Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-01-16 / 3. szám

r 10 AMERIKAI MAGYAR ft/.o January 16, 1953 Népfólét - Társadalmi biztosítás fiiiniiiiiiiiiiniiiiiiiiini»u»niníiintnutmtiiii»iuii»uiniiiii»nniiiHiiiniiiiinuiuitit»ttiiiinMitiHiiiuiuiiiiiiiiiiniium»iuimutmiimum»iiHUi»muiHmmiiiiii«»»Hiin»iii»i»i»iimuuintHiuaiiuiiiiiiii»iiiiiiiiiiiii»iiniiiiiiiiii...mmHiimmmimimmmiimmitmrcmDDCODniim n ittam.rnu.i AMIT MINDENKINEK TUDNI KELL A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSRÓL Ne füllentsünk korunk bevallásánál Meglepően sok nő rövidítette meg önmagát illetményei megállapításánál azzal, hogy életkorukat másképpen emle­gették ismerőseik vagy családjuk tagjai előtt, mint amilyen az ténylegesen volt és 65 éves korukban sem szívesen vall­ják be, hogy elérték azt az időt, amikor társadalombiztosítási illetményeikre jogosultak lettek. Amikor aztán ezek a nők nyugdíjért folyamodnak, csak hat hónapra visszamenőleg igényelhetik ki elmaradt illetményeiket. Egy a keleti álla­mokban élő nő egyszer 68 éves koráig várt kérvénye beadá­sával, mert mindig azt mondta ismerőseinek, hogy három évvel fiatalabb. így aztán két és félévre elvesztette illetmé­nyeit, ami 1,000 dollárra rúgott. Férfiak is gyakran füllentenek korukat illetően, hogy könnyebben kapjanak állásokat, főleg idősebb férfiak. Ké­sőbb azonban, amikor társadalombiztosítási illetményeikért folyamodnak, elutasíthatják őket azzal, hogy még nem érték el az előirt korhatárt, tehát még nem igényjogosultak. Ha a kérvényen feltüntetett kor nem egyezik a bérkereső eredeti nyilatkozatával, a társadalombiztosító hivatalnokai megkér­dezhetik ennek okát, mindazonáltal el fogják fogadni a ki­elégítő uj bizonyítékokat. Következő számunkban befejezzük az általános ismerte­tést és áttérünk az esetek kérdés és felelet alakjában való ismertetésére. PÓTALKATRÉSZEK AZ EMBERI TEST SZÁMÁRA í HASZNOS TUDNI... TÖBB LESZ AZ ÉLELMISZER, DE LESZ-E ENNIVALÓ? Az ország majorságai valamivel több élelmiszert fognak termelni idén, mint 1952-ben (tavaly). Ez a földművelési minisztérium táltalános jóslata. Több lesz a marha- és borjúhús, a csirkehús, a marga­rin, a friss és a fagyasztott zöldségféle, a fagyasztott gyü­mölcslé és a cukorkrumpli. Valószínűleg kevesebb lesz a sertéshús, tojás, pulyka és vaj. A minisztérium az árak kérdését is felveti. Magasabb árakat jósol a pulykára, tojásra, vajra, kenyérre, némely gabonatápszerre, szárazbabra és konzervzöldségre. Valame* Jyest eshetnek a marha- és borjúhús (főleg a silányabb mi­nőségű), a bárány- és ürühus, csirkehús, hal, fagyasztott gyümölcslé és friss zöldségfélék árai. A legtöbb többi élel­miszercikk árai az 1952-es árszínvonalon maradnak. É lelmiszerkuruzslók % Sok úgynevezett egészségügyi élelmiszer, amelynek ér­demeit a reklám nagy dobbal hirdeti, távolról -seni rendel­kezik a neki tulajdonított nagyszerűségekkel. W. C. Craw­ford, az élelmiszerek és gyógyáruk főbiztosa, egy nemrég tartott beszédében kijelentette: “A manapság elterjedt élelmiszerkuruzslás csak a fo­gj asztok pénztárcáját aknázza ki, de gyakran egészségüket is aláássa azzal, hogy olyan különös étrendre és táplálkozási kotyvalékok fogyasztására bírja őket, amelyek állitólag “meggyógyítanak” súlyos betegségeket.” Ciawfoid szerint majdnem mindig öregebb emberek, vagy idült betegségekben szenvedők lesznek a kuruzslók sze- íencsétlen áldozatai, ezek aztán el is vesztik bizalmukat a közönséges élelmiszerekben és a megbízható orvosi taná­csokban. Ciawfoid rámutatott arra is, hogy a jelenlegi törvények nem nyújtanak elégséges védelmet a táplálkozási csalások ellen. Azt mondja, hogy hamis és félrevezető adatokat sza- badon terjeszthetnek hirdetések utján széltében-hosszában anélkül, hogy hatósági megtorlástól kellene