került értelmiség lyzete sem. A közigazgatásban a nepotizmus ülte orgiáit, főispánok, alispánok a megyei székházakban teljhatalmai úgy trónoltak, mint a régi görög istenek az Olympuson. tánozták őket az úri gőgben, népellenességben a középfokú «igazgatási szervek, főszolgabirák. Tőlük átvették a nyitást az adminisztrációs gépezet fogaskerekeinek láncán ke- sztül a jegyzők és végül mindenki belerúgott a népbe, jAi:BUDAPEST. — Az idei május elsejei ünnepen szabadtéri színpadokon a legkiválóbb énekesek, színművészek, tánc művészek szórakoztatták Budapest népét. A hűvösvölgyi Nagyréten a nagy színpadon a fegyveres alakulatok színművészei, énekesei szerepeltek nagy sikerrel. A gyermekeket bábszínház szórakoztatta. A Városmajorban a szabadtéri színpadon jeles művészek dallal, népi táncosok pedig tánccal szórakoztatták a nézőket. A Népliget különböző részein felállított dobogókon hivatásos művészek és üzemek kulturcso- portjai adtak műsort. A margitszigeti DlSZ-szinpa- don a Magyar Néphadsereg Színházának művészei: Egri István és Mányai Lajos, a “Kovád a gyapot” cimü tréfát adták elő. A szabadtéri színpadon az Operaház művészei léptek fel. A Margitszigeten több más szabadtéri színpadon is szórakoztatták a dolgozókat. Amikor véget ért a műsor, vidám tánccal folytatódott május elseje ünneplése. A Városligetben a feledhetetlenül gyönyörű, szinpompás felvonulás után vidám szórakozással töltötték a délutánt a dolgozók. Nagy tömegek szórakoztak a liget különböző pontjain felállított színpadok körül, ahol hivatásos művészek és az üzemek kulturcsoportjai adtak vidám, tarka műsort a dolgozóknak. A fegyveres alakulatok színpadán néphadseregünk művészegyütteseinek ének-, tánc-, rigmusszámai arattak lelkes tapsot. A SZOT színpadán Feleki Kamill Kossuth-dijas érdemes művész vidám számán, Kiss Hona énekszámain, a közlekedésügyi minisztérium, a Kle- ment Gottwald Villamossági Gyár és sok más üzem kultur- csoportjainak műsorain szórakozott a közönség. A színházakat és mozikat is ezrek keresték fel május 1-én. Az Operában és a Nemzeti Színházán a “Bánk bán”-t, a Katona József Színházban a “Tartuf- fe”-t játszották. Telt ház nézte végig a Madách Színházban “A körtvélyesi csíny ”-t, a Fővárosi Operettszinházban a “Luxem- grófjá”-t, az Ifjúsági Szinház- Kámaraszinházában a “Hólabda” cimü darabot. Nagy érdeklődés kisérte “A harag napja” előadását a Magyar Néphadsereg Színházában. Az Állami Bábszínház együttese pénteken este adta elő négyszázadszor a “Sztárparádé” cimü szatirikus kabarét, amelyet zsúfolt ház tapsolt vémindenki beletaposott a munkásba, a parasztba. A műszaki értelmiségnek éreznie kellett, hogy nem szak- képzettsége, tudása alapján fizetik, hanem aszerint, hogyan vállal hajcsári szerepet, hogyan szórja ki kíméletlenül a politikailag “megbízhatatlan” munkásokat a gyárból, a bányából. ★ A magyar értelmiség útja a felszabadulás óta a társadalmi megbecsülés útja. De mondjuk meg őszintén, hogy értelmiségünk nem teljes egészében lépett rá azonnal a helyes útra. Tartózkodott, idegenkedett. S hogy ez igy volt — ez is a régi, letűnt úri rend bűneihez tartozik. “Már az iskolában elkezdődik a kiválogatás” — mondta a Horthy-korszak értelmiségérö szólva Rákosi Mátyás. És elkezdődött már az iskolában, a fejlődő, nyíló értelem első szárnypróbálgatásánál a tervszerű butítás. Elkezdődött az a “nevelés”, amely az értelmiségi réteget, amely Bacsányiakkal, Eötvös Lorándokkal, fénylő, nagy elmékkel dicsekedhetett, gömbösgyulai vagy endrelász- lói képességekre méretezett figurákká akarta “nevelni”. Az értelmiség nem is ismerte az uj utat — s amit hallott róla, az csak eszeveszett rágalom, hazugságözön volt. A magyar népi demokráciának egyik nagy eredménye, hogy az értelmiségben eloszlatta a kezdeti ingadozást. Az .