Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-01-23 / 4. szám

“Educate and in­form the ivholt mass of the peo­ple. They are the only sure reliance for the preserva­tion of our Liber­ty.”-Th. Jefferson. ÁRA iOcenfc Vol. II. No. 4. Friday, January 23, 195R New York, N. Y. Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 at the Post Office of New York, N. Y. under the Act of March 2, 1879. Antiszemitizmus a simíalista országokban? Szentesíteni akarják a megkülönböztetést? WASHINGTON. — A szövet- í ségi kerületi fellebbviteli tör- . vényszék 5:4 szavazatarányban a elutasította egy néger ember j ügyét, aki pert inditott egy , washingtoni étterem tulajdono- L sa ellen, amiért megtagadták a kiszolgálását. A néger egy 1872- iki, a rekonstrukciós éra alatt hozott törvényre hivatkozott, a- , . mely tiltja, hogy faji_alapon. 2 . megkülönböztetést“' gyakorolja- L , nak amerikai állampolgárok r között. A fellebbviteli törvény- £ szék Ítéletében azt a megdob- 1 bentő kijelentést tette, hogy ez J a nyolcvan év előtti törvény 2 már nem érvényes. A néger fel­peres továbbviszi ügyét a leg­felső törvényszék elé. EISENHOWER ÉS A ROSENBERG-ÜGY WASHINGTON. — Ethel is Julius kegyelmi kérvénye Jgyében Eisenhower mind­addig nem fog intézkedni, rmig erre vonatkozó aján­lást nem kap az uj igazság­ügyminisztertől, Herbert árownelltől, jelentette szer­dán a Fehér Ház. A newarki ácsok és aszta­losok 1782. AFL szervezete agy intézkedett, hogy küldje­nek táviratot Washingtonba, amelyben kegyelmet kérnek Rosenbergék számára, jelenti Rosenbergék kegyelmi bi­zottsága. A kanadai Welland villany­] munkásainak (UE) 523. szak- j szervezete, amelynek 3,000 tagja van, táviratilag kért ke- I gyeimet. A clevelandi ‘Plain Dealer’ január 11. számában több ke- j gyeimet kérő levelet közöltek. I A “Message to Israel” leg­utóbbi száma közli, hogy ke- I gyeimet kértek az elnöktől. I A “Saratogian” cimü sarato- I gai lap december 31-iki szá­ma vezércikkében olyan kér- I déseket vet fel, amelyek Ro­senbergék megkegyelmezését célozzák. Hasonló értelemben irt a McKeesport, Pennsylva­nia-! “News” is. Munkában az Eisen­hower kormány WASHINGTON. — Az Eisen- hower-kormány nyolc tagja már elfoglalta hivatalát, miután a kormány nyolc tagjának kineve­zését szerdán helybenhagyta a szenátus. Még aznap megtörtént a kormánytagok beesketése a Fehér Ház termében. Az egyet­len kormánytag, kinek jóváha­gyása még nem történt meg, Charles E. Wilson, a General Motors elnöke. A szenátorok egy része kifogásolja, hogy Wilson hivatalosan meg akarja tarta­ni érdekeltségét a General Mo­torsnál, mely hatalmas szerződé­seket kapott és kap a jövőben a védelmi minisztériumtól. A japánok “tapsol­nak és félnek” A New York Times jelentése szerint a japán- kormány “meg- tapsota” Eisenhower székfoglaló beszédét, de ugyanakkor a saj­tó szerint a beszéd félelmet keL-. tett a jsjpán nép és politikái pártok többségében, melyek at-, tói félnek, hogy U. S. fokozót- tabb mértékben fogja 'sürgetni a japán fegyverkezést. A féle­lemre meg is van az alap, mert a Yshida kormány máris elké­szített egy javaslatot, mely a fegyverkezést megtiltó, háború utáni alkotmány megváltoztatá­sát kéri. TÁRGYALÁSRA, NEM BOMBÁKRA VAN SZÜKSÉG A BÉKÉHEZ SEATTLE, Wash. — A béke biztosítására határozott egyezményre van szükség,! nem pedig a pusztító atom­fegyverek további fejlesztő- \ írére, — hangoztatta Gerald j Bailey quaker vezető a St. Mark templomban megtartott gyűlésen. A templomot a zi­vataros idő ellenére is zsúfo­lásig megtöltötte a közönség, hogy meghallgassa a quaker vezetőt, aki 1951-ben a Moszkvában járt quaker bi-; I zottság szervezője volt. Bailey azt hangoztatta,I hogy a békét biztositó egyez­mény elérése nem lesz köny- nyti feladat, részben azért, “mert az oroszok nem