tartaniuk. — Lgjanez áll a hamis címkékre és hirdetésekre is. Miből lesz bőség feburárban? Káposztán kiviil friss répa és fejessaláta lesz bőségesen kapható februárban, jelenti a földművelési -• minisztérium. Hasonlóképpen grapefruit és narancs, friss és feldolgozott formában, fog dús mennyi­ségben várni a fogyasztásra, hogy az ilyen tavaszelőtti időkben pótolják a C-vita- mint. özönleni fog a mazso­lán és szárított fügén kívül a dió, mandula, földimogyoró és a belőle készült vaj. Fo­kozódik a tojástermés is. Jó bevásárlást lehet pulykából is csinálni, főleg vendégeske­dések esetén. Bő mennyiségben lesznek tejtermékek: vaj, cheddar- sajt, túró, tej és aludttej. Lesz bőven növényzsir, margarin, étolaj és háj. Lesz bőven sokféle fagyasztott hal. És februárban, amikor általában véve sovány a koszt, lesz lima-bab és szá­razborsó garmadával. • A holdba való utazásról 18 századdal ezelőtt irta az első könyvet Lukian Samosata nevű görög iró. Kórházakból, egyetemekről és laboratóriumokból áradnak manapság az elnyűtt, elrom­lott vagy letört emberi test­részek pótlására való alkat­részek fantasztikus tömegei. A tudósok már megszerkesz­tették azokat az életmentő gépeket is, amelyek egy idő­re helyettesíteni tudják a szivet, a tüdőt és a vesét. Sebészorvosok bőrszövete­ket ojtanak, mirigyeket, hü­velykujjakat, csontokat és a szem szaruhártyáit viszik át egyik emberből á másikba. Plasztikkal fódozzák meg a szivárgást okozó szívbillen­tyűket, szét forgácsolódott testi ízületeket és betapaszt- ] ják a lukakat a szivén. Orvo­sok létrehoztak vérpótló anyagokat, ez maga is alkat­résznek vehető, sőt már a legnagyobb véredényeket is ujjal tudják helyettesíteni. Nem minden pótalkatrész uj. Üvegszemek, hamisfogak és mütagok már régebbi ta­lálmányok. Mindazonáltal bá­tor szebészeti kísérletek az újabb pótalkatrészeket forra­dalmi jellegűvé tették. Nemrég az újságok első oldalán szerepelt egy bámu­latos kísérletről szóló hir. El- sőizben történt, hogy egy gép sikeresen helyettesített egy szivet átmenetileg az em­beri testben. A detroiti Har- j per-kórház orvosai ötvenper- j ces műtétet hajtottak végre egy ember szivén, miközben a müsziv bonyolította le a vérkeringés munkáját. A ké­szülék a rozsdátlan acél, üveg, gumi és villanydrótok tömör útvesztője, hordozha­tó és* pótolni bírja a beteg­nek úgy a szivét, mint a tü­dejét. Éppenilyen bámulatraméltó a véredények állandó átülte­tése. A Columbia-egyetem or­vosi és sebészi kolegiumának doktorai egy hathüvelyknyi, ipszilonalaku vivőeret he­lyettesítettek, azt az óriási artériát, aortát, amely a vért viszi ki a szívből a testbe. Ez az alkatrész, az eddigelé hasz­nált legnagyobb véredényda- rab, eredetileg egy halotté volt, kivették és átültették egy 54-éves asszonyba. Elő­zőleg hat hétig élő állapotban tartották ezt a véredényt vegyszerek segítségével. Ennek és kisebb véredé­nyeknek átültetése oly sike­resnek bizonyult, hogy na­gyobb orvosi központokban már a vérbankok mintájára véredénybankokat létesítet­tek. Bőrt és porcogót is el tudnak már raktározni ké­sőbbi használatra. Jelenleg hét szembank létezik az Egyesült Államokban. Csont- szilánkok és pántok már több mint ezer műtéthez ke­rültek ki * csontbankokból. Már nagy mennyiségben tart­ják raktáron. Most már ab­ban fő a fejük, hogv a meg­őrzésnek találják meg töké­letesített módozatait. , \z emberi test pótalks* szett a lábujjaktól a . fejek b”bjáig tudják bC :-v Csak 1 őzé tartozn- sz" szeti értéküknél fogva fülek és szemek (üvegszemek), hi­ányzó részek pótlására való mütagok gépi segítségre, ál­landóan átültetett élő alkat* részek egyik testből a másik­ba vagy egy ember saját testén belül és emberalkotta gépek, hogy bizonyos szer­veknek rövid időre pihenőt biztosítsanak. Idesorolhatók még a vegyszerek tucatjai, mint az inzulin vagy a corti­sone is. Gyermekek és felnőttek, akiknek a múltban meg kel­lett halniuk, ma járnak, látnak, esznek és sokáig el­élnek ezeknek a pótalkatré­szeknek a segítségével. Az amerikai sebészkolle- gium gyűlésén több mint 125 elsőrangú szakorvos tett je­lentést magáról az alkatré­szi sebészetről. Sokan á bete­geiken elért sikerekről adtak számot. Mások az állatokon végrehajtott k i s é rletekrői szóltak, emberi lényekre vo­natkozó bámulatos lehetősé­geket jósolva meg előre. És, amint egy sebész mondta: “ez még csak a kezdet!” SZTRÁJKTANYÁN (Folytatás a 9-ik oldalról) va, az ajtón elszomorodott, halovány arccal belép. Szétnéz, azután megadással teljesen, újra kimegy a csatakos téli vi­lágba, a nincstelenség hideg otthona felé. Szólnia amugy- sem volna szabad.1 . .. Némelyik ember feláll s igen buzgalmas szónoklatok­ba kezd, de alighanem elmondhatta már többször ugyanazt, mert unottan hallgatják s azt mondják neki: — Üljék kend le, mert elesik kend. Ez jó mondás, ezt sok bankett szónoknak is meg lehet­ne mondani. Egy kövéres ember is beszélni kivári. De úgy látszik, már sok volt a beszéd, az emberek a napok óta való szóvaltartást tökéletesen elunták. Ennek azt mondták: — Ugyan mit beszél kend, hiszen kendnek csupa sza­lonna a feje... Tehát csak egyhangú, zsibongó lárma, újabb füstök és újabb pálinkák. Egyszercsak bebukik az ajtón egy fölheviilt ember s azt mondja a hirtelen támadt csöndben: — Beletütött a ménkű az egészbe. Negyven románt ho­zatott Erdélyből a gyár. Már itt is vannak... A súlyos kő gyanánt bedobott hir eleinte ijedt józansá­got kelt. Hát mi lesz most már? Aztán lárma támadt. Az öklök egy része a levegőbe emelkedik, más része, veri az asz­talt. Káromkodások. Egy ember, akinek már igen véres a szeme, rekedten ordítja bele a füstbe: — Agyon kell verni valamennyit! Már hogy, hogyan és miként, arról nincsen szó, de a hangulat ilyen. Nem lehet a románokat engedni. S mérgük­ben, elkeseredésükben össze-vissza kiabálnak az emberek. Szóval éppen alkalmas idő van arra, hogy újra nyíljon az ajtó s belép rajta az oroszlánok vermébe ama negyvenek közül egy román. Jó, hosszú, a* hegyközi szegénység gú­nyáiban, bár téli idő van, maga fonta szalmakalap a fején. A nyomorúságnak ez az állapota kissé elszótlanitja az embe­reket. De azután megint csak zajos kiáltások hallatszanak. A román meglepődve áll. Egy ember, aki tud románul, de többen is tudnak, azt kiáltja: — Hát ti jöttetek a gyárba? \ Mondja a román: — Mi. , Mondja amaz: — Minket tönkretenni? A román tiltakozik. Azt feleli: — Nu! Nem. Ezt igy mind lefordítva a hallgatóságnak elmagyarázza a kérdező. Most ezt kérdezi: — Hát akkor miért jöttetek ide? — Nem tudtuk — válaszolja amaz — hogy mire hívtak bennünket. Mi nem dolgozunk magyar testvérek ellen. Még holnap visszamegyünk. Csak kettő marad itt, az is, mer be- teg. , -- .1 Ez is elmagyaráztatván, az arcok föllángolnak, bár hi­szen amugyis, eléggé lángoltak már, az emberek fölugrál­nak, egy része éljenez, más része egyebet románul nem tud­ván, rácul zsiviózik, tudósabbak szetreázkákat kiáltanak és nyújtják, valóban igen nagyon nyújtják üvegeiket a román, felé: A román elhalász egyet az üvegek közül s pirosló kép­pel néz az örvendő magyarokra. Előbbre lép, ahol ruhája sanyaruságát még jobban megvilágítja a lámpa. Ott a mel­lére üt és azt kiáltja: — Já foszt kátánát! Honvéd kátáná já foszt, — Kato­na voltam én! Honvéd katona voltam én! Viharos lárma, örvendező kacaj és kiabálás. A forciális ’"'bér, aki abban aspirál — egyébként az ördög tudja csak, ■gy miben aspirál — a román emberhez megy és sírva ’éli. Példáját követi egy komoly, meggondolt férfiú a.. Tott meggyfaszárosok kasztjából..._________.

Next

/
Oldalképek
Tartalom