értelmiség túlnyomó részét megnyerte a szocializmust építő haza szeretetének, a munkássággal, parasztsággal való őszinte együttműködésnek és értelmiségünkből az alkotó munkának soha nem látott lelkesedését, a lelkiismeretes, becsületes munkának szeretetét váltotta ki. A magyar értelmiség utján döntő változást hozott az 1949. május 15-i választás. Alkalom volt ez a magyar értelmiség számára annak bebizonyítására, hogy levetette tartózkodását. Ezért szinte egész tömegében a Magyar Függetlenségi Népfrontra adta le szavazatát. Az értelmiség az 1949-es választásokon nyíltan, becsületesen kiállt a népi demokratikus rendszer mellett, a Magyar Függetlenségi Népfront programmja mellett. Nemcsak azért, mert ez a Programm az életnek, a haladásnak, a fejlődésnek a programmját foglalta magában, hanem azért is, mert a magyar népi demokrácia fejlődése során az értelmiség tapasztalta hogy sokkal jobban megbecsülik, sokkal jobban értékelik erkölcsileg és i anyagiakban is munkáját, mint az elmúlt rendszerben. Az 1949-ben megválasztott országgyűlés időtartama alatt tovább emelkedett napfényes magaslatok felé a magyar értelmiség útja. És ezért a mostani választásokon még jobban megizmosodott benne az elhatározás, hogy tüzön- vizen át együtt kell lennie, együtt kell dolgoznia, együtt kell alkotnia a néppel. Ezt a meggyőződést megerősítette benne, hogy a dolgozó nép eddigi jelölő gyűlésein máris az értelmiség legjobb fiait választotta képviselőjelöltekké. Az értelmiség tudja, hogy a szocializmusnak egyenrangú alkotója, építője együtt a munkásosztállyal és a parasztsággal. Ezért tömörül még zártabb sorokban a Magyar Füg- ■ gentlenségi Népfront programmja, népi koirnányzatunk bé- | kepolitikája mögé. I gig. A letöbb moziban szintén I telt ház volt, különösen a későb- I bi előadásokon, amelyeket a sportesemények lezajlása után kerestek fel a dolgozók. A kilencedik szabad május elsejét utcabállal fejezte be Budapest dolgozó népe. Késő estig vidáman táncoltak a Sztálin- téren, a Sallai Imre utcában, aa Országház előtt, a Hunyadi-téren, az Operaház előtt és még ! számos helyen a városban. I___________________________. Miskolc uj városközpontja Az ötéves terv során Miskolc, a magyar nehézipar egyik fő központjává, hazánk legnagyobb városává fejlődik. Újjáépülnek a Diósgyőri Kohászati Üzemek, Miskolcon uj városrészek alakulnak ki. Befejeződik a Rákosi Mátyás nehézipari Műszaki Egyetem felépítése és villamosítják a budapest-miskolci vasutvo- > nalat. Miskolc lesz az értékes I borsodi iparvidék központja 1 és szive, hazánk nehéziparának Sztálinváros mellett egyik fellegvára. A régi Miskolc és Diósgyőr között, a Győri-kapu környékén uj városrész épül, amelynek tizenötezer lakása 60 ezer uj lakó számára biztosit otthont. Miskolc uj városközpontja a Szinház-téren alakul ki. Ez a tér az uj városrész egyik dísze. Tízezer négyzetméternyi területének egyik oldalán épül fel Miskolc uj színháza. Az uj színházzal szemben fekvő hatemeletes lakóépület építését már a közeli napokban megkezdik. 112 kétszobás lakás lesz benne. Földszintjén üzletsort építenek. Az épület renaissance-stilus- ban készült terveit Károlyi Antal építőművész készítette. A tervezésnél a haladó hagyományokat is felhasználta; az épület két kiemelkedő sarkának kiképzésénél a diósgyőri vár tornyait vette mintaképnek. De nemcsak a színház és nemcsak egy uj bérház, hanem több nagy lakóház is épül a tér különböző oldalain. Az uj épületekben központi fűtés lesz: a távfűtést olyan erőmütelep biztosítja, amelyet külön erre a célra létesítenek. Az uj lakóházak pincéiben már az építkezéskor beszerelik a hő- továbbitó berendezéseket: | i A bajai Dunaparon a Türr István-emlékmü mögött elterülő kis erdőben uttörővárost épit a bajai tanács. Száz-százhusz úttörő- pajtás nyaral majd itt kéthetenként felváltva. Julius elejére befejezik az úttörő- város építését. A lakóépületek mellett több sportpálya létesül. Az ország első méhészeti szakiskolája amely t,avaly ősszel a csep- regi mezőgazdasági szakiskola égjük tagozataként létesült, most átkerült Gödöllőre, a Kisállattenyésztési Kutató- intézet méhtenyésztési osztálya mellé. Az öthónapos méhészeti szakiskolának jelenleg 33 hallgatója van.
