Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-09 / 2. szám
“Educate and in farm the ivholi mass of the peo pie. They are th< only sure reliana far the preserva tion of our Liber ty.”-Th. Jefferson Vol. II. No. 2. Friday, January 9, 1953 New ÁRA 110 cent Entered as Second Class Matter Dec. 31. 19..2 at the Post Office of New York, N. V. under the Act of March 2, 1979. Mérleg a világ leggazdagabb országáról TRUMAN BUCSUÜZENETE: MILLIÓKAT ÖLHET A H-BOMB A Schuman elejtése ijedtséget kelt W ashingtonban Rene Mayer francia kormányában Georges Bidault lett a külügyminiszter. Schuman volt külügyminiszter elejtése nagy ijedtséget kelt Washingtonban, mert ő volt a legfőbb hive a francia-német együttműködésnek az Atlanti Paktum kebelében. Bajban az európai hadsereg BONN. — Adenauer nyugatnémet kancellár — váratlan politikai irányváltoztatással — kijelentette, hogy osztja Mayer francia miniszterelnök nézetét a tekintetben, hogy az európai hadsereg feláilitására vonatkozó szerződést nagy mértékben meg kell változtatni és világosabbá tenni. Eddig dr. Adenauer amellett kardoskodott, hogy a szerződést eredeti formájában kell ratifikálni. Dewey le akarja szállítani a népjóléti segélyt Thomas E. Dewey newyorki I kormányzó, a republikánus több- i séggel rendelkező állami gyű- j léshez intézett üzenetében beje- j lentette, hogy javasolni fogja az állami segélyalap leszállítását. Amennyiben a szakszervezetek és egyéb szervezetek meg nem állítják a kormányzó törekvését, az állam területén élő 407,000 segélyreszoruló agg, rokkant és kiskorú gyermek élete még az eddiginél is sanyarubbbá válna. Dewey 30 százalékkal le akarja szállítani az állami hozzájárulást a segélyekhez. Lewis ragaszkodik a T-H törvény visszavonásához WASHINGTON. — A délamerikai útjáról visszatérő John L. Lewis kijelentette, hogy a Taft- Hartley törvényt nem lehet kiegészítő szakasszal megjavítani, hanem vissza kell vonni. Kenny polgármester visszarug John Kenny, Jersey City polgármestere, bejelentette, hogy a város tulajdonát képező kikötőből kitiltja a John W. McGrath rakodó-vállalatot. Nem tetszett neki a vállalat igazgatójának a newyorki bünvizsgáló bizottság előtt tett ellene irányított vallomása a rakpafti üzelmek ügyében. McGrath többek közt azt vallotta, hogy Kenny “sugalmazására” 1950-ben 5 ezer dollárt kellett a vállalatnak költenie Kenny és emberei ete- tésére-itatására . Hannah a védelmi államtitkár NEW YORK. — Eisenhower tábornok John A. Hannah-t kinevezte védelmi államtitkárnak. Hannah Mrs. Anna Rosenberg helyét fogja betölteni. Eddigi foglalozása bankárkodás volt. A kongresszus tagjaihoz küldött utolsó elnöki üzenetében Truman zárszámadást adott hét évi elnökségéről. Általában véve meg volt elégedve mindennel, amit tett. Az üzenet háromnegyed része a nemzetközi helyzettel, az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyával és egy esetleges harmadik világháború borzalmaival foglalkozott. _ Truman elnök a Szovjetuniót okolja a hideg háború kezdeményezéséért, (nem említve Churchill fultoni beszédét) folytatásáért, a koreai háborúért, a görögországi, maláj földi, vietnami polgár- háborúért, nemzetközi atomegyezmény létre nem jöttéért és még hosszú időre kilátásba helyezi a fennálló feszült- I séget. Truman elnök nem említette Sztálin legújabb i nyilatkozatát, hogy szívesen j tárgyalna Eisenhowerrel a í feszültség enyhítése végett j és hogy hajlandó közremü- I ködni a Koreai háború befe- I jezéséért. I Hangsúlyozva azonban, hogy ; ma már olyan pusztító fegyvereink vannak, amelyek egy csapásra milliókat tudnak megölni, Truman megállapította, hogy: “Háború a Szovjetunió és a szabad, nemzetek között megáshatja nemcsak a mi New Yorkot fehér hótakaró böritottá csütörtök reggel, aminek következtében a földalatti vasúton még nagyobb volt a tolongás és a szorongás, mint a megelőző napokban, mióta az autóbusztársaságok 8,200 alkalmazottja sztrájkba lépett. A városi vezetőség által kiadott jelentés szerint nincs semmi remény közeli egyezményre az autóbuszsztrájk ügyében s Victor Riesenfeld, az Im- pellitteri polgármester által kinevezett közvetítő bizottság elnöke bizonytalan időre felfüggesztette a tárgyalást az autóbusztársaságok s a szak- szervezet között. A felfüggesztést azzal okolta meg, hogy sem az autóbusztársaságok nem engednek abból, hogy csak “megfelelő segély” ellenében hajlandók belemen- ii a 40 órás munkahétbe a bérek leszállítása nélkül, sem \ szakszervezet nem enged álláspontjából, hogy nem fogadja el a bérleszállitást. A tárgyalás felfüggesztését megelőzőleg Joseph Curran, a hajósmunkások szak- szervezetének elnöke, aki szintén tagja volt a polgársztálinista ellenfeleink, hanem a mi társadalmunk sírját, a mi világunkét ép úgy, mint az övékét.” Belpolitikai téren Truman elnökségének fő vívmányaiként említette a háboruutáni depresszió elkerülését, a társadalmi biztosítás kiterjesztését és egyes diszkriminációk megszüntetését. Magától érthetődőleg az elnök nem tekintette vívmánynak az árellenőrzés eltörlését, az inflációt, a hüségpróbák bevezetését, amely szabadjára engedte a reakció és hisztéria szellemét az országban. Beszéde közepén Truman személyesen fenyegette Sztálint a következő szavakkal: Háború a mai stádiumban “nem lehet más, mint pusztulása a rendszerednek és hazádnak.” LONDON. — Truman üzenetének egyes részeinek hallatára “a hideg borzongás futott végig a külügyminisztérium egyes tisztviselőinek hátán”, jelenti a N. Y. Times itteni tudósítója, majd hozzáteszi: “Az angol nép nem szereti az olyan emlékeztetőt, aminőt Truman adott nekik arról, hogy a mai korszakban egyetlen bombával egy millió embert lehet megölni, ők láttak százakat elpusztulni a régimódi bombákkal.” mesteri bizottságnak, bejelentette kilépését, kijelentve, hogy nem hajlandó részt venni tovább annak munkájában, mert a polgármester és bizottsága “politikát üz” a sztrájkból s arra használja fel, hogy tőkét kovácsoljon magának a jövő évi választásra. Később az újságírók előtt azt hangoztatta, hogy a polgármester rá akarja kényszeríteni az autóbuszvezetőkre bérleszállitó javaslatát és az autóbusztársaságok 15 centes viteldijat akarnak ki- revolverezni. Wall Street- zllenes hangulat LA PAZ, Bolivia. — Victor Paz Estenssoro elnök, a katonai államcsíny erélyes leverése utáni napon, kijelentette, hogy “nem fogunk kompromisszumot (megalkuvó egyezményt) kötni, sem olyan megállapodásba nem fogunk beleegyezni, amely ártana Bolíviának ónunk eladásánál.” Az elnöki beszédet ezrek hallgatták palotája balkonja alatt és azt kiabálták: “Halál a.yan- kee imperializmusra!” A tüntetést a bolíviai központi munkásfront rendezte, hogy ezzel bizonyítsa a kormánynak nyújtott támogatását. FELFÜGGESZTETTÉK A TÁRGYALÁST AZ AUTÓBUSZSZTRÁJK ÜGYÉBEN USA nemzeti vagyona egy trillió 300 billió dollárt tesz ki — de az átlagos család még mindig adósságba veri magát Újév az elszámolások ideje. Lezárják az üzleti könyveket és a számlákat, elkészítik az évi mérleget. Ugyanakkor azonban az egyénekben is kifejlődött a szokás, hogy valami újat, jobbat remél az évek kezdetén, mintha az idő közepébe állított, képzeletbeli határkő valóban uj kezdet volna, ami nagy változást hozhat az életben. Anagv amerikai lapok, mint minden évben, ezidén is kinyomtatták a szokásos évi mérleget. A Wall Street lapjai általában megállapították, hogy minden nagyszerű és annak ellenére, hogy az év közepén közgazdasági visszaesés következhet be, nem kell félni a jövőtől. A jövő képének biztató lefestésében első helyen áll a reakciós Henry Luce sajtómágnás Life és Fortune magazinja, elégedetten megállapítva, hogy a helyzet soha nem volt ilyen virágzó, mint ma, Amerika soha nem volt ilyen gazdag, a nép soha nem élt jobban. Azzal kezdi, hogy Raymond Coldschmidt washingtoni közgazdász szerint az Egyesült Államok vagyona megér 1 trillió és 300 milliárd dollárt. Ez olyan csillagászati szám, amit számokban leírva kevés ember tudna elolvasni s amit semmiféle formában nem lehet egy összegben elképzelni. Goldschmith szerint az ország épületei 505 milliárd dollárt érnek, az ipari termelési eszközök 150 milliárdot, a családok tulajdonában lévő automobilok, hűtőszekrények és egyéb tartós termékek 135 milliárdot, a nemzeti parkok 120 milliárdot, a katonai és tengerészeti felszerelés 90 milliárdot, a termőföldek, legelők és erdők 70 milliárdot, az ország által felhalmozott arany és ezüst 30 milliárdot, a külföldi befektetések 20 milliárdot. Akiknek még mindig csak adósság jut osztályrészül . .. Ezekben a számokban benne foglaltatik minden érték, ami az országban található, kivéve az embereket, a népet, kiknek értékét nyilván az szabja meg, hogy mennyit mondhatnak magukénak a világ leggazdagabb országának vagyonából. (A Truman-kormány kimutatása szerint az átlagos amerikai családok 60 százaléka évi 400 dolláros adósággal zárja az évet.) A Life és a Fortune büszke arra, hogy a világ leggazdagabb országa vagyunk, melyben ug.van csak a föld lakosságának egyhatod része él, melynek ipari termelőképessége azonban majdnem akkora, mint a világ többi részéé együttvéve. Legyünk őszinték, mi is büszkék vagyunk arra, hogy a világ minden részéből eggyé alakult amerikai nép. a bevándoroltak és azok leszármazottjai az emberi munka és verejték segítségével létrehozták ezt a hatalmas gazdagságot és termelőképességet. Már nem is tőkés rendszerben élünk — mondja a tőkéssajtó A mi véleményünk azonban mégis eltér Henry Luce lapjaiétól s ami a közeli jövőt illeti, sokkal, de sokkal kevesebb a bizakodásunk. Megegyezünk velük abban, hogy Amerika a világ leggazdagabb országa, melyet nagysága, természeti kincsei és főleg emberanyaga tettek azzá. A baj csak ott van, hogy ennek a gazdagságnak legnagyobb része a nép csak egy igen kis hányadának tulajdonában van ts mindenekfölött áll ez az ipar termelő eszközeire. A Life magazin, mely a néptömegek milliói számára készül s célja, hogy olvasóit kinevelje a Henry Luce által hirdetett “Amerikai Század” híveivé, katonáivá és szolgáivá, ékes szavakkal ismerteti a nagyipar áldását, amit az Amerika életében jelent. Minthogy “tárgyilagos” akar lenni, megjegyzi, hogy az amerikai szocialisták “a kommunizmust elméletben ellenzők" kritizálják az amerikai kapitalizmust a polgári szabadságjogok miatt. A lap nagylelkű, beismeri, hogy a polgári szabadságjogokat illetőleg vannak mulasztások, sót odáig elmegy, hogy magáévá teszi az “erősen kommunistaellenes szocialisták” álláspontját ebben a kérdésben s miután ezt megtette, kijelenti, hogy az igazi értelemben amerikai kapitalizmus nem is létezik, hanem egy újfajta, meghatározatlan rendszerben élünk, melynek alapelve mindenkinek arányosan többet adni. Igaz ugyan, hogv a n -~ vezetők többet kapnak, mint a munkások, de jövedelmük aránylag kevesebbel emelkedett. így például Walter t a - penter, a DuPont társaság volt vezérigazgatója 1923-ban 78,570 dollár évi fizetést húzott s 1947-ben csak 170,000 oui* (Folytatás a 8-ik oldalon)