bán­ják a világban fennálló fe­szültséget”, majd' ^hozzátet­te : “Ugyanakkor azonban ha­tározott meggy őződésem, hogy nem akarnak háborút.” Bailey azt hangoztatta, hogy a Szovjetuniónak el kel­lett. volna fogadnia India ja- vaslatát az Egyesült Nemze­tekben, melyet Visinszkij szovjet külügyminiszter visz- szautasitott, azzal, hogy nem biztosítja a koreai fegyver- szünetet. Ugyanakkor Bai­ley támadta azokat a kapi- ttlittákat, akik “abban az illúzióban ringatják magu­kat, hogy Kínát engedelmes­ségre bombázhatják.” A quaker vezétő kétségbe-1 vonta előadásában, hogy az I Egyesült Nemzetek legtöbb! tagja elfogadná a koreai há­ború fokozására irányuló j programot. “A háború foko­zása nem megoldás és nem' vezet a békéhez,” hangoztat­ta, majd kijelentette, hogy a béke biztosítása felé vezető első lépés a Kínai Népköztár­saság elismerése, de Kina semmi esetre sem nyugszik bele Formóza elszakitásába. Rámutatott arra, hogy a ko­reai béke megoldása nehezen elképzelhető Formóza kérdé­sének tisztázása nélkül. IZRAELI KÖZEGEK IMPERIALISTA SZEREPÉRŐL IR A SZOVJET LAP Bejelentés Lapnnk mai számában egy uj angol oldal sorozatos közlését kezdjük meg “Weekly Review” cimmel. A cél, amelyet a “Week- ’ ly Review” elindításával ma­gunk ele tűztünk, az, hogy ko- j runk társadalmi, munkasmoz- i galmi, politikai és más nagy- fontosságú eseményeit progresz- sziv megvilágításában tárjuk hétről-hétre az újabb nemze­dékek elé. Reméljük, hogy úgy olvasóink, mint az ifjabb gene­rációhoz tartozó családtagjaik megelégedését ki fogjuk vívni ezzel az újításunkkal. Felkér­jük olvasóinkat, hogy taná­csaikkal. észrevételeikkel és bí­rálataikkal járuljanak hozzá a “Weekly Review” minél sikere­sebb megszerkesztéséhez. . MOSZKVA. — Az “Uj Idők” cimü szovjet külpoliti­kai folyóirat legújabb száma azzal vádolja az izráeli kor­mány egyes vezetőit és a cio­nizmus bizonyos vezető alak­ijait, hogy a Wall-street-i im­perializmus cselédei. A cik­ket V. Minajev irta, aki kije­lenti, hogy David Ben Gurion miniszterelnök és Moshe Sha- rett külügyminiszter, úgy jár­nak el, mintha a “State De­partment utasításainak vég­rehajtói lennének.”' A szovjet lap azt mondja, hogy cionista vezérek szervez­ték meg a Joint Distribution Committee-t. Ezt a szerveze­tet azok az orvosok, számsze­rűit kilencen, akik bevallot­ták szovjet vezérférfiak meg­gyilkolását, az amerikai kém­hálózat egyik szervének állí­tották. Abba Ebanról, Izrael UN- ; beli fődelegátusáról és ameri­kai nagykövetéről úgy beszél­tek, mint angol ügynökről. A cikk azután a Rockefel- ler-Strauss-Lehman és a Mor- genthau-családokat sorolja fel, mint a cionizmus főtámo­gatóit, majd azt mondja, hogy 1947-ben fektették le az úgy­nevezett Morgenthau-Acheson , tervet, amelynek értelmében 'cionisták vállalkoztak kémke- j désre Kelet-Európábán. Ez I felt volna az ára annak a meg­állapodásnak, ameyet Izráel állapodásnak, amelyet Izráel ;,ben kötött Truman, az akkori elnök, Dean Acheson, Henry Morgenthau, Ben Gurion és Sharett. 27 millió font vaj van a kormány birtokában. A j földmivelésügyi minisztérium ! naponta 600 ezer font vajat vásárol, hogy magasan tartsa 1 az árakat. Irta: Dr. POGÁNY BÉLA . A hidegháború egy újabb állomásához érkeztünk, sőt mi több, már izzó hévvel ja­vában folyik az újabb hadjá­rat. A “lélektani hadvisg; lés”-nek ez az ádáz támadása arra a fülrepesztő dobolásra verklizett vádra épül, hogy a népi demokráciákban ször­nyű zsidóüldözés dühöng, a- melynek végcélja az odaát megmaradt két és félmillió­nyi zsidóság teljes kiirtása. Ezt a vádat azzal az állítás­sal együtt tamtamozzák, hogy minden “totalitárius” népi demokrácia szükségsze­rűen átveszi Hitler náci Né­metországának bevájt mód­szerét : az antiszemitizmust. A prágai és a moszkvai per Ezt az újabb hidegháborús agressziót a prágai összees- ktivési per, a tizennégy vád­lott elitélése, tizenegynek a kivégzése és háromnak életfogytiglani bebörtönzése indította el. A vádlottak kö­zül tizenegy zsidó volt, akik közül nyolcat kivégeztek. Miközben az “antiszemiták’ elleni sajtókampanynak egy­re vadabb és minden jel sze­rint, előre kitervelt propa­gandája fokozódik, mint újabb tücsóvát vetik bele a tudatba a moszkvai orvosper elferdített tényeit. • Az amerikai zsidóság mozgósítása Már maga az vehemencia : is gyanússá teszi a reakció emez újabb támadását, a- mellyel a lélekmérgezők a lé­lektani hadüveletet bonyo­lítják. Első közvetlen'céljuk az amerikai zsidóság mozgó­sítása, ámde alapjában véve az egész világ zsidóságát akarják felpaprikázni. Ezen túlmenő céljuk a szovjet el­leni háborúra váló izgatás j Az “American Jewish Com- j mittee” kiadványa, a kon- I zervativ “Commentary” ja­nuári száma vállalta az elő- I csahos szerepét. Ebben a számban jelent meg Pétéi Meyer “Sztálin Hitler nyom­dokában” cimü 14-oldalas cik­ke, amelynek adatait, eszme­anyagát és célzatát nemcsak a kisebb zsidó lapok és folyó­iratok, hanem az amerikai nagysajtó is átvette s feldol­gozása, felnagyítása és ter­jesztése jelenleg is folyamat­ban van. » A “Commentary” már évek óta folytatja ugyan a zsidó­ság megdolgozásának munká­ját, Meyer cikke azonban hevességgével és leplezetlen- ségével minden eddigi pró­bálkozást túlszárnyal. Mini nagyitólencse gy uj tópont já ban, összesüriti mindazt aa érvet, fogást, trükköt, kohol­mányt, amely eddigelé ki- sebb-nagyobb mennviségber szétszórtan fel-felbukkant £ zsidóság kérdéseivel foglal­kozó írásokban. A cikk első felében idézeteket és össze­foglalásokat közöl a prágai per tárgyalásairól, a másik­ban magyarázatokat ftiz hoz­zá, elemzi. Nincs benne kö­szönet ! Mi mozog a bokorban? Meyer cikkének tartalma és gondolatmenete a követ­kező képletre, szillogizmusra (logikai következtetési for­mára) egyszerűsíthető'’ le: Első premissza: (tétel): Nem azért Ítélték el a vád­lottakat, mert bűnösek, ha­nem mert — zsidók. Második tétel: Akik az an« j tiszemitizmust politikai .esz- ! közül használják, azonosak I (vagyis a kommunizmus azo­nos a fasizmussal, Sztálin 1 Hitlerrel.) Következtetés: Amint a fasizmust háborúval törtük j le, úgy a kommunizmust is háborúval kell megsemmisí­teni. Mondani sem kell, hogy en­nek a szillogizmusnak min­den állítása hamis és go­nosz. Egyetlen igazság van benne: hogy háborút akar­nak. Most hát nézzük meg a kér­dést közelebbről: Meyer . cikke azt akarja kimutatni, hogy a prágai perben szereplő zsidó vádlot­takat nem %zért állították a néptörvénysz^k elé, mert a cionizmus takarója alatt a népi állam ellen a kémkedés, szabotálás, közgazdasági kár­tevés és hazaárulás bűncse­lekményeit követték el, ha­nem azért, mert — zsidók. A “Commentary” cikkének meg­jelenése idején még nem volt ismeretes a moszkvai per, azonban az erről azóta nap­világot látott propagandacik­kek valamennyien egybehang­zóan szintén ezt a szempon­tot domborítják ki, hogy te­hát a moszkvai orvosok, akik a szovjet hadsereg és vezető államférfiak meggyilkolásá­ra szövetkeztek az imperia­lista országok. szolgálatában, a nemzetközi kémszervezetek tagjaiként, nem azért jutot­tak a vádlottak padjára,- mert ezeket a bűncselekményeket elkövették, hanem azért, mert — zsidók. A nagysajtó, amely a két pert ebben az értelemben játssza fel, meg­lepően ugyanazokat a húro­kat pengeti úgy, hogy elfo­gulatlan megfigyelő agyában elkerülhetetlenül felmerül az a gondolat, »hogy az egész ; kampány központilag irányí­tott, egy kaptafára készült ! háborús izgatás. Sürgeti a háborút Meyer cikke oly alaposan felépített, oly szabatosan ki­agyalt Írás, hogy annál kü­i (Folytatás a 6-ik oldalonJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom