Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-06-18 / 25. szám
June 18, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 HOGYAN ÍRJUNK ELBESZÉLÉSEKET? j Antonov, szovjet iró levele egy műkedvelő Íróhoz az irodalom i némely problémáiról Tisztelt Barátom! Beküldött munkájának hiányossága i nagyon hasonlítanak az én első, (hála istennek, seholsem közölt) elbeszéléseim hiányosságaira. Amikor ezeket. írtam, csak egy “teória”, egy elv vezérelt, amely ha helyes is, eleinte rossz szolgálatot tett nekem. Ez az egyszerű elv a következőkben foglalható össze: az elbeszélésnek minden áron érdekesnek kell lennie. Ennek az elvnek a kedvéért egymásután gyártottam a titokzatos históriákat, a rejtélyes eseteket és végül annyira összezavartam a mesét, hogy képtelen voltam összekötni a szálakat és nem tudtam, hova tőgyem elszaporodott hőseimet. Egyszer, amikor már teljesen kétségbeestem, elővettem Csehov egy kis kötetét és találtam benne egy elbeszélést, amelynek cime illett akkori hangulatomhoz. A Bánat cimü elbeszélés volt. Miután élvezettel végigolvastam, elkezdtem gondolkozni: mivel keltette fel bennem Csehov az őszinte, mély érdeklődést? Mi az “érdekes” abban, hogy Jona kocsis embereket visz kocsiján és igyekszik mindenkinek halott fiáról beszélni? Mi a titka? A választ nem tudtam meg- alálni addig, amig el nem ívastam újra Gorkij: Szomorúság cimü müvét. Az ember egyik lapot a másik itán olvassa és agyában — mintegy függetlenül a szerzőtől — megszületik a gondolat: “Milyen nagy, milyen csodálatosan szép teremtmény az ember. Bárhogyan is nyomorgassák, éhséggel, hideggel, bármennyire beletapossák is a sárba, ha jól megnézzük, a lelke mégis tiszt,a és ép, mégis gyönyörű.” És ezért nem lehet elfelejteni a gorkiji gondolatot, amely végigvonul a nagy humanista minden müvén: Ember — ez büszkén hangzik! Más szavakkal, ez elbeszélés eszmei mondanivalóját, a művészi ábrázolást, az olvasó az alak közvetítésével érzékeli. A művészi alkotás éppen abban különbözik például a filozófiai értekezéstől, hogy az elvont eszme a művészi alkotásban, az emberben ölt testet. A művész alkotó munkájának eredménye — az eszme, a cselekvő személyé, a “kora meghatározott eszméit... képviselő” (Engels) < nberré vált eszme. Az elmondottakból megértheti viszonyomat az elbeszélés cselekvő alakjához. Minél világosabban képviseli ez az alak az eszmét, minél jobban összeforr az alak az eszmével, annál nagyobbnak tartom a munka művészi értékét. És ellenkezőleg, a lapos eszmei mondanivalóval “mozgatott” alak karaktere épugy bosszant, mint, ahogy bosz- szantanak azok a tarka ké- pecskék, ^melyeken kizárólag csak a festéket “mozgatják.” A lényeg abban van, hogy az eszmék nem spontán születnek meg az iró agyában. A környező valóság behatására születnek meg. Az alkotás folyamatát körülbelül ilyenformán képzelhetjük el: az élet száz és száz azonos részlet jelenségének tanulmányozása, gondolkozás ezek fölött a részletjelenségek fölött, az eszme megszületése, az eszme átalakítása egy általánosított művészi alakká. Önnek például kedve kerekedik megrajzolni a kritika elfojtóinak tjpusát és mielőtt írni kezdene, igyekszik közelebbről megismerkedni az ilyen emberrel. Lehet, kiderül, hogy sok pozitív tulajdonsága van: magasabb kép- zettségj szereti a szépirodalmat, önmaga szeret, bírálni, stb. De az ön főfeladatának elsősorban abban kell kicsúcsosodnia, hogy megtalálja és feltárja jellemének azt a vonását, finely a jövőbeli elbeszélés eszméjét jelenti — a kritika elfojtását. Hangsúlyoznia kell és tudatosan fel kell nagyítania ezt a vonást, meg kell találnia a szint a viselkedésben, beszédben, ruhájában, külsejében, s végül azokat a vonásokat, amelyek lehetővé teszik a kritika el- fojtója alakjának minél hatásosabb közvetítését. Természetesen, az ön elbeszélésében az alak nem hordhatja már azt a nevet, amelyet az életben hord — önnek a részletjelenséget típussá kell átalakítania. Az emberi jellemet, Marx szavai szerint, a körülmények alakítják. Ön mindig kudarcra lesz Ítélve, ha megpróbálja a hős jellemét “kigondolni.” Az ön főfeladata nem abból áll, hogy kikeresse és kiélezze az alak viselkedésének esetleges, excentrikus mozzanatait, vagy hogy aláhúzza külsejének esetleges, hatásos nevetséges részleteit. Az ön főfeladata az, hogy figyelmesen tanulmányozva az életet, elsősorban azokat, az alapvető, sajátos vonásokat vegye észre, értékelje és rögzítse, amelyek szervesen hozzá tartoznak ahhoz a társadalmi típushoz, amelyet az ön által elgondolt alak képvisel; azokat a vonásokat, amelyek a legteljesebben fejezik ki az adott, társadalmi csoport, az adott társadalmi erő lényegét. mg a csodás hatású kenőcs FÁJÓ LÁBAKRA! Biztos hatású érzékeny, viszkető, égő lábakra, tyúkszemekre kemény bőrre. Ne Írjon levelet, küldje be ezt a hirdetést 1 dollárral s mi küldjük önnek. BRIDGEFIELD DRUG CO Dept. 10A, 461 Gregory St. BRIDGEPORT, CONN. A különböző társadalmi csoportok és osztályok tipikus képviselőinek jellemvonásai természetesen nem maradnak örök időkre változatlanok, “befagyottak”. Az idők változnak — változnak az emberek is. Egy magyar tudós az élet meghosszabbításáról — Magyarországi riport — A hosszú élet titka mindnyájunk képzeletét izgatja. A falu, vagy a város legöregebb emberét, százszor is megkérdezik, hogyan érkezett el idáig? Az egyik váltig azt erősgeti, hogy azért él ilyen sokáig, mert soha nem ivott alkoholt és soha nem dohányzott, a mértékletesség és nyugalom szabályozta évtizedeit. A másik azt állítja, hogy a bor és a pipa fiatalította meg és egyéb meghökkentő adattal kápráztatja a kíváncsiskodókat. Tudósok és statisztikusok megállapítása szerint a mai ember tovább fiatal és tovább él, mint az elmúlt századbeliek. Balzac “A harmincéves asszony” cimü regényében az öregedő nő testi-lelki válságáról ir. Ma a harmincéves nő fiatal és eszeágában sincs öregedni A Magyar Tudományos Akadémia rendezésében, a legutóbbi Korányi Vándorgyűlésen, az öregedés problémáit vitatták meg. Uj adatokat feltáró, érdekes előadások hangzottak el, amelyeknek lényege az volt, hogy a 150 éves életkof a legközelebbi jövő egyik legtermészetesebb eredménye lesz. Erről beszélgetünk dr. Dabis László professzorral, a kiváló tudóssal, a Közegészségtani Intézet vezetőjével, aki az öregedés társadalmi vonatkozásainak kutatásával foglalkozik. Már az első mondata is biztatóan hangzik: — Az ember jóval tovább élhet, mint ameddig ma él. Majd igy folytatta: — Minél jobbak és fejlettebbek a társadalmi viszonyok, annál magasabb kort ér nek el az emberek. Ma már nem utópisztikus ábránd az, hogy az emberek nagyrésze 90—100 évig -éljen. Sőt, ha eltüntetjük a korai megcre- gedést előidéző okokat, akkor a kései, úgynevezett természetes öregség állapotának tudományos tanulmányozásával, az öregségi-kutatás segítségével az emberek nagy részének a korhatárát akár 150 évig is meghosszabbíthatjuk. Gyógyíthatók a halálos betegségek — Milyen hosszú volt az emberek élete a régi korokban? — Az egyiptomi múmiákon végzett vizsgálatok szerint az átlagos élettartam 25—3b év volt. A XIX. század folyamán, a hatalmas ipari fejlődés és a fertőző betegségek ellen való küzdelem az átlagos élettartamot 50—55 évre emelte. Természetesen a különféle osztályokra más és más adatok vonatkoztak. Marx azt, irta, hogy a múlt század 60-as éveiben az angol viszonyok a liverpooli és manchesteri g y á r ö soknak “kétszer akkora utalványt” biztosítottak az életre, mint az ipari proletároknak, akikre 15—18 éves élet várt. — Vagyis mi a feltétele annak, hogy az emberek magas életkort érjenek el? — Semmiesetre sem a középkori alkimisták csodaszerei, vagy Steinach és Voro-i noff nagy port felvert, nagy-l részt eredménytelen mirigyátültetési kísérletei. A hosz- szu élet titka nem valami vegyi élet,elixirben rejlik, hanem a társadalmi élet- és munkakörülmények döntő megjavításában. — Hogyan küzd' a szocialista társadalom az emberek hosszú életéért? Dabis professzor felsorolja ennek a küzdelemnek különféle fázisait. — A hosszú életért, nem az öregkor kezdetén, hanem már az ember megszületése előtt harcolunk. A korai meg- öregedés ellen küzdünk, amikor vigyázunk a terhes nő egészségére, gondozzuk a csecsemőket, harcolunk a fertőző betegség ellen, sportoltatjuk a fiatalságot és tejleszt- 7ük az állandó és folyamatos munkásvédelmet. A dolgozó társadalom gondosan ügyel az ember egészségére és a közegészségügyi hálózat kiépítésével mindenki számára biztosítja az orvosi kezelést, a gyógyszert s szükség esetén a kórházi ápolást is. A tőkés országokban dolgozó, kizsákmányolt bérmunkás korán megöregszik, ezért régebben azt állították, hogy a munka árt az egészségnek. Az igazság az, hogy az egészséges és harmonikus testi és szellemi munka éppen az öregedés korában az élet meghosszabbításának egyik legfontosabb feltétele. A Szovjetunióban az öregségi biztosítás fejlett rendszerének megszervezésével lehetővé teszik az öregek számára, hogy járulékukat megkapják és emellett tovább dolgozzanak. Ezzel akadályozzák meg az ismert tényt,, hogy 60—65 évesnél idősebb szellemi és fizikai dolgozók tétlenségük következtében szellemileg-testileg összeomoljanak. A szocializmus rendszerében nincs “kiöregedés”, az öregek a társadalom megbecsült tagjai: nagy tisztelettel és gondosko| dással veszik őket körül, ők I pedig tapasztalataik - átadásával nevelik a fiatalságot. A Szovjetunióban nem ritkaság, hogy még a nehéziparban is 70—80 éves munkaképes öregek dolgoznak. Munka az öregkorban — A régi betegségek eltűnése az. orvostudomány fejlődésének köszönhető. A feketehimlő, a kiütéses tífusz* a visszatérő láz, ma már ismeretlen fogalom nálunk. A régebben halálosnak ismert betegségek nagyrésze ma már vagy tökéletesen gyógyítható, vagy olyan állapotba hozható, hogy a beteg munkaképessé válik. Hogy csak néhányat említsek: a szívbaj, a tbc., a vészes vér- szegénység. a golyva, diftéria sem halált okozó betegségek már. A rák is gyógyítható, ha idejekorán, az úgynevezett “rák-előtti stádiumban” felismerjük. Mai életünk sokféle betegséget legyőzött már. Az életet megrövidítő betegségek ellen való harc során azonban, még jónéhány feladatunk akad. A köztünk tartózkodó Germanov szovjet professzor, a Korányi Vándorgyűlésen a korai öregkor leggyakoribb betegségéről, a magas vérnyomásról beszélt. A magas vérnyomás az 50-60 évnél idősebb emberek halálának egyik legdöntőbb tényezője. Eredményesen és szervezetten harcolunk ellene és ez az emberi életkor meghosszabbításáért vívott küzdelmünk egyik igen fontos fegyvere. Befejezésül ismét a sok reménnyel biztató szép öregkorra térünk vissza: —Tudjuk, hogy Tizian, Voltaire, Verdi, Goethe, Pavlov és még sokan mások, 80 évnél is idősebb korukban nagy alkotásokkal ajándékozták meg a világot. Ez régen csodálatos kivétel volt, de az öregség műnk aképességét megőrző szocialista rendszerben már természetes jelenség lesz. Gách Marianne. NYARALJON A CATSKILL HEGYEK FESTŐI TÁJÁN! UTOPIA LODGE GREENFIELD PARK, N. Y. • Tel. Ellenville 1126 vagy 1127 New Yorki Iroda telefonja: REgent 4-7068 (Hívja BERNÁTH ZOLTÁNT a telefonhoz) Színesen csempézett, fütött és hütött modern szobák minden kényelemmel, f lürdőszobákkal. — Nagy uszoda. Gyermek Camp. Casino, zene, tánc és Broadway Show. — Mindenféle sport: tennisz, handball, basketball, stb. KITŰNŐ KONYHA Bernath Testvérek és Irving Wapner magyar tulajdonosok A Magyar Szó ojvasóinak jutányos árak, hívja Hirsh Paulát DAyton 9-5358 ÚTIRÁNY: George Washington Bridgetől Route No. 4 — No. 17 Wurstboro utan A. inérfoldnyire jobbra fordulni Mountaindale centerébe, ahonnan a traffic lightnal balra fordulva halad egészen az Utopia Lodge-ig — Autóbusszal Mountaindale-ig, ahonnan rendes bus service van a helyig POMPÁS MAGYAR ESTÉK A Hungarian Garden Éttermében és Bárjában 1528 Second Ave. (79-ik utcánál) New York City Telephone: RE. 4-9670 ZETTL LACI, tulajdonos. Minden csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap MAX FRANSKÓ és elsőrendű cigányzenekara játszik. Kitűnő vacsora $1.85. • Csirke vacsora $2.25 Legfinomabb borok, likőrök és pálinkák